Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 21 Nemcsak a fehér bot... A megyében 2004 tagja van a Vakok és Csök­kentlátók Szövetségének. Közülük 1800-an világta­lanok. A megye üzemeiben, intézményeinél 208 vak és gyengénlátó dolgozik, 151 fizikai munkás, többsé­telező segítséget és figyel­met. Az idén nyílt lehetőség arra, hogy vakvezető kutyát kérhettek a szövetségtől. Hű­séges útitársat, melyet gon­dosan — kutyaiskolában — képeznek ki a vakok vezeté­sére, segítésére. Mind többen sajátítják el a vakírást, amely a világta­lanok eszperentója. Levelez­hetnek egymással és olvas­sák a pontírással, készült könyveket, melyekből 215 példány áll rendelkezésükre a megyei szövetségnél. Olyan apró, praktikus esz­közök is segítik a vakokat, mint a kitapintható, ponto­zásos jelzésű ébresztőóra. Vagy a szellemes és igen egyszerű „tejőr”, amely nem Húsz százalékkal olcsóbban Hatszáz vagon zöldségféle télre, tavaszra A kedvező termés után, kedvező áron szinte kifogás­talan lesz az őszi-téli zöld­ség- és gyümölcsellátás — a MÉK Vállalat tájékoztatása szerint. A jó ellátáshoz idő­ben biztosították a személyi és a technikai feltételeket. Főleg a kiemelt települések: Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor és Zá­hony ellátására fordítanak gondot az illetékesek. Az őszi betakarítás a csúcspontjához érkezett, ez­zel egyidőben megkezdődött a felvásárlási idény is. A vállalatnak megfelelő raktá­rak és szállító eszközök áll­nak rendelkezésére. A bol­tokba folyamatosan érkezik a friss áru az ősz végéig. A vállalat .télre és tavaszra 600 —650 vagon zöldséget, illetve gyümölcsöt raktároz el. A szerződések értelmében a vá­rosok ellátásáról elsősorban a környékbeli termelőszövet­kezetek gondoskodnak. Vár­hatóan valamennyi tsz eleget tesz a szerződésben vállalt kötelezettségének. A közel­múltban bővült a vállalat üz­lethálózata: Nagydobos és a nyíregyházi Déli ipartelep ka­pott új zöldség-gyümölcs bol­tot. Az elmúlt őszhöz viszonyít­va az árak átlagosan 20 szá­zalékkal csökkennek. A sza­bolcsi piacok árai jóval az országos átlag alatt lesznek, Megjelent a boltokban a kü­lönlegesen szép jonatán alma, ára 7 forint. A hét végén ke­rült forgalomba az új mák, kilogrammonként 60 forin­tért. A szabolcsi szőlő ára változatlanul 8 és 12 forint. Paradicsom már kevés van, azt is más megyékből hozzák. Káposztából bőséges lesz a választék, „hazai” hagymából nem. Ezért a vállalat más megyékből, főleg Szolnok me­gyéből 80 vagon vöröshagy­mát „importál”. 3—4 vagon fokhagyma „behozatalára” is sor kerül. A déligyümölcsök tömeged árusítására novem­ber végén lehet számítani. gük csomagoló. Ötvenötén telefonkezelők. Rajtuk kí­vül tízen-tizenöten bedolgozók a budapesti kefe- és seprűgyárnak. De egyre több szakmában alkalmaznak vak és csökkentlátó embert. Lehet belőlük masszőr, kárpitos __ A világtalanok számára életfontosságú, hogy elfoglal­ják magukat. Egy percig se érezzék, hogy nincs szükség a munkájukra, feleslegesek a társadalomnak. A Vakok és Csökkentlátók Szövetsé- • gének megyei elnöksége ezért tartja elsőrendűen fontos­nak, hogy minél több világ­talan, gyengén látó embert juttasson munkához, segítse a szakképzettségük megszer­zését. Varró János, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségé­nek megyéi titkára elmond­ta: azt szeretnék, ha a va­kok és gyengén látók már fiatal korban szakmát sze­reznének. A tehetséges gyer­mekeket a budapesti és a debreceni vakok, illetve gyengén látók intézetének iskoláiba irányítják. Sokan eljutnak közülük az egyete­mekre, főiskolákra is. Külön szociális kedvezmé­nyek illetik meg a vak dol­gozókat: többek között hat­órás napi munkaidővel fog­lalkoztathatják őket, meg­kapják az évi 6 nap külön szabadságot is. Szociális kö­rülményeiket a korábbi ked­vezményeken túl lényegesen javította az 1971. október 1- én bevezetett 500 forintos Személyi járadék, amelyet pluszként kapnak a világta­lanok a rendes jövedelmük­höz. Egyre szűkül a távolság a látó emberek és a világtala­nok, gyengén látók között — a látáson kívül. A látható világot és eseményeit a rá­dió és a magnetofon közve­títi számukra. Tavaly a me­gyében 86-an vették igénybe a kedvezményes magnóvásár­lást. Ma már nemcsak a fe­hér bot segíti őket, hogy megkapják a látóktól a kö­más, mint egy mini hamu­tartóra hasonlító porcelán tárgy: jelzi, hogy felforrt a tej. Igen kedvelt lenne, de mostanában nem kapható — külföldi cikk — a tűbefűző. S ne gondoljuk, hogy a világtalanok kevésbé érte­sülnek a világ, az ország, a szűkebb környezet esemé­nyeiről. Gyakran érdeklő­dőbbek, mint a látók. Poli­tikai, sJakmai, kulturális ese mények egész sorát tartják a Kossuth tér 4. sz. alatti szék házukban. Előadások, mag­nós műsorok hangzanak el a világpolitikáról, az atomfizi­káról, illemtanról, népzené ről. 1975 jubileumi év a vakok számara, a vakírás megalko­tóját ünnepük. A megyében nyolcyanan—százan ismerik a vakírást. A szövetség me­gyei vezetői szeretnék még több sorstársukat megtaní­tani, hogy újabb kapaszko­dót adjanak a kezükbe, ami­vel kötődnek a környezetük­höz. Páll Géza Vágóhíd hűtőkamrával w r Á Fehérgyarmati ÁFÉSZ a jobb húsellátásért A Fehérgyarmati ÁFÉSZ- nek tizenöt község több, mint 20 ezer lakosának húsellátá­sáról kell gondoskodnia. Ta­valy 3700 mázsa húst értéke­sített a szövetkezet, amiből az ÁFÉSZ sertéstenyésztő szakcsoportja 1300 mázsát termelt. Itt is, ugyanúgy mint az ország más vidékein, elsősor­ban sertéshúst igényelnek az emberek. Jellemző adat, hogy a húsipari vállalattól az elmúlt évben kapott több, mint 1600 mázsa húsnak még a 10 százaléka sem volt mar­hahús. Gondot okoz a szövetkezet húsfeldolgozó üzemében a megmaradt fejhús és friss szalonna értékesítése. Nagy szükség lenne egy sózó-, egy füstölő egységre, valamint egy hűtőgépkocsira, amellyel ki­szállíthatnák a környező köz­ségeknek szánt húst. A hűtő­gépkocsi nélkül azonban szinte lehetetlen a hús szál­lítása. Nagyon gyakran elő­fordul, hogy kisebb — Mánd, Kömörő — községek hetekig nem jutnak húshoz. De a na­gyobb községekben sem sok­kal vigasztalóbb a helyzet. Kéthetenként vagy a legked­vezőbb esetben — mint Tu- nvogmatolcs, Szatmárcseke — hetenként egyszer kapnak húst. Pedig az igények egyre nő­nek. Az elmúlt évekhez ké­pest például Fehérgyarmaton a közétkeztetés igénye meg­háromszorozódott. A gyorsan fejlődő járási székhelyei» egyre több vendéglátóhely, üzemi konyha lép a húsfo­gyasztók közé. A környékről a nagyközség üzemeibe be­járó dolgozók többsége is itt vásárol húst. így érthető, hogy a legtöbbet Fehérgyar­mat húsellátásának javításá­ért tesznek. De megoldásra várnak a kisebb községek gondjai is. Már történtek is bíztató lé­pések. Az elmúlt napokban adtak át egy új hűtőkamrával ellátott vágóhidat a járási székhelyen, amely ha nem is oldja meg, de legalább eny­híti a gondokat. Tovább kell növelni a szakcsoportban is a hizlalást. B. G. A lehetőség lovagjai Hogyan lehetne olyan munkát elvál­lalni, amihez sem felszerelés, sem szak­ember nincs? Ezt mutatta meg az el­múlt évben a sényői Buzakalász Terme­lőszövetkezet. amelynek építőipari rész­lege úgy vállalta el a Berettyóújfalui Ál­lami Gazdaság lucernaszárítója elektro­mos berendezéseinek hálózatbekötési munkáit — ami mellesleg 606 ezer forint —, hogy egyetlen villanyszerelő szak­munkása sem volt. Különösebben nagy baj azért nem történt, mert a tsz- már korábban is kapcsolatban állt Rusin Miklós nyíregyházi villanyszerelővel, aki vállalta a villanyszerelési munkák elvégzését. Nem ellenőrizték Vállalta, pedig működési engedélye Nagycserkesz község területére szólt, de hát miért is ne vállalta volna, amikor — az ő elmondása szerint — 19,72 óta egyetlen ellenőrzést sem kapott a műkö­dési engedélyét kiadó járási hivataltól. A sényői Búzakalász Tsz építőipari tevékenységének vizsgálata során azt is megállapították, hogy a kivitelezési mun­kákkal kapcsolatod bizonylati rend és okmányfegyelem nem jó és az anyag- gazdálkodásban is komoly hiányossá­gok tapasztalhatok. Harmincezret vett fel... A termelőszövetkezet a múlt évben mintegy 3 és,fél millió forint értékű munkát végzett e vállalatnak, és a mun­kák műszaki ellenőrzését Sülé László vé­gezte, teljesen szabálytalanul. Ugyanis, mint beruházó és építtető jogszabályaink szerint nem végezhette volna ezt a tevé­kenységet. A szabálytalanságot súlyos­bítja, hogy Sülé a szövetkezettel szóban megállapodott a műszaki ellenőri mun­kák elvégzésére, amelyért 30 ezer forin­tot vett fel a tsz-től. Mellékfoglalkozás­ra sem volt engedélye. A vizsgálat kiterjedt Papp András orosi lakos, kőműves kisiparosra is, aki egyben a sényői Búzakalász Tsz építő­ipari brigádvezetője is volt. Kiterjedt, mert nemigen akad még ilyen eset az országban, hogy valakinek két főállása legyen. Papp András 1971-ben kért ipar- engedélyt a nyíregyházi járási hivatal­tól. A KIOSZ Oros község területére ja­vasolta az iparengedély kiadását, a já­rási hivatal azonban Sényő községre ad­ta ezt ki. Papp sem Oroson, sem Sényőn nem dolgozott, hanem Veszprémben, Vácon, Ózdon és Jászberényben vállalt munkát, de nem sokáig tehette, mert 1972-ben üzérkedés és az iparengedély- lyel ellentétes munkák miatt megvonták iparengedélyét. A büntetés után újabb kérvényt adott be, hogy iparengedélyét visszakaphassa. A járási hivatal ezt megtagadta, ám a megyei tanács ipari osztálya határozatban utasította a járási hivatalt az iparengedély kiadására. Kisiparos és brigádvezető Amíg a huzavona tartott, Papp And­rás sem tétlenkedett. 1972. október 26- án munkaszerződést kötött a sényői tsz­szel az építőipari brigádvezetői tevé­kenység ellátására. Két hónappal ké­sőbb ismét megkérte az iparengedélyt és a járási hivatal 1973. január 22-én le­írta: „Engedélyezem, hogy kőműves ipa­rának gyakorlása és megtartása mellett munkaviszonyt létesítsen”. Ezek alapján vezette tehát Papp András az építőipari részleget és közben vállalt munkát, mint kisiparos is. A két kisiparos az állammal szembeni kötelezettségeiket sém teljesítette. Ru- sinnak ez év július 26-án több, mint 50 ezer forint adótartozása volt, Papp And­rásnak pedig csaknem 20 ezer forint. Miután Papp András brigádvezető és kisiparos tevékenysége körül sok sza­bálytalanság volt, a NEB felkérésére az Orosi Nagyközségi Tanács megvizsgálta Papp András saját építkezéseit is. Ki­derült, hogy a tulajdonában lévő 2 és fél hold földből egy holdat engedély nélkül telepített be gyümölcsfával és engedély nélkül épített két helyiségből álló lakható épületet. A vizsgálat tehát megállapította, hogy a termelőszövetkezet építőipari tevé­kenysége eltért az engedélyben megha­tározottaktól, amelyért a vezetőkön kí­vül felelősség terheli a felügyeletet el­látó járási hivatal szakosztályait is az építőipari tevékenység szabálytalan vég­zése és a két kisiparosnak kiadott enge­délyekkel és azokkal való visszaélés mi­att. Felelősség terheli a két községi ta­nácsot is, mert megengedték, hogy a kis­iparosok ne tegyenek eleget az állammal szemben fennálló kötelezettségeiknek. A felelősségrevonás nyilván nem marad el. (Balogh József) A Nyírségi Ősz egyik eredmenye a városi művelődési klubban rendezett üveg-porcelán kiállítás. Képünkön: parádi, salgó­tarjáni készletek. (Hammel József felv.) Sok nyíregyházi gyer­mek jól takarékoskodott, de az is lehet, hogy a szülők voltak bőkezűek. Ennek az eredménye, hogy soha ennyi srácnak nem volt biciklije, mint most. Jó ez, egészséges, hogy a többi előnyét ne soroljam. Tanulják is a kerekezést, és akik tud­nak, hajtják is a bringát. De hol? A járdán. Aki az új lakótelepek kör­nyékén jár, az időnként riadtah ugrik félre a szá­guldó kerékpárok elől. Az ember • mégse tud igazan haragudni rájuk, mert azonnal felteszi a kérdést: hol is biciklizze­nek a nyolc-tízéves gye­rekek? Az úttesten, ahol autó autót ér? Ahol a forgalom egyre nagyobb? Nos, ezt nem kívánja senki. De akkor hol? Az idén ismét csak ígéret maradt a tavalyi nagy fogadkozás, hogy lesznek játszóutcák a város kü­lönböző részein. Nem lett belőle semmi. Arról is elfeledkeztek a felnőttek, hogy a nyüzsögni akaró gyerekek úttestet is kap­janak. (b) Visszaélések sorozata Sénvön Kerekezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom