Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-05 / 182. szám

XXXII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1975. AUGUSZTUS 5, KEDD! Űj világ ígérete „A NAGY NAP” — ezt a címet adta tudósításának a moszkvai Pravda az európai biztonsági értekezlet helsinki befejező szakaszáról szólva. Tömörebben aligha lehet megfogalmazni azt, ami a helsinki csú­cson ezekben a napokban történt. Nagy nap volt ez, nemcsak Európa, hanem a világ történetében is. Már a helsinki értekezlet összehívása előtt egész sor, többé- kevésbbé pontos történelmi párhuzam látott napvilá­got. A kommentátorok a XIX. század derekának nagy nemzetközi kongresszusaihoz nyúltak vissza — a pár­huzamok iránti hiábavaló kutatásban. A kutatás azért volt törvényszerűen hiábavaló, mert a helsinki csúcs pártját ritkítja Európa és a világ történetében. Bár­milyen széles körűek voltak is a múlt század nemzet­közi tanácskozásai, szükségszerűen egy azonos társa­dalmi renden belüli megállapodást szentesítettek. Most először fordult elő, hogy legmagasabb szinten különböző társadalmi rendszerű országok szentesítse­nek egy nemzetközi magatartási kódexet. Olyant, amely történelmileg ' mindeddig páratlan részletes­séggel. a politikai, gazdasági, katonai és kulturális kap­csolatokra kiterjedően megszabja az együttműködés alapelveit. Természetes, hogy egy ilyen megegyezés önmagá­ban hordja az okos, minden résztvevő alapvető érde­keit tiszteletben tartó kompromisszum szellemét. Meg- ragadóan egyszerű szavakkal fogalmazta ezt meg Leo- nyid Brezsnyev, a szovjet küldöttség vezetője: „A hosz- szú tárgyalások éredményei olyanok, hogy nincs győz­tes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész dia­dala. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk békéje és biztonsága". AZ. HOGY MINDENKI NYERJEN, természetesen feltételezte, hogy a tanácskozás eredménye valamennyi részt vevő állam érdekeinek pontosan kimért egyensú­lyát tükrözze. Ezen az egyensúlyon belül azonban vannak olyan megállapítások a magatartási kódexben, amelyek különlegesen fontosak. Az értekezlet summá­ja az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés megtestesítése, konkretizálása a lényege mindannak, ami a békét Eu­rópában valóban tartóssá és megingathatatlanná te­szi. Ezzel összefüggésben az értekezlet elsőrendű jelen­tősége a jövő szempontjából az, hogy megkönnyíti a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről, a reális leszere­lési intézkedések kidolgozásáról párhuzamosan folyó nemzetközi tárgyalásokat. Itt a gyakorlatban egyrészt a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások újabb szakaszáról van szó, amely a stratégiai rakétarendszerek mennyi­ségi és minőségi korlátozását hivatott megszabni, más­részt arról, hogy a bécsi tanácskozásokon az eddiginél kedvezőbb légkörben lehet keresni a közép-európai haderőcsökkentés olyan módozatait, amelyek egyet­len résztvevő biztonságát sem csorbítják. Természetesen bármilyen óriási, éveken át tartó erőfeszítés gyümölcse legyen is a helsinki csúcstalál­kozó — a lényeg a jövő. Az emberiség reményeit rend­kívül gondos munkával, szívós és kemény viták érté­kes eredményeképpen létrehozó ez a dokumentum mindenesetre bizonyítja és valóssá teszi. Brezsnyev rendkívüli tömörséggel úgy fogalmazott, hogy „Ami ma maximum, az holnap kiindulópont.” Tehát a helsinki eredmények nem" lezárását jelentik egy szakasznak, ha­nem kitárják a kaput számos, nehéz nemzetközi prob­léma megoldása előtt. MAGYARORSZÁG ÁLLÁSPONTJÁT és érdekelt­ségét megragadó szavakkal vázolta a Finlandia nagy­termében Kádár János, a magyar küldöttség vezetője, amikor emlékeztetett arra, hogy múltunk és jövőnk egyaránt az Európában élő népek sorsához kötődik. Jogos büszkeséggel beszélt arról, hogy hazánk a Szovjetunióval és más szocalista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-i buda­pesti felhívásnak, amely javasolta az európai bizton­sági értekezlet összehívását. Kivettük részünket abból a több mint hatesztendős munkából, amely végül az előbb rendkívül heves, majd egyre gyengülő ellenállás leküzdése után a Finlandia palota nagytermébe ve­zetett. Európa népeinek várakozását fejezték ki Kádár János befejező szavai: „Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszak- jelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képvi­selt országok felelősen folytatják a megkezdett mun­kát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk”. (KS) Kádár János nyilatkozata a Pravdában A moszkvai Pravda hétfőn közölte azt a nyilatkozatot, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helsinkiből történt hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren adott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszáról, a magyar küldöttség munkájáról Megyeri Károlynak, a Ma­gyar Televízió elnökhelyettesének. (TASZSZ) Tiszt­helyettesek avatása Szolnok főterén vasárnap délelőtt nagy nyilvánosság előtt, ünnepélyesen avatták fel a Magyar Néphadsereg új tiszthelyetteseit. A haza szolgálatára, szak­mai és politikai feladatainak ellátására kétéves kitartó ta­nulással, munkával felkészült több száz hivatásos tiszthe­lyettes előtt — a Himnusz el­hangzása után — felolvasták Cz'mege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter díszpa­rancsát. majd az ifjú tiszthe­lyettesek esküt tettek. Ezt kö­vetően Pacsek Józsej minisz­terelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet, amelyben köszöntötte a fiatal tiszthe­lyetteseket, méltatta a tanu­lásban, a különböző szakmai és politikai ismeretek meg­szerzésében tanúsított buzgal­mukat. Jelentős, hogy ezúttal először az ország különböző tiszthelyettes-iskolákról ki­került fiatalok a katonai kép­zés két esztendeje alatt szak­mát is "szereztek maguknak. Szabolcs-Szatmár megyé­ben augusztus 2-ával befe­jeződött az aratás — jelen­tette a megyei tanács mező- gazdasági osztálya a minisz­tériumnak. A 97 ezer hek­tár kalászos betakarítása jú­nius végén kezdődött, az őszi árpa betakarításával. Alig több, mint egy hónap alatt a gabonatáblákba állt nyolcszáz kombájn. 46 ezer hektár búzát, 33 ezer hektár rozsot, 15 ezer hektár árpát és 3000 hektár zabot vágott le. Az aratás sikeres volt. A kenyérnekvaló megtermelé­sét 1974 őszén hősies küzde­lem előzte meg. Az elmúlt év őszének kritikus időjárá­sa, a hetekig tartó esőzés kérdésessé tette a vetést. Szovjet és magyar katonák, ipari üzemek és intézmé­nyek dolgozói vettek részt társadalmi munkában a be­takarításban, sárban-vízben készítették elő a talajt a ve­téshez. Ha nincs ez a társa­dalmi összefogás, akkor most nem írhatnánk le, hogy jó és sikeres volt az aratás. A körülményekhez viszo­nyítva az őszi-tavaszi vetés jól sikerült és június végén megyeszerte úgy kezdhettek az aratáshoz, hogy az el­múlt évitől teltebb kalászo­kat vágtak. Nyolcszáz kom­bájn és közel tízezer ember aratott közvetlenül és köz­vetve. A gyors munkát se­gítette, hogy a műszaki fel­tételek megalapozottak vol­tak, a gép-, alkatrész-, anyagellátás megfelelő volt. Az idei aratásban a ma­gas szintű szervezettség mel­lett kiemelkedő jelentőségű volt a mezőgazdasági üze­mek együttműködése. Július közepétől főleg a homoko­sabb területű járásokban több mint száz vendégkom­bájn segítette a munkát. De nemcsak kombájnokat köl­csönöztek egymásnak a ter­melőszövetkezetek, hanem szállítóeszközöket is, együtt­működtek a termények szá­rításában. Az aratási munka szerve­zésénél a legfontosabb célt úgy határozták meg, hogy a megtermelt gabonát jó mi­nőségben, szemveszteség nél­kül kell betakarítani. Ez si­került. Annak ellenére, hogy júliusban minden héten kap­tunk egy-két esős napot, a végzett munka minőségét ez kevésbé befolyásolta. A köszönet az aratásért már egyszer megyei fóru­mon elhangzott. Hadd idéz­zük ezt ismét: köszönet il­leti a kombájnosokat, a szállítómunkásokat és min­den közreműködőt. Jó mun­kát végeztek a készenléti szolgálatot tartó vállalatok dolgozói, az AGROKER és a MEZŐGÉP szakemberei, szerelői. Kifogástalanul lát­ták el feladataikat a gabo­nafelvásárló és feldolgozó vállalat dolgozói. A sike­res aratásnak ez is záloga volt. Az aratás befejeződött, de az aratással kapcsolatos munkák még nem értek vé­get. A szalmalehúzás, a tar­lószántás nagy része még hátravan. Most az a fon­tos, hogv ezeket a munká­kat gyorsítsák, hogy meg­alapozzuk az 1976. évi ara­táshoz is a gazdag termést. , (seres) A tiszalöki Szabadság Tsz-ben szüretelik a pap­rikát. (Gaál Béla felvétele) Nemzetközi találkozó Hirosimában A világ tíz országának — köztük Nagy-Britanniának, Ausztráliának, Egyiptomnak, az Egyesült Államoknak és a vendéglátó Japánnak — a bé­keharcosai a földünkön vég­rehajtott első amerikai atom­bomba-támadás harminca­dik évfordulója alkalmá­ból vasárnap kétnapos találkozóra jöttek össze Hi­rosimában, tiltakozásul az atom- és hidrogénbombák gyártása, felhalmozása ellen. A találkozót az atom- és hid­rogénbombák ellen küzdő ja­pán szervezet rendezi. Á haza fiság és internacionalizmus jegyében Hegnyílt a honismereti nyári egyetem A haza megismerése az el­ső lépés ahhoz, hogy igazán tudjuk szeretni. Ehhez hozzá­tartozik azonban az is, hogy a ma értékei és eredményei mellett ismerjük a történel­met, a hagyományt is, hiszen az egymásra épülő folyama­tok jelentik a kontinuitást, kapcsolataink a szomszédok­kal a helyünket a történelem folyamatában — ezt a gondo­latot fejtegette tegnap a hon­ismereti nyári egyetem meg­nyitóján dr. Margócsy József, a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola főigazgatója, a nyári rendezvény igazgató­ja- _ . A Nyíregyházán első ízben megrendezésre kerülő nyári­egyetem megnyitóján ott ta­láltuk a művelődési élet ve­zetőit, dr. Cservenyák Lászlót.] a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét és Gulyás Emii­né dr-1. a HNF megyei tit­kárát, a honismereti szakkör­vezetőket, valamint a belföl­di érdeklődőket. Az előadá­sok, melyek 10 napig tarta­nak, kirándulásokkal tarkít­va, azt a célt szolgálják, hogy a hazafiságra nevelés és az internacionalizmus gondolata mind jobban tudatosodjék. Ezt a témát fejtegették az üd­vözlések is a megnyitón. A honismereti nyári egye­tem Nyíregyházán, illeszkedik azokhoz az országos rendez­vényekhez, melyek a népmű­vészet, a műemlékvédelem té­máival foglalkoznak, és álta­lános képet igyekszenek nyújtani a mai magyar való­ságról, történelmi hátteréről. Most a megyeszékhely vala­mint Szabolcs-Szatmár szol­gál keretként. Ezt mutatta az első napi program is. A meg­nyitót követően került sor a városnézésre, amelyet dr. Németh Péter, a Jósa András Múzeum igazgatója vezetett. Este hangzott el az első elő­adás, amelynek címe a követ­kező volt: Nyíregyháza törté­nete és fejlődése, a mai Nyír­egyháza. Dr. Frisnyák Sándor tanszékvezető főiskolai tanár, a tanárképző főiskola főigaz­gató-helyettesének referátu­mát filmvetítés követte. A mai nap már a nagy munka jegyében zajlik. Reg­gel a főiskola zsebszínházá­ban az iteretnikus kapcsola­tokról tart előadást dr. Istvá- novits Márton, a Magyar Tu­dományos Akadémia népraj­zi kutató csoportjának osztály- vezetője. Ezt a bokortanyák népéről szóló előadás követi. Itt. dr. Manga János, a tör­ténettudományok kandidátusa elemzi e településforma sa­játosságait. Délután múzeum- látogatásra kerül sor, este pe­dig ismerkedési esten vesz­nek részt a nyári egyetem hallgatói. Jubileumi ünnepségek Kubában Kubában megkezdődött az ország első marxista—leni­nista pártja megalakulásá­nak félévszázados évforduló­ja alkalmából megrendezés­re kerülő ünnepségsorozat. Az ünnepségek legaktívabb résztvevői a fiatalok. Kuba útjain jelenleg fáklyás sta­féta halad. A Demajaguá- ban július 26-án, a nemzeti felkelés évfordulóján meg­gyújtott fáklyát Oriente tar­tomány fiataljai indították el útjára, majd Camagüey tartomány ifjú képviselői vették át. A staféta augusz­tus 16-án ér a célba: az elé a havannai ház elé, ahol Jósé Marti, a nagy kubai forradalmár és gondolkodó született. Nyílik: szeptember 15-én Megyei termékbemutató Sóstón Augusztus 4-én, hétfőn Nyíregyházán, a technika há­zában Csathó János MTESZ- elnök vezetésével ülést tar­tott a megyei termékbemuta­tó kiállítás szervező bizottsá­ga, az érdekelt vállalatok, gyáregységek, üzemek részvé­telével. A termékbemutató­val kapcsolatos konkrét fel­adatokról Scholtz Béla, a szervezet, illetve a bizottság titkára számolt be. A megyei termékbemutató­ra egyébként újabb jelentke­zéseket fogadott el a bizott­ság. Bár a jelentkezések nagyjából már lezárultak, a számítások szerint mintegy nyolcvanra tehető majd a kiállítók száma. A hétfői ülé­sen közölték: a kiállítási te­rületet szeptember elsején adják át a bemutatóknak. A Nyírségi Ősz keretében sorra kerülő rendezvény a megyei műszaki hónappal egyidőben, szeptember 15-én nyitja meg kapuit ünnepélyesen a sóstói ifjúsági parkban. Befejeződött az aratás megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom