Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

1975. szeptember 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Az Ermitázs szabadegyeteme ingó villám a gyermekeken A KCST-országok Elektronikus „segédtanító” Tánczene és nagyot hallás A háromszögletű ingó vil­lám olyan, mint a kerékpár macskaszeme; amikor egy gépkocsi fényszórókévéje éri, felvillan, és figyelmezteti a vezetőt az előtte haladó gyer­mekre. A gyermek iskolatás­kájáról vagy kabátjáról ló­gatják le, úgy, hogy elölről és hátulról egyformán érhesse a fény. E „stoplámpa” ingasze­rű mozgása a hatást még nö­veli. gyelme nem lankadhat, gondolataik nem kalandoz­hatnak el tanítás közben, hiszen bármikor készen kell állniuk a válaszadásra. A készülék a tanulók kifára­dásának mértékéről is tájé­koztatást nyújt az oktató­nak. A régiek halhatatlan vásznaiban gyönyörködés feltétele: a csönd. Ahogyan gyakran mondják — a mú­zeumi csönd. Az Ermitázs termei közt mégis van egy, amelybe ha belépünk neve­tés, tréfálkozás, parázs vita fogad bennünket. Ez a he­lyiség az Ermitázs szabad- egyetemének tanterme. Je­lenleg ezerkétszáz leningrá- di fiatal látogatja a három­éves kurzust. • Az előadók a múzeumve­zető tudományos munkatár­sai. Az óriási nyomat- és reprodukció gyűjtemény, a múzeum termeiben tartott órák — mindez méltán tet­te Leningrádban rendkívül népszerűvé a szabadegyete­met. A bérletek ára egy év­re mindössze tíz rubel. Üze­mekben és .gyárakban, szóv- hozokban, tudományos és kutató intézetekben, isko­lákban és egyetemeken vá­sárolják őket. — Mi vagyunk a múzeum leggyakoribb vendégei — mondja Ljudmila Szinyel- nyikova, a huszonhárom éves medika, a szabadegye­tem egyik hallgatója. — Az orvostudomány és képzőművészet.' Meglehet, hogy ez a választás kissé A televízió és az Milyen hatással vannak a serdülőkorú fiúkra a televí­zióban látható erőszakos cselekmények? Erre a kér­désre keres választ a lon­doni közgazdasági főiskola most induló hároméves vizs­gálata. Az első évben 12—17 éves fiúból két, egyenként ezer főből álló csoportot olyanokból vállogatják ösz- sze, akik nagyszámú erő­szakos cselekményeket tar­talmazó televízióadást néz­nek, a másikat pedig olya­nokból, akik jóval kevesebb erőszakos cselekményt lát­nak a televízióban. Azért fi­úkat válogatnak mindkét * 1 * * * 5 furcsának tűnik, — folytat­ja. — De csak első látásra az. Számomra ez semmikép­pen sem divat. Nem azért járok ide, hogy társaságban, vagy bárhol másutt kérked­hessen! Tiziano vagy Renoi- re életének, vagy műveinek ismeretével. Egyszerűen töb­bet akarok tudni a művé­szekről, festőkről és szobrá­szokról, a korról, amelyben éltek, hogy többet tudhassak a ma emberéről is. Jaroszlav Mazanov hu­szonöt éves lakatos, kohá­szati berendezések szerelője mondja: — Már két éve vagyok a szabadegyetem hallgatója. Minden kedden, munka után keresztül utazom az egész várost, hogy eljöhessek az Ermitázsba. Hogy miért? Belső szükséglet! Természe­tesen a" legkülönfélébb mó­dokon lehet eltölteni a sza­bad időt. A barátaim közül sokan színházba járnak, vagy moziba, hanglemezt gyűjtenek, magnóznak. Én jobban szeretem ezt. Hiszen társaimmal együtt a világ egyik legjobb, legnagyobb múzeumának kurzusát láto­gathatjuk. — Műveltségünkben elég sok a fehér folt — jelenti ki Jevgenyij Lazarevics, a leningrádi elektrotechnikai egyetem végzős hallgatója. — A művészet ismerete, a maga eszközeivel együtt se­gíti az embert ahhoz, hogy jobb mérnök lehessen. Cso­dálatosan hat az emberre, az emberi élet mozzanatai­nak analízisével, harmóniá­jával, belső logikájának emocionális erejével. A következő hét keddjén az Ermitázs előadótermében majd újra a legkülönbözőbb emberek gyűlnek össze, — gépészek, elektromechani­kusok. garázsmes terek, zöldségtermesztők —, hogy hallgathassák az előadást. erőszak csoportba, mert a közérdek­lődés kifejezetten az erő­szaknak a fiúgyermekekre tett hatására kíváncsi, és mivel azt remélik, hogy a fiúkból összeállított „min­ták” határozottabb különb­ségeket mutatnak majd, mintha fiúkból és lányokból válogatnák ki őket. Ausztriában, Salzburg szö­vetségi tartományban a kis­iskolás tanulókat „ingó-vil- lám”-okkal látták el, a biz­tonságosabb közlekedés érde­kében. A kisdiákok, főleg té­len, gyakran sötétségben és ködben igyekeznek az iskolá­ba. A sötét téli ruha és a bi­zonytalan látási viszonyok miatt a gépkocsivezetők gyak­ran képtelenek felismerni az út szélén haladó gyermeke­ket, s emiatt számos baleset történik. A román főváros egyik iskolájában kísérletet foly­tatnak a „Verfix” elnevezé­sű elektronikus készülékkel a tanítás eredményességé­nek fokozása céljából. A jelzőtáblás berendezést hu­zalok kötik össze a diákok padjaival. Mindegyik tanuló előtt egy-egy kapcsolótábla van, amelynek billentyűit számokkal és betűkkel jelöl­ték meg. A diákok a meg­felelő kapcsolók működteté­sével felelnek a tanár kér­déseire, aki az egész osztály válaszainak helyességét azonnal ellenőrizheti a „Verfix” segítségével. A berendezés használatá­val a tanár gyorsabb tempót tud diktálni az oktatásban és folyamatosan ellenőrizni tudja, hogy a diákok milyen mértékben értették meg az elhangzottakat. További előny, hogy a tanulók fi­A floridai egyetem kuta­tói arra voltak kíváncsiak, hogy a hangos tánczene okoz-e halláskárosodást. E célból mérték fiatalok egy csoportjának a hallásérzé­kenységét mielőtt táncolni mentek, és miután elhagyták a tánchelyiséget. Méréseik szerint átmenetileg vala­mennyinek csökkent a hal­lása, átlagban 10 decibellel (db.), Üe akad egy olyan fi­atal is, akinek a hallás­csökkenése 35 decibelt tett ki. (Mivel a decibelskála lo­garitmikus, 10 db. százszo­ros, 20 db. pedig már ezer­szeres érzékenységcsökken­tést jelent.) Különösen a nagy rezgésszámú (magas) hangokkal szemben tompult a hallásuk, vagyis az öreg­kori nagyothalláshoz hason­ló tünetek léptek föl náluk. A foglalkozással járó zaj­ártalmak vizsgálatából is­meretes, hogy a 86 db-nél nagyobb hangerősség állan­dó hatására fokozatosan na- gyothallás alakul ki. Az em­lített kutatócsoport mérése­ket végzett a tánchelyiség­ben is. Közvetlenül a zene­kar előtt 120 db, a tánche­lyiség közepén 106—108 db. hangerősséget találtak. Csak a tánchelyiségtől 30 m. tá­volságra csökkent a hange­rősség 90 db-re, a zajszint tehát még ott is a károso- dási küszöb fölött volt. Megvizsgálták az egyik ze­nekar tagjait is. Bár ötük közül a legidősebb is csak 23 éves volt, már valameny- nyinek károsodott a hallása. GYERMEKEKNEK TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Munkálkodnak, erőlköd­nek. 6. Tiltás. 7. Költőféle. 8. SA. 9. Vissza: költőóriásunk. 11. Tésztatöltelék. 12. Ida be­ceneve. 14. Pengetős hang­szer. 16. Főúri. 18. Szintén ne. 20. Megfejtendő (a függ. foly­tatása). 21. Személyes név­más. 22. Eleven. 24. Esztendei. 25. Japán táncosnő. 27. Mókus. 28. Helyeslés. 29. ... járás Mohácson. Függőleges: 1. Megró. 2. Bőg. 3. Meny­asszony. 4. Szolmizációs hang. 5. Szán betűi keverve. 6. Megfejtendő. 10. Hónaprövi­dítés. 11. Friss. 13. Felkavart sör! 14. Némán lefőzi! 15. Pe7 dagógus. 17. Szó betűi kever­ve. 19. Most már ne tovább! 21. Ötvenkét het^s. 23. Előde. 24. ÉVŰ. 26. Asztalos Nán­dor. 27. Háziállat. Megfejtendő: Egy hét múlva kezdődik a .... függ 6, vízszintes 20. Múlt heti megfejtés: LI­BIA — EGYIPTOM — SZÍ­RIA. Könyvjutalmat nyertek: Tölgyesi Kati és Németh Zoltán Nyíregyháza, Mócsán Erika Nyírtelek, Subert Júlia Felsősima és Széles László Tunyogmatolcs. megrendelésére A szverdlovszki Uralmas gyár a Szovjetunió egyik leg­nagyobb gépgyára. Termékei­nek jelentős részét a KGST- országokba szállítja: az itt gyártott berendezések dolgoz­nak a bulgáriai Kremikovó, a lengyel Nowa Huta, az NDK- beli Ost, a román Galac és a magyar Dunai Vasmű kohá­szati üzemeiben. A KGST komplex programjának elfo­gadása óta (1971. júliusától) eltelt idő alatt az Uralmas gyár a szocialista országok újabb nagy megrendeléseinek sorozatát teljesítette. PÄagyar- országnak például folyamatos acélöntéshez szükséges beren­dezéseket szállítottak; ugyan­ilyen gépek készültek Jugo­szlávia részére is. Romániába külszíni fejtésre alkalmas, nagy teljesítményű kotrógé­peket szállítottak, Lengyelor­szágba olajfúró berendezése­ket. Az uráli gyárban most egy gigantikus méretű lépe­gető exkavátor készül, amely­nek három markolókanala lesz: egy-egy 80, 90, és 100 köbm a kül « amell ségbe íenci inaju lenatuiin. Készülnek egy rendkívüli méretű, 5000 köbméter hasz­nos térfogatú kohó tervei is. Mindez ugyancsak a szocia­lista országok megrendelésé­re. Az uráli gépgyár is kap gépeket a partnerországokból. Műhelyeiben például sok Skoda-gyártmányú szerszám­gép látható, az üzemen be­lüli szállítás zömét pedig bol­gár villanytargoncák bonyo­lítják le. Mi mindenben jobbak a nők ? A nők jobb főnökök! Az Európai Pszichológiai Kutató- központ elemzése szerint a férfiak többsége jó vélemény­nyel van a női főnökökről. A vezető állású nők kevesebbet idegeskednek, mint a férfi­vezetők, több gondot fordí­tanak a kellemes munkahelyi légkörre, türelmesebbek és megértőbbek. Az angol televízióban föl­tették a kérdést: „Miért jobb gépkocsivezetők a nők, mint a férfiak?” Az első díjas vá­lasz: „Mert a nő úgy bánik RÉGI HAJÓK Az NSZK-beli Bremerha- venben nagy érdeklődés mel­lett nyitották meg a közel­múltban a Hajózási Múzeu­mot, amelynek kiállítási és közlekedési területe pontosan 7000 négyzetméter lesz. (Je­lenleg még csak az első két részlegét adták át, ' a többi építés alatt van). A tervek szerint a múzeumhoz fog tar­tozni a régi kikötő is, benne öt régi hajóval: az Elbe III. az autóval, mint a férjévgl, a férfi viszont úgy, mint a fe­leségével.”. Az NSZK bűnügyi rendőr­sége újabban szívesen tobo­roz soraibá nőket. A nők a rendőri szolgálatban ébereb­bek. jobb a megfigyelőképes­ségük és az emlékezőtehetsé­gük, és ami szintén nem lé­nyegtelen kevésbé megvesz- tegethetők. Az utóbbi öt év alatt a bűnügyi rendőrségnél 70 százalékkal emelkedett a nők száma, s 15 százalékkal csökkent a férfiaké. világítóhajóval 1909-ből, a háromárbócos Seute Deern- nel 1919-ből, a Seefalke men­tővontatóval 1924-ből, vala­mint a bálnavadász Rax IX- cel 1939-ből. Figyelemreméltó, hogy a régi kikötő szomszéd­ságában szabadtéri múzeum létesül, amelyben régi hajók műszaki berendezései látha­tók. A múzeum létesítése 25 millió márkába kerül és fenn­tartása évente 2 millió már­kát igényel. Bélyeg­gyűjtés 30 ÉV BÉLYEGEIBŐL. Ér­lék, szépség, új ismeretek, po­litikai erő sugárzik a Magyar Posta szeptember 9-én megje­lenő különleges blokkjáról, amely a felszabadulás óta ki­adott bélyegekből ötöt idéz fel. És mennyit lehetne még! Elsőnek újra látjuk a teke EB szelvényes bélyegét (1964), amelynek árjegj'zéki értéke vágottan 2000 forint. Mellette ä világűrt elsőnek elérő szov­jet ember, Jurij Gagarin arc­képe köszönti a filatelistákat. Európát óvni kell — hirdette az első biztonsági konferencia bélyege 1973-ban, ma az aláírt együttműködési egyezmény tudatában jól esik erre a kia­dásra tekinteni. Ezután a vi­lág egyik legszebb festménye, a Mona Lisa reprodukciója következik. Leonardo nagy­szerű alkotásának megtekin­téséért Japánban százezrek álltak sorba, a kép ázsiai lá­togatását megörökítő bélyeg a világon élő filatelisták milliói­nak kincse lett. Ötödiknek az Egyetemes Postaegyesület (UPU) 1950. évi bélyege is­métlődik. Fogazott és vágott négyes blokkban az árjegy­zék 7000 forinton jegyzi, meg­jelenésekor a gyűjtök 72 fo­rintos áron szerezték be. 9 M agazinom agazinomaoazinomag a zinomaga7inomagazinomagaziii agazinomAgazinomaüazinomagAzinomaga&inomagazInomagaziN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom