Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

1975. szeptember 26. K ELET-M AGY ARORSZAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) zettség növelését, az egysé­ges szemléleten nyugvó fe­lelős vezetői munka erősí­tését, az ismert fogyatékos­ságok felszámolását. A köz­ponti és vállalati irányító munkában mindenekelőtt a termelés korszerűsítésének és a műszaki haladás meg­gyorsításának feladatait, a beruházási folyamat nagyobb tervszerűségének biztosítá­sát, a munkaerő-gazdálkodás megjavításának tennivalóit, a munka szervezettségének és a munkafegyelem javí­tásának feladatait kell elő­térbe állítani. A Minisztertanács mun­kájában a valóság ismeretére alapozzuk döntéseinket és következetesen érvényt sze­rezzünk azoknak. Hogy gyor­sabban és hatékonyabban reagáljunk a társadalmi- gazdasági fejlődés keletkező ellentmondásaira, intézke­déseink világosak, közérthe- tőek legyenek, és lehetőleg mentesek maradjanak a bü­rokratikus vonásoktól. Hatá­rozottabban érvényt kívá­nunk szerezni a központi döntéseknek, de nem célunk a túlszabályozás. Tisztelt országgyűlés! A kormány a jövőben is nagy fontosságú feladatának tartja a tudomány sokoldalú fejlesztésének elősegítését. Nemzeti jövedelmünk mint­egy 3%-át fordítjuk tudomá­nyos kutatásra és fejlesztés­re, ez nagyobb arány, mint amit számos, hazánknál jóval gazdagabb kapitalista or­szágban találunk. A kormány megelégedéssel tapasztalja, hogy tudósaink, kutatóink érdeklődése meg­növekedett társadalmi éle­tünk, a gazdasági fejlődés problémái iránt. A korábbi­nál jobb a tudomány és a termelés szakembereinek a kapcsolata, aktívabb együtt­működésük. Ezt a folyamatot kell tovább erősítenünk. A világszínvonalhoz való fel­zárkózás megkívánja, hogy szellemi és anyagi erőinket méginkább azokra a kutatási területekre összpontosítsuk, ahol a legtöbb esélyünk van az eredményt hozó munkára. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt években sokat tettünk az oktatás fejleszté­se, az oktatási intézmények működési feltételeinek javí­tása, fokozatos kiegyenlítése érdekében. Állami eszközök­ből és széles körű társadalmi összefogás révén az átlagos­nál gyorsabban fejlődött a falusi, városi peremkerületi iskolák színvonala. Különös figyelemmel, indokolt támo­gatással segítettük a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbjutását a felsőfokú tan- intézményekbe. Előreléptünk a tananyag korszerűsítésé­ben. Fontosságának megfele­lő helyet kap oktatási rend­szerünkben a világnézeti, a közösségi nevelés. A kor­mány tudja, hogy pedagógu­saink nagy többsége — sok­szor nehéz feltételek között — tehetsége legjavát'adva, felkészülten, tiszteletre mél­tó hivatástudattal és ered­ményesen munkálkodik. Korszerű szocialista művelt­séggel bocsájtja az életbe ta­nulóit, felvértezve őket az alapfokú ismeretekkel, az ön­álló gondolkodási készséggel, szocialista jellemvonásokkal. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt években örven­detesen tovább gyarapodott népünk műveltsége, közötte a munkásoké és a mezőgaz­dasági dolgozóké, nem utol­sósorban azért is, mert a kulturális-nevelőmunkába bekapcsolódott a szocialista brigádmozgalom. A közművelődésben, amely­nek fogalma és hatása az utóbbi éveknen nemcsak szélesebb körű, hanem gaz­dagabb is lett, nagy fontos­sága van a közösségi műve­lődési formák aktív fejlesz­tésének, a közoktatás és a közművelődés egységének. A kormány az eddigi ered­ményekre alapozva, a műve­lődéspolitikai határozatok szellemében kívánja megva­lósítani a kultúra fejleszté­sének támogatását. A néphatalom fontos eszköze a szocialista demokrácia fejlesztése Tisztelt országgyűlés! Egy hónap múlva lesz hu­szonöt éve, hogy megalakul­tak a néphatalom szervei, a helyi tanácsok, és eredménye­sen töltik be fontos államha­talmi, államigazgatási funk­cióikat. Megerősödött nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepük, na­gyobb az önállóságuk, növe­kedett a felelősségük. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az állami élet fejlesztésének fo­lyamatában — eddigi ered­Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormánya aktív, kezdeménye­ző külpolitikát folytat. Ez a külpolitika eredményes volt, ennek folytatásához kérjük az országgyűlés támogatását. Kormányunk alapvető kül­politikái törekvése, hogy a lehető legkedvezőbb nemzet­közi feltételeket biztosítsa né­pünk békés, alkotó munkájá­hoz. A szocialista országok, a haladó, békeszerető töme­gek erőfeszítéseinek eredmé­nyeként mindinkább sikerült e feltételek létrehozása, a béke és a biztonság megszi­lárdítása. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy országunk és a többi szocialista ország kap­csolatait széles körűen fej­lesszük. Különösen fontosnak tartjuk testvéri viszonyunk ápolását és fejlesztését igaz barátunkkal, a szocialista vi­lágrendszer fő erejével, a vi­lágbéke megőrzésének leg­főbb támaszával, a Szovjet­unióval. A jövőben is min­dent megteszünk annak érde­kében, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcso­latai még sokoldalúbbá, gaz­dagabbá váljanak. A testvéri kötelékek erősí­ményeinkre támaszkodva — a tanácsok tovább javítsák irányító és ellenőrző munká­jukat, hogy a szocialista de­mokrácia szellemében növel­jék a tanácsi munkában te­vékeny résztvevők számát. Az állami munka hatékony­ságának fokozása és a szocia­lista demokrácia fejlesztése két egymással szorosan össze­függő feladat. Mi most és a következő években különös jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, munkahelyi demokrá­cia fejlesztésének. tésével továbbra is arra tö­rekszünk, hogy elősegítsük a szocialista országok egységét, külpolitikai céljaink egyezte­tését és eredményes megva­lósítását. A szocialista országokkal való szoros egységünk és sok­rétű együttműködésünk jól szolgálja mind népünk nem­zeti, mind a szocializmus nemzetközi érdekeit. Híven teljesítjük a Varsói Szerződés iránti kötelezettsé­geinket, s törekszünk munká­jának tökéletesítésére. Né­pünk érdekeinek megfelelően, aktív részt vállalunk a KGST munkájában és erősítésében, a komplex program megvaló­sításában, a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésében. Erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Segítjük harcukat az imperializmus, a neokolonializmus ellen, a teljes politikai és gazdasági függetlenség kivívásáért, né­peink társadalmi felemelke­déséért. A békés egymás mellett élés szellemében lényegesnek tart­juk a kölcsönös érdekű együttműködés fejlesztését a tőkés társadalmi rendszerű országokkal. Következetes erőfeszítéseket teszünk, hogy kapcsolataink minden téren fejlődjenek, s újabb kezde­ményezések történjenek a megoldásra érett nemzetközi problémák rendezése érdeké­ben. A szocialista országok, a haladásért, a békéért küzdő erők nagy sikere, hogy az enyhülés a nemzetközi politi­ka fő irányzata lett. A tőkésországokban is nőtt azoknak a vezető köröknek -a befolyása, amelyek az em­beriség számára a békés egy­más mellett élést tartják az egyedüli járható útnak. Mind­ezek eredményeképpen az utóbbi években számos bo­nyolult nemzetközi problé­mát sikerült rendezni, s je­lentősen javítani a nemzet­közi légkört, különösen Euró­pában. Ékes bizonyítéka en­nek a Helsinkiben sikeresen lezajlott európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Helsinkiben ott volt a Ma­gyar Népköztársaság küldött­sége is, s kifejtette egész né­pünk álláspontját: saját tör­ténelmünk tanított meg ben­nünket arra, hogy ne a fegy­verek összecsapásában, ha­nem az együttműködésben, a vitás kérdések békés meg­oldásában keressük az utat a biztonságos jelenhez, a jobb, a bíztató jövőhöz. Küzdünk az enyhülés elmélyítéséért Ha egy pillanatra arra gondolunk, hogy milyen euró­pai helyzetről adhatott szá­mot a kormány az ország- gyűlésnek tíz—tizenöt évvel, vagy akár öt évvel ezelőtt is, akkor tudjuk igazán kel­lően értékelni a Helsinkiben létrejött megállapodás hord- erejét. És azt, hogy mit jelent ez abban a küzdelemben, ame­lyet a világ haladó erői im­már harminc esztendeje foly­tatnak a háború végérvényes száműzéséért az emberiség életéből. Természetesen nem feled­kezünk meg arról sem, hogy a tőkésországokban nem min­denki híve az enyhülésnek, a békés együttműködésnek, s e körök ellenállásával a jö­vőben is számolni kell. Ennek arra kell ösztönöznie minket, hogy lankadatlanul munkálkodjunk az eddig el­ért eredmények megszilárdí­tásáért, az enyhülés folyama­tának elmélyítéséért és visz- szafordíthatatlanná tételéért. Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! A kormányt az a törekvés vezette, hogy országunk hely­zetéről hű képet adjon és a feladatok felvázolásakor a realitásokból induljon ki. Tudjuk, hogy nagy és fon­tos feladatok állnak előttünk. Bizonyos, hogy a világgazda­sági helyzet alakulása kö­vetkeztében az előttünk álló évek a szokottnál is nagyobb erőfeszítéseket kívánnak, de eredményeinkre alapozva, a szocialista közösség nagy családjában, javuló nemzet­közi politikai viszonyok kö­zepette, magunk mellett tud­va népünk cselekvő támoga­tását, optimisták lehetünk. Abban a biztos tudatban vé­gezhetjük munkánkat, hogy elérjük célunkat. Kérjük a Hazafias Nép­front aktivistáit, a pártszer­vezeteket, a szakszervezete­ket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget' és valamennyi tömegszervezetünket, hogy törekvéseinkhez nyújtsanak segítséget. A kormány munkájához igényeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nél­külözhetetlen támogatását, bírálatait és javaslatait. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, vitassa meg és fo­gadja el a kormány prog­ramját. Lázár György nagy taps­sal fogadott expozéja után megkezdődött a kormány- program fölötti vita. A délutáni ülésen első­ként Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá- . gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára (Szabolcs- Szatmár 2. vk.) szólalt fel. Erősítjük a szocialista országok egységét A kormány munkaprogramja a kongresszusi határozatok végrehajtását szolgálja Tisztelt országgyűlés! A kormány munkaprog­ramjának, amelyet a Minisz­tertanács elnöke megvitatás és jóváhagyás céljából most az országgyűlés elé terjesz­tett, különös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk XI. kongresszusa és az idei vá­lasztások után ez társadal­munk soron levő tenniva­lóinak és a kormányzati fel­adatoknak az első, konkrét körvonalazása. Mindenek­előtt megállapíthatjuk, hogy ez a program egészében és részleteiben egyaránt meg­felel a Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában meg­fogalmazott össznemzeti cé­loknak. Ilyenformán, amikor a tisz­telt országgyűlés megvizsgál­ja a kormányprogramot és állást foglal, valójában arról dönt, hogyan valósítsa meg a kormány a következő évek­ben a pártkongresszuson ki­dolgozott és elfogadott, majd a választásokon egész dol­gozó népünktől egyöntetűen támogatott politikát. Más szóval: mit teszünk, mit kell tennünk a fejlett szocialista társadalom építéséért. Tisztelt képviselőtársaim! A kormány munkaprog­ramjának alapvető vonása, hogy céltudatosan és helye­sen foglalja össze és önti konkrét formába azokat a teendőket, amelyeket a kong­resszusi határozatok előír­nak. Az állami munka egész területén, mind a bel- és kül­politikában, mind a gazda­sági és a kulturális építő­munkában, mind pedig az életszínvonalpolitikában foly­tatjuk az eddigi, nagy ered­ményeinkkel igazolt irány­vonalat. A program ezzel biz­tosítja a kormányzati tevé­kenységben a szükséges fo­lyamatosságot. Ugyanakkor végigvonul rajta az a hatá­rozott törekvés, hogy a munkát, a végrehajtást min­den vonalon tovább kell ja­vítani, figyelembe véve a változó körülményeket. A kormányprogram előre­vetíti, hogy a következő cik­lusban, az ötödik ötéves terv éveiben is szilárd alapokon, tervszerűen folytathatjuk gazdasági építőmunkánkat. Annak ellenére, hogy a kö­vetkező időszakban is nem 1 kevés kedvezőtlen körül­ménnyel kell számolnunk, a népgazdaság dinamikus nö­vekedésének, a termelékeny­ség emelkedésének, a gazda­sági hatékonyság szüntelen javulásának az alapján és azzal arányosan az életszín­vonal emelését is biztonsá­gosan tervezhetjük. A kormány programja he­lyesen vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek a tervgazdálkodás további ja­vításához, a termelés szerke­zetének folyamatos korsze­rűsítéséhez, a beruházások hatékonyságának annyira kí­vánatos fokozásához, az ész­szerű takarékosság általános érvényesítéséhez szüksége­sek. Fejlődésünk megköveteli, hogy a gazdasági életben is erősítsük a központi irányí­tást, egyidejűleg, növeljük a vállalatok önállóságát és fe­lelősségét. A központi irányí­tás hatékonyságának növelé­se és a vállalati önállóság ér­vényesítése a gazdaság terv­szerű fejlesztésében előttünk álló feladatok megoldásának két — összetartozó és a gya­korlatban is együtt érvénye­sítendő — oldala. Az ezzel kapcsolatos kérdések közül külön is szeretném hangsú­lyozni: a kormány helyesen és felelősen jár el, amikor a gazdasági folyamatok olyan szabályozására törekszik, ami jobban megfelel a szükségle­teknek és összhangban van a népgazdasági érdekekkel. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasági feltételek között dolgozza­nak. Nem helyénvaló, hogy miközben az államháztartás részesedése a társadalmi tisz­ta jövedelemből csökkent és gondokkal is küzdve, nagy efőfeszítések árán teljesítheti feladatait, eközben egyes vál­lalatok részesedése indoko­latlan mértékben nőtt. Ezt a termeléssel nem arányos bér­növelésre is felhasználták. Mindez összességében rontja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Az irányítási rendszer további finomításá­val, a szabályozók helyesbí­tésével gondoskodnunk kell róla, hogy a vállalatok való­ban lehetőségeik arányában vegyék ki a részüket a fej­lesztési beruházásokból, a feladatok teljesítéséből. Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai kérdés is, hogy szüntessük meg az elosztásban még ta­pasztalható aránytalanságo­kat Tisztelt országgyűlés! A belpolitikai életben fő törekvésünk az állami mun­ka fejlesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése. Az állami irányító munka min­den síkján és minden lánc­szemében növelnünk kell a hatékonyságot, högy biztosít­hassuk céljaink, terveink, po­litikánk, társadalmi érdeke­ink érvényesülését. A kor­mány munkaprogramjában felvázolt feladatok jó megol­dása megkívánja, hogy erő­sítsük a központi és a helyi szervek összehangolt tevé­kenységét. A tanácsok úgy tehetnek a legjobban eleget az állam­igazgatási feladatoknak, ha egyidejűleg erősítik népkép­viseleti, önkormányzati funk­ciójukat is. Ez fontos össze­tevője a szocialista demokrá­ciának, amelynek a'tovább­fejlesztése a kormányprog­ramban megjelölt időszak egyik legfontosabb társada­lompolitikai követelménye. A kormány elnöke a szo­cialista építőmunka külső feltételeivel, hazánk külkap- csolataival, a nemzetközi helyzettel is foglalkozott. Helyzetértékelése ebben a te­kintetben is reális és meg­győző. Külpolitikánk célja: békés építőmunkánk pillé­reinek további szilárdítása, külső feltételeinek állandó javítása azáltal, hogy erősít­jük kapcsolatainkat a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágokkal; híven teljesítjük kötelezettségeinket, amelye­ket a Varsói Szerződésben vállaltunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista integráció kibontakoztatásá­ban, a testvérországokkal va­ló gyümölcsöző együttműkö­désben. Ma, a helsinki csúcstalál­kozó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszo­nyok kedvezően változtak a béke erői javára. Ez lehető­séget nyújt arra, hogy a ter­vezett ütemben biztonságo­sabb körülmények között folytathassuk építőmunkán­kat. A helsinki csúcstalálko­zó létrejöttében és sikerében kiemelkedő szerepe volt az európai szocialista országok­nak, elsősorban a Szovjet­uniónak, akárcsak napjaink­ban abban a harcban, amely a helsinki alapelvek gyakor­lati érvényesítéséért, folyik. A helsinki csúcstalálkozó­nak a történelmi jelentősége abban áll, hogy elismerte a második világháború után létrejött tényleges európai helyzetet, beleértve a hatá­rokat. Emellett új lehetősé­geket tárt fel a béke biztosí­tásában, a különböző társa­dalmi rendszerű államok együttműködésében. Helsinki után a cél válto­zatlan: az enyhülési folya-. mat továbbfejlesztése, az eu­rópai biztonság erősítése, az együttműködés kiterjesztése más területekre. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy illúziókban rin­gassuk' magunkat. Emlékez­zünk rá. milyen nagy harcot kellett vívni azért, hogy 'a csúcstalálkozó egyáltalán létrejöhessen, majd azért, hogy a záróokmány megszü­lessék. Kétségtelen, hogy az ebben elfogadott elveknek a megvalósítása is további áll­hatatos harc árán lehetséges. Azok az erők, amelyek eleve ellenezték a csúcstalálkozót, majd a hosszú viták folya­mán is mindenáron meg akarták torpedózni a legjobb szándékokat, nem tették le a fegyvert, hanem jelenleg is aktívan működnek. Mi a biztosítéka annak, hogy a helsinki elvek a gya­korlatban is mindinkább tért fognak hódítani? Mindenek­előtt az, hogy megfelelnek az európai népek legelemibb érdekeinek, békéjének és biztonságának. E realitással mindenkinek számolnia kall. Kifejezzük azt a reményün­ket, hogy az aláíró országok kormányai ennek szellemé­ben folytatják tevékenységü­ket. A Szovjetunió és a szo­cialista testvérországok szo­ros egységben, a maguk ré­széről állhatatosan küzdenek a záródokumentumban fog­laltak megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság min­dent megtesz, hogy a helsin­ki megállapodás szellemében tovább erősödjön az európai országok békéje, együttmű­ködése. Ehhez a küzdelemhez szi­lárd poziciót biztosít a Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok növekvő szerepe, befo­lyása, a Varsói Szerződés ereje, a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában meg­valósuló és napról napra bő­vülő együttműködése. A helsinki csúcstalálkozó megalapozta az európai kon­tinens biztonságát, azonban a világ különböző térségei­ben még számos tűzfészek parázslik. Állást foglalunk '"amellett, hogy a biztonságot teremtő és garantáló tartós békét ki kell terjeszteni a világ valamennyi övezetére. Tisztelt országgyűlés! A kormány munkaprog­ramja, amelyhez most a parlament jóváhagyását ké­ri, felelősen és reálisan irá­nyozza elő a társadalom és a kormányzat teendőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha terv­szerűen és jól dolgozunk, ha feladatainkat a valóságos követelmények színvonalán teljesítjük, akkor a követke­ző években is elérjük cél­jainkat: népgazdaságunk to­vábbra is tervszerűen, dina­mikusan fejlődik, tovább épül a szocialista társadalmunk, emelkedik az életszínvonal. A kormány munkaprog­ramját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magam nevében elfogadom és a tisztelt or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. Az országgyűlés csü­törtöki vitájában tizenkét felszólalás hangzott el. Ezzel az országgyűlés első munkanapja — amelyen fel­váltva töltötte be az elnöki tisztet Apró Antal, Péter Já­nos, Raffai Sarolta — véget ért. A képviselők pénteken délelőtt 10 órakor a kor­mány munkaprogramjának megvitatásával folytatják ta­nácskozásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom