Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-14 / 190. szám
1975. augusztus 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, I0D0MÁNY0S KOTATÁSOK A szedésre alkalmasság megállapítása A csemegeszőlő szedése, csomagolása mányát illetően a húsos, ropogós az értékesebb. Döntő az is hogy a bogyók nagy teherbirá- súak-e, mert ilyen formán köny- nyen szállíthatók. Szedés módja és csomagolása A közelmúltban nyílt meg az OFOTÉRT korszerűsített kontaktlencse laboratóriummal kibővített szakboltja a budapesti Népköztársaság úton. Képünk az úgynevezett kemény kontaktlencséket mutatja. Á gabonát megőrlik A gabonanemű ősidőktől fogva nélkülözhetetlen tápláléka az embernek. A különféle kenyérmagvakat az ősember először nyersen, majd pörkölve fogyasztotta. Csak később folyamodott az aprításhoz, kővel zúzva szét a szemeket. A fejlődés a mo- zsártörőn keresztül vezetett el az őrlőkig, mely a legősibb önálló ipar, a malomipar kialakulását alapozta meg, A malmokban a szemek aprítása kezdettől fogva kövekkel történt. Két kerek követ használtak e célra, amelyek közül az alsó rendszerint mozdulatlan volt, a felsőt forgatták (emberi, állati erővel, a szél, a víz energiájával). A felső kő közepe ki volt vágva, itt ömlött be az őrlésre szánt gabona, amely a felső kő forgatása következtében a kövek között a külső kerület felé mozgott. A kövek egymás felé mutató felületeire bevágások — ún. rémesek — kerültek, ezek nyírták, aprították a magokat. Az őrlés forradalma Az őrlés technikájában a XVIII. század két jelentős változást hozott. Az első annak felismerése volt, hogy a két őrlőkő közötti rés nágy- ságának állításával különböző minőségű lisztek nyerhetők. Ha a kő „magasan jár” — vagyis a két kő között nagy a hézag —, akkor csak fokozatos aprítással és a kőre való ismételt felöntéssel lehetett az őrléssel elkészülni, de a szem héjrészei ekkor nem őrlődtek a lisztbe, s így tiszta, fehér lisztet kaptak. A másik döntő fontosságú változást a gőzgépnek malomipari célokra való alkalmazásba vétele jelentette. A múlt század harmincas éveiben a függőleges tengelyű köveket vízszintes elrendezésű öntöttvas-hengerpárral próbálták felváltani. A baj csak az volt, hogy az öntöttvashengerek gyorsan koptak. Miután Ganz Ábrahám feltalálta az ún. kéregöntést, s a hengerszékeket is e módon előállított hengerekből épí- ' tették fel, egyszerre megszűntek a panaszok. A kéregönté- sű hengerek tartóssága, kopásállósága kitűnőnek bizonyult. Ganz Ábrahám munkássága nyomán később Mechwart András — a Svájcból hazánkba származott mérnök — fejlesztette tovább a legfontosabb malomipari berendezést, a hengerszéket. Rovátkolt, kéregöntésű hengereinek beépítésével a magasör- lésű malom összes aprító műveletét — a töretést, a dara felbontását és a derce kiőrlését — el lehetett végezni. A kiőrlő hengerek simák, a felbontók finoman, a lörétők durvábban rovátkoltak voltak. Mindamellett a hengerszékben egymással szemben forgó hengereket Mechwart nem is egyforma fordulattal járatta. Évezredeken keresztül jóformán csak a természetes légáramlatot, a szelet hasznosították az őrlemények tisztítására. Később kézi szi- tálással végezték az osztályozást, mígnem ugyancsak magyar szakember, Haggeo- macher Károly el nem készítette a kézi szitálást utánzó, helyettesítő berendezést, a gépi síkszitát. A mai malmokat a csaknem teljes automatizálás jellemzi. A gőzerőt villamos energia váltotta fel. Hírünk a világban Talán kevesen tudják, hogy a múlt század második felében az egész földkerekség legnagyobb és legjobban berendezett malmai hazánkban működtek. Később még jó ideig őriztük e rangos „helyezésünket”, de azután fokozatosan lemaradtunk az élvonaltól. A malomipari gépek és berendezések gyártásában, exportjában is fokozatosan háttérbe szorultunk. A két világháború között a hazai malmok kapacitása háromszorosa volt a szükségletnek, így sok malom ki- használatlanult állt. Az államosításkor, 1948-ban 2282 malom „dolgozgatott”, 1952- ben már csak 1140. Napjainkban 200 körül van az országban a működő malmok száma. Minél nagyobb teljesítményű egy malom, annál gazdaságosabban őrli a gabonát. Érthető tehát, hogy miért csak a nagy malmokat hagyták meg az államosítás után. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban általában napi 100 vagon teljesítményű malmok működnek. Japánban, ahol a rizs mellett előtérbe került a kenyérfogyasztás is, 400 vagonos malmokat építenek (összehasonlításul: a tíz éve bezárt híres-nevezetes budapesti Gizella malom napi 40 vagon kapacitású volt.) Száz éve nagyjából azonos a malomipari műveletek alaptechnológiája. Sok változásra a közeljövőben sem számíthatunk. A búzaszemet akkor nevezik „acélosnak”, ha kalapácscsal ráütve, szétpattogzik. Nos, ugyanez történik, ha az érett, acélos búzaszemet nagy ■■nyomású levegővel kemény felülethez — fémlemezhez — ütköztetik, hogy széttörjék. Lehet, hogy éppen ezzel az ún. röpítéses eljárással fogják száműzni a malmokból a „jó öreg” hengerszéke- ket. Mielőtt alapvetően megváltoztatnák az őrlési technológiát, előbb még sokféle más korszerűsítési feladatot meg kell oldani. Például azt, hogy ne zsákolva, hanem tartály- kocsikba ömlesztve szállíthassák a lisztet a nagy felhasználókhoz, s azoknak megfelelő silóik legyenek annak tárolására. B. I. Ultrahang gazdaságban A rugalmas ultrahangrezgések hatása a legapróbb anyagrészecskékre, beleértve az egyes sejteket is, módot ad arra, hogy megváltoztassuk a szalma, a gabona, és az állatok táplálására használt termények fizikai-mechanikai tulajdonságait, összetételét. Másrészt az ultrahanghullámok bizonyos feltételek között a szöveteket és bizonyos sejteket is roncsolni képesek, ez viszont megköny- nyíti pl. a tej, és egyéb nedvek pasztörizálását és romlásukat gátolja hosszabb tárolás esetén. Az intenzív ultrahangrezgések a mikroorganizmusokra is hatnak, ez a hatás pedig lehetővé teszi a szakembereknek a növények, gabonaraktárak kártevői ellen hatékonyabb védekezést. Az újabb kísérletek kimutatták, hogy már a nem is túl erős rezgések elpusztítják a talaj felső 4 centiméteres rétegében tartózkodó lárvákat és rovarokat. Szép eredménnyel kecsegtet a gyümölcsösök akusztikai hatással való kezelése, az ultrahangrezgések hatására ugyanis a lombkoronában tartózkodó kártevők a földre hullanak. A növénykórtani ultrahangos kísérletek eredményeként megállapították, hogy a cukorrépa vetőmagján tartózkodó gombák és baktériumok az ultrahanghullámok hatására sokkal gyorsabban pusztulnak el, mint a klasszikus csávázási eljárások során. Igen jól haladnak a vetőmagvak ultrahangos kezelésével kapcsolatos kísérletek is. A vetőmag hangtérben történő kezelése, egyes növények termését 15—17 százalékkal növeli meg, sőt lerövidíti a tenyészidőt, a káposzta például 2 hetet nyer, a len 5 nappal korábban virágzik a kezelés hatására. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a vetőmagvakban a rugalmas rezgések hatására a zsír gyorsabb ütemben alakul át emulzióvá, a keményítő dextrin oldattá, a fehérjék aminosavakká. Az ultrahangtechnika alkalmazására nagy jövő vár a diagnosztika területén is, amely sokkal egyszerűbb és veszélytelenebb, mint a rönt- genezés. Az előzőekben említetteken kívül, az ultrahangos kezelési és vizsgálati módszereket ma már a szalonna- vastagság-méréstől a különféle mezőgazdasági gépek belső hibáinak megállapításáig széles körben alkalmazzák. Joggal mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági technika területén a radioizotópok mellett az ultrahang a második világháború utáni idők egyik legnagyobb vívmánya. A szőlőfürtök érésében is megkülönböztetünk három fokozatot. Beszélünk zsendülésröl, teljes érésről és túlérésről. A fogyasztásra érett bogyókban a cukor és a sav legyen harmonikus és a fajta jellegzetes zamatéval adja a szőlő kellemes ízét. Maga az érés egy fürtön, tőkén vagy ültetvényen belül nem egyszerre következik be. Bizonyos kisebb-nagyobb időbeni eltérések vannak. A túlérettségben való szedés a csemegeszőlők esetében nem kívánatos. Viszont az éretlen szőlő élvezhetetlen. Utóérésre nem számíthatunk. A leszedésre kerülő szőlő keltsen a fajtájára jellemző érettség érzését, tehát jól színeződjék be, a bogyók szép, duzzadtak legyenek. (A ráncos bogyók itt nem mutatósak.) Nem minden esetben a magas cukorfok a döntő, inkább az ízt kialakító cukor és sav aránya és a zamat kifejlődése. Amennyiben a csemegeszőlőt piacra akarjuk termelni, a faját úgy kell megválasztani, hogy annak küllemi tulajdonságai a magasabb értékcsoportba sorolja. A fürt szerkezete, a bogyó színe, és nagysága, esetleg alakja sok esetben döntően határoz az értékesítési ár kialakulásában. A nagyon laza fürt csomagolása nehéz, mert törik és szakadozik, a túl tömöttet nehéz tisztítani, bogyók deformálódnak és érintkezési felületükön gyakran porosak, sárosak lesznek. A legkedveltebb bogyószín a zöldes- sárga, sárga, borostyánsárga, és színárnyalatai, valamint a piros és a húspiros. A bogyók nagyságára nézve értékesebbek a nagybogyójú fajták, a bogyó alakja már kisebb jelentőséggel bír. A bogyók álloA nyári hónapok időjárása a szőlőbetegségek fellépéséhez rendkívül kedvező feltételeket biztosított. Különösen a peronosz- póra kártétele jelentkezett erős mértékben, de egyre több jelzést kaptunk július végén, augusztus elején a nálunk ritkábban előforduló szőlőlisztharmat-fertőzésről is. Ugyancsak a tenyész- időszak második felében jelentkezett a botritisz, vagy szürkerothadás, mely elsősorban a fürtöket támadja meg és ezért a felsorolt betegségek közül a legsúlyosabb károkat idézheti elő. E három gombabetegség ellen, melynek fertőzése továbbiakban lényegesen befolyásolja még a termés minőségét és mennyiségét, a védekezést szükség szerint tovább kell folytatni. A permetezést kombinált szerösszetétellel ajánlatos elvégezni. A készítmények megválasztásánál azonban figyelembe kell venni a szüret előtti várakozási időt, és a must erjedésére gyakorolt mellékhatást. Ezért a peronoszpóra ellen használt Zineb, Orthocid, Ortho-Phal- tan, Antracol stb. helyett a per- metlébe egyik komponensként réztartalmú (Rézoxiklorid, CopA fólia alá tavasszal korán kiültetett növények augusztus végére, szeptember elejére leteremnek. Ezekről a növényekről a nyári napos időben már levettük a fóliát. Az őszi hasznosítás alapvető feltétele, hogy a vázra visz- szahelyezzük a fóliatakarót. A téli napfényben szegény időjárásban a fólia nem károsodik, ezért célszerű új fóliát a vázszerkezetre kifeszíteni ősszel. A fagyos napok előtt felrakott fólia tavasz- szal kitűnő minőségű. A tél folyá- mán gondoskodni kell a fóliaház, vagy sátorra esett hó eltávolításáról, söpréssel vagy leolvasztással. A piaci igényeket figyelembe véve érdemes foglalkozni a saláta, paradicsom és a spenót hajtatásával. A salátát fűtés nélkül hajtathatjuk, augusztus hónapban történő vetés esetén a szedés ideje november hó. Termesztésre javasolt fajták a Május királya, és Venturia. A tenyészterület 20—25 centiméter. Napos időben rendszeresen öntözzük és szellőztessük, a fejesedés megkezdése után A tőkéről szüretelő ollóval, a vesszőkhöz közel, hosszú fürtko- csányal vágjuk le a fürtöket. A fürtlevágásnál bal kezünkkel a fürtkocsányt fogjuk meg, és ujjunk felett vágjuk át a kocsányt. Vigyázni kell. hogy a bogyók \i- asza, hamva megmaradjon, mert ha ledörzsöljük a fürtök kevésbé lesznek tetszetősek, a törődöttség látszatát keltik. Az ilyen bogyók könnyebben penészednek, erősebb a párologtatásuk és nagyobb a súlyveszteségük. A törékeny kocsányú fürtöknél különösen óvatosan fogjuk meg a kocsányt, az elágazásai szedés közben köny- nyen letörnek. A szüretelő olló szedésre jobb, mint a kés, mert levágáskor a fürt kevésbé rázkódik. Mivel egy tőkén a fürtök nem egyszerre érnek, a szedőnek válogatni kell a fürtök között, és csak fogyasztásra érettet szedheti le. A szüretelő két edényt visz magával, egy rekeszt, melybe a leszedett értékesíthető csemege- szőlőt rakja, és egy vödröt, melybe a rothadó vagy hiányos fürtöket és apró biliingeket teszi, (mustnak). Kisebb mennyiségű csemegeszőlő szedésénél pl. a házikertben, a sorok között a helyszínen is elvégezhetjük a fürtök tisztogatását, a csomagolását. Az elsőosztályú szőlőt csak egy rétegben szabad csomagolni (5-ös rekesz), a fürtök szintje az oldalaknál 1—2 cm-nél magasabb nem lehet. Nagyobb mennyiségű szőlő szedése esetén külön fázisban végzik a szedést, a fürtök tisztogatását és csomagolását. Egy rekeszben csak egy minőségű és egy fajtájú szőlőt csomagoljunk. Kivétel a saszla. melynél a piros és a fehér színű fürtöket egy rekeszbe is tehetjük, mégpedig úgy, hogy a fehér fürtök közé két piros fürtsort rakunk. Inántsy Ferenc rantol, Cuprosan Super D, Ditha- ne Cupromix stb.) készítményeket ajánlatos használni. Ahol lisztharmatfertőzés is észlelhető, ott a réztartalmú készítményt Mo- rastannal, vagy a nem kénérzékeny fajtáknál Thiovittal kombináltan kell kipermetezni. Lisztharmat ellen használható még a Karathone is, azonban réztartal- ,tiú szerekkel nem keverhető. Szürkerothadás ellen a Fundazol 50 WP a leghatásosabb. így a fenti permetlé-kombújiációt mindig indokolt e készítménnyel kiegészíteni. Permetezésen kívül (ahöl a porozás megoldható) erős fürtpero- noszpóra és lisztharmat ellen eredményesen használható a Dit- hane D—8. K—50 porozószer is, vagy a badacsonyi rézkénppr. Az óvó rendszabályok és a várakozási idő betartására itt is felhívjuk a figyelmet. Réztartalmú készítmények élelmezés-egészségügyi várakozás ideje 21—30 nap. míg a Fundazol 50 WP készítményé csak 14 nap. / Keresztesi István növényvédő állomás kisadagú vízzel öntözzük. Gyakran előforduló betegsége a tőrothadás, amely ellen Antrocollal vagy Zinebbel védekezhetünk. Paradicsomból négyzetméterenként 4—5 darabot ültessünk. Szeptember közepéig fóliával ne takarjuk, október közepétől az időjárás hidegre fordulása után rendszeresen fűteni szükséges. A legkevesebb ráfordítást a spenót haj tatása igényel. Vetése augusztus végén, szeptember elején. Négyzetméterenként 2—3 dekagramm magot vessünk el. Október végén, november elején tesszük fel a fóliát a vázszerkezetre. Fűteni csak erősebb fagyok esetén szükséges. A paradicsom hajtatása a megyére jellemző szélsőséges időjárás miatt nem célszerű. Hónapos retekből kicsi a vásárlók igényé, aki azonban a fóliát őszi hajtatással hasznosítja, célszerű kevés területen foglalkozni a petrezselyem hajtatásával, amely folyamatosan szedhető. Karádi István Á fólia őszi hasznosítása A szőlőfajták értékmérő tulajdonságai A szőlő szüret előtti védelme KERTBMUlIOKHAK A hengerszékek világa.
