Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-18 / 219. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 19715. szeptember 18. KOMMENTÁR Rések délen Vészharangokat kongatott Washingtonban Joseph Luns. a NATO főtitkára. Bizonyságául annak, hogy az észak- atlanti paktum házatáján temérdek a gond. Mindenekelőtt a déli szárnyon. Nevezetesen a Földkö- zi-tenger keleti medencéjében, ahol — úgymond — a helyzet rosszabbodott. NA- TO-nyelvről lefordítva Luns azon kesergett, hogy Törökország még mindig nem kapja meg Amerikától a kért fegyvereket, mert a kongresszus nem áll egyelőre kötélnek az embergó feloldása ügyében. Ankara pedig egyre sürgetőbben lép fel. netán még arra a lépésre is elszánja magát — Luns szerint —. hogy felülvizsgálja kapcsolatát az észak-atlanti paktummal. Hogy Törökország miként válaszol a . fegyverszállítások huzamos felfüggesztésére, ne-; héz eldönteni. Kétségtelen, hogy mind a jelenlegi' kormány, mind pedig Ecevit ellenzékbe \onult pártja már többször kilátásba helyezte: végérvényesen meg kellene szabadulni az ország területén létesített amerikai támaszpontoktól. ha cserébe nem érkeznek Amerikából a fegyverszállítmányok'. Luns aggodalma , félreérthetetlen és indokolt. Október 12-én ugyanis választásokat rendeznek Törökországban. Ha az amerikai kongresszus kitart álláspontja mellett, a NATO mellett korteskedő uralkodó pártok aligha számíthatnak voksnik gyarapítására. Arról nem is szólva, hogy a katonai tömb délkeleti szárnyán egv esetleges török távozás végzetes sebet ejtene. Mindez persze nem válna az általános enyhülés folyamatának kárára, ellenkezőleg! Csakhogy Luns nem azért a NATO főtitkára, hogy ne védelmezze sziklaszilár- dan a paktum érdekeit. Közéjük tartozik az is. hogy — mint a főtitkár fogalmazott — óvintézkedéseket tegyenek a NATO tanácsában, távoltartva a számukra bizonytalan Lisszabont a féltve őrzött titkoktól. Portugáliáról szólva alaposan leleplezte önmagát, illetve az általa képviselt észak-atlanti szövetséget. Nem titkolt elégedettséggel ' ■ állapította ‘ meg., hogy a lisszaboni helyzet az öt-hat hónapihoz képest a vártnál jobban alakul. Vagyis: Luns leplezetlenül örül annak, hogy az ország katonai vezetésében jobbra- tolódás következett be. Persze ebben mások is követik példáját. Furcsa módon például Peking is egy gyékényen árul a NATO-val. Legalább is a portugál helyzet megítélésében. Az U.i Kína hírügynökség egyik kommentárja aggasztónak tartotta, hogy a NATO délnyugati szárnyán a portugál események kapcsán ..rés" támadt. Ezek után talán nem is olyan nehéz kikövetkeztetni, miben jutott közös nevezőre Luns és a kínai vezetés... Giscard a Szovjetunióba látogat A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívására Giscard d'Estaing francia elnök október 14—18. között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban — jelentették be Moszkvában. Kormányalakítási tárgyalások Portugáliában Alvaro Cunhal vezetésével szerdán délelőtt kommunista párti küldöttség kereste fel a portugál köztársasági elnöki palotát és tárgyalt Gomes elnökkel, valamint Azevedo kijelölt kormányfővel a politikai válság megoldásáról. Megfigyelők fontosnak tartják ezt a megbeszélést, miután a Portugál Kommunista Párt főtitkára szerdán este leszögezte, pártja nem hajlandó koalíciót alakítani a jobboldali ■ demokratikus néppárttal, amelynek vezetői -együttműködnek az ellenforradalmi erőkkel. A kormányalakítási tárgyalások nehézségbe ütköznek, mert a Soares-féle szocialista párti vezetés ragaszkodik a néppárt . részvételéhez. a kormányban és saját ellenőrzése alá akarja vonni a tömegtájékoztatási eszközöket. köztük az ANI hírügynökségét. A rádiót és a tévét. A délutáni órákban megjelent az elnöki palotában a szocialista párt küldöttsége is. Lisszabon. Setubal. Evő-. ra.-.Bé.iiJ. FaVo és Santa rom megyef -mezőgazdasági dolgoz.ói '.szerdán "általános sztrájkot tartottak tiltakozásul amiatt, hogy a délportugáliai földesurak hadKözel-keleti BEIRUT A Beirutban kedden este kihirdetett tűzszünet ellenére a fővárosban éjszaka kiújultak a fegyveres összetűzések. s a biztonsági erők páncélos kocsikat vetettek be a rend helyreállítására. Az ’összetűzésekbert tíz ember vesztette' életét. Tripo- liban, bár továbbra is feszült a helyzet, éjszaka nem volt lövöldözés. TEL-A VÍV Az Egyesült Államok a sinai megállapodáshoz csatolt titkos memorandumban Ígéretet tett Izraelnek arra, hogy nem fog hozzájárulni a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek a genfi konferencián való részvételéhez izraeli hozzájárulás nélkül. ■BBHMnnmmHiMi 59. — Ugye hallotta, mit mondott a fő gazember? Nem merik bántani az asszonyokat. — Én még nem vagyok ebben olyan nagyon biztos, ezredes elvtárs. — Nyugodjon meg. Maguknak is lesz feladatuk, csak várjanak türelemmel. A távcsöven keresztül jól látszik, hogyan közeledik a négy vállalkozó. Szinte egy- gyé olvadnak a sárgálló fűvel, a barnás-szürke avarral. Faludi rájuk irányítja a mikrofont. Csak halkan, szél- suhogásnak hihető lihegésük hallatszik. A pince végéig együtt haladnak, egymás mellett kúsznak. Aztán eltakarja őket a szalmatető. Hamarosan kétoldalt bukkgnjáratot indítottak birtokaik visszaszerzéséért. Értesülések szerin a forradalmi vívmányok. mindenekelőtt a földreform védelméért hirdetett1 sztrájkhoz tíz és tízezrek csatlakoztak. # A Portugál Kommunista Párt a forradalom megvédésére nagygyűlést rendezett Lisszabonban. A résztvevők előtt beszédet mondott Alvaro Cunhal a 'PKP főtitkára. Az ország jelenlegi helyzetét elemzve Cunhal megállapította. hogy Portugália népe súlyos politikai válságot él át. Beszédében hangsúlyozta. hogy véget kell vetni az ellenforradalmárok tevékenységének. biztosítani kell a demokratikus szabadságjogokat. meg kell szilárdítani a politikai hatalmat — elsősorban a Fegyveres Erők Mozgalmát és a kormányt. Hangsúlyozta továbbá. hogy szükséges tovább folytatni a reakcióval vívott harcot,'és határozottan meg kell védeni a forradalom alapvető vívmányait. A nagygyűlésen beszédet mondott -a PKP KB PB két tagja. Jaime Dos Santos, és Carlos Brito is. hírek Az erről szóló értesülést szerdai számában közölte a Jerusalem* Post. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője a lap jelentését sem megerősíteni, sem megcáfolni nem hajlandó. Mint ismeretes, Izrael a múltban több ízben is egyértelműen leszögezte, hogy nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az általa „terroristák szervezetének'’ minősített PFSZ képviselőivel. BUKAREST Jichak Raphael izraeli vallásügyi miniszter szerdán Tel-Avivból hivatalos látogatásra Romániába utazott. Az izraeli minisztert dr. Moses Rosen romániai főrabbi és Justinian görögkeleti pátriárka hívta meg. ■■»■•M'MniMMMagai nak fel. Csigalassúsággal haladnak az ablakok felé. Megállnak. féltérdre ereszkednek. A kés már a kezükben van. — Meddig kell ezeknek így várniok? — kérdezi Faludi. és lágranyílik a szeme. — Lehet, hogy egy napig, lehet, hogy tovább — feleli az őrnagy. — Minden rajtuk múlhat. Az idő lassan, kíméletlenül lassan telik, a négy fiú várakozik. Mozdulatlanok, mint a szobrok. Lassan lebukik a nap is. Feléled a szél. csípni kezdi a fülüket az őszi hideg. A lámpákat felszerelték. A pap elindult már. Lassan, méltóságteljesen lépked. Csak egy fényes, kél' arasznyi feszületet visz magával. Még nem vették észre. Egészen a pinceajtóig megy. Megáll. körülnéz. megzörgeti az ajtót. Egy sorozat vágja keresztül a falapokat. A pap biztosan az isten kezében van. mert csak mellette csapódnak a földbe a golyók. — Ne lőjetek, gyermekeim! A falu papja vagyok. Eresszetek be. Gyónjátok meg bűneiteket, engedjétek szabadon ezt a két szerencsétlen anyát! — Egyedül vagy csuhás?! — Nem. Velem van isten, aki minden felett ítélkezik. — Hülye. Az isten nem tud megnvúvasztani! — Ne káromold az istent! — Kuss! Menj oldalra, az ablak elé. Hadd lássam a pofádat. — Mit akarsz, ki küldött? — Petik Lajos és Lőrinc/. István. Ok a férjei ezeknek íaiHilsájsa: Az enyhülésnek nincs alternatívája Helsinkiben az ünnepélyes aláírási aktus augusztus elsején nem tartott egy órát sem, de esztendők diplomáciai küzdelme készítette elő. bizonyos értelemben pedig a háború utáni nemzetközi fejlődés egész menete, nemzetközi erőviszonyokban végbement mélyreható átalakulás. A Varsói Szerződés országai már a hatvanas évek közepén rámutattak, hogy lehetőség van olyan államok nézeteinek egybehangolására az európai béke és biztonság ügyében, amelyeknek érdekei és álláspontjai más kérdésekben különbözőek. 1969. március 17-én — a színhely Budapest volt — a felhívás konkrét formát, öltött. A határok sérthetetlensége Természetesen nagyon sok erőfeszítésre és nem . kevés türelemre is szükség volt, amíg a konszenzus, a teljes egyetértés ilyen fórumon egyedül lehetséges elve alapján befejezhette munkáját a tanácskozás. (Csupán egyetlenegy példa: 1973 szeptembertől 1975 júliusáig, amikor a második szakasz munkája, a fennmaradt akadályok elhárítása befejeződött, 2330 hivatalos ülést tartottak ...) A mérleg legfontosabb eleme a helsinki záróokmány és annak meghatározó jelentőségű politikai fontosságú része, a „Nyilatkozat a résztvevő államok kapcsolatait szabályozó elvekről". Előszavában az aláírók ünnepélyesen kinyilvánítják azt az eltökéltségüket, hogy mindegyik részt vevő állam; valamennyi többivel fennálló kapcsolataiban, tekintet nélkül politikai, gazdasági vagy szociális rendszerükre, továbbá nagyságukra, földrajzi helyzetükre vagy gazdasági fejlettségi szintjükre. tiszteletben tart és megvalósít bizonyos alapelveket. Természetesen mind a tíz alapelv elsődleges jelentőségű és olyan módon kapcsolódik egymáshoz, hogy egyiket HnmBIMMnBsaMHBiHH sem lehet összefüggéséből kiszakítani. Ezt különösen azért kell hangsúlyozni, mert akadtak nyugati propagandaszervek, amelyek — felhasználva az abból adódó lehetőséget, hogy kompromisszumos okmányról van szó — megpróbálták kiragadni például azt a tételt, amely szerint a részt vevő államok azt' tartják, hogy határaik, a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megállapodással megváltoztathatók. A határok megváltoztatásának lehetősége azonban semmiképpen sem érinti a határok sérthetetlenségének elvét, hiszen a határok módosításáról szóló megállapodás minden vonatkozásban az adóit állam szuverén jogaihoz tartozik. A határok vonatkozásában egyébként a leglényegesebb az, hogy most első alkalommal ismerik el kollektiven valamennyi európai állam határának sérthetetlenségét. Mit jelent a be nem avatkozás? Helsinki — a záróokmánynyal és a „tízparancsolattal" — az enyhülés erőinek az utóbbi években elért legkiemelkedőbb eredménye, amelyhez a tőkés világ józanul gondolkodó politikusai is hozzájárultak. Nem lehet csodálkozni viszont azon. hogy — mivel mindenki arra a következtetésre jut. Todorov, Husák Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, Csehszlovák Köztársasági elnök szerdán fogadta Sztanko Todorovot, a bolgár minisztertanács elnökét. aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Csehszlovákiában. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök is. Gustáv Husák és Sztanko Todorov véhogy a helsinki alapelvek betartása a hidegháborúhoz való visszatérést lehetetlenné teszi, viszont ezt nem mindenki fogadja osztatlan örömmel — széleskörű ellentámadás is kibontakozott. A helyzetet bonyolítja, hogy még e Nyugat reálisan gondolkodó politikusai is többféle nyomás alatt állnak a „hazai színpadon" és nem mindig rendelkeznek következetes koncepcióval a jövőre vonatkozóan. Újabban például egyes nyugati körök azt állítják, hogy a szocialista országoknak most a harmadik kosár ügyében kell engedményekét tenniük „cserébe” azért, hogy Helsinkiben a határok sérthetetlenségét ismerték el. Ez természetesen képtelenség, és csak olyanokat téveszthet meg, akik nem ismerik sem a történelmet, sem a záróokmányt; először is: a határok elismerése egyetemes érdek. Azok a háborúk, amelyek határkonfliktusokkal kezdődtek, nem kímélték a kontinens egyik felét sem. Másodszor: egv szocialista ország sem vállalt olyan köte- lezettsé|et, hogy antikom- munista propaganda előtt tárja szélesre kapuját. Napjainkban — és Helsinkinek ez a sommázott tanulsága — az enyhülésnek nincs alternatívája. A hamis propaganda visszaverése és leleplezése szerves része az enyhülés kiteljesedéséért vívott nehéz, hosszú, politikai küzdelemnek. Vajda Pctcr megbeszélése leménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről és a két ország közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Hivatalos megbeszéléseik végeztével Lubomir Strougal és Sztanko Todorov szerdán közös dokumentumot írtak alá, a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséről. az asszonyoknak. Ne al iátok. hogy szörnyű tragédia legyen. Húsz ember áll fejszékkel, vadászfegyverekkel felszerelve. Iszonyú mészárlást rendeznek, ha nem tértek észhez, és nem engedelmeskedtek isten parancsának. — Hol vannak azok a száj- hős férfiak? — Az úton. a falu és a kút között. A határőrök tartóztatták fel őket. Az őrnagy úr nem akarja, hogy lincse- lés legyen. Szánjatok magatokba. engedjétek el az asz- szonvokat, aztán ti is fussatok. bújjatok el. ~ — Mit üzentek még? — Nem postás vagyok, hanem pap. Nem a más akaratából, hanem lelkiismeretem parancsából jöttem ide. Hosszú sorozat vágódik a pap lába elé. Legalább húsz lövedék tépi, szaggatja a gyepet. A pap meg se moccan. — Lőjetek. Nem félek. Híveimért halok meg. azanya- szentegyház mártírja leszek. De válaszoljatok, mit mondjak az embereknek? Ha nem lesz nekik tetsző a válasz. meggyújtják a szalma- tetőt. — Az asszonyokat nem sajnálják? — Sokat ittak, felbőszültek. Ilyenkor semmit se néznek. Azt se bánják, ha az asszonyok bennégnek. Ha a bosszú megérlelődik az itteni emberekben, nehéz a féktelen indulatokat megállítani. — Mondja meg a sok lakónak, ne pofátlankodjanak ide. mert halomra lőjük őket. Maga pedig menjen a pokolba. Sötét lett, amire a pap visszatért a harcálláspontra. Az ezredes őszintén gratulált, melegen szorongatta kezét. — Nagyon hasznos szolgálatokat tett plébános úr! Kérem, most már engedje meg, hogy hazakísértessem. — Köszönöm a figyelmét. Imádkozom, hogy lehetőség szerint áldozatok nélkül hajtsák végre ezt a rettenetes dolgot. Kívánom, hogy óvja meg önöket az úr. Ha szükségük van még rám, állok rendelkezésükre. — Pihenjen csak plébános úr. Legyen nyugodt. A pap sikerrel járt. Újabb félelmet, újabb lélektani tüskét dugtak a két bandita alfelébe. Máris kisebb a hangjuk, már egymás között is vitatkoznak. szidják egymást. A csupaszképű' legszívesebben kiszállna, visszakozna az egészből. — Pető Lajos! Szedje ösz- sze az embereket. Itt van még mindenki? , Tartják magukat az előbbi elhatározásukhoz? Hajlandók segíteni? Mindannyian itt vannak. Kezükben a fejsze, kapa, cséphadaró, vagv vadászpuska. — Azért jöttünk — kiáltja egy nagy darab, pirospozsgás ember, a falu hentese. Akkora bárd van a kezében, mint egy középkori bakónak. — De a pap hazudott, őrnagy elvtárs. Egyikünk sem ivott, még vizet se láttunk reggel óta. Pedig már sötét van. — Az a jó — szól közbe az őrnagy. — Figyeljenek. Körbemennek, a patak felől közelítik meg a pincét. Közben összeszednek száraz gallyat, rozsét, venyigét, szénát mindent. Mindent, ami éghető. Óvatosan felhordják a pince mellé. Nagyon óvatosan járjanak, véletlenül se kerüljenek az ablak közelébe. Messziről dobálják oda a gallyakat. Sokat, minél többet hordjanak össze és közben kiabáljanak, szidják őket, mintha nagyon részegek lennének. Még valamire figyelmeztetem önöket. Arról egy szót sem, hogy ott van a négy katona. Se hozzájuk, se azoknak, se maguk között. Egy hangot sem. Úgy mozogjanak, mintha nem is lennének a világon. Minden ezen múlik most. Ok kulcsemberek. Ha készen áll a máglya, akkor egyikük, lehetőleg Pető Lajos kezdjen el kiabálni hozzájuk. Azt kiabálja nekik, hogyha reggel nyolc óráig nem eresztik szabadon az asszonyokat, velük együtt felgyújtják az egész min- denséget, belesütik őket asz- szonyostól, mindenestől. Értik? — De nem gondolja ezt komolyan? — kérdi fakul- tan Pető. — Hová gondol? Taktika. Nem értik? — Értsd már meg Lajos! — kiált rá a hentes. Higgyél a parancsnoknak! Tudom én, mi van. Voltam katona. Egy ezrednek főztem. (Folytatjuk)
