Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

CXXII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. szeptember 3., szerda Napirenden a gazdasági kérdések Tanácskozik az ENSZ-közgyíílés Magyar—vietnami barátsági nagygyűlés Borbándi János és Nguyen Manh Cam beszéde a VDK megalakulásának 30. évfordulóján Helyi idő szerint hétfőn délután megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 7., rendkívü­li ülésszakának általános vi­tája. Elsőként Antonio Aze- redo da Silveira brazil kül­ügyminiszter szólalt fel, aki mindenekelőtt a nyugati or­szágok valutaválságával és annak a nemzetközi kereske­delemre gyakorolt hatásával foglalkozott. Dániel Moynihan, az Egye­sült Államok ENSZ-nagykö- vete ismertette a Közel-Kele­A negyedik negyedévre át­alakítják Kisvárdán a meg­szűnt MEZÖGÉP-telep régi csarnokát, s ezzel kényelmes, jól megvilágított munkahely­re költözik az Egyesült Izzó alkatrészgyártó gyáregysége. Március eleje óta ugyanis csak részben vették birtokuk­ba a telepet. A betanítás a város központjában két szük­ségteremben történt, s a csarnok átadásáig még itt dolgozik 380 lány és asszony két műszakban. Két hónap alatt tanulták meg a szakmát Pesten és Haj­dúböszörményben, s a kezdő gárda a napokban küldte el az első készre szerelt 24 vol­tos autóspirál-szállítmányt a feldolgozó üzembe. A betaní­tás a termelés megindulásá­val még nem ért véget. Az új csarnokba a jelenlegi létszám mellett még 100—200 lánynak és asszonynak tudnak munkát Kedden délután a megyei pártbizottság oktatási igazga­tóságán rendezett tanévnyitó­val megkezdődött az oktatás a marxista—leninista esti egyetemen. A különböző ta­gozatokon ebben a tanévben csaknem kétezren tanulnak. Több mint ezeregyszázan vesznek részt a hároméves ál­talános képzésben, a többiek a szakosító és kiegészítő ta­gozatok, valamint a tovább­képző tanfolyamok hallgatói. Az oktatási év kezdetét jelző rendezvényen Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára mondott tanév­nyitó beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy évről év­re nő azoknak a száma, akik a munka mellett vállalják a marxizmus—leninizmus, a munkásosztály tudományos világnézetének, pártunk po­litikája elméleti alapjainak elsajátítását. Ennek vállalása nem lehet öncélú, egyéni ér­deklődés, hiszen a marxista társadalomtudományok elsa­játításával közösségi megbí­zatást teljesítenek. len tartózkodó amerikai külügyminiszternek a rendkí­vüli ülésszakhoz intézett nyi­latkozatát. Kissinger „meddő vitának” minősítette a fejlődő orszá­goknak azt a követelését, hogy igazságos nemzetközi gazdasági rendet hozzanak létre és léptessék életbe az államok gazdasági jogait és kötelességeit rögzítő chartát. Nem tért ki a fejlődő orszá­goknak arra a sürgetésére, hogy szavatolni kell az orszá­adni. A gyáregység a „nők gyára” lesz, hiszen a tmk-t végzőkön kívül csak női ke­Az előadó beszédének to­vábbi részében a XI. kong­resszus határozatainak végre­hajtásával kapcsolatos ideo­lógiai-politikai nevelési fel­adatokkal foglalkozott, utalva arra, hogy nem kis mérték­ben 'éppen az ideológiai és kulturális feladatok megoldá­A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakmai szak- szervezetek lapjainak és fo­lyóiratainak vezetői és vezető munkatársai részvételével ta­nácskozás kezdődött szeptem­ber 2-án Nyíregyházán. Az újságírók három napot tölte­nek Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Ez idő alatt ismerked­nek a Nyírség iparával, szo­cialista mezőgazdaságával, ta­gok nemzeti szuverenitását természeti kincseik fölött. Manuel Perez Guerrero, Venezuela kereskedelmi és gazdaságfejlesztési miniszte­re vitába szállt Kissinger ér­velésével. Kijelentette, hogy az amerikai külügyminiszter megkerülte a lényegbevágó problémákat is. Hangsúlyoz­ta, hogy gátat kell vetni a multinacionális monopóliu­mok tevékenységének. A közgyűlés kedden foly­tatta a vitát. zek végzik a nagy gondossá­got, türelmet, a jó szemeket igénylő munkát. sától függ népünk további felemelkedése. A marxizmus —leninizmus forradalmi ha­tására, szerepére, * mozgósító erejére feladataink megoldá­sához ma még inkább szük­ség van, mint valaha — fejezte be beszédét Ekler György. lálkoznak az SZMT, az alap­szervezetek vezetőivel, tiszt­ségviselőkkel, aktivistákkal, és beszélgetést folytatnak ve­lük az üzemek, a vállalatok fejlődéséről, a szakszerveze­tek előtt álló legfontosabb feladatról, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ról, a szakszervezeti kong­resszusra való készülődésről. Szabolcs-Szatmár és a szak­Harminc esztendővel ez­előtt, 1945. szeptember 2-án alakult meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság. Az évforduló alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa kedden délután nagy­gyűlését rendezett a Csepel Vas- és Fémművek szerszám- gépgyárának kultúrtermében. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt he­lyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Az elnökség tagja volt Ngu­yen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, és Nguyen Phu Soai, a Dél­vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövete. Elhangzott a VDK nemzeti himnusza és a magyar Him­Borbándi János elöljáró­ban emlékeztetett arra, hogy 30 esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság, majd beszédét így folytatta: — A vietnami nép sok szenvedéssel, nélkülözéssel, kemény harccal és nagy vér­áldozatokkal, de töretlen hit­tel jutott el a forradalom győzelméig, egész Vietnam szabadságának kivívásáig. Sikeres küzdelmének alap­vető forrása a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom, és a szovjet népnek a második világháborúban aratott győ­zelme volt. Európában a hit­leri fasizmus, Távol-Keleten a japán militarizmus szétzú­zása új lendületet adott a nemzeti felszabadulásért küzdő indokínai népek forra­dalmi mozgalmának, amely végül is teljes kudarcra ítélte a régi és az új gyarmatosítók uralmát. — A néphatalom létrejötte és megszilárdulása adta meg a vietnami népnek a lehető­séget, hogy végre maga ren­delkezzék saját sorsával. Va­lamennyien jól tudjuk, hogy az elmúlt több, mint három évtizedben a vietnami nép szinte megszakítás nélkül sú­lyos véráldozatokat követelő honvédő harcot vívott füg­getlenségéért, az imperialista hatalmak megújuló interven­ciói ellen. Az előadó a továbbiakban a francia gyarmatosítók nyo­mába lépő amerikai imperia­lizmus és lakájaik közvet­len katonai intervenciójáról szólt. Utalt arra, hogy a több évig tartó „különleges és korlátozott” háborúja, majd hírhedt „vietnamizálása” — vagyis az ázsiai népek egy­másra uszításának stratégiája csödött mondott. Hivatalos amerikai adatok szerint az Egyesült Államok közvetlen kiadásai a vietnami háború­ban meghaladták a 140 mii­szervezeti mozgalom fejlődé­séről a lapok vezető munka­társait Tóth Géza, az SZMT titkára tájékoztatja. A szep­tember 2-től 4-ig tartó me­gyelátogatás során felkeresik a lapok szerkesztői a záhonyi átrakóállomás körzetét, ahol Czidor András körzeti állo­másfőnök ismerteti a körzet fejlődését, majd ellátogatnak a nyírtassi és fehérgyarmati állami gazdaságokba. nusz, majd — dr. Molnár Bé­lának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának élnöki megnyitója után — Borbándi János mondott ün­nepi beszédet. liárd dollárt, expedíciós had­erejének létszáma 1968 végén elérte az 585 ezer főt, amit kiegészített még a dél-vietna­mi bábrezsim több, mint egy­milliós hadserege. Az ameri­kai légierő Vietnamra, Laosz- ra és Kambodzsára három és félszer annyi bombát szórt, mint amennyit a nyugati szövetségesek ledobtak a má­sodik világháború összes had­színtereire. — A vietnami nép ezzel az óriási erővel szembeállította bátorságát és önfeláldozó hő­siességét. Az északi ország­részben kivédte és elhárította az agresszió csapásait, a déli országrészben pedig véget ve­tett az amerikai imperializ­mus másfél évtizedes ural­mának. Valóra váltotta nagy fiának, Ho Si Minh elvtárs­nak végakaratát. Tisztelettel és a legnagyobb megbecsü­léssel adózunk a vietnami népnek azért, hogy vállalta és megvívta szabadságküzdel­mét, s közben még arra is volt ereje, hogy cselekvő szo­lidaritással álljon az indokí­nai testvérnépek oldalán. Ma már történelmi tény, hogy a vietnami nép győzelme az egész haladó emberiség győ­zelme, az imperializmus ku­darca, az igazságos ügy dia­dala. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban arról beszélt, hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság — forra­dalmi tapasztalatokban gaz­dag pártja vezetésével — az imperialista betolakodók el­leni harc közepette is nagy figyelmet fordított a szocia­lista rendszer építésére és erősítésére, a gazdasági mun­kára. Az 1973. évi párizsi egyezményt követően kétéves helyreállítási tervet dolgoz­tak ki és valósítottak meg. Napjainkban tovább folyik a szocialista nagyipar és a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai feltételeinek fejlesztése, s ennek nyomán a társadalompolitikai célok megvalósítása. Borbándi János végezetül időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről szólott, majd be­szédét így zárta: bízunk ab­ban, hogy az ENSZ-közgyű­lés legközelebbi ülésszaka po­zitívan foglal majd állást a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-vietnami Köztársaság tagfelvételi ügyé­ben, s a kérdést ismét a Biz­tonsági Tanács elé utalja. háborús sebek begyógyKásá­hoz. E munkában jelentős si­kereket könyvelhetünk el. Gazdaságunk több ágazatának termelése máris elérte, vagy túlszárnyalta a háború előtti szintet. — Dél-Vietnamban a törté­nelmi győzelem némi változá­sokat hozott már a forradalmi hatalom első napjaiban. A helyzet gyors ütemben nor­malizálódott, az élet hamar visszatért a rendes kerékvá­gásba, megélénkültek a váro­sok, fokozatosan termelni kezdtek a gyárak, üzemek. — Győzelmeink, a vietnami nép vágyainak megtestesítői azért születtek meg, mert a Vietnami Dolgozók Pártja he­lyes irányban vezette népün­ket — hangsúlyozta a nagy­követ, majd méltatta Ho Si Minh elnök történelmi érde­meit. A nagykövet végezetül kö­szönetét mondott a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar kormánynak és a testvéri magyar népnek azért a támogatásért, segítségért, amelyben a vietnami nép igaz ügyét részesítette. Ezután Horváth István, a gyár „Hanoi” szocialista bri­gádjának vezetője jelképesen átadta a VDK nagykövetének a gyári munkáskollektíva aján­dékát, értékes sugár-furógé- peket és 40 kerékpárt. A nagygyűlést művészi mű­sorral, majd az Internacionalé hangjaival ért véget. Megkezdte a termelést az Egyesült Izzó kisvárdai gyára Potyók Mária és Kocsis Anna „H—4”-es autó- spirált készítenek. (Gaal Béla felvétele) Megkezdődött az oktatás a marxista egyetemeken Tanévnyitó a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán Szakszervezeti újságírók látogatása Szabolcs-Szatmárban Borbándi János beszéde Nguyen Manh Cam beszéde A kormány elnökhelyette­sének nagy tapssal fogadott szavai után Nguyen Manh Cam emelkedett szólásra. Elöljáróban részletesen szólt a VDK megalakulásának kö­rülményeiről, szólt arról, hogy a vietnami nép a 30 esztende­je kelt függetlenségi nyilatko­zat jegyében folytatta három­évtizedes harcát függetlensé­géért. Meghiúsította a francia imperializmus kilenc évig tar­tó agresszióját, s óriási el­szántsággal vette fel a küz­delmet az amerikai imperia­lizmussal. A nép megvédte or­szágát északon, s teljes egé­szében felszámolta az ameri­kai neokolonializmust Dél- Vietnamban. — Az elmúlt 30 esztendő alatt — folytatta a nagykö­vet — a vietnami nép — a Vietnami Dolgozók Pártjának vezetésével — egységbe tömö­rülve, elszántan vívta szabad­ságharcát, amelyet odaadóan segítettek a testvéri szocialis­ta országok, együttérzéssel tá­mogatták a világ békeszerető népei. A vietnami nép az el­múlt 30 évben két forradalmi feladat megvalósításáért küzdött: a nemzeti demokra­tikus forradalom ügyéért az egész országban, s a szocia­lizmus építéséért északon. Hazánkban azonban az el­múlt harminc évből alig 10 esztendő jutott csak a békés építőmunkára. — A párizsi megállapodás aláírását követően népünk teljes erővel látott hozzá a

Next

/
Oldalképek
Tartalom