Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

J. 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 6. A mátészalkai frontáttörés Egy asszony jelentkezik A másik eset rendhagyó, de végtére is a természetes. Leg­alábbis ami a jövőt illeti. A Budapesti Finomkötöttáru­gyár még jóformán le se tele­pedett Mátészalkán, Kovács Pálné a vezetője máris felke­reste a népművelőket. Mit segíthetnek, mit vár a város — hangzott a kérdés, majd el­mondta, mi az, amire ők szá­mítanak. A párbeszéd nem volt eredménytelen. Tanmű­helyük gépein indult a szabó­varró tanfolyam, a város ked­vezménnyel kínálja a prog­ramokhoz a jegyet, ha kell a munkások tanítása, lesz ne­velő, ha a városnak kell se­gítőerő, készen áll a gyári ve­zetés. Vagyis a gyár alapoz­za munkásai műveltségét, előre gondoskodik, hogy élő igények legyenek, s arra is gondja van, hogy ezekhez a népművelők is hozzáadják a saját lehetősé­geiket. Lévén Mátészalkán 11 . gyár és üzem, ez a példa min­denképpen követendő. Még akkor is, ha^szokatlan. Hogy miért kell ezt most említeni? Nem másért, mint azért: kez­dődik az őszi szezon, a mű­velődési intézmények kínálni kezdik a programot, jönnek a hosszú esték, az emberek ke­resni kezdik a szórakozás, a művelődés lehetőségeit. De van még egy másik ok is: Mátészalkán mind igényesebb az ipar, tehát kell a müveit fők sokasága. Bérlet, de minek ? Addig, amíg az oktatásról van szó, még megy is a do­log. A százhatvan órás isko­lapótlót el is lehet végeztetni, ez a könnyebben megoldható kérdés. De szabad-e itt meg­állni? Mátészalkán úgy vélik, hogy nem. Tesznek is érte. Tapasztalatok birtokában sokféleképpen. Két fő rendez­vénysorozat köré csoportosít­ják a munkát. Az egyik a ta­vaszi zenei program, a másik az irodalmi ősz. Bérletek is vannak, az üzemek megve­szik, de bizony a zenei ese­mények sokszor fél ház előtt zajlanak, annak ellenére, hogy minden jegy elkelt. Az irodalmi műsorokat szíveseb­ben fogadják, hiszen Mensá- ros, Komlós, Keres neve fémjelzi ezeket, érthetőbbek is. De nem lehet belenyugod­ni abba, hogy mindent a vé­letlenre vagy egy-két névre bízzanak. Az eszköz, amivel változtat­ni akarnak ezen, sokféle. A huszonhétféle kiscsoportos foglalkozáson, ami között van tanfolyam, gépírásokta­tás, szakkör, kesztyűfejelő oktatás és így tovább, okosan belopják az érdeklődésfelkel­tést. Nem szakmaiak csupán ezek a találkozások, mint A művelődési ház veze- zetője pontos időre ment a gyárigazgatóhoz Mátészal­kán. Közművelődési ügy­ben. Az igazgató ott is volt, de a beszélgetés köz­ben öt percenként az órá­ra nézett. Láthatóan sze­retett volna túllenni az egészen. Erezte, hogy a do­log rátartozik. de vala­hogy még mindig szokat­lan, hogy termelési kérdé­seken túl olyan problémá­val is foglalkozzék, mint művelődés. Ez az egyik példa, sajnos az általáno­sabbak közé sorolható. ahogy nem csak szórakozás a klubjuk műsora, és nem egy­szerűen olvastatás a klub­könyvtár feladata sem. Itt kezdődik a megnyerés másra. Tízezer ember­ről van szó Ha mindezt összeadjuk, ak­kor már beszélhetünk ezer aktív közreműködőről, rész­vevőről, érdeklődőről. Igaz, sokan másokat is megnyer­nek. De mi van azokkal az ezrekkel, akikhez ezen a csa­tornán nem jut el a figyelem- felkeltés? És most jön az üze­mek feladata. Érzik is ezt. A MOM most keres magas fize­téssel olyan vállalkozó szel­lemű szakembert, aki a gyár közművelődését kézbe ven­né. Más területen is hasonló az érdeklődés, így a tangaz­daságban is. Vagyis a város közművelő­désének hivatásos irányítói és intézői fokozatosan kapják a segítő kollégákat, akikkel ösz- szehangolhatják a terveket, feladatokat. A vállalat nem egyszerű bérletvásárló lesz, hanem olyan hely, ahol szak­értő orientálja a munkásokat. A feladat nem lesz könnyű, hiszen tízezer munkásról van szó. Közülük ötezer naponta utazik a munkahelyére és on­nan a gyárba. De valahol el kell kezdeni, és Szálkán jó helyen tették ezt. Igaz, ma még van, aki az órájára pil­lant. Remélhetően azért, mert nem akar lekésni. A közmű­velődési munkáról. Uj, de jó ok ez az óranézéshez. B. L. NYOLC MÓDOZAT SZERINT A mezőgazdasági üzemek új biztosítási rendje A mezőgazdasági nagyüze­mek új vagyonbiztosításáról tartott sajtótájékoztatót szep­tember elején az Állami Biz­tosító. Elöljáróban elmond­ták: a mezőgazdasági bizto­sítás a nagyüzemi gazdálko­dás fejlődésével mindenkor lépést tartott. Ma minden ágazatban előtérbe került az iparszerű termesztés és a korszerű technológia alkal­mazása igényli a kockázatvi­selés változtatását. A mezőgazdasági nagyüze­mek 1976. január 1-től régi ■ módozatú biztosításokat már 1 nem köthetnek. E helyett nyolc módozat áll majd ren­delkezésükre. Megköthetik a mezőgazdasági nagyüzemi növénybiztosítás I. és II. mó­dozatait, továbbá rendelkezé­sükre áll az „álló- és forgó­eszköz biztosítás?, a ..tenyész­állat- és lóbiztosítás”, a „száj- és körömfájásra érvényes biztosítás”, a „növendék és hízóállat biztosítás”, a „ba­romfibiztosítás”, és az „ipar­szerű zártrendszerű sertéste­lepek biztosítása”. A mezőgazdasági nagyüze­mek növénybiztosítás I. mó­dozatban érvényesül az a jo­gos igény, hogy a kártérítés közelítse meg a tényleges üzemi veszteség mértékét. Ebben a rendszerben az üze­mek a növény hároméves át­laghozamát biztosítják és a biztosító a hároméves átlag alapján állapítja meg a kár­összeg 30 százalékát, amit azonnal kifizet, a visszama­radt 70 százalékot pedig a betakarítás eredményétől füg­gően téríti. A biztosítási mó­dozat kiterjed az üzemben terjesztett valamennyi nö­vény, jég, ár- és belvíz, vil­lámcsapás, földcsuszamlás okozta káraira. A kockázatvi­selés kifagyás, felfagyás, ki- pálás, homokverés által oko­zott állománykipusztulást csak gabonaféléknél vesz fi­gyelembe. Térítik viszont a cukorrépa homokverés kára­it. a .gabonafélék, a rostken­der, rostlen, dohány és téli alma viharkárait, a zöldség­félék, szőlő és gyümölcs ta­vaszi fagykárait. Egyes nö­vények esetében az Állami Biztosító minőségi károkat is térít. A mezőgazdasági üze­meknek lehetőségük van ar­ra, hogy csak főbb növények­re és önrészesedéssel kösse­nek biztosítást. A mezőgazdasági növény- biztosítás II. módozat újdon­sága, hogy a biztosítás kiter­jed a belvízkárokra is. Bel­vízkároknál az Állami Bizto­sító az árvízzel azonos károk 50 százalékát téríti. Az álló- és forgóeszköz biztosítás lé­nyegesen bővül, nem csupán az elemi csapás okozta vesz­teségeket térítik, de növen­dék- és hízóállatok elhullása esetén a felvásárlási árat is. Megtérítik a vegyszeres nö­vényvédelem okozta károkat és ezentúl azokat is, ame­lyek a repülőgépes növényvé­delem miatt keletkezhetnek. A tenyészállat és lóbiztosítás lényege, hogy a gazdaságok állataikat nyilvántartott érté­kének legfeljebb nyolcvan százaléka alapján biztosíthat­ják. Teljesen új módozat a száj- és körömfájásra érvényes biz­tosítás, amelyet akkor köt­hetnek a gazdaságok, ha az állatok állategészségügyi zár­lat alá kerülnek. Az állat­egészségügyi zárlat alatt a gazdaságok átalányösszeget fizetnek', s a zárlat alatt el­hunyt állatokra a biztosító kártérítést fizet. A növendék- és hízóállat biztosítás az egyes állatcsoportok betegségből és bálesetből eredő elhullására, illetve kényszervágására ter­jed ki. A baromfibiztosítás­nál' a kártérítési összeg meg­közelíti a tényleges értéket, de fedezi az értékesítési vesz­teséget is, amely az állator­vos állal javasolt selejtezés­ből származik. A zártrendsze­rű szakosított sertéstelepek biztosításának alapja, hogy a gazdaságok a két év átlagos hústermelés 90 százaléka és a tárgyév hústermelésének mennyisége közötti különb­ségére köthetnek biztosítást és kaphatnak kártérítést. PROGNÓZIS 1990-IG Á megye Milyen lesz tíz-tizetöt év múlva a szabolcsi emberek műveltsége? Mit kell tenni azért, hogy a megye kulturális térképén fokozatosan eltűn­jenek a fehérfoltok, s az ezred forduló körül mű­velt emberfők sokasága dolgozzék üzemeinkben, tsz-einkben, intézményeinkben? Többek között erről tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács. kulturális térképe 650—660 ezer szabolcsi A fantázia legfeljebb elér­hetetlen ábrándokat rajzol­hat elénk, a valóság gondos elemzésén, a távlati feladatok kivetítésén alapuló kulturális program viszont közel visz a megvalósuláshoz. A megye népessége a számítások sze­rint 1990-ben eléri a 650— 660 000 lakost, vagyis a mai­nál 50—60 ezerrel több em­ber kulturális ellátásáról szükséges gondoskodni. A várható népességi, település- fejlesztési, gazdasági és egyéb tényezők gondos számbavéte­lével, a mostani műveltségi viszonyok elemzésével készí­tették el a szakemberek a megye közoktatási és közmű­velődési távlati fejlesztési koncepcióját 1975-től 1990-ig. Mit tartalmaz a kulturális terv? Elsősorban azt a XI. kongresszuson elfogadott kö­vetelményt, hogy a kultúra eszközeivel a jelenleginél ha­tékonyabban segítsük a fej­lett szocialista társadalom építését. Ehhez nélkülözhe­tetlen, hogy a közoktatásban erősödjék az oktatás és a ne­velés egysége, nagyobb fi­gyelmet fordítsunk a korsze­rű marxista műveltség elsa­játítására, a közösségi életre való felkészítésre, a művelő­dési igények és készségek ki­alakítására és fejlesztésére. Nagy kérdés azonban a ho­gyan. Hátrány nélkül 1985-ben A megyében viszonylag magas az élveszületések szá­ma, így az országos átlagnál hosszú idő óta magasabb az iskoláskorú népesség aránya is. Bár az 1974—75-ös tan­évben egy osztályteremre és egy pedagógusra kevesebb tanuló jutott, mint az 1952— 53-as tanévben, mégis a helyzet kedvezőtlenebb az or­szágos átlagnál. Ezért fordít nagy figyelmet a távlati terv a tanteremépítésre, melyeket a tervciklus első időszakában elsősorban az iskolakörzetesí­tésre, a városok és munkás­lakta települések fejlesztésére használnak fel. Ennek ered­ményeként a szakrendszerű oktatást 1980-ig 98,5 száza­lékra növeli^, 1985-re pedig teljessé teszik. így válik ál­talánossá a megye minden te­lepülésén, minden iskolában a szakrendszerű oktatás, szű­nik meg a hátrányos hely­zet. A terv realitását jelzi, hogy számol a nehézségekkel a tankötelezettségi törvény végrehajtásában. Azt az igényt fogalmazza meg, hogy 1990-ig a nyolc osztályt vég­zett felnőtt lakosság aránya a mai 42 százalékról me­gyénkben 65—70 százalékra emelkedjen. Minden harma­dik lakosnak érettségi? A megye lakosságának ma még 10 százaléka sem ren­delkezik középfokú képzett­séggel, országosan ez 15,3 százalék. Ezért távlatokban a középfokú oktatás gyors üte­mű fejlesztése szükséges. Olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy a szakmun­kásképző és középiskolák va­lamennyi továbbtanulni szán­dékozó fiatalt be tudjanak fogadni, s a felnőttoktatásban mindenki számára lehetővé tegyék a középfokú végzett­ség megszerzését. Nem a szá­mok, a statisztika bűvölete vezeti a terv készítőit, ha­nem a józan számvetés, ami­kor leírták, a tervciklus vé­gére elérhető, hogy a megye lakóinak 25—30 százaléka, nagyjából minden harmadik ember érettségizett legyen. Hasonlóan nagy lépést kell tenni a megyének, hogy növekedjék a felsőfokú kép­zettséggel rendelkezők ará­nya. Jelenleg 2,3 százalék, or­szágosan 4,2 százalék. Ezért tovább növelik a felsőokta­tásban részt vevő szabolcsi diákok számát, javítják a fő­iskolai-egyetemi előkészítés rendszerét, a pályaválasztást, szorgalmazzák a levelezőok­tatást, kihelyezett konzultá­ciós központokat szerveznek és törekednek új felsőoktatási intézmények meghonosításá­ra. Hármas modell S milyen lépésben halad­nak tovább a közművelődési intézmények? A tervkoncep­ció szerint meg kell oldani az intézményhálózat gyorsabb ütemű fejlesztését, a meglévő épületek korszerűsítését, jobb kihasználását, újak építését, összhangban a településháló­zat alakulásával. A megyé-. ben lévő 229 művelődési ott­hon közül 89 korszerűsítésre szorul. A következő időszak­ban a művelődési intézmé­nyek létrehozásánál az úgy­nevezett háromlépcsős modell kialakítására törekszenek. Központi, regionális és helyi intézményeket hoznak létre más-más szerepkörrel. Köz­tük a helyi jellegű intézmé­nyek a kulturális alapellátást szolgálják, létesítésüknél előnyben részesítik a mun­káslakta településeket, az elővárosokat, az új lakótele­peket. Nyíregyháza szerepköre A megyé egyetlen felsőfo­kú központja Nyíregyháza. A városban folyó kulturális élet, az ellátottság szintje az egész megye szempontjából jelentős. A negyedik ötéves terv megvalósításának ered­ményeként a múzeum, a könyvtár, a levéltár korszerű elhelyezést kapott, szerepkö­rük ellátására ezek az intéz­mények magas színvonalon alkalmassá váltak. A város dinamikus fejlődé­se, népességének gyors nö­vekedése, a munkásosztály számának jelentős gyarapo­dása szükségessé teszi a kul­turális alapellátást nyújtó ke­rületi, lakótelepi, üzemi mű­velődési házak, klubkönyvtá­rak, mozik, kultúrparkok, szabadtéri képzőművészeti al­kotások számának további növelését, — vázolja fel az igényt az 1990-ig szóló kultu­rális távlati terv. (P. G.) KAKUKKOS ÓRÁK yírbátorban újra fel­éledt a régi jó ha­gyomány : minden héten megrendezik a Ka- kukkos órák elnevezésű programot az étteremben. A délután kezdődő táncos összejövetel nem egyszerű­en csak tánc. A rendezők gondosan ügyelnek arra, hogy a játékos keret meg­őrzésével tartalmas kis műsorok is peregjenek. Hol egy jó vetélkedés, hol egyszerűen csak társasjá­ték tölti ki a két tánc kö­zötti időt, vagy éppen a kezdést megelőző negyed­órát. Több esetben vendé­gel is meghívnak. Most Rév Tamás az ismert pol­beat énekes a soros ven­dég, akit a fiatalok kíván­ságára hívtak meg. A városi KISZ-bizottság aktivistái ügyelnek arra, hogy a Kakukkos órák — nevüket az étterem neve adta — kulturáltak legye­nek, a rend mindig olyan legyen, ami méltó a ren­dezvényhez. Amint Nyír­bátorban elmondták, a már hagyományos összejö­vetelek olyan nagy közön­séget vonzanak, hogy sok­szor már a kezdés előtt nem lehet helyet kapni. A gyakorlat lassan úgy ala­kul: maguk a vendégek jönnek ötletekkel, hogy színessé tegyék délutánjai­kat. A Nyírbátori ÁFÉSZ is támogatja a kezdemé­nyezést, nemcsak azzal, hogy a helyiséget rendel­kezésre bocsátja, hanem azzal is, hogy oicsó árak­kal minden fiatal számára elérhetővé teszi a Kakuk­kos órákat. N SZÓRAKOZÁS — TARTALOMMAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom