Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

XXXII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. szeptember 30, kedd Kádár János fogadta F. A. Ahmedet Púja Frigyes New Yorkban Fogadás a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége tiszteletére forgalmi és polgári repülés­ügyi államminiszter, V. C. Trivedi külügyminiszter-he­lyettes, K. Balachandran, az elnöki titkárság vezetője és K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság budapesti nagy­követe. ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn látoga­tást tett Fakhruddin Ali Ah­mednél, az Indiai Köztársa­ság elnökénél. le az ülésszak napirendjén szereplő kérdésekről. A magyar külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdé­sekről folytatott eszmecserét M. S. Motee jemeni és Y. B. Chavan indiai külügyminisz­terrel. fl végső szó Az öt közül az egyik, Juan Peredes Manót búcsú­levele így hangzik: „a vég­ső szót a nép és a népek közötti szolidaritás fogja kimondani...” Ezt a monda­tot egy virulóan egészséges fiatalember fogalmazta a siralomházban. Egy fiatal­ember üzent az élőknek, akinek egyetlen bűne az volt, hogy úgy élt, ahogy meghalni is képesnek bizo­nyult: szép eszmék jegyé­ben, a zsarnokságnak be nem hódolva, fejet nem hajtva. Üzenetét Juan Peredes Manót — akiről neveznek el még utcát Spanyolor­szágban — hosszabb távra szánta. Talán még őt is meglepné, hogy a népek szolidaritására vonatkozó szavai, nem utolsósorban az ő áldozata nyomán, milyen gyorsan és milyen fantasz­tikus méretekben bizonyul­tak igazaknak. Újra Hispánia nevétől hangos a világ, mint egy­kor, Garcia Lorca halála, vagy Guernica elpusztítása idején. A Falange hóhérai ugyanazokkal a módszerek­kel próbálták országukat a mozdulatlanság szigetévé tenni, mint akkor. De most meg kell tanulniok, hogy ez már nem az a Hispánia és ez már nem az a világ. Zúg, morajlik a tiltakozás öt kontinensen, úgy — és ez nem túlzás, hanem a teljes igazság —, hogy még soha­sem. Most már nemcsak a szocialista országok, a hala­dás hívei ítélik el a könyv­máglyák szellemét az atom­máglya korában, hanem má­sok is. Azok. akiknek elődei valaha felelősek voltak azért, hogy elbukott a köztársaság Hispániában és azok is, akik oly szívesen szalonképessé tették volna a befogadhatat- lant. Madridban az inkvizitorok utódai növekvő rémülettel is­merik fel, hogy ez a mostani valami újfajta tiltakozás. Nemcsak az NDK hívta .visz- sza a nagykövetét, hanem ed­dig tizenhárom ország, köz­tük Hollandia, Norvégia, az NSZK, Dánia és Anglia. VI. Pál pápa a Vatikán történe­tének egyik legélesebb fogal­mazásában ítélte el a gyil­kosságokat és számos nyugati országban maga a miniszter- elnök volt a tüntető gyűlés szónoka. Mexikó elnöke a Biztonsá­gi Tanács összehívását és Spanyolország ENSZ-tagsá- gának felfüggesztését kérte, Anglia külügyminiszterétől hivatalos elítélő nyilatkoza­tot várnak, a venezuelai fő­városban valóságos ostrom­gyűrű vette körül a spanyol külképviseletet, „Görögország és Portugália példája is azt bizonyítja — állapítja meg a varsói Try- buna Ludu —, hogy letűnt korszakok társadalmi struk­túrái nem maradhatnak fenn. Az öt hazafi kivégzése éppen az ellenkező hatást érte el, mint amit a Franco-rezsim várt tőle.” Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta Fakhruddin Ali Ahmedet, az Indiai Köztársaság elnökét. A szívélyes, baráti eszme­cserén jelen volt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, dr. Túri Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság újdelhi nagykö­vete, valamint indiai részről Szurendra Pál Szingh idegen­Vasárnap este New York- be érkezett Púja Frigyes kül­ügyminiszter, hogy a magyar küldöttség vezetőjeként részt vegyen az ENSZ-közgyűlés harmincadik ülésszakán. Púja Frigyes hétfőn felke­reste Kurt Waldheim főtitkárt és megbeszélést folytatott ve­V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete hétfőn este fogadást adott a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa kül­döttségének tiszteletére, amely Pjotr Mironovics Ma- serovnak, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága póttagjának, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­ge tagjának, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bizott­sága első titkárának vezetésé­vel hivatalos baráti látogatá­son tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott fogadáson meg­jelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Inokai János, Péter János és Raffai Sarolta, az országgyűlés al- elnöke, dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Marjai József külügyi államtitkár. Ott volt társadalmi, politikai és kulturális életünk számos jeles személyisége, s az or­szággyűlés tisztikarának több tagja. Jelen volt B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. A fogadáson P. M. Maserov és Apró Antal pohárköszön­tőt mondott. Hazánkba látogat a Vietnami Oolgozók Pártjának és a VÖK kormányának küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának meghívására a közeli napok­ban Le Duannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével hivatalos baráti lá­togatást tesz a Magyar Nép­köztársaságban a Vietnami Dolgozók Pártjának és a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság kormányának küldött­sége. (MTI) Huszonöt éves a polgári védelem Jubileumi záróünnepség Nyíregyházán A Magyar Polgári Védelem megalakulásának 25. évfordu­lója alkalmából szeptember 29-én Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében rendez­ték meg a jubileumi záróün­nepségét. Az ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, megyei pv-pa- rancsnok, Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, ott volt a Hon­védelmi Minisztérium képvi­selője is. Az eseményen megnyitó be­szédet mondott dr. Pénzes Já­nos. Egyebek között emlékez­tetett a XI. kongresszuson el­hangzottakra, elmondotta, hogy hazánk is a békés egy­más mellett élés megvalósítá­sáért, erősítéséért küzd. Bé­kepolitikánknak és fegyveres erőinknek is köszönhető, hogy lehetővé vált az újabb világ­háború elkerülése. A Varsói Szerződés ereje fékezi az im­perializmus agresszivitását. A hátország védelme is kifogás­talan, a polgári védelmi egy­ségek és alegységek kiképzése jól sikerült. A megnyitó után felolvasták a honvédelmi miniszter dísz­parancsát. A díszparancs egyebek között méltatta a ha­ladó erők összefogását, fegy­Jäger Zoltán átveszi a kitüntetést. veres erőinket, fegyveres tes- tületeinket és különösen a pv eredményes fejlődését Hangsúlyozta, hogy békeidő­ben, elemi csapásoknál is nagyszerűen helyt állnak a pv-alakulatok. Berek Lajos alezredes, me­gyei pv-törzsparancsnok ün­nepi megemlékezést tartott. Szólt a szabadságharcról, a függetlenségi mozgalomról, kiemelte, hogy hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója egybeesik a pv megalakulá­sának 25. évfordulójával. Az elmúlt években a városi, a járási és az üzemi gyakorla­tok jól sikerültek. Az 1970-es árvíz idején az állomány ki­emelkedő munkát végzett a mentési munkában. Szilágyi József rövid üdvöz­lő beszédében elmondta, hogy a pv nagyszerűen részt vállal az ifjúság honvédelmi nevelé­sében, jó a polgári védelem és az Ifjú Gárda kapcsolata. Az ünnepség kitüntetések átadásával folytatódott. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kapta Jáger Zoltán, a nyíregyházi faipari vállalat igazgatója, dr. Szabó József, a mátészal­kai járási hivatal elnöke és Ficzay Ernő őrnagy. Az ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki Erdős Andrást, a Nyíregyházi Városi Tanács főmérnökét, Gyarmati Gézát, a nyíregyházi járási hivatal elnökhelyettesét és Pályi Ele­mér alezredest. Bronz foko­zatot kapott Vida Sándor, a Nagykállói Nagyközségi Ta­nács főelőadója. Dékány Jó­zsef őrnagyot Szolgálati Ér­deméremmel tüntették ki, töb­ben kaptak Honvédelmi Ér­demérmet és tárgyjutalmat. Az ünnepség dr. Pénzes Já­nos zárszavával ért véget. Együtt Nyíregyházáért Munkahelyen és almáskertben Több, mint hatezren dol­goztak szeptember utolsó szombatján és vasárnapján az „Együtt Nyíregyházáért” akció keretében a város üze­meinél, vállalatainál, intéz­ményeinél. A KEMÉV és a MÉK vállalat vette ki ré­szét leginkább a társadalmi munkából: mindkét helyen két-kétezer dolgozó áldozta fel szabadnapját a megye- székhely fiatalságának jobb sportlehetőségéért. Az ÉP- SZER-nél négyszázan dol­goztak szabad szombaton, a MEZŐGÉP vállalatnál pe­dig hatszázötvenen végez­ték napi munkájukat, illetve az irodai dolgozók almasze­désen vettek részt. A Vörös Október Ruha­gyárban háromszázan áll­tak a szalag mellé, a TITÁSZ 180 dolgozója pedig a Ke- mecsei Állami Gazdaságban szedett almát. Munkás hét­véget töltöttek a háziipari szövetkezet, a kéményseprő vállalat, az illetékhivatal, a TÜZÉP és a megyei rendőr­főkapitányság dolgozói is munkahelyükön vagy az al­máskertekben. Az egészség- ügyi dolgozók Szakolyban, a NYlRTERV-esek Nyírszőlő­sön rakták az almásládákat. A posta, az Állami Biztosító, valamint a megyei, járási, A nyíregyházi Centrum Aruház dolgozói az Ilona-tanyai Állami Gazdaságban almasze­déssel segítették a termés betakarítását. (Mikita Viktor felvétele) városi pártbizottság, a me­gyei KISZ-bizottság és a munkásőrség dolgozói szin­tén az almaszedés mielőbbi befejezését segítették. A 21. számú Volán ötven dolgozója a KEMÉV fényes- litkei építkezésén segédkez­tek a szállításban. Az ipar- cikk-kisker., az ÁFOR, az AMFORA, az AFIT-szerviz, a sütőipari vállalat és a TÖVÁLL dolgozói is plusz­műszakot tartottak munka­helyükön, illetve almát szed­tek. Külön említésre méltó a bölcsődei gondozónők és vé­dőnők társadalmi munkája — tavaly, amikor a bölcső­dékért dolgozott a város, nyitva tartottak, hogy a szü­lők gond nélkül mehesse­nek. Idén ők is kiveszik ré­szüket az almaszedésből: a nyírturai tsz-ben dolgoztak két hétvégén, összesen 138- an.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom