Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-06 / 209. szám
J. 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 6. A mátészalkai frontáttörés Egy asszony jelentkezik A másik eset rendhagyó, de végtére is a természetes. Legalábbis ami a jövőt illeti. A Budapesti Finomkötöttárugyár még jóformán le se telepedett Mátészalkán, Kovács Pálné a vezetője máris felkereste a népművelőket. Mit segíthetnek, mit vár a város — hangzott a kérdés, majd elmondta, mi az, amire ők számítanak. A párbeszéd nem volt eredménytelen. Tanműhelyük gépein indult a szabóvarró tanfolyam, a város kedvezménnyel kínálja a programokhoz a jegyet, ha kell a munkások tanítása, lesz nevelő, ha a városnak kell segítőerő, készen áll a gyári vezetés. Vagyis a gyár alapozza munkásai műveltségét, előre gondoskodik, hogy élő igények legyenek, s arra is gondja van, hogy ezekhez a népművelők is hozzáadják a saját lehetőségeiket. Lévén Mátészalkán 11 . gyár és üzem, ez a példa mindenképpen követendő. Még akkor is, ha^szokatlan. Hogy miért kell ezt most említeni? Nem másért, mint azért: kezdődik az őszi szezon, a művelődési intézmények kínálni kezdik a programot, jönnek a hosszú esték, az emberek keresni kezdik a szórakozás, a művelődés lehetőségeit. De van még egy másik ok is: Mátészalkán mind igényesebb az ipar, tehát kell a müveit fők sokasága. Bérlet, de minek ? Addig, amíg az oktatásról van szó, még megy is a dolog. A százhatvan órás iskolapótlót el is lehet végeztetni, ez a könnyebben megoldható kérdés. De szabad-e itt megállni? Mátészalkán úgy vélik, hogy nem. Tesznek is érte. Tapasztalatok birtokában sokféleképpen. Két fő rendezvénysorozat köré csoportosítják a munkát. Az egyik a tavaszi zenei program, a másik az irodalmi ősz. Bérletek is vannak, az üzemek megveszik, de bizony a zenei események sokszor fél ház előtt zajlanak, annak ellenére, hogy minden jegy elkelt. Az irodalmi műsorokat szívesebben fogadják, hiszen Mensá- ros, Komlós, Keres neve fémjelzi ezeket, érthetőbbek is. De nem lehet belenyugodni abba, hogy mindent a véletlenre vagy egy-két névre bízzanak. Az eszköz, amivel változtatni akarnak ezen, sokféle. A huszonhétféle kiscsoportos foglalkozáson, ami között van tanfolyam, gépírásoktatás, szakkör, kesztyűfejelő oktatás és így tovább, okosan belopják az érdeklődésfelkeltést. Nem szakmaiak csupán ezek a találkozások, mint A művelődési ház veze- zetője pontos időre ment a gyárigazgatóhoz Mátészalkán. Közművelődési ügyben. Az igazgató ott is volt, de a beszélgetés közben öt percenként az órára nézett. Láthatóan szeretett volna túllenni az egészen. Erezte, hogy a dolog rátartozik. de valahogy még mindig szokatlan, hogy termelési kérdéseken túl olyan problémával is foglalkozzék, mint művelődés. Ez az egyik példa, sajnos az általánosabbak közé sorolható. ahogy nem csak szórakozás a klubjuk műsora, és nem egyszerűen olvastatás a klubkönyvtár feladata sem. Itt kezdődik a megnyerés másra. Tízezer emberről van szó Ha mindezt összeadjuk, akkor már beszélhetünk ezer aktív közreműködőről, részvevőről, érdeklődőről. Igaz, sokan másokat is megnyernek. De mi van azokkal az ezrekkel, akikhez ezen a csatornán nem jut el a figyelem- felkeltés? És most jön az üzemek feladata. Érzik is ezt. A MOM most keres magas fizetéssel olyan vállalkozó szellemű szakembert, aki a gyár közművelődését kézbe venné. Más területen is hasonló az érdeklődés, így a tangazdaságban is. Vagyis a város közművelődésének hivatásos irányítói és intézői fokozatosan kapják a segítő kollégákat, akikkel ösz- szehangolhatják a terveket, feladatokat. A vállalat nem egyszerű bérletvásárló lesz, hanem olyan hely, ahol szakértő orientálja a munkásokat. A feladat nem lesz könnyű, hiszen tízezer munkásról van szó. Közülük ötezer naponta utazik a munkahelyére és onnan a gyárba. De valahol el kell kezdeni, és Szálkán jó helyen tették ezt. Igaz, ma még van, aki az órájára pillant. Remélhetően azért, mert nem akar lekésni. A közművelődési munkáról. Uj, de jó ok ez az óranézéshez. B. L. NYOLC MÓDOZAT SZERINT A mezőgazdasági üzemek új biztosítási rendje A mezőgazdasági nagyüzemek új vagyonbiztosításáról tartott sajtótájékoztatót szeptember elején az Állami Biztosító. Elöljáróban elmondták: a mezőgazdasági biztosítás a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével mindenkor lépést tartott. Ma minden ágazatban előtérbe került az iparszerű termesztés és a korszerű technológia alkalmazása igényli a kockázatviselés változtatását. A mezőgazdasági nagyüzemek 1976. január 1-től régi ■ módozatú biztosításokat már 1 nem köthetnek. E helyett nyolc módozat áll majd rendelkezésükre. Megköthetik a mezőgazdasági nagyüzemi növénybiztosítás I. és II. módozatait, továbbá rendelkezésükre áll az „álló- és forgóeszköz biztosítás?, a ..tenyészállat- és lóbiztosítás”, a „száj- és körömfájásra érvényes biztosítás”, a „növendék és hízóállat biztosítás”, a „baromfibiztosítás”, és az „iparszerű zártrendszerű sertéstelepek biztosítása”. A mezőgazdasági nagyüzemek növénybiztosítás I. módozatban érvényesül az a jogos igény, hogy a kártérítés közelítse meg a tényleges üzemi veszteség mértékét. Ebben a rendszerben az üzemek a növény hároméves átlaghozamát biztosítják és a biztosító a hároméves átlag alapján állapítja meg a kárösszeg 30 százalékát, amit azonnal kifizet, a visszamaradt 70 százalékot pedig a betakarítás eredményétől függően téríti. A biztosítási módozat kiterjed az üzemben terjesztett valamennyi növény, jég, ár- és belvíz, villámcsapás, földcsuszamlás okozta káraira. A kockázatviselés kifagyás, felfagyás, ki- pálás, homokverés által okozott állománykipusztulást csak gabonaféléknél vesz figyelembe. Térítik viszont a cukorrépa homokverés kárait. a .gabonafélék, a rostkender, rostlen, dohány és téli alma viharkárait, a zöldségfélék, szőlő és gyümölcs tavaszi fagykárait. Egyes növények esetében az Állami Biztosító minőségi károkat is térít. A mezőgazdasági üzemeknek lehetőségük van arra, hogy csak főbb növényekre és önrészesedéssel kössenek biztosítást. A mezőgazdasági növény- biztosítás II. módozat újdonsága, hogy a biztosítás kiterjed a belvízkárokra is. Belvízkároknál az Állami Biztosító az árvízzel azonos károk 50 százalékát téríti. Az álló- és forgóeszköz biztosítás lényegesen bővül, nem csupán az elemi csapás okozta veszteségeket térítik, de növendék- és hízóállatok elhullása esetén a felvásárlási árat is. Megtérítik a vegyszeres növényvédelem okozta károkat és ezentúl azokat is, amelyek a repülőgépes növényvédelem miatt keletkezhetnek. A tenyészállat és lóbiztosítás lényege, hogy a gazdaságok állataikat nyilvántartott értékének legfeljebb nyolcvan százaléka alapján biztosíthatják. Teljesen új módozat a száj- és körömfájásra érvényes biztosítás, amelyet akkor köthetnek a gazdaságok, ha az állatok állategészségügyi zárlat alá kerülnek. Az állategészségügyi zárlat alatt a gazdaságok átalányösszeget fizetnek', s a zárlat alatt elhunyt állatokra a biztosító kártérítést fizet. A növendék- és hízóállat biztosítás az egyes állatcsoportok betegségből és bálesetből eredő elhullására, illetve kényszervágására terjed ki. A baromfibiztosításnál' a kártérítési összeg megközelíti a tényleges értéket, de fedezi az értékesítési veszteséget is, amely az állatorvos állal javasolt selejtezésből származik. A zártrendszerű szakosított sertéstelepek biztosításának alapja, hogy a gazdaságok a két év átlagos hústermelés 90 százaléka és a tárgyév hústermelésének mennyisége közötti különbségére köthetnek biztosítást és kaphatnak kártérítést. PROGNÓZIS 1990-IG Á megye Milyen lesz tíz-tizetöt év múlva a szabolcsi emberek műveltsége? Mit kell tenni azért, hogy a megye kulturális térképén fokozatosan eltűnjenek a fehérfoltok, s az ezred forduló körül művelt emberfők sokasága dolgozzék üzemeinkben, tsz-einkben, intézményeinkben? Többek között erről tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács. kulturális térképe 650—660 ezer szabolcsi A fantázia legfeljebb elérhetetlen ábrándokat rajzolhat elénk, a valóság gondos elemzésén, a távlati feladatok kivetítésén alapuló kulturális program viszont közel visz a megvalósuláshoz. A megye népessége a számítások szerint 1990-ben eléri a 650— 660 000 lakost, vagyis a mainál 50—60 ezerrel több ember kulturális ellátásáról szükséges gondoskodni. A várható népességi, település- fejlesztési, gazdasági és egyéb tényezők gondos számbavételével, a mostani műveltségi viszonyok elemzésével készítették el a szakemberek a megye közoktatási és közművelődési távlati fejlesztési koncepcióját 1975-től 1990-ig. Mit tartalmaz a kulturális terv? Elsősorban azt a XI. kongresszuson elfogadott követelményt, hogy a kultúra eszközeivel a jelenleginél hatékonyabban segítsük a fejlett szocialista társadalom építését. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a közoktatásban erősödjék az oktatás és a nevelés egysége, nagyobb figyelmet fordítsunk a korszerű marxista műveltség elsajátítására, a közösségi életre való felkészítésre, a művelődési igények és készségek kialakítására és fejlesztésére. Nagy kérdés azonban a hogyan. Hátrány nélkül 1985-ben A megyében viszonylag magas az élveszületések száma, így az országos átlagnál hosszú idő óta magasabb az iskoláskorú népesség aránya is. Bár az 1974—75-ös tanévben egy osztályteremre és egy pedagógusra kevesebb tanuló jutott, mint az 1952— 53-as tanévben, mégis a helyzet kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Ezért fordít nagy figyelmet a távlati terv a tanteremépítésre, melyeket a tervciklus első időszakában elsősorban az iskolakörzetesítésre, a városok és munkáslakta települések fejlesztésére használnak fel. Ennek eredményeként a szakrendszerű oktatást 1980-ig 98,5 százalékra növeli^, 1985-re pedig teljessé teszik. így válik általánossá a megye minden településén, minden iskolában a szakrendszerű oktatás, szűnik meg a hátrányos helyzet. A terv realitását jelzi, hogy számol a nehézségekkel a tankötelezettségi törvény végrehajtásában. Azt az igényt fogalmazza meg, hogy 1990-ig a nyolc osztályt végzett felnőtt lakosság aránya a mai 42 százalékról megyénkben 65—70 százalékra emelkedjen. Minden harmadik lakosnak érettségi? A megye lakosságának ma még 10 százaléka sem rendelkezik középfokú képzettséggel, országosan ez 15,3 százalék. Ezért távlatokban a középfokú oktatás gyors ütemű fejlesztése szükséges. Olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy a szakmunkásképző és középiskolák valamennyi továbbtanulni szándékozó fiatalt be tudjanak fogadni, s a felnőttoktatásban mindenki számára lehetővé tegyék a középfokú végzettség megszerzését. Nem a számok, a statisztika bűvölete vezeti a terv készítőit, hanem a józan számvetés, amikor leírták, a tervciklus végére elérhető, hogy a megye lakóinak 25—30 százaléka, nagyjából minden harmadik ember érettségizett legyen. Hasonlóan nagy lépést kell tenni a megyének, hogy növekedjék a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. Jelenleg 2,3 százalék, országosan 4,2 százalék. Ezért tovább növelik a felsőoktatásban részt vevő szabolcsi diákok számát, javítják a főiskolai-egyetemi előkészítés rendszerét, a pályaválasztást, szorgalmazzák a levelezőoktatást, kihelyezett konzultációs központokat szerveznek és törekednek új felsőoktatási intézmények meghonosítására. Hármas modell S milyen lépésben haladnak tovább a közművelődési intézmények? A tervkoncepció szerint meg kell oldani az intézményhálózat gyorsabb ütemű fejlesztését, a meglévő épületek korszerűsítését, jobb kihasználását, újak építését, összhangban a településhálózat alakulásával. A megyé-. ben lévő 229 művelődési otthon közül 89 korszerűsítésre szorul. A következő időszakban a művelődési intézmények létrehozásánál az úgynevezett háromlépcsős modell kialakítására törekszenek. Központi, regionális és helyi intézményeket hoznak létre más-más szerepkörrel. Köztük a helyi jellegű intézmények a kulturális alapellátást szolgálják, létesítésüknél előnyben részesítik a munkáslakta településeket, az elővárosokat, az új lakótelepeket. Nyíregyháza szerepköre A megyé egyetlen felsőfokú központja Nyíregyháza. A városban folyó kulturális élet, az ellátottság szintje az egész megye szempontjából jelentős. A negyedik ötéves terv megvalósításának eredményeként a múzeum, a könyvtár, a levéltár korszerű elhelyezést kapott, szerepkörük ellátására ezek az intézmények magas színvonalon alkalmassá váltak. A város dinamikus fejlődése, népességének gyors növekedése, a munkásosztály számának jelentős gyarapodása szükségessé teszi a kulturális alapellátást nyújtó kerületi, lakótelepi, üzemi művelődési házak, klubkönyvtárak, mozik, kultúrparkok, szabadtéri képzőművészeti alkotások számának további növelését, — vázolja fel az igényt az 1990-ig szóló kulturális távlati terv. (P. G.) KAKUKKOS ÓRÁK yírbátorban újra feléledt a régi jó hagyomány : minden héten megrendezik a Ka- kukkos órák elnevezésű programot az étteremben. A délután kezdődő táncos összejövetel nem egyszerűen csak tánc. A rendezők gondosan ügyelnek arra, hogy a játékos keret megőrzésével tartalmas kis műsorok is peregjenek. Hol egy jó vetélkedés, hol egyszerűen csak társasjáték tölti ki a két tánc közötti időt, vagy éppen a kezdést megelőző negyedórát. Több esetben vendégel is meghívnak. Most Rév Tamás az ismert polbeat énekes a soros vendég, akit a fiatalok kívánságára hívtak meg. A városi KISZ-bizottság aktivistái ügyelnek arra, hogy a Kakukkos órák — nevüket az étterem neve adta — kulturáltak legyenek, a rend mindig olyan legyen, ami méltó a rendezvényhez. Amint Nyírbátorban elmondták, a már hagyományos összejövetelek olyan nagy közönséget vonzanak, hogy sokszor már a kezdés előtt nem lehet helyet kapni. A gyakorlat lassan úgy alakul: maguk a vendégek jönnek ötletekkel, hogy színessé tegyék délutánjaikat. A Nyírbátori ÁFÉSZ is támogatja a kezdeményezést, nemcsak azzal, hogy a helyiséget rendelkezésre bocsátja, hanem azzal is, hogy oicsó árakkal minden fiatal számára elérhetővé teszi a Kakukkos órákat. N SZÓRAKOZÁS — TARTALOMMAL
