Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-10 / 187. szám

1975. augusztus 10. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 9 C S AILIAIDMOITITIH C N Mit fűzzünk ? ZÖLDPARADICSOM, AP­RÓ DINNYE. Hozzávalók: 4 kg apró zöldparadicsom, 2 kg apró dinnye, 2 liter víz, 1 liter ecet, 5 dkg cukor, 8 dkg só, 1 dkg egészbors, 10 dkg torma, kapor, csombor. A megmosott dinnyét alulra, a zöldparadicsomot felülre, közéje tormát, borsot és a többi fűszert rakjuk. A fe1 forralt ecetes, sós, cukros lé­vel felöntjük, letakarva más­napig áll. Ekkor a levet le­öntjük, felforraljuk és forrón ismét ráöntjük. Az üveget azonnal lekötjük és száraz dusztba tesszük. OLAJOS PAPRIKA. Szép paradicsompaprikákat, ki­csit piros is lehet, megmos­suk, a szárát levágjuk és alaposan megszárítjuk. Gyen­ge, ecetes, sós levet készí­tünk egész bors, 2 dl étolaj hozzáadásával. Ha forr, a megmosott paprikákat a lé­be tesszük, kettőt-hármat fordítunk rajta. Szűrőkanál­lal kiszedjük, hűlni hagyju1’ Ezután üvegekbe rakjuk és a forró levet ráöntjük. Pici szalicilt teszünk a tetejére, lekötjük és szárazon kidunsz- toljuk. PIROSPAPRIKA ZELLER­REL. Szép húsos, érett pi­rospaprikát jó vastag tűvel megszurkálunk, megmossuk és sós vízben leforrázzuk. (1 liter vízhez 10 dkg só), il­letve 10 percig hagyjuk ben­ne állni. Ekkor kiszedjük üvegekbe rakjuk, 4—5 lite­res üvegbe 4—5 szál zeller­levelet teszünk. A felöntőlé egy rész eszenc, 2 rész víz és 10 dkg cukor, valamint lapos kávéskanál szalicil. Felforralva ráöntjük a pap­rikára és jól lekötjük. ECETES SZILVA. Egészen hibátlan, még kemény szilvát vegyünk hozzá. Megmosva, rakjuk üvegbe és öntsük fel vízzel — így megmérhetik K mennyi lére van szükségünk. Ezután a vizet leöntjük, te - szünk bele literenként 1 dl ecetet, 1/4 kg cukrot, 2—3 szegfűszeget, és kis darab fahéjat. Jól felforraljuk, le­hűtjük és felöntjük vele a szilvát. Tetejére pici szalicilt téve lekötjük és a helyére tesszük. B. K. Á len reneszánsza Napjainkban, a műanyagok térhódításának korában jól állja a versenyt a természetes szálakból készült textília is. Köztük az egyik legnépsze­rűbb, a nedvszívó tulajdon­ságában páratlan len. Készí­tenek belőle ágyneműt, ab­roszt, ruhaanyagot, lakástex­tiliát. Ruhaszövettől függöny­anyagig,' nyugágy vászontól tűzoltótömlőig, szobó- és kár­pitosipari kelléktől a ponyvá­ig seregnyi holmit alakít ki lenből, illetve szintetikával kevert lenből a termékeiről országhatárainkon túl is ne­ves magyar lenipar. Az már napjaink vívmá­nya, hogy a lent is mint más természetes szálat (pél­dául a pamutot vagy a gyapjút) gyakran „ötvö­zik” különféle szinteti­kával. Például a len-poliész­ter nagyszerű párosítás: a természetes szál nedvszívó tulajdonságát, kellemes ta­pintását egyesítik a szinteti­kákra jellemző tartóssággal. Ilyen összetételű anyagból készül egyebek mellett az 1974-es szegedi vásár nagydí­jasa, a Szemperlen fantá­zianevű, nagysikerű, film­nyomott női ruhaanyag, amely az őszi BNV-n ugyan­csak elvitte a pálmát. Szintén a mai kor fejlett technikájának gyümölcse a len úgynevezett nemes kiké­szítése. A gyártók a kelmét lángállóvá, vízlepergetővé, szennytaszítóvá, kevésbé vagy egyáltalán nemgyűrődő- vé tudják tenni. Mit kell tudnunk e kelmék rendben tartásáról. A tiszta lenárukat bármilyen mosó­szerrel moshatjuk, a fehére­ket kifőzhetjük, fehéríthet­jük. A szintetikával kevert szennyezett anyagok legjobb tisztítószere a „szintetikus” felirat mosópor. Ha a lenfonal gyapjúval ötvözött, az anya­got kizárólag semleges vegy- hatású mosószerrel tisztítsuk, mert ellenkező esetben ked­velt textíliánk tönkremegy. Tíz perc torna 1. Hason fekve kezdjük a gyakorlatot, segédeszközünk egy konyhaszék. Lábunkat szo­rosan egymás mellett kinyújt­juk, két kezünkkel megfogjuk a szék két lábát és lassú ütemben magunk felé húzzuk, majd el­toljuk ameddig csak lehet. 2. Terpesz állásban egyenesen felfelé nyújtott karokkal kez­dünk, majd törzshajlítás előre, kezeket csípőre, és felállunk. Két karunkat Ismét magasra lendítjük és törzshajlítás előre... 3. Leguggolunk, ujjainkat a tarkónk mögött összefonjuk, majd ütemesen egyszer a jobb, másszor a bal lábat nyújtjuk előre. A lábnyújtásnál kissé fel­emelkedünk, a behúzásnál le­guggolunk. 4. Jobb oldalunkra fekszünk, jobb tenyerünkkel a fejünket támasztjuk, bal kezünkkel ma­gunk előtt a padlót. Bal lábun­kat keresztben áttesszük a jobb fölött, majd jó nagy félköröket írva a levegőben, előre-hátra lendítjük. Kellő számú ismétlés után a bal oldalunkra fekszünk és a jobb lábunkkal is elvégez­zük a lendítéseket. Egy-egy gyakorlatot tetszés sze­rint, de legalább négyszer, öt­ször ismételjünk meg. llWIllMMrjT V ÉNV Illyés Gyula egyik aktuális verséből idézünk .. .Peng a kútkerék ujjamon. Jő szaga van a mosdóvíznek...” folyt, a sorrendben be­küldendő vlzsz. 1. (zárt betűk: N, A, K), 29. (Zárt betűk: E, A). Függ. 51. (Zárt betűk: NY. A, N, L, ö) és 13. (Zárt be tűk: K, N, A) sorokban. VÍZSZINTES: 13. önfejű. 14. Női ének­hang. 15. Fedő egynemű be­tűi. 16. Zenekarban játszik. 17. Becézett női név. 18. EBZ. 19. Szén és oxigén vegyjele. 21. Hőmérséklet mértékegy­sége. 22. MKU. 23. Sőre be­tűi. 24. Országos Rendező Iroda. 26. Építészeti stílus. 27. végtelen keretre!!! 28. Olasz ember. 31. Fogat kö­zepe! 32. Levegő latinul- 33. Rengeteg. 34. Pénzzel meg­veszteget. 35. Numeró rövi­debben. 36. Dssze-vissza van! 39. Gazdasági Vasút! 40. Kedves, szeretetre méltó. 43. Török férfinév. 48. Szór­ja. 49. Arany latinul. 50. Té­li sport. 52. TAI. 54. Szörny. 55. Hangtalan „vezető”. 56. Autó Motor. 58. Színművé­szünk (Lajos). 60. Baráti ál­lam vezető politikusa. 61. Rejtjelkulcs. 63. Ház része. 65. Szaladt. FÜGGŐLEGES: 2. AAÁ. 3. Kerti ülőalkal­matosság. 4. Csavar. 5. Mér­ges. 6. A védőhuzat. 7. Há­lóban a labda. 8. US. 9. Ami­hez nem szabad hozzányúl­ni. 10. Gyilkolja. 11. Cégfor­ma. 12. Bő ujjatlan köpeny. 17. Éktelenül haltojásos! 18. Horvátországi város neve magyarul. 20. A koordináta- rendszer kezdőpontja. 22. „Házi” lepke. 23. Visszavár! 25. Járom. 26. Német névelő. 27. Lányaim férjei. 29. Szám­szerű választ igénylő kér­dés. 30. Fanyar gyümölcs. 32. Előre, olaszul. 36. Poron­dok. 37. Költőnk (1850—1914). 38. Alvás közben látható! 40. Gépkocsi „kórház” röviden. 41. YT. 42. Minden évben megrendezik Budapesten a Népstadionban. 43. Moszkvai áruház névelővel. 44. Szov­jet repülőgéptípus. 53. Al­kohol. 55. Vissza: nem túl sok papír. 57. Történészünk (Aladár). 58. Uttörőegység. 59. SE!!!! (kiejtve). 60. Ta­lálat a vívásban. 62. Szolmi- zációs hang. 63. Tojás né­metül. 64. Zupa egynemű betűi. 65. Ilyen „mértékegy­ségben” határozzák meg a létszámot. A megfejtéseket augusztus 18-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉ­SEKET FOGADUNK EL! 1975. július 27-i rejtvény­pályázatunk megfejtése: ..........nyerte el legtökéletesebb alakját és legkoncentráltabb kifejező­erejét.” H-moll mise, Máté-passió. Nyertesek: Aczél Géza, Balogh József, dr. Garay Gyuláné, Gazdag Emil, Hais- singer Erika nyíregyházi, Pásztor Erika kisvárdai, Kiss Ferenc magosligeti. Orosz Agnes panyolai, Simon Já- nosné petneházi és Jakó Mar­git tunyogmatolcsi kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. TANÁCSOK ANYAKNAK A terhes asszonyt gyak­ran azzal bíztatják: „sokat egyél, neked most kettő he­lyett kell enned!” Ez nagyon helytelen és rossz tanács. A terhes anyának nem mennyi­ségi, hanem minőségi táplál­kozásra van szüksége! Egyék tehát naponta sovány húst, szárnyast, halat, tojást, változatos, könnyen emészthető ételeket. Egyetlen nap se hiányozzék étrendjé­ből a tej, tejtermékek, zöld­főzelék, friss gyümölcs, salá­ta. Kerülje a nehezen emészthető székrekedést oko­zó, hizlaló, fűszeres, sok lisz­tet tartalmazó ételeket, a kö­vér húsokat. Friss és sósze­gény ételeket fogyasszon. Tilos a szeszes italok fo­gyasztása! Ugyancsak káros a dohányzás is! A dohányzás mindenkinek árt, de terhes anyának a nikotin méreg! Tudományos kísérletek bizo­nyították, hogy az alkohol és a nikotin a méhlepényen ke­resztül átjut a baba szerveze­tébe és károsítja a magzatot. A túlhízást rendszeres test­mozgással kell ellensúlyozni. Elég 10—12 kiló súlygyarapo­dás. A szakorvos előírja, hogy a terhes nő milyen tor­nákat végezzen. A rendszeres torna eredménye: könnyebb szülés. Igen kellemetlen jelenség a terhességi hányiger. Igénybe veszi az egész szervezetet. Az orvos vitaminkészítmé­nyeket rendel enyhítésére. Házilag is próbálhatunk küz­deni ellene úgy, hogy reggel még az ágyban fogyasszuk el a reggelit. Most Kalap és táska Farmer szoknyához, nad­rághoz jól illik a farmer anyagból készült kalap, vagy táska. Ezeket a kiegészítőket otthon Is elkészíthetjük. A kalapot az itt látható sza­básminta felhasználásával, a táskát pedig tetszés szerin­ti méretben, tarisznya for­mára alakítsuk ki. A kalap szabásmintáját 5x5 centiméteres elosztású négy­zethálós papírra rajzoljuk át és vágjuk ki. (A rajzon a kalap karimájának csak egy­negyede látható!) A kalap­tetőhöz öt cikket szabunk, ez összevarrás után 56 centimé­teres fejbőségnek felel meg. Felpróbáljuk, s ha jó a mé­ret, akkor dupla anyagból kiszabjuk a karimát, össze­varrjuk, színére fordítjuk, levasaljuk, majd a kalapte­tőhöz is hozzá varrjuk, végül egycentiméteres közökkel körbe-körbe varrjuk (step­peljük.) Aki a kalapját, vagy tás­káját hímzéssel szeretné dí­szíteni, a kiválasztott mint természetesen addig hímez­ze rá, amíg a kalap, vagy a táska darabokban van. ANDERSEN: a NÉPDAL MADARA Kék az ég, tiszta a levegő, a szél úgy metsz, mint a hegyitör­pék vertacél kardja: mint fehér virágú mandulafák, mint hófehér koránok, olyanok a fák, éles és üdítő a levegő, mint a havaso­kon. Csodálatosan szép az éj a tündöklő északi fényben, a milliónyi csillag kékes ragyogá­sában. Vihar közeleg, magasabbra emelkednek a felhők, de mi itt ülünk a meleg szobában és me­sélhetünk a letűnt időkről. Egy régi mondát mesél valaki: A messzi tenger partján egy sír domborodott: réghalott hős sírja. Éjfélidőben ott üldögélt az eltemetett vitéz lelke; király volt valamikor. A kísértet hom­lokát aranyabroncs fonta körül, hosszú haját cíbálta a szél; ott ült talpig vasban és acélban, le- horgasztott fejjel, és fel-felsóhaj- tott mély fájdalmában a bol­dogtalan lélek. Egy éjszaka hajó állt meg a part előtt. A matrózok lehorgo­nyoztak, és kiléptek a partra. Volt közöttük egy öreg bárd is; odalépett a lélekhez, és megkér­dezte tőle: — Miért szomorkodol, mi a bá­natod ? A lélek azt felelte: — Senki meg nem énekelte hajdani tetteimet; mindenki el­feledte, ki voltam, híremmel-ne- vemmel nem száll ének messze földre, az emberek szívébe; ezért nincs holtomban sem nyugová- som! És beszélt munkáiról, nagy tet­teiről, amelyket a maga korában mindenki ismert, de nem énekelt róluk senki, mert a király alattvalói közt nem akadt költő. Akkor az öreg bárd megpendí­tette hárfája húrjait, és énekbe kezdett; a hős király ifjú hevé­ről, férfiúi erejéről, nagy tettei­ről énekelt. A szellem arca felra­gyogott, mint a holdsütötte fel­hők ezüst szegélye; alakja bol­dogan és üdvözülten magaso­dott fel a földöntúli sugárzásban, aztán eltűnt mint az északi fény. Az öreg bárd már csak a füves sírdombot látta, rajta a jeltelen követ. De amikor utolsót zendül- tek a húrok, egy kicsi madár röppent a magasba, mintha csak a hárfából kelt volna ki. Pompás torkú kis énekesmadár volt, zen­gő hangú rigó, az emberi szív legszebb dallamát csattogta, a szülőföld énekét, ahogy a ván­dormadár hallja. Felrebbent a magasba, és elszállt hegyen-völ­gyön át, erdők-mezők fölött: a népdal madara volt, amely örök­ké él. Mi is halljuk az énekét, hall­juk most is. Nemcsak a hősök tetteiről énekel az a madár; édes, szelíd szerelmes dalokat is hallunk tőle, sokat és sokfélét, az északi szív hűségéről; mesé­ket is tud, közmondásokat és verses mondókákat, amelyek mint a halott nyelve alá rejtett rúnák, megszólaltatják a holta­kat, akik hazájukról, a népdal madarának hazájáról adnak hírt. Régen, a pogány világban, a vikingek korában, bárdok hár­fáján rakott fészket a népdal madara. A lovagvárak idejében, amikor a kemény ököl nyomott a legtöbbet az igazság mérlegén, s a hatalomnak nagyobb szava volt, mint a jognak, amikor egy paraszt élete annyit se ért, mint egy kutyáé — abban az időben hol talált menedéket az énekes­madár? Bizony nem sokat törőd­tek vele a durvák és ostobák! De a lovagvár erkélyén, ahol perga­mentjei fölé hajolt a vár asszo­nya, és dalokban, mesékben írta le régi emlékeit, miközben egy vályogviskóban lakó anyóka meg egy vándor házaló üldö­gélt mellette a pádon és mesélt neki, a vár asszonyának feje fö­lött egyszer csak megszólalt a madár, a népdal madara, amely nem hal meg soha, míg lesz a földön egy tenyérnyi hely, aho­vá leszállhat. Most itt énekel nekünk. És a város fölött sereggel száll- dosnak az ég madarai, a madár­nép apraja-nagyja; csicseregnek, kárognak, zsinatolnak, ki-ki a maga énekét fújja. Először a verebek érkeznek nagy csapatban; hangos meg­jegyzéseket tesznek mindenre, ami odelenn történik az utcá­kon, tereken, házakban, fészkek­ben; tudják, mi történik a házak utcai meg udvari végében. — Mi Ismerjük a várost! — csi­pogják. — Minden teremtett lé­lek azt mondja benne, csip, csip, csip! A varjak meg hollók várj! várj! — kiáltják. — Hátha akad még odalenn egy falat — az a legfon­tosabb. Ott lenn a földön is ezt tartják, és nagyon helyesen! Bra-bra-bravó! Jönnek a suhogó szárnyú vad­hattyúk is; az emberek szívéről és leikéről énekelnek, amelyek odalenn a városban nagyszerű tetteket és gondolatokat érlelnek. Nem a halál az úr odalenn: az élet forrása pezseg, kiérezni ezt a hangokból: úgy szólnak, mi: t az orgona, mint a tündére': dombján csengő muzsika, mint Ossian dalai, mint a walkürök szárnysuhogása. Milyen csodá­latos összhang! Megragadja szi­vünket, felemeli ondolatainkat: a népdal madara szól, az <ő éne­két halljuk! divat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom