Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-09 / 186. szám

2 KEEET-MAGYARORSZÁG 1975. augusztus 9. A vajai várkastélymúzeum Rákóczi-terme. (Hammel József felvétele) MINDENKI AKARJA Melegvizes strandfürdő épül V ásár osnaményban A tanácstag és a közösség Beszélgetés Rácz Miklóssal l^szavasvariban Rácz Miklós a tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár karbantartó részlegének kőműve­se. Tanácstag. A 14 ezer lelkes nagyközségben 200 ember él a körzetében. Választóinak majd­nem fele a gyárban dolgozik. Joggal mondhat­juk, hogy egy munkásnegyedet képvisel a ta­nácsban. Vele beszélgettünk. Felerősödött ; vágy, a tö­rekvés, hogy Vás irosnamény- nak is legyen melegvizes strandfürdője én tisztasági közfürdője, hiszen minden szomszédos j ,rás L-x vontjá­ban van már ilyen. Máté­szalkán ICisvárdán néhány hete korszerű spur :usí ódát is avattak. í ehérgyai nr. on van már forrővízkút, közfürdő és újabb kút fúrásával melegvi­zes strand, sőt ; ógyfürdő létesítését terveit követ­kező öt-tíz év során. Igaz, hogy Vásárosn;’né iynak Ti­szája és kellemes folyóparti üdülőtelepe von, 'rando- lási lehetőségei,tel o i nem árad a Tisza), megfelelő vendéglátóipari létesítmé­nyekkel. Do miért na lehetne strand, melegvizes medence és tisztasági fürdő is? Évek óta mondogatják — Nem újkeletű '’ágy, tö­rekvés ez — rrv tdotta dr. Gör- bedi István, nagyközségi tanács vb-titkáro - ■ Evek óta mondogatják a tanácsta­gok szinte minden tanácsülé­sen, hogy a lakosság kívánsá­ga melegvizes fürdő, ku’&nd és medence építése. Nem Má­tészalkát, Kisvárdát, vagy Fehérgyarmatot akarjuk utá­nozni, hanem a reális szük­ségletet kívánjuk kielégíteni. Forrővízkút fúrása, strand kialakítása, telepítése, me­dence és tisztasági fürdő épí­tése — ez bizony nagy munka és nagy költség. Tízmillió fo­rint alatt beszélni se szabad a témáról. Jól tudják ezt Vá- sárosnaményban, sőt, az egész járásban. Nem vélet­len, hogy a járás valamennyi községének lakossága támo­gatja a vásárosnataényi ter­vet. Ezért halad máris — ahogy divatos szóval manap­ság mondani szokás — „sí­nen” az ügy, vagyis: elindult a megvalósítás útján. Egy napi fizetés Vásárosnamény és a járás községeinek valamennyi üze­me, termelőszövetkezete, in­tézménye, intézete és hivata­la anyagilag is hajlandó se­gíteni a megvalósítást. De az egyes emberek, az üzemi, vállalati munkások, a tsz-ta- gok, a hivatali és az intézeti alkalmazottak, minden kere­settel rendelkező nagyközsé­gi és járási lakos (a bejáró dolgozók is) egyhangúan egy napi fizetésüket ajánlották fel a Vásárosnaményi Nagy­községi Tanácsnak forróvíz- kút fúrására, strand, me­legvizes medence és tiszta­sági fürdő építésére. Az ilyen kollektív, de mégis egyéni hozzájárulások végösszege — alacsony átlaggal számítva is — legalább másfél millió fo­rint lesz. — Nemcsak lesz —■ mon­dotta dr. Görbedi István vb- titkár —, hanem már alakul is. Sorra-rendre érkeznek a befizetések az erre a célra nyitotf egyszámlára s ez csak az akció, a társadalmi össze­fogás első része. Következő lesz az üzemi, termelőszövet­m kezeti felajánlások, hozzájá­rulások összege. Harmadik: a társadalmi munka, amire szinté.; sokan vállalkoznak, elsősorban a strandépítési és medenceásási földmunkák végzésében. Mindezt összesít­ve 5—ti millió forintra szá­mítunk Ilyen anyagi alappal hozzá lehet kezdeni a mun­kákhoz. A nagyközségi ta­nácsnak is lesz valamennyi pénze és nem tagadjuk: anyagi segítséget kérünk és várunk a felettes hatóságok­tól. Tervünk első ütemét — kútfúrást, a strand kialakítá­sát, egy medence megépíté­sét és a tisztasági fürdő lé­tesítését — 1980-ig szeretnénk megvalósítani. Ezer méter mélységben — Milyen mélyen van itt a forró víz? — Ezer méternyi mélység­ben. — Hová tervezik a meleg­vizes strandot? — A lehető legközelebb a Tiszához, a gergelyiugornyai strandhoz. A Tisza ugyanis nem mindig kellemes, nem mindenkor alkalmas fürdő­zésre, néha nyáron is meg­árad. A Tisza menti üdülő­telepen pihenők ilyen eset­ben, vagy hővösebb időben átmehetnek majd a melegvi­zes fürdőbe, strandra. Szép terv, olyan kezdemé­nyezés ez, amelyet valóban mindenki támogat — anyagi­lag is. Az egész járás lakos­ságának régi vágya valósul meg, ha Vásárosnaményban elkészül a melegvizes strand­fürdő. Szendrei József — Jó, ha a tanácstag is ismeri az alapvető jogszabá­lyokat és rendeleteket. Hon­nan szerzi „szakmai” isme­reteit, kik segítik önképzé­sét? — Már a választásom után fontosnak tartottam az alapvető ismeretek megszer­zését. Ez 1971-ben volt, az új tanácstörvény életbelépé­se után, így a régi törvényt nem keverem az újjal. Meg­kaptam az új tanácstörvény teljes szövegét, amiből meg­tudtam a tanácstag jogait és kötelességeit. Ismeretfor­rást jelent számomra a Ta­nácsok Lapja, amelyet szá­momra is megrendeltek a függetlenített vezetők. — Hogyan érvényesül a községben a kollektív veze­tés, szélesedett-e a tanácsi demokrácia? — A nagyközségi tanács felépítése is olyan, hogy fő­leg a kollektív vezetés, érvé­nyesül, itt nincsenek külö­nös elnöki, vagy titkári dön­tések. Kifogástalanul érvé­nyesül a tanácsi demokrá­cia, ez alatt azt értem, hogy valamennyi fontosabb dön­tést a testületek hoznak meg, a tanács szakigazgatási szerve, illetve a tanács tiszt­ségviselői csak végrehajtói a testületek döntéseinek. A végrehajtó bizottság és ata­Egy elvált asszony az esjaK. vidéki járásbíróságon elő­terjesztett keresetében elpa­naszolta, hogy volt férje, akit gyermektartásdíj fizetésére köteleztek, jogellenesen kül­földre távozott és így a bí­róság által megítélt összeget több mint egy éve nem kap­ja meg. Az anya állításai be­bizonyosodtak és a járásbí­róság elrendelte a gyermek­tartásdíjnak az állam által történő ideiglenes folyósítá­sát. Döntését azzal indokol­ta, hogy az apa disszidálása miatt a követelés behajtha­tatlan. A jogerős végzés ellen a legfőbb ügyész törvényes­ségi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és a járásbíróság vég­zését hatályon kívül helyez­ve új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasí­totta. Bizonyítás hiányában Az első ilyen ügyben ho­zott legfelsőbb bírósági ha­tározat iránymutatóul szol­gáló indokolása szerint a múlt évi minisztertanácsi rendelet értelmében, ha a kö­telezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a gyermek­tartásdíj más okból átmene­tileg behajthatatlanná vá­lik és a gyermeket gondozó szülő nem tud kellő tartást nyújtani, a bíróság az illető kérelmére — az ügy összes körülményeinek alapos mér­legelése után — elrendelheti a tartásdíjnak az állam, által történő ideiglenes folyósítá­sát. Az előzetes eljár: tartozik azonban, hogy róság utasítására a véy hajtónak meg kell állapit x nia, hogy a tartásdíjat miért nács elé kerülő anyagok csak, javaslatként vannak kezelve, a végső döntést — sokszor hosszú vita után — nem a vezetők hozzák meg, hanem a testületek. — Miként segíti a külön­böző bizottságok és albizott­ságok munkáját? — Nálunk 8 tanácsi bi­zottság és 2 albizottság mű­ködik 1973 óta. A művelő­dési bizottság mellett mű­ködő gyermek- és ifjúságvé­delmi albizottságnak ma­gam is tagja vagyok. A bi­zottságok éves munkatervet készítenek, amelyek előké­szítését észrevételeimmel, tanácsaimmal én is segítek. A bizottságok egyebek kö­zött megtárgyalták a köz- tisztaságról, majd a piacok­ról és a vásárokról szóló ta­nácsrendelet előkészítését, ebben a munkában is képvi­seltem a körzetemet. Egyszer egyik választóm . közölte: „Veszélyeztetett gyerekek vannak a körzetedben, jó lenne, ha beszélnél a szülők­kel.” Mint albizottsági tag és mint tanácstag beszéltem is és azóta helyreállt a csa­ládi béke. — Hogyan vesz részt a község pénzének megterem­tésében és elosztásában? — A költségvetési és a fejlesztési alap több forrás­nem íenet Denajtani. Ebben az esetben azonban az eljárt bíróság a végrehajtási lapot nem töltötte ki, és így nincs bizonyitva, hogy a disszi- dens apa rendelkezik-e vagy sem olyan vagyonnal, ami a tartásdíj fedezetéül szolgál­hat. A bíróság azt sem tisz­tázta, hogy az illetővel szem­ben alkalmaztak-e vagyon­elkobzást, illetve van-e olyan vagyona, ami — jog­szabály alapján — ellenérték nélkül az állam tulajdonába került. Ebben az esetben ugyanis az állam felel az apát terhelő, s lejárt, illetve a jövőben esedékes tartás­díjért. Az sincs tisztázva, milyenek az anya jövedelmi viszonyai, ami pedig a dön­tés egyik előfeltétele. Mind­ezeket a járásbíróságnak az új eljárásban kell megállapí­tania, s csak azután hozhat megfelelő új határozatot. Tragikus baleset történt az egyik dunántúli város ha­tárában. Egy személyautó ve­zetője — előzés közben — későn vett észre egy menet­irány szerint gyalogosan, sza­bályosan haladó idősebb férfit. Hiába fékezett, a sze­rencsétlen embert elütötte, s az illető oly súlyosan meg­sérült, hogy kórházba szál­lítás után meghalt. Az autó­vezetőt két évi szabadság- vesztésre ítélték és a veze­téstől három évre eltiltot­ták. „Kötelezzék a gázol ót" ...yen előzmények után az ’hunyt özvegye mind az autóvezető, mind az Állami Biztosító ellen a járásbírósá­gon pert indított. Előadta, hogy a társadalombiztosítási ból tevődik össze. Az adók mellett gondolok itt a la­kosság által befizetett, illet­ve önként felajánlott össze­gekre is. A körzetemben lé­vő Bessenyei utcában szer­veztem önkéntes befizetést, itt családonként ezer forintot adtak a tanácsnak vízbekö­tésre. Társadalmi munkánk­kal pedig évente több mil­lió forintot teszünk a köz­ség kasszájába. Az elmúlt négy év alatt, vagyis meg­választásom óta a megyei társadalmi munkaverseny­ben egyszer első, kétszer harmadik helyezést értünk el. A versenydíjjal 1 millió 800 ezer forintot kaptunk. Tavaly a községben több mint ó millió forint értékű társadalmi munkát végez­tünk, az én körzetemben is aktívak voltak a társadalmi munkások. Az árokásás és a járdásítás mellett építettünk egy 25 ezer forintot érő buszvárót. Kezdeményezé­semre a gyár egyik szocia- ' lista brigádja most épít az utcánkban egy 80 ezer fo­rint értékű játszóteret, az építéshez a gyártól használt anyagot is kaptunk. Vala­mikor télen tárgyaljuk a jövő évi pénzügyeket, itt azt kérem majd, hogy a Nagy- becskerek utca szakaszán fejezzék be a közművesítést. Itt is a testület dönt a kéré­sem teljesítéséről. Az embe­ri ügyek intézése mellett a pénzügyek intézése adja a tanácstagi munka szépségét. ' Nábrádi Lajos szervek részére ideiglenes ha­vi özvegyi nyugdíjat folyó­sítanak, de a kiskorú gyer­mekük részére járó árvajá­radék ügye még elintézet­len. Ezért kérte a bíróságot: kötelezzék a gázolót, illetve a Biztosítót, hogy gyermeké­nek havi járadékot fizesse­nek. A járásbíróság a kerese­tet elutasító jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 1970. évi kormányrendelet értelmében a károsult igé­nyét az Állami Biztosítóval szemben a bíróság előtt köz­vetlenül is érvényesítheti. Ez azonban a balesetet okozó jármű üzembentartójával szemben nem szolgálhat ala­pul a kereset elutasítására. Az anya részére megállapí­tott özvegyi nyugdíj a gázo­lót nem mentesíti az árvával szembeni járadékfizetési kö­telezettsége alól. Tévedett te­hát a járásbíróság, amikor a baleset okozójával szemben a keresetet ezen a címen is el­utasította. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámuta­tott arra: az árvajáradék kérdésében mindaddig nem lehet határozni, amíg nincs megállapítva, hogy az el­hunytat terhelte-e gyermek- tartási kötelezettség, továb­bá, hogy a kiskorú részére valóban nem állapítottak-e meg árvaellátást. Azt is tisz­tázni kell, hogy a gyermek milyen körülmények között folytatja iskolai tanulmá­nyait, részesül-e ösztöndíj­ban, kollégiumi elhelyezés­ben, stb., mert ez az összeg- szerűség megállapításánál je­lentős tényező. Mindezeket a járásbíróságnak az új eljá­rásban kell tisztáznia. H. E. Űj, nagy teljesítményű fűzőgépet szereltek be a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában. Képen: Málik Irén és Hajzer Jánosné. (H. J.) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Tartásdíj és árvajáradék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom