Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-29 / 202. szám

1975. augusztus 29. KELET-MAGYARORSZÁG Á városkép és a tanácsok SOKAN TALÁN ELSŐ HALLÁSRA túlzásnak ér­zik, mégis megkockáztatjuk: ha megérkezünk egy eddig számunkra ismeretlen ma­gyar városba, a látványon kérésziül egy kissé mintha a város" vezetőinek „arcula­ta” is elénk rajzolódnak. És ez nem véletlen. Ma a vá­rosiasodás egyre gyorsuló iramában nemcsak a régeb­bi népes települések fejlőd­nek rohamtempóban, hanem a .nagyközségek is egymás­után „lépnek elő” várossá. Hogy eközben milyen kön­töst öltenek magukra, mi­lyen „öltözékben” fogadják az odalátogatót, jelentős mértékben a helyi és me­gyei tanácsi vezetésen is múlik. A növekvő és minő­ségileg fejlődő igények a lakásépítéstől, az ipartele­pítéstől, a szórakozóhelye­kig mind olyan létesítmé­nyek megépítését kívánják, amelyek igencsak „beleját­szanak” a városképbe. De vannák-é a tanácsok­nak valódi lehetőségeik a beleszólásra — iésl ezt 4jöJ- igazgatási, népképviseleti jogaikon túlmenően is gon­doljuk — arra, hogy eldönt­sék, hol, mi és főleg milyen épület, út, vagy egyéb lé­tesítmény gazdagítsa a vá­rosképet? Természetesen — vannak és éppen annyi, amennyivel élni tudnak, és amennyiben arra érdemes szakembereket állítanak az építési és egyéb osztályok, szakigazgatási szervek e te­kintetben meghatározó sze­repű, felelős posztjaira. Ez azonban még távolról sem elég. A tanácsi bizottságok­ban például olyan tanács­tag és nem tanácstag szak­embereket vonhatnak be, akiknek ilyen irányú,, ké­pességeiben,-, urbanisztikai- érzékében . meg lehet bízni. Ezenkívül a tanácsi felügye­let alá tartozó vállalatok munkájában is tudatosítani kell a harmonikus városkép kialakításának, illetve meg­őrzésének jelentőségét. UGYANERRE VAN SZÜKSÉG a lakosság köré­ben is. Ennek — felsorolni is sok lenne — számos út- ja-módja létezik. Elég itt a sok településen már örven­detesen polgárjogot nyert nyílt várospolitikára utalni, s ehhez a tanács fontos se­gítőtársra találhat a nép­frontmozgalomban. A vá­rosrendezési viták, széles társadalmi fórumok, anké­tok, az értő, de a még szak­mai értelemben „laikus’" vélemények kikérése és fi­gyelembe vétele is a dön­tések előtt, nagymértékben elősegíthetik a lehető leg­szerencsésebb megoldások megszületését. Nem véletlen, hogy azok­ban a városokban, amelyek­ben már kialakult, vagy ki­alakulóban van e helyes irányú urbanisztikai szem­lélet, hadat üzentek számos városképet csúfító, koráb­ban sajnos eléggé elterjedt jelenségnek. Utalunk itt Za­laegerszeg, Nagykanizsa ör­vendetesen átgondolt fej­lesztésére, Kaposvár példá­jára, ahol az új lakótelepek monotóniáját száműzték, a gyulai tanács kiemelkedő városfejlesztési munkájára, a • műemlékvárosok, Sopron, Eger nemzetközileg elismert, féltőn óvó, környezetbe il­leszkedő fejlesztésére, a vá­rosrekonstrukció legkitű­nőbb megoldását produkáló Salgótarjánra. Hivatkozha­tunk Pécsre, ahol — többek között — a Mecsek-oldal szőlő- és gyümölcskultúrá­jának megóvásával, csak az odaillő épületek engedélye­zésével, rendkívüli gondos­sággal óvja a tanács a vá­rosképet. SZÓLHATNÁNK UJ SZO­CIALISTA VÁROSAINK, Dunaújváros és Kazincbar­cika tanácsainak eddigi és Leninváros most kibonta­kozó erőfeszítéseiről is. Szaporíthatnánk még a pél­dák sorát, de az eddig el­mondottak is meggyőzően bizonyítják: az értő tanácsi munkára, a helyes urbanisz­tikai szemlélet térhódítására a városkép harmonikus ki­alakításában, megőrzésében és továbbfejlesztésében, ma nagyobb szükség van, mint bármikor. Az ellenkezője ugyanis szinte helyrehozha­tatlan károkat okozhat a városképben, saját vilá­gunkban. K. V. t '■ < % y - ' • ' ■ Ameddig a takaró ér... PÉLDA TISZALOKROL A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben hatvan darab NBK típusú elektromos kapcsolószekrényt ké­szítenek, amely a lakótömbök biztonságos világítását szolgálja. Képünk: Fazekas Sándor a lakatos munkákat végzi el kapcsoló szekrényeken. (Elek Emil felvétele) Ez évi termelésük 70 mil­lió lesz. Termékeik: zárlécek NSZK-exportra, a közked­velt faházak. Ezekből évente 60 darab készül. Szerződésük van a HAFE-val ipari ládák­ra, s a HUNGAROFRUCT­tal. Szabolcs típusú almás­ládák és mezőgazdasági tar­tályládák gyártására. Gondoskodás a munkásokról Kiss Lászlóval, az üzemi pártszervezet titkárával la­pozgatjuk a párt vezetőségi ülésekről és a taggyűlések­ről készült emlékeztetőket. Gondosan készültek, ponto­sak. S ami fontos: komolyan kezelik a párthatározatokat, íme az egyik. 1975. május 23- án vezetőségi ülés volt. Ezen az 1974—75-re tervezett fon­tosabb beruházások teljesíté­sének az értékelését tárgyal­ták meg. Szó volt ezen a ta­nácskozáson a beruházások sorrendjének a kialakításá­ról. a fizikai munka könnyí­téséről, a dolgozók szociális ellátásának a javításáról Be­számoltatták a gazdasági ve­zetőket. E napirend előadója a fiatal pártonkívüli főmér­nök Horváth György volt. Kiss László: „A Központi Bizottság és a megyei pártbi­zottság határozata alapján került sor e vezetőségi ülés­re. Az volt a cél, hogy csak addig nyújtózkodjunk, amed­dig a takarónk ér. A meg­kezdett beruházásokat rang­soroljuk. valósítsuk meg, s újabbakba ne kezdjünk.” Négy üzemegysége van a TISZAFÁ-nak. Tiszalökön, a központi, Kisfástanyán, Ti- szavasváriban és Tunyogma- tolcsón. A dolgozók létszáma 700 körül van. Sok a nő, je­lenleg 110-en vannak gyes­en. Évek óta gond volt a szo­ciális ellátás. Ezt sok erőfe­szítéssel megoldják. 1'973-ban Kisfástanyán egy 100 szemé­lyes szociális helyiség építé­sét kezdték meg. Korszerű­síteni kellett az üzemi úthá­lózatot, megoldani a térvilá­gítást, vagonrakó darut és 2 villástargoncát vásárolni a fizikai munka könnyítésére. Tunyogmatolcson szüksé­gessé vált egy 110 személyre megfelelő fürdő-öltöző ki­alakítása, Tiszalökön a trepp betonozása, üzemcsarnok bő­vítése, térvilágítás korszerű­sítése, porelszívó beszerelése. Tiszavasváriban az energia- ellátás korszerűsítése a de­cemberi határozat alapján. M iért jelentkeztek a vetélkedőre? — Miért ne jelentkeztünk volna? — kérdez vissza Szűcs János, aztán hozzáte­szi — ahány vetélkedő, any- nyi ismeret. A héttagú csa­pat gyorsan összeállt, s pár hét alatt felkészültünk zene- és helytörténetből, iroda­lomból, bel- és külpolitiká­ból. Az eredmény: máso­dikok lettünk az „Igaz ez a szép” című vetélkedőn. Ezután egy kellemesebb feladat várt a TITÁSZ if­júsági komplex brigádjára. Dönteniük kellett a nyere­mény, 8000 forint sorsáról. — Egy lengyelországi ki­rándulásra szavaztunk. Kis pótlással kiegészítettük a pénzt, többen még a csa­ládjukat is elhozták. Vidám és felejthetetlen hetet töl­töttünk Rzeszów környékén. Egy hét alatt mindent megnéztek, amit csak lehe­tett. A Visztula-parti 800 éves Sandomierzben volt a szállásuk, de bejárták a vi­dék múzeumait, történelmi nevezetességeit. A sok él­Szép a vállalat neve: TISZAFA. Tizenhat esz­tendő van mögötte. Szék­helye Tiszalök. Valami­kor kis kócerájban kezd­ték a termelést, jórészt kézzel. Erejükből annyira futott, hogy kivált belőle egy másik vállalat is. A Tiszalöki Faipari Vállalat saját erejéből, tanácsi tá­mogatással mégis életké­pes maradt, fejlődött. S ott, ahol valamikor kézből ettek a munkások, s la­vórban mosakodtak, most kulturált körülményeket teremtettek. Balogh Gábor igazgató: ..Mindez 2 millió 100 ezer fo­rintot igényel. A pártvezető­ség segítségével azért vizs­gáltuk felül a beruházásokat, hogy a szükség szerint való­suljanak meg azok. A párt- határozat megvalósul. Ez év végére a négy telephelyen megépül a szociális helyiség. Igaz, a tiszalöki így is kicsi még, később bővítjük, mert erre most nincs lehetősé­günk. Kisfástanyán a SZA- VICSAV mélyfúrású kutat fúrt. ahonnan ellátjuk a für­dőt. Összesen 350 személy ré­szére szükséges szociális he­lyiséggel gazdagodtunk. Tu­nyogmatolcson a 3 boyler szerelése hiányzik még. Nem lehetett kapni, ezért ké­sünk. Gépesítettük a rönk- faszállítást, a késztermékek berakását, így 40—50 fizikai munkás munkáját könnyítet­tük meg.” A fordulat Mindez a munkásosztály helyzetének a javítását célzó párthatározat végrehajtását segíti. Lényegében az 1972 novemberi párthatározat után következett be fordulat e területen, s azóta szép eredmények születtek. Ezzel javult a közhangulat, a munkakedv. a munkafegye­lem. Úgy mondják „családi” üzem a tiszalöki. hiszen 100 —120 család dolgozik itt. Férj, feleség s a felnőtt gye­rekek egy része. Főleg Ti­szalök—Kisfástanyán és Ti­szavasváriban dolgoznak ilyen családok. Kétműsza- kos termelés van. Az igazgató: „Óriási elő­nye van. Különösen kimutat­ható Kisfástanyán. Itt ex­portra gyártunk zárléceket 22 millióért az NSZK részé­re. Itt jobb az egy főre jutó termelés, mint a többi üzem­részünkben, eléri a 230 ezer forintot.” A munka könnyí­tésére hozott intézkedések­nek érzékelhető jó hatásuk van. A-régi módszerrel egy munkás egy nap 100 forintot keresett, most 180-at is meg­keres úgy, hogy közben még normát is rendeztek éppen a gépesítés miatt. A beruházásokat részben saját erőből, részben tanácsi támogatásból valósították meg. Részt vállaltak benne az üzem munkásai is. Kom­munista műszakokat tartot­tak. társadalmi munkát vé­geztek. így valósították meg a treppek kialakítását, ren­dezték az üzemeket. Saját dolgozók gyerekei is segítettek óvodák, bölcső­dék építésénél, átalakításá­nál. Kisfástanyán a tanáccsal közösen 35 személyes óvodát alakítottak ki. Szabadpolcos könyvtárt létesítettek, beren­dezték, villanyhálózatot épí­tettek. Tiszavasváriban a Tiszalöki Állami Gazdaság­gal, az Alkaloidával, a ta­náccsal és a MEZŐGÉP gyáregységével bölcsődét építettek. Tiszalökön az 1- es és a 3-as óvodát tataroz­ták. Az üzem fiataljai társa­dalmi munkával a gimnázi­um mellett kulturált pince­klubot nyitottak. Megfontoltan, felelőséggel Alexa Sándor, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára: „Pártszervezeteink és a pártbizottság rendszeresen ■beszámoltatja a gazdasági vezetőket a párthatározatok végrehajtásáról. Július 22-én a községi párt-vb előtt sze­repelt a vállalat, ahol az 1974 decemberi határozat végrehajtását vizsgáltuk. Örömmel tapasztaltuk, hogy megvalósításáért hatékony munkát végeznek.” S ezt az eredmények tanú­sítják. Bár csökkent a fizikai munkások száma, a gépesí­tés, a gondoskodás következ­tében 93 ezerről 95—96 ezer­re növekedett az egy mun­kásra jutó termelési érték. Az önköltség mintegy 1 mil­lió 200 ezer forinttal csök­kent, s a hatékonyság is 2 százalékkal javult. Balogh Gábor: „Úgy érez­zük. a XI. kongresszus nyo­mán javult az üzemi párt- szervezet termelést segítő és ellenőrző munkája. Jó. ha beszámoltatják az embert, szükségszerűen jobban oda­figyel arra, amit csinál. Tud­ja. hogy figyelik a pártta­gok, pártonkívüliek. és szá­mon is kérik, ha valami ké­sik. Érzi az ember a felelős­séget. Farkas Kálmán DH — KONZERV­GYÁRBAN A Nyíregyházi Konzerv­gyár alapításakor még úgy gondolták, hogy 2000-ig nem okoz számukra gondot a munkaerőhiány. Az utóbbi évek adatai, a munkásfelvé­tel nehézségei azonban fi­gyelmeztettek. „A szabad munkáskéz elfogyott — fo­galmazott a főkönyvelő Bay Ernő — s a növekvő felada­tainkat csökkenő létszámmal kell megoldanunk. Ezzel szá­molunk a jövőben is.” Az előkészítés nem volt kampányszerű, s a kidolgo­zás, majd a gyakorlati mun­ka sem felhívásra született. Elsősorban a vállalati érde­kek követelték meg, hogy mihamarabb bevezessék a Dolgozz hibátlanul munka- rendszert, mely alapja a munkaerő fokozottabb és célszerűbb kihasználása. 1974 volt az indulási év, amikor megalakították azokat a cso­portokat, amelyekben 30—40 azonos képességű ember dol­gozik. Ekkor kerültek olyan területekre — kérésüknek megfelelően — a dolgozók, ahol többet tudnak nyújta­ni, s az önálló csoportoknál bevezették a lépcsőzetes munkakezdést, a vonatok indulására és a gyerekek reggeli bölcsődébe és óvodá­ba juttatására is gondolva. A megváltozott munkahelyi környezet hatására csökkent a fluktuáció, nőtt a begya­korlott munkások száma, emelkedett a teljesítmény. Az idén az egyik nagy te­rület a rakodás és a szállí­tás további gépesítése. A borsónál már megoldották, de más termékeknél is be­vezetik a nyersáru konténe­res szállítását. Ehhez azon­ban az kell. hogy a partner­vállalatok gépparkja is er­re a rendszerre álljon át, hiszen a lánc náluk, a ter­melőknél kezdődik. Közös munka az is, hogy a para­dicsom zúzott lé formájá­ban kerüljön a gyárba. Ez­zel a lépéssel kettős célt ér­nek el, részben fertőzésve­szély nélkül lesz szállítható, másrészt lerövidíti a feldol­gozás idejét. Tervezik még a csomagolás teljes körű gépesítését. A másik nagy terület a kézi munka kiszo­rítása a termelésből. Sok, aprólékos, időt rabló mun­kától szabadulhatnak meg a gépi hámozással, és a minő­séget is javítja a kálilugos eljárás, mert így.az érettebb és az ízletesebb gyümölcsö­ket is fel tudják használni. A feladatok hosszú soro­kat töltenek meg az intéz­kedési tervben. Az eddig el­ért eredmények biztatóak. Milliókkal mérhető és szá­mokban ki sem fejezhető er­kölcsi erdeményeket hoz év­ről évre a jobb munkaszer­vezés, az élő munkával va­ló takarékosság. Balogh Júlia A HlfercmÓHlf ményről a „lengyel TI­TÁSZ" dolgozói gondoskod­tak. Hazaérkezésük után pár nappal már ők várták a lengyel vendégeket. Be­szélgetésünkkor ezért csak a brigád két tagjával tud­tunk találkozni a Kórház utcai telepen. A többiek kollégáikat fogadták és a különböző munkahelyeken mindennapi teendőjüket vé­gezték. — így hasznosan elköl­töttük a nyereményt, s ez a kirándulás egyben tapasz­talatcsere is volt. Elmen­tünk a vállalat központjába és megnéztük üzem közben azokat a készülékeket, ame­lyekkel itthon mi dolgo­zunk. A kalauzolásban, a bemu­tatásban biztos nem szen­vedtek hiányt a lengyelek sem, s ha módúk volt bepil­lantaniuk a brigád életébe, hasznos tapasztalatokat sze­rezhettek. Három éve „fiatalodott” meg a brigád, de nem a gárdája — hiszen az maradt a régi — hanem a módsze­reiken változtattak. Koráb­ban is úgy tartották őket számon, mint a tanulókép­zés bázisát. Ezt a hagyo­mányt folytatják. — A hosszú évek alatt „képeztünk” már mérnököt, tanárt, művezetőt tagjaink­ból, s akik elmentek, azok is jó barátként látogatnak meg bennünket — mondja Fényes István, brigádveze­tő. De sokan — a saját ne­velésű fiatalok — itt marad­tak nálunk. A továbbkép­zésben sincs megállás, a tanfolyam szükségességét mindenki érzi. Képzésükről, a brigád szo­rosabb összetartozásáról gondoskodik a MTESZ Elektrotechnikai Egyesülete is, amelynek mind a 18 bri­gádtag aktív tagja. A szer­vezet nemcsak a tapaszta­latcseréket szervezi, hanem szabad programokat is nyújt, bár a komplex bri­gádnak ötletekért nem kell a szomszédba menni. Egyé­ni vállalásaikban négyen újításokat jelöltek. Régi újí­tó Szűcs János is. — Több díjat nyert újítá­sunk van, s azért foglalko­zunk vele, mert gondok akadnak munka közben. Aki nem nyugszik bele a rossz­ba, az könnyen újító lehet, mert ezzel saját magán is segít. Egyedüli kifogás, hogy még mindig hosszú az át­futási idő. Többségükben nyíregyhá­ziak, s tevékeny lokálpat­riotizmussal szeretik váro­sukat. Ha lehetőség adódik, minél többet megtudnak ró­la és megtesznek érte. Ami­kor az idén megkapták a vállalat „Kiváló brigádja” címet, " ezzel nemcsak jó munkájukat jutalmazták, hanem közösségi életüket is. (B. JJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom