Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
Jelentés a csehszlovák és az NDK tervegyeztetö tárgyalásokról — a magyar—mongol kormányközi bizottság üléséről A Minisztertanács ülése jy arminc évvel ezelőtt, 1945. szeptember 25- én vette fel a diplomáciai kapcsolatot a felszabadult Magyarország felszabadítójával, a Szovjetunióval. Akkor, három évtizeddel ezelőtt ez az esemény alapvető fordulatot hozott a fiatal magyar demokrácia életében. Az ország még romokban hevert, nyugati felében alig félesztendős volt a népi hatalom. Külkapcso- latai a területén folyt hosz- szan tartó harc és a régi hatalmi rend összeomlásának következtében szinte teljesen megszakadtak. Nemzetközi tekintélyén csorbát ejtett volt urainak átkos politikája, az, hogy az országot kiszolgáltatták a hitleri N émetországnak. Ilyen körülmények között az elszánt akarattal újjáépülő ország, a megfeszített erővel új * életet létrehozó magyar nép, a demokratikus rend támogatása céljából döntő fontosságú volt a szovjet kormánynak a normális diplomáciai kapcsolatok felvételét kezdeményező lépése. A második világháború győztes nagyhatalma, a Magyarország felszabadításáért annyi élettel, vérrel, szenvedéssel áldozó Szovjetunió kifejezésre juttatta, hogy nemzetközi tekintetben, a diplomácia színterén is egyenrangú félnek tekinti hazánkat. Az antifasiszta koalíció vezető és a hitleri fasizmus elleni közös harcban oroszlánrészt vállaló tagja ezzel a lépésével segítette Magyarországot, hogy kitörjön nemzetközi elszigeteltségéből és felsorakozhasson a demokratikus haladás táborába. A nemzetközi elismerés természetesen kedvező hatással volt a belső fejlődésre is, az országban is növelte azoknak az erőknek á népszerűségét, amelyek a legkövetkezetesebben küzdöttek a demokratikus átalakulásért. Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolat azért is döntő fontosságú volt az új Magyarország számára, mert ilyen módon, akkor került közvetlen kapcsolatba a szocialista nemzetközi politikával és a szocialista diplomáciával. A következő években, évtizedekben a kapcsolatból és közvetlen hatásból a testvéri együttműködés, valamint a többi európai szocialista országgal kialakított és egyben együttesen képviselt szocialista külpolitikai irányvonal fejlődött ki. Ez a külpolitika hatalmas sikereket mondhat magáénak. Az erőviszonyoknak a szocialista tábor javára történt megváltozásának és az egyeztetett politikának köszönhető a békés egymás mellett élés eszméjének és gyakorlatának térhódítása, az enyhülés irányába tett lépések, a helsinki konferencia — általában együttesen és egyenként a szocialista országok súlyának, nemzetközi tekintélyének világméretű növekedése. C zért emlékszünk meg- elégedéssel és megbecsüléssel a 30 évvel ezelőtti eseményre. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt az 1976—1980. évekre szóló magyar—csehszlovák, illetve magyar—NDK tervegyeztető tárgyalások lezárásáról. A kormány a jelentést elfogadta. Utasította az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az ötödik ötéves terv ágazati célkitűzéseinek kidolgozásánál, a- megállapodások figyelembevételével tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság szeptember 7—11. között Ulánbátorban tartott 9. ülésszakáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette, Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Parlament Munkácsy-termében fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét, élén Pjotr Mironovics Maserovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes, meleg, baráti hangú beszélgetésen jelen volt Péter János, az országgyűlés alelnöke, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége — amely Pjotr Mironovics Ma-, serovnak, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a Legfelsőbb Tanács elnöksége tagKarakas László, munkaügyi miniszternek, a magyar delegáció vezetőjének elnökletével szerdán reggel megkezdte munkáját a szocialista országok szakmunkásképzést irányító főhatóságai vezetőinek 4. értekezlete. A Parlament delegációs termében összeült tanácskozáson részt vett dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes is. Az 1972. óta sorrendben negyedik ilyen jellegű tanácskozáson tíz ország — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a és határozatot hozott a tárgyalásokból adódó szükséges intézkedésekre. A külügyminiszter jelentést tett az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 7. rendkívüli ülésszakán részt vett magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót, és ismételten megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tekintetben támogatja a fejlődő országokat a teljes politikai és gazdasági függetlenségük kivívásáért, az imperializmus ellen folytatott harcukban. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott, a Szegedi Szalámigyárban folyó nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezésének fokozott ösztönzésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) jának, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — szerdán délelőtt Budapesttel ismerkedett. Először a Fővárosi Tanácshoz, a városházára látogattak, ahol Szépvölgyi Zoltán a Fővárosi Tanács elnöke és Kelemen Lajos, a tanács elnökhelyettese fogadta — köszöntötte a vendégeket. Szépvölgyi Zoltán tájékoztatást adott fővárosunk fejlődéséről, gyarapodásáról, de nem hallgatott a gondokról sem, beszélt a még megoldásra váró feladatokról, sürgető teendőkről. A szovjet képviselők ezután Kelemen Lajos kalauzolásával városnéző körsétát tettek. Előbb a Citadelláról vették szemügyre a főváros panorámáját, majd a budai várnegyeddel ismerkedtek. Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság — küldöttsége vesz részt. A kétnapos értekezleten a delegációk kicserélik tapasztalataikat a szakmunkások középiskolai képzésének formáiról és tartalmáról, megtárgyalják a munkások szakmai és általános képzésének korszerű elveit, valamint érvényesülésüket a szocialista termelés körülményei között. Losonczi Pál fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét Budapesti tanácskozás a szocialista országok állami szakoktatásáról Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága szeptember 24-én dr. Tar Imre elvtársnak, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A pártbizottság megvitatta és határozattá emelte „Az üzemi és szövetkezeti demokrácia helyzete és a feladatok” című előterjesztést. A napirend előadója Gulácsi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. A napirend vitájában a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a városi és járási pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, megyénk nagyvállalatainak és szövetkezeti szövetségeinek vezetői. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Szaszkó László elvtárs, a Központi Bizottsága ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának munkatársa. Hz üzemi és szövetkezeti demokrácia helyzete és a feladatok A megyei pártbizottság szeptember 24-i ülésén megtárgyalta és elfogadta Az üzemi és szövetkezeti demokrácia helyzetéről és a feladatokról szóló előterjesztést. Az anyag a bevezetőben hangsúlyozza: A fejlett szocialista társadalom felépítésének fontos forrása és feltétele a szocialista demokrácia erősítése és fejlesztése. Az üzemi, a szövetkezeti demokrácia mint a szocialista demokrácia alapvető része azt a célt Megyénk fiatal iparvállalatainak nagy többsége eredményesen intézkedik az üzemi demokrácia fejlesztésére, Fokozódott a munkahelyek önállósága, a döntések demokratizmusa. A vállalatoknál kezd gyakorlattá válni, hogy írásos formában tájékoztatják a dolgozókat a vállalat tevékenységéről, életéről, lehetőségeiről, a belső munkarendről, a dolgozók kötelezettségeiről, a kollektív szerződés tartalmáról. A munkások tulajdonosi szemlélete is tovább fejlődött. Taggyűléseken, termelési tanácskozásokon a javaslatok sora hangzik el a társadalmi tulajdon védelme, a hatékonyabb és termelékenyebb munka végzése érdekében. A párt, társa- ' dalmi és gazdasági szervek törekszenek a dolgozók szemléletének formálására. Fel- világosító, nevelő munkájuk középontjába az érdekek összhangjának megteremtését állították. Minden ipar- vállalat elkészítette a műköszolgálja, hogy az üzemek, a szövetkezetek, a kollektívák erejét, tudását, tapasztalatát felhasználják a termelés fejlesztése, a szocialista ember formálása érdekében a társadalmi, a gazdasági feladatok végrehajtására. Az üzemi, szövetkezeti demokrácia tovább fejlesztésében legfontosabb feladatunknak tekintjük a XI. kongresszus határozataiban megfogalmazott elvek gyakorlatban történő megvalósítását, érvényesítését. lapítható, hogy a dolgozók politikai műveltség iránti igénye is fokozódott. A mar- xizmus-leninizmus esti egyetemen, a szakosító és speciális tanfolyamokon az 1971/72 oktatási évben az ipar és építőipar területéről mindössze 82 munkás végzett, míg az 1974/75. oktatási évben már 427. Az üzemi pártszervek és szervezetek rendszeresen ellenőrzik és segítik a gazdasági és társadalmi szervek ilyen irányú tevékenységét. Fellépnek a nem megfelelő vezetői szemlélet és magatartás ellen. A nevelő- és tudat- formáló munka fokozásával, a gazdaságpolitikai agitáció javításával segítséget nyújtanak az üzemi demokrácia hatékonyabb érvényesítéséhez. A káder- és személyzeti munka javítására hozott párthatározatok alapján foglalkoznak a vezetés színvonalának emelésével, törekednek az össztársadalmi érdekek érvényrejuttatására. * Az eredmények mellett a következő gondokkal lehet találkozni: az üzemek egy részénél az üzemi demokrácia fejlődése nem éri el a kívánt szintet és a dolgozókat nem tájékoztatják megfelelően jogaikról, kötelességeikről. Egyes vállalatoknál az üzemi demokrácia formai megközelítésével találkozhatunk. Sok középszintű vezető lebecsüli a dolgozók véleményét és javaslatait. A dolgozók aktivitását még mindig csökkenti, hogy a gazdasági vezetők egy részének tájékoztatói túlzottan bonyolultak, sok statisztikai adatot tartalmaznak, emiatt a politikai és szakmai összefüggéseket a dolgozók nehezen értik meg. Előfordul, hogy a dolgozók javaslataira nem, vagy csak formálisan reagálnak a vezetők. A jól működő szakszervezeti bizottságoknál is előfordul bátortalanság. Sokszor elnéző magatartást tanúsítanak a dolgozók érdekeit sértő hibákkal szemben. A gazdasági vezetők egy része a szakszervezet ellenőrző, segítő tevékenységét nem tekinti szükségesnek. Néhány gyáregység az éves terveket úgy kapja meg, hogy abban nem szerepel a gyáregység vezetőinek és dolgozóinak véleménye. Demokratizmus a termelőszövetkezetekben Eredmények, gondok az iparban dési és szervezeti szabályzatát, amelyben rögzítették, hogy az üzemi demokrácia keretei között a kollektívák milyen kérdésekben döntenek, véleményeznek és tesznek javaslatot. Az ilyen intézkedések kezdeményezői a párt- és társadalmi szervek. Eredménye, hogy a gazdasági vezetők többsége ma már az üzemi demokráciát a legfontosabb társadalmi erőnek fogja fel. A tapasztalatok szerint-az üzemi demokrácia fórumainak szervezését mindinkább a tudatosság jellemzi, Általánossá váltak a szocialista brigádvezetők és brigádok tanácskozásai, az újítók és törzsgárdatagok megbeszélései, a munkásgyűlések, stb. A termelési tanácskozásoknál kezd gyakorlattá válni, hogy a vállalatok e tanácskozásokat decentralizáltan tartják meg. A kollektív szerződéseknél tapasztalható legjobban a tulajdonosi jog, a dolgozók felelősségének fejlődése. Több vállalatnál a kollektív szerződésben foglaltak teljesítésének felülvizsgálatára különböző bizottságokat hoznak létre, és ezekbe többnyire fizikai dolgozókat vonnak be. A vállalatok nagy részében megfelelő lehetőségeket te- temtenek az általános, a politikai műveltség növeléséhez. Segítik, hogy minél több fizikai dolgozó rendelkezzen az általános iskola nyolc osztályával, mind többen vegyenek részt szakmai képzésben és továbbképzésben. MegálA mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság felelősségteljesen és aktívan vesz részt a szövetkezet valamennyi fórumán. Rendszeresen figyelemmel kíséri a vezető szervek tevékenységét. Mindinkább általánossá válik, hogy a szövetkezeti tagsággal termelőegységenként, brigádtanácskozásokon megvitatják a közgyűlésre kerülő napirendeket és a tagság javaslatait döntő többségében figyelembe veszik. A különböző bizottságok tevékenysége, munkája is sokat fejlődött. A tulajdonosi ellenőrzés az ellenőrző bizottságok által kifejtett tevékenység alapján sokat javult. Rendszeressé vált a szövetkezeti vezetők politikai és szakmai képzése is. Fejlődés tapasztalható a tagok informálásában, nevelésében. A zárszámadások, tervek adatait több termelőszövetkezetünkben már előre írásban kiadják a tagságnak, ezáltal a vita érdemibb, a tagság javaslata konkrétabb. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink rendszeresen értékelték a szövetkezeti egységek társadalmi, gazdasági eredményeit, a szövetkezeti demokrácia érvényesülését. Javaslatokat tesznek a demokrácia hatékonyabb kibontakoztatására, a termelés fejlesztésére, a munka hatékonyságának növelésére, a szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek javítására, a helyi politikai feladatok megoldására. A párt- szervek gazdasági irányító és szervező munkája mindenekelőtt a tervek kidolgozásában, véleményezésében, a tagsággal történő megértetésében és végrehajtásában érvényesül. A pártbizottság felhívta a figyelmet a negatív tapasztalatokra: nem minden termelőszövetkezetben ismerték még fel a különböző bizottságok tevékenységének jelentőségét. E bizottságokkal szemben a társadalmi és gazdasági vezetők részéről pasz- szivitás tapasztalható. Előfordul egyes vezetőknél a hatalommal való visszaélés, a tagság véleményének mellőzése is. Az ellenőrzés hiányosságai is gátolják egyes helyeken a szövetkezeti demokrácia fejlődését. Probléma, hogy a feladatok ismertetése a tagsággal túlzottan bonyolult, sok felesleges adatot tartalmaz és a tagság részére nem közérthető. Egyes tsz-eknél a tagok különböző problémáikkal és panaszaikkal — mivel azt helyben nem intézik el — közvetlenül a felsőbb szervekhez fordulnak, ami a bizalom hiányára utal. A jogok és kötelességek alkalmazása területén az elért eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. A különböző gazdasági együttműködéseknél a küldöttek beszámoltatása a küldő szövetkezet részéről sok esetben formális. Előfordulnak törvénysértések és visszaélések is. (Folytatás a 4. oldalon) I XXXII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM ARA: 80 FILLER 1975. szeptember 25, csütörtök I Harminc éve
