Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-04 / 207. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 4. KÖRNYEZETVÉDELEM A csecsemőhalandóságról „A történelem olyan pontjához érkeztünk, amikor ... a közömbösség, a tudatlanság súlyos és jóvátehetetlen károkat okozhat a földi környezetben, melytől létünk és boldogulásunk függ: viszont teljesebb tudással, bölcs cselekvéssel bizto^ síthatjuk magunk és utódaink szebb életét, olyan környezetben, amely az emberi szükségletekkel jobb összhangban van.” Vizeink megóvása Ezekkel a drámai szavakkal fordult a kormányokhoz az ENSZ Környezetvédelmi Kiáltványa. Megyénkben és általában az egész Tisza-vízgyűjtőn gondot okoz a környezetvédelem vízgazdálkodási feladatainak megoldása: a vízminőség-gazdálkodás és a vízminőség-védelem. Az elmúlt években különösen a Szamoson és a Krasznán nőtt a szennyeződés külföldi hatásra, a Tisza viszonylag tiszta, de Vásáros- namény alatt kisebb mértékben szennyezett. A nyírségi VIII. számú főfolyás, a. Ló- nyay-csatorna és a felső-szabolcsi Belfő csatorna nagymértékben szennyezett a bevezetett tisztítatlan, illetve a nem kielégítően tisztított szennyvizek miatt. Bírság A vízminőségi helyzet megjavítására kiterjedt észlelőrendszert épített ki a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, ami azt jelenti, hogy állandó figyelemmel kísérik vízminták alapján a vizek minőségét, a bevezetett szennyvíz mennyiségét. A műszaki fejlesztés, a műszerezettség növelése következtében ma már 80 szennyvízkibocsátó üzemet tudnak ellenőrizni, s megbírságolják a vizeket szennyezőket. A De- mecseri Burgonyakeményítő Gyárban több éves küzdelem után készült el a kiviteli terv és most már megvalósítás alatt áll a szennyvíztisztító berendezés. Megtérül a 35— 40 milliós beruházás, hiszen évekig 5 millió forint körüli bírságot fizettek a részesedési alapjuk terhére. A bírság összegét már most nem növelik progresszíven, mivel épül a berendezés. Tisztítót építtetett a nagyhalászi zsákgyár is és megoldotta szennyvízelvezetési gondjait a Nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalat. Lehetőségek Vizeink minőségének megóvására az idén vízminőséggazdálkodási programot készített az igazgatóság. Ebben szerepel, hogy az V. ötéves tervben területükre a KGST II. osztályú minőséget állapítják meg, s minden ennél rosszabb állapotúnál el kell érni legalább a II. osztályú minőséget, a jelenlegi szinteket tartani kell. Foglalkoznak a gazdaságos szennyvízelhelyezési lehetőségek feltárásával, a szennyvíztározással és időszakos leeresztéssel, oxidációs tó és halastó létesítésével, szikkasztással. Tovább erősítik a figyelőszolgálatot és a védelmi osztagokat. A célok elérésére a következő tervidőszakban tervezik többek között 20—22 település teljes vagy részleges szennyvízcsatornázásának és tisztításának, 4Ó—44 vízellátásának megoldását. E feladatok megvalósítása egymilliárd forintba kerül. A helyzet sürgető, hiszen 1975-ben a megye lakosságának mindössze 28 százalékához jut él a vezetékes víz, míg az országos átlag 67 százalék, s csatornaművel a megye településeinek csak 9 százaléka rendelkezik. Összhangban A vízminőség-gazdálkodási program pontjai közül csak néhányat említettünk. Ahhoz, hogy ezek valóra váljanak, szükséges az ipari és mező- gazdasági üzemek, a tanácsok jól összehangolt tevékenysége a vízügyi igazgatósággal, a szakemberek gondos, körültekintő munkája. Életek ezrelékekben Minden időszak egyik legizgalmasabb és tegyük hozzá legfontosabb egészségügyi kérdése: miként alakul egy-egy területen a csecsemőhalandóság. A korábbi években megnyugvással adhattunk arról számot, hogy Szabolcs-Szatmárban komoly eredményeket értek el az orvosok, védőnők, a kis emberkék közül egyre kevesebben halnak meg. Az elmúlt évi 38 ezrelékes csecsemőhalandóság ha nem is jelentette azt, hogy az országban itt a legjobb a helyzet, annyit jelzett: a közepes megyék között foglalunk helyet. Visszaesés Már az év elején figyelmeztető jelzések érkeztek: romlik a helyzet. A most elkészült félévi statisztika sajnos ezt alá is támasztja. Szabolcs-Szatmárban a csecsemőhalandóság 43,8 ezrelékre nőtt. Gyakorlatilag ez 280 halált fed. A hat hónap alatt született 6387 gyermek közül ennyi nem élte túl az egy évet. Sokféle érvet lehet felhozni a romlás igazolására. Az egyik, amit szívesen hangoztatnak: ha több a szülés, akkor adódhat nagyobb halálozási ezrelék is. Mindez megyénkben nem áll, hiszen eddig is magas volt a természetes szaporodás, és a csecsemőhalandóság mégis csökkenő tendenciát mutatott. Másik érvként az életmódbeli problémákat hozzák fel. Azt, hogy az anyák sokat dohányoznak, hogy a környezeti ártalmak és sok más tényező miatt sok a koraszülés és így tovább. Úgy fest a helyzet, hogy a felelősség egy része így a leendő anyákra, másrészt az objektív körülményekre hárul át. Miért itt? Ha a visszaesés országos jelenség lenne, úgy az érvek talán meg is állnának. A példák ugyanakkor azt mutatják, hogy más megyékben a csecsemőhalandóság mértéke állandó, esetleg csökkenő, vagy ha emelkedő is, mérsékelt és időszakos. De tegyük emellé, hogy a megyében sem azonos az egyes járások és városok helyzete, holott a környezet, az életmód, az anyák viselkedése és magatartása a terhesség alatt nem mutat különbözőséget. A fehérgyarmati, a nagykállói járásokban, Kisvárda városban például az idén csökkent a múlt évhez viszonyítva a halandóság. A kis- várdai járásban viszont 28- ról 45 ezrelékre, a mátészalkai járásban 46-ról 58-ra(!) emelkedett. De romlott a helyzet a nyíregyházi, jelentősen a nyírbátori járásban is. De Mátészalka, Nyírbátor és Nyíregyháza város is a rosz- szak közé tartozik. Joggal merül fel a kérdés: mi lehet az ok akkor, amikor az egészségügy feltételei javultak, az orvosok képzettsége jó? Miért alakul az egyik területen kedvezően, a másikon pedig visszahúzó módon a helyzet? Az egészségügy felelőssége Igen elismerésre méltó az az erőfeszítés, amit megyénkben egyes orvosok végeznek annak érdekében, hogy a koraszülések körülményeit vizsgálják, az okokat felderítsék, a korán születettek életét megmentsék. A szülészek többsége is hivatása magaslatán áll. A romló kép viszont azt«mu- tatja, hogy általában nincsen rendben a kórházak és szülőotthonok helyzete. Mert ha a terhesgondozástól a születésig kísérjük végig egy asszony útját, akkor is mindenképpen az orvosok és egészségügyiek munkáját kell számon kérni. Feltehető, hogy a félévi számok meghökkentik megyénk egészségügyének vezetőit is, és sokkal szigorúbban ellenőrzik a csecsemőhalandóság alakulását. Nemcsak éves . viszonylatban, hanem havonta, ha kell naponta. Bizonyára az eddiginél sokkal hatékonyabb terhesgondozás is szükséges, mert nem lehet elfogadni azt a szemléletet, hogy az anyára hárítjuk a felelősséget. Amikor azt mondjuk, hogy az édesanyák jobb felvilágosítása is szükséges, ugyanakkor azt is le kell szögezni: az egészségügyet is számoltassa el az irányító szerv. Minden emberéletet óvni szükséges. Bürget Lajos Peter Ustinov, a világhírű brit színész, drámaíró és rendező, a humor tájlélektanáról tartott a minap előadást. Kijelentette, hogy a francia viccek a legrövidebbek, legkegyetlenebbek és a leglogiku- kusabbak. Példát is említett: „— A mélytengeri búvár a nagy víz fenekén sétálgat. Egyszer hangot hall a fülhallgatóban. Az anyahajóról üzezntek neki: azonnal jöjj fel! Süllyedünk!” * Shirley McLaine, a hírneves amerikai filmszínésznő azt tervezi, hogy saját produkciójában filmet készít a Watergate-ügyről, amelyben ő játszaná az ügyben belekeveredett ex-igazságügy-minisz- ter vitriolos nyelvű feleségének, Martha Mitchelnek a szerepét. Amikor megkérdezték tőle, miért vállalkozik ilyen kényes téma megfilmesítésére, McLaine így válaszolt: — így akarom megbosszulni, hogy nem vettek fel a FeCsipetnyi bors hér Ház ellenségeinek listájára ... * Udo Jürgens, a népszerű osztrák táncdalénekes mondta: — Mindennap úszom és lovagolok. Különben képtelen lennék elvégezni a munkámat. Két óra hosszat énekelni nagyobb fizikai megterhelés mint nyolc órát fát vágni. Nos: vannak énekesek, akiket hallgatni sem könnyebb... * Leslie Caron francia színésznő kijelentette: — Szerintem Hollywood nem haldoklik... Hollywood már halott! Jól preparált hullára emlékeztet, amelyről az emberek azt hiszik, hogy még él... * Sascha Distel, a kitűnő francia sanzonénekes annak idején Brigitte Bardot hódolói közé tartozott. Azt rebesgették, hogy ő lesz a következő férjjelölt a telhetetlen Bardot életében. A házasságból azonban nem lett semmi, s mikor a közelmúltban megint elterjedt a híre Párizsban, hogy Sascha Distel és Brigitte Bardot egybekelnek, az énekes baráti társaságban kijelentette: — Tulajdonképpen örülök annak, hogy nem vettem el Bardot-t. .. Barátai megkérdezték az énekestől: — Elárulnád, miért? — Már megbocsássatok — felelte Distel —, nem az a férfi vagyok, aki beletörődne abba, hogy monsieur Bardot legyen. Az énekes kijelentése rövidesen Bardot fülébe jutott, s nem is sokáig késett a csípős válasszal: — Még mindig jobb, ha valaki monsieur Bardot, mintha madame Distel lenne ...
