Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

MA Ezüstlakodalom és törzsgárda jelvény (4. oldal) A rádió és a tévé jövő heti műsora (7. oldal) Az öntők helytállnak (5. oldal) Nemzetközi atlétikai verseny Napirenden: a kormány m u nkaprogramja V Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Biszku Béla felszólalása a vitában Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkez­dődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A júniusban újjává­lasztott legfelsőbb államhatalmi testület első munkaülésén részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanács­kozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kor­mány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezető­je. Részt vett az ülésen a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége is. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában meleg szavakkal köszöntötte a szovjet vendégeket: a küldöttség ve­zetőjét, Pjotr Mironovics Maserovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének tagját, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát, valamint a delegáció többi tagját. — Pártjaink és kormányaink rendszeres találkozói mellett már hagyománnyá váltak legfelsőbb törvényhozó testületeink küldöttségeinek kölcsönös látogatásai — hangsúlyozta Apró Antal. — Meggyőződésem, hogy a mostani látogatás, legfőbb törvényhozó testületeink munkájának kölcsönös ismertetése tovább erősíti népeink testvéri barátságát és együttműködé­sét. Kívánom kedves vendégeinknek, hogy érezzék jól magu­kat Magyarországon, s kérem, hogy hazájukba visszatérve ad­ják át országgyűlésünk, egész dolgozó népünk forró, testvéri üdvözletét, legjobb kívánságait a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának, a szovjet népnek. Teljes szívből kívánjuk, hogy ér­LÁZÁR GYÖRGY: jenek el újabb sikereket kommunizmust építő munkájukban, a nagy Szovjetunió további felvirágoztatásában. A vendégeket köszöntő taps utáni percek a megemléke­zésé voltak: az alakuló ülésszak óta elhunyt Simon István or­szággyűlési képviselő, Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkárhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja. — Simon Istvánt a szocialista magyar irodalom kiváló művelőjének, s egyben olyan közéleti embernek ismertük meg, aki mindenkor hűséggel szolgálta népünk ügyét — mondotta Apró Antal. Simon István érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az El­nöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelen­tést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbí­zásából dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1974. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány munkaprogramjáról; 2. A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. A napirendnek megfelelően ezután Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fegyelmezett és javuló munkával teljesítsük társadalmi céljainkat Tisztelt országgyűlés! A képviselő-választásokat követő alakuló ülésen beje­lentettem, hogy a kormány — alkotmányos kötelességé­nek megfelelően — megvi­tatás és jóváhagyás céljából az országgyűlés elé terjeszti munkaprogramját. Ennek a megtisztelő kötelességünknek kívánok most eleget tenni. Kedves képviselő-társaim! Itthon és külföldön egy­aránt ismert és elismert tény, hogy a magyar nép egyre javuló feltételek között, biz­tonságban él és dolgozik szé­pülő, gazdagodó hazájában. Népi rendszerünk erős és szüntelenül fejlődik. A Ma­gyar Népköztársaságban al­kotmányos rend, szocialista törvényesség van. Szilárd a közbiztonság, az állampolgá­rok jogai maradéktalanul ér­vényre jutnak. Eredményeink, következe­tes békepolitikánk, szolidari­tásunk a függetlenségükért küzdő népekkel elismerést és megbecsülést vált ki a ha­ladó emberiségből. Hazánkat a testvéri barátság erős szá­lai fűzik a Szovjetunióhoz, a szocialista közösség országai­hoz. Aktívan hozzájárulunk a KGST-ben megvalósuló szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztéséhez, a közös feladatok megoldásához. Belpolitikai életünket a ki­egyensúlyozottság, ugyanak­kor a nagyfokú aktivitás jel­lemzi. Országunkban töret­len lendülettel folyik a fej­lett szocialista társadalom építése, népünk a jól végzett munka tudatában tekinthet vissza az elmúlt évekre. Az alkotó és gyümölcsöző mun­ka alapja: a nép által támo­gatott politika, a kölcsönös bizalom társadalmunk veze­tő ereje, a párt és a töme­ges., a munkásosztály és szö­vetségesei között. Ez eddigi sikereink forrása és egyben legfőbb biztosítéka a jövő terveink megvalósításának is. A kormány elsőrendű felada­tának tekinti, hogy munká­jával hozzájáruljon a gya­korlatban kipróbált politika következetes végrehajtásá­hoz. Az állami élet irányításá­ban, a kormányzati felada­tok megtervezésében és vég­rehajtásában a párt XI. kongresszusának határozatait tekintjük vezérfonalnak. Ma­gunkévá tesszük és teljesí­teni kívánjuk a Hazafias Népfrontnak az idei ország- gyűlési választásokon népünk szavazataival imponáló mó­don megerősített programját. A kormányt az a törekvés hatja át, hogy minél jobb fel­tételeket teremtsen a békés, alkotó munkához, lelkesítő céljaink eléréséhez. Ebben a szellemben dolgozott a Mi­nisztertanács az elmúlt évek­ben is, amikor a kormány élén Fock Jenő elvtárs állt és ebben a szellemben kí­vánja folytatni munkáját az országgyűlés előző, alakuló ülésén új összetételben meg­választott kormány is. Kedves elvtársak! Tisztában vagyunk vele, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építése egész sor új feladatot állít elénk, s hogy a változó és növekvő köve­telményeknek csak akkor tu­dunk megfelelni, ha irányító munkánk módszereiben meg­tartjuk és tovább fejlesztjük mindazt, ami a gyakorlatban helyesnek bizonyult, de tu­datosan és késlekedés nélkül változtatunk ott, ahol az újonnan jelentkező követel­mények, vagy a felismert ellentmondások azt megkí­vánják. Tudatában vagyunk an­nak, hogy magasabb színvo­nalra kell emelni a Minisz­tertanács irányító tevékeny­ségét. A testületi munka erő­sítésével és tovább fejleszté­sével javítani szükséges min­denekelőtt a döntések meg­alapozását, a népgazdasági és az ágazati érdekek össze­hangolását, a határozatok végrehajtásának ellenőrzé­sét. A minisztériumokban és az állami irányítás minden lépcsőfokán erősíteni kell a szemléleti és a cselekvési egységet, nagyobb követke­zetességet kell megkövetelni a társadalmi érdekek képvi­seletében és érvényesítésé­ben. A kormány átérzi a rá­ruházott felelősséget és úgy kíván dolgozni, hogy megfe­leljen a növekvő követelmé­nyeknek. Az állami tisztség- viselőktől elvárjuk, hogy ha­sonló szellemben, hivatástu­dattal és hozzáértéssel vé­gezzék feladataikat. A kormányzati munka szín­vonalának növelése elenged­hetetlen feltétel, de önmagá­ban kevés ahhoz, hogy si­kerrel oldjuk meg a ma és a holnap bonyolult felada­tait. Az élet által feltett új kérdésekre csak akkor tu­dunk helyes választ adni, ha döntéseink előkészítésében és végrehajtásában igényeljük és felhasználjuk az ország­gyűlés, a képviselők, az ál­lampolgárok, a dolgozó em­berek mindennapi tapaszta­latait, bíráló megjegyzéseit és kezdeményező javaslatait; ha minden alkotó erő össze­fog; ha mint eddig, a jövő* ben is számíthatunk a tudo­mány és a gyakorlat legjobb művelőinek segítő közremű­ködésére, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmisé­günk, egész népünk támoga­tására. Tisztelt országgyűlés! Társadalmi céljaink eléré­sét, az életszínvonal, a kul túra, a tudomány fejleszté­sét a jövőben is csak akkor biztosíthatjuk, ha ehhez terv­szerű és egyre magasabb fo­kon szervezett munkával megteremtjük az anyagi ala­pokat. Ezért a kormány te­vékenységében az elkövetke­zendő években is kiemelkedő szerepe lesz a gazdaságirá­nyító munkának. Jövő ter­veinket a ma meglévő ala­pokra építjük, fontos tehát, hogy helyesen ítéljük meg, hol tartunk, miben jutottunk előre, mi az, amit tennünk kell, hogy elhárítsuk a. fej­lődés útjában álló akadályo­kat. Pártunk XI. kongresszusa valósághű mérlegben világos képet adott eredményeink­ről' és nyíltan szólt problé­máinkról is. Elérjük a IV. ötéves terv legfontosabb céljait Alig negyedév van hátra ebből az évből és ezzel a negyedik ötéves terv idősza­kából. A tényekre alapozva megállapíthatjuk, hogy a X. kongresszus határozatában megjelölt irányt követve — noha nem várt nehézségek­kel is találkoztunk — elér­jük a IV. ötéves tervben ma­gunk elé tűzött legfontosabb célokat. A gazdasági építő­munka eredményei tovább gyarapították nemzeti vagyo­núnkat, növelték népünk anyagi és kulturális jólétét, erősítették az állami és szö­vetkezeti tulajdont és álta­lában társadalmunk szocia­lista vonásait. Nemzeti jövedelmünk nö­vekedési üteme több év óta 6 százalék körül alakul. Ez meghaladja a nyugat-euró­pai tőkésországokét, és meg­felel annak, ami a világ leg­gyorsabban fejlődő részében, a KGST-be tömörült orszá­gokban megvalósul. Erősödtek a fejlődés inten­zív vonásai, a nemzeti jöve­delem növekményének közel az egésze a munkatermelé­kenység emelkedéséből, a ha­tékonyság javulásából szár­mazik. Az ipari termelés a terve­zettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal emelkedik. Előbbre jutottunk a termelési szerkezet és a gyártmányösszetétel korsze­rűsítésében, kielégítően telje­sülnek a központi fejleszté­si és a rekonstrukciós prog­ramok előirányzatai. Folyta­tódott az energiatermelés és -felhasználás struktúrájának átalakítása. A tervezettnél nagyobb mértékben — az előző öt év­hez képest 17—18 százalék­kal — emelkedik a mezőgaz­daság termelése. Számotte­vően bővítettük az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek anyagi-technikai alapjait, mind több és egyre jobban felkészült szakember segíti a gazdálkodás színvo­nalának emelését. Az elmúlt években nagyot léptünk elő­re a növénytermelés — kü­lönösen a kenyérgabona- és a kukoricatermesztés — fej­lesztésében, az iparilag szer­vezett termelési rendszerek meghonosításában és ezáltal a hozamok növelésében. Termésátlagaink néhány területen felzárkóztak a nemzetközi élmezőnyhöz. Meggyorsítottuk az állatte­nyésztés korszerűsítését. A szocialista nagyüzemek fölé­nyének újabb meggyőző bi­zonyítéka, hogy az eseten­ként kedvezőtlen természeti viszonyok és elemi csapások közepette is biztosítani tud­tuk a termelés fejlődését. Az életszínvonal növelése lépést tart a népgazdaság fej­lődésével. A fogyasztás, a re­álbérek és a reáljövedelmek rendszeres emelésével egy­idejűleg megvalósítottuk, sőt túlteljesítettük az ötéves (Folytatás a 2. oldalon) XXXII. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. szeptember 26, péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom