Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-29 / 202. szám
1975. augusztus 29. KELET-MAGYARORSZÁG Á városkép és a tanácsok SOKAN TALÁN ELSŐ HALLÁSRA túlzásnak érzik, mégis megkockáztatjuk: ha megérkezünk egy eddig számunkra ismeretlen magyar városba, a látványon kérésziül egy kissé mintha a város" vezetőinek „arculata” is elénk rajzolódnak. És ez nem véletlen. Ma a városiasodás egyre gyorsuló iramában nemcsak a régebbi népes települések fejlődnek rohamtempóban, hanem a .nagyközségek is egymásután „lépnek elő” várossá. Hogy eközben milyen köntöst öltenek magukra, milyen „öltözékben” fogadják az odalátogatót, jelentős mértékben a helyi és megyei tanácsi vezetésen is múlik. A növekvő és minőségileg fejlődő igények a lakásépítéstől, az ipartelepítéstől, a szórakozóhelyekig mind olyan létesítmények megépítését kívánják, amelyek igencsak „belejátszanak” a városképbe. De vannák-é a tanácsoknak valódi lehetőségeik a beleszólásra — iésl ezt 4jöJ- igazgatási, népképviseleti jogaikon túlmenően is gondoljuk — arra, hogy eldöntsék, hol, mi és főleg milyen épület, út, vagy egyéb létesítmény gazdagítsa a városképet? Természetesen — vannak és éppen annyi, amennyivel élni tudnak, és amennyiben arra érdemes szakembereket állítanak az építési és egyéb osztályok, szakigazgatási szervek e tekintetben meghatározó szerepű, felelős posztjaira. Ez azonban még távolról sem elég. A tanácsi bizottságokban például olyan tanácstag és nem tanácstag szakembereket vonhatnak be, akiknek ilyen irányú,, képességeiben,-, urbanisztikai- érzékében . meg lehet bízni. Ezenkívül a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok munkájában is tudatosítani kell a harmonikus városkép kialakításának, illetve megőrzésének jelentőségét. UGYANERRE VAN SZÜKSÉG a lakosság körében is. Ennek — felsorolni is sok lenne — számos út- ja-módja létezik. Elég itt a sok településen már örvendetesen polgárjogot nyert nyílt várospolitikára utalni, s ehhez a tanács fontos segítőtársra találhat a népfrontmozgalomban. A városrendezési viták, széles társadalmi fórumok, ankétok, az értő, de a még szakmai értelemben „laikus’" vélemények kikérése és figyelembe vétele is a döntések előtt, nagymértékben elősegíthetik a lehető legszerencsésebb megoldások megszületését. Nem véletlen, hogy azokban a városokban, amelyekben már kialakult, vagy kialakulóban van e helyes irányú urbanisztikai szemlélet, hadat üzentek számos városképet csúfító, korábban sajnos eléggé elterjedt jelenségnek. Utalunk itt Zalaegerszeg, Nagykanizsa örvendetesen átgondolt fejlesztésére, Kaposvár példájára, ahol az új lakótelepek monotóniáját száműzték, a gyulai tanács kiemelkedő városfejlesztési munkájára, a • műemlékvárosok, Sopron, Eger nemzetközileg elismert, féltőn óvó, környezetbe illeszkedő fejlesztésére, a városrekonstrukció legkitűnőbb megoldását produkáló Salgótarjánra. Hivatkozhatunk Pécsre, ahol — többek között — a Mecsek-oldal szőlő- és gyümölcskultúrájának megóvásával, csak az odaillő épületek engedélyezésével, rendkívüli gondossággal óvja a tanács a városképet. SZÓLHATNÁNK UJ SZOCIALISTA VÁROSAINK, Dunaújváros és Kazincbarcika tanácsainak eddigi és Leninváros most kibontakozó erőfeszítéseiről is. Szaporíthatnánk még a példák sorát, de az eddig elmondottak is meggyőzően bizonyítják: az értő tanácsi munkára, a helyes urbanisztikai szemlélet térhódítására a városkép harmonikus kialakításában, megőrzésében és továbbfejlesztésében, ma nagyobb szükség van, mint bármikor. Az ellenkezője ugyanis szinte helyrehozhatatlan károkat okozhat a városképben, saját világunkban. K. V. t '■ < % y - ' • ' ■ Ameddig a takaró ér... PÉLDA TISZALOKROL A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben hatvan darab NBK típusú elektromos kapcsolószekrényt készítenek, amely a lakótömbök biztonságos világítását szolgálja. Képünk: Fazekas Sándor a lakatos munkákat végzi el kapcsoló szekrényeken. (Elek Emil felvétele) Ez évi termelésük 70 millió lesz. Termékeik: zárlécek NSZK-exportra, a közkedvelt faházak. Ezekből évente 60 darab készül. Szerződésük van a HAFE-val ipari ládákra, s a HUNGAROFRUCTtal. Szabolcs típusú almásládák és mezőgazdasági tartályládák gyártására. Gondoskodás a munkásokról Kiss Lászlóval, az üzemi pártszervezet titkárával lapozgatjuk a párt vezetőségi ülésekről és a taggyűlésekről készült emlékeztetőket. Gondosan készültek, pontosak. S ami fontos: komolyan kezelik a párthatározatokat, íme az egyik. 1975. május 23- án vezetőségi ülés volt. Ezen az 1974—75-re tervezett fontosabb beruházások teljesítésének az értékelését tárgyalták meg. Szó volt ezen a tanácskozáson a beruházások sorrendjének a kialakításáról. a fizikai munka könnyítéséről, a dolgozók szociális ellátásának a javításáról Beszámoltatták a gazdasági vezetőket. E napirend előadója a fiatal pártonkívüli főmérnök Horváth György volt. Kiss László: „A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozata alapján került sor e vezetőségi ülésre. Az volt a cél, hogy csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. A megkezdett beruházásokat rangsoroljuk. valósítsuk meg, s újabbakba ne kezdjünk.” Négy üzemegysége van a TISZAFÁ-nak. Tiszalökön, a központi, Kisfástanyán, Ti- szavasváriban és Tunyogma- tolcsón. A dolgozók létszáma 700 körül van. Sok a nő, jelenleg 110-en vannak gyesen. Évek óta gond volt a szociális ellátás. Ezt sok erőfeszítéssel megoldják. 1'973-ban Kisfástanyán egy 100 személyes szociális helyiség építését kezdték meg. Korszerűsíteni kellett az üzemi úthálózatot, megoldani a térvilágítást, vagonrakó darut és 2 villástargoncát vásárolni a fizikai munka könnyítésére. Tunyogmatolcson szükségessé vált egy 110 személyre megfelelő fürdő-öltöző kialakítása, Tiszalökön a trepp betonozása, üzemcsarnok bővítése, térvilágítás korszerűsítése, porelszívó beszerelése. Tiszavasváriban az energia- ellátás korszerűsítése a decemberi határozat alapján. M iért jelentkeztek a vetélkedőre? — Miért ne jelentkeztünk volna? — kérdez vissza Szűcs János, aztán hozzáteszi — ahány vetélkedő, any- nyi ismeret. A héttagú csapat gyorsan összeállt, s pár hét alatt felkészültünk zene- és helytörténetből, irodalomból, bel- és külpolitikából. Az eredmény: másodikok lettünk az „Igaz ez a szép” című vetélkedőn. Ezután egy kellemesebb feladat várt a TITÁSZ ifjúsági komplex brigádjára. Dönteniük kellett a nyeremény, 8000 forint sorsáról. — Egy lengyelországi kirándulásra szavaztunk. Kis pótlással kiegészítettük a pénzt, többen még a családjukat is elhozták. Vidám és felejthetetlen hetet töltöttünk Rzeszów környékén. Egy hét alatt mindent megnéztek, amit csak lehetett. A Visztula-parti 800 éves Sandomierzben volt a szállásuk, de bejárták a vidék múzeumait, történelmi nevezetességeit. A sok élSzép a vállalat neve: TISZAFA. Tizenhat esztendő van mögötte. Székhelye Tiszalök. Valamikor kis kócerájban kezdték a termelést, jórészt kézzel. Erejükből annyira futott, hogy kivált belőle egy másik vállalat is. A Tiszalöki Faipari Vállalat saját erejéből, tanácsi támogatással mégis életképes maradt, fejlődött. S ott, ahol valamikor kézből ettek a munkások, s lavórban mosakodtak, most kulturált körülményeket teremtettek. Balogh Gábor igazgató: ..Mindez 2 millió 100 ezer forintot igényel. A pártvezetőség segítségével azért vizsgáltuk felül a beruházásokat, hogy a szükség szerint valósuljanak meg azok. A párt- határozat megvalósul. Ez év végére a négy telephelyen megépül a szociális helyiség. Igaz, a tiszalöki így is kicsi még, később bővítjük, mert erre most nincs lehetőségünk. Kisfástanyán a SZA- VICSAV mélyfúrású kutat fúrt. ahonnan ellátjuk a fürdőt. Összesen 350 személy részére szükséges szociális helyiséggel gazdagodtunk. Tunyogmatolcson a 3 boyler szerelése hiányzik még. Nem lehetett kapni, ezért késünk. Gépesítettük a rönk- faszállítást, a késztermékek berakását, így 40—50 fizikai munkás munkáját könnyítettük meg.” A fordulat Mindez a munkásosztály helyzetének a javítását célzó párthatározat végrehajtását segíti. Lényegében az 1972 novemberi párthatározat után következett be fordulat e területen, s azóta szép eredmények születtek. Ezzel javult a közhangulat, a munkakedv. a munkafegyelem. Úgy mondják „családi” üzem a tiszalöki. hiszen 100 —120 család dolgozik itt. Férj, feleség s a felnőtt gyerekek egy része. Főleg Tiszalök—Kisfástanyán és Tiszavasváriban dolgoznak ilyen családok. Kétműsza- kos termelés van. Az igazgató: „Óriási előnye van. Különösen kimutatható Kisfástanyán. Itt exportra gyártunk zárléceket 22 millióért az NSZK részére. Itt jobb az egy főre jutó termelés, mint a többi üzemrészünkben, eléri a 230 ezer forintot.” A munka könnyítésére hozott intézkedéseknek érzékelhető jó hatásuk van. A-régi módszerrel egy munkás egy nap 100 forintot keresett, most 180-at is megkeres úgy, hogy közben még normát is rendeztek éppen a gépesítés miatt. A beruházásokat részben saját erőből, részben tanácsi támogatásból valósították meg. Részt vállaltak benne az üzem munkásai is. Kommunista műszakokat tartottak. társadalmi munkát végeztek. így valósították meg a treppek kialakítását, rendezték az üzemeket. Saját dolgozók gyerekei is segítettek óvodák, bölcsődék építésénél, átalakításánál. Kisfástanyán a tanáccsal közösen 35 személyes óvodát alakítottak ki. Szabadpolcos könyvtárt létesítettek, berendezték, villanyhálózatot építettek. Tiszavasváriban a Tiszalöki Állami Gazdasággal, az Alkaloidával, a tanáccsal és a MEZŐGÉP gyáregységével bölcsődét építettek. Tiszalökön az 1- es és a 3-as óvodát tatarozták. Az üzem fiataljai társadalmi munkával a gimnázium mellett kulturált pinceklubot nyitottak. Megfontoltan, felelőséggel Alexa Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára: „Pártszervezeteink és a pártbizottság rendszeresen ■beszámoltatja a gazdasági vezetőket a párthatározatok végrehajtásáról. Július 22-én a községi párt-vb előtt szerepelt a vállalat, ahol az 1974 decemberi határozat végrehajtását vizsgáltuk. Örömmel tapasztaltuk, hogy megvalósításáért hatékony munkát végeznek.” S ezt az eredmények tanúsítják. Bár csökkent a fizikai munkások száma, a gépesítés, a gondoskodás következtében 93 ezerről 95—96 ezerre növekedett az egy munkásra jutó termelési érték. Az önköltség mintegy 1 millió 200 ezer forinttal csökkent, s a hatékonyság is 2 százalékkal javult. Balogh Gábor: „Úgy érezzük. a XI. kongresszus nyomán javult az üzemi párt- szervezet termelést segítő és ellenőrző munkája. Jó. ha beszámoltatják az embert, szükségszerűen jobban odafigyel arra, amit csinál. Tudja. hogy figyelik a párttagok, pártonkívüliek. és számon is kérik, ha valami késik. Érzi az ember a felelősséget. Farkas Kálmán DH — KONZERVGYÁRBAN A Nyíregyházi Konzervgyár alapításakor még úgy gondolták, hogy 2000-ig nem okoz számukra gondot a munkaerőhiány. Az utóbbi évek adatai, a munkásfelvétel nehézségei azonban figyelmeztettek. „A szabad munkáskéz elfogyott — fogalmazott a főkönyvelő Bay Ernő — s a növekvő feladatainkat csökkenő létszámmal kell megoldanunk. Ezzel számolunk a jövőben is.” Az előkészítés nem volt kampányszerű, s a kidolgozás, majd a gyakorlati munka sem felhívásra született. Elsősorban a vállalati érdekek követelték meg, hogy mihamarabb bevezessék a Dolgozz hibátlanul munka- rendszert, mely alapja a munkaerő fokozottabb és célszerűbb kihasználása. 1974 volt az indulási év, amikor megalakították azokat a csoportokat, amelyekben 30—40 azonos képességű ember dolgozik. Ekkor kerültek olyan területekre — kérésüknek megfelelően — a dolgozók, ahol többet tudnak nyújtani, s az önálló csoportoknál bevezették a lépcsőzetes munkakezdést, a vonatok indulására és a gyerekek reggeli bölcsődébe és óvodába juttatására is gondolva. A megváltozott munkahelyi környezet hatására csökkent a fluktuáció, nőtt a begyakorlott munkások száma, emelkedett a teljesítmény. Az idén az egyik nagy terület a rakodás és a szállítás további gépesítése. A borsónál már megoldották, de más termékeknél is bevezetik a nyersáru konténeres szállítását. Ehhez azonban az kell. hogy a partnervállalatok gépparkja is erre a rendszerre álljon át, hiszen a lánc náluk, a termelőknél kezdődik. Közös munka az is, hogy a paradicsom zúzott lé formájában kerüljön a gyárba. Ezzel a lépéssel kettős célt érnek el, részben fertőzésveszély nélkül lesz szállítható, másrészt lerövidíti a feldolgozás idejét. Tervezik még a csomagolás teljes körű gépesítését. A másik nagy terület a kézi munka kiszorítása a termelésből. Sok, aprólékos, időt rabló munkától szabadulhatnak meg a gépi hámozással, és a minőséget is javítja a kálilugos eljárás, mert így.az érettebb és az ízletesebb gyümölcsöket is fel tudják használni. A feladatok hosszú sorokat töltenek meg az intézkedési tervben. Az eddig elért eredmények biztatóak. Milliókkal mérhető és számokban ki sem fejezhető erkölcsi erdeményeket hoz évről évre a jobb munkaszervezés, az élő munkával való takarékosság. Balogh Júlia A HlfercmÓHlf ményről a „lengyel TITÁSZ" dolgozói gondoskodtak. Hazaérkezésük után pár nappal már ők várták a lengyel vendégeket. Beszélgetésünkkor ezért csak a brigád két tagjával tudtunk találkozni a Kórház utcai telepen. A többiek kollégáikat fogadták és a különböző munkahelyeken mindennapi teendőjüket végezték. — így hasznosan elköltöttük a nyereményt, s ez a kirándulás egyben tapasztalatcsere is volt. Elmentünk a vállalat központjába és megnéztük üzem közben azokat a készülékeket, amelyekkel itthon mi dolgozunk. A kalauzolásban, a bemutatásban biztos nem szenvedtek hiányt a lengyelek sem, s ha módúk volt bepillantaniuk a brigád életébe, hasznos tapasztalatokat szerezhettek. Három éve „fiatalodott” meg a brigád, de nem a gárdája — hiszen az maradt a régi — hanem a módszereiken változtattak. Korábban is úgy tartották őket számon, mint a tanulóképzés bázisát. Ezt a hagyományt folytatják. — A hosszú évek alatt „képeztünk” már mérnököt, tanárt, művezetőt tagjainkból, s akik elmentek, azok is jó barátként látogatnak meg bennünket — mondja Fényes István, brigádvezető. De sokan — a saját nevelésű fiatalok — itt maradtak nálunk. A továbbképzésben sincs megállás, a tanfolyam szükségességét mindenki érzi. Képzésükről, a brigád szorosabb összetartozásáról gondoskodik a MTESZ Elektrotechnikai Egyesülete is, amelynek mind a 18 brigádtag aktív tagja. A szervezet nemcsak a tapasztalatcseréket szervezi, hanem szabad programokat is nyújt, bár a komplex brigádnak ötletekért nem kell a szomszédba menni. Egyéni vállalásaikban négyen újításokat jelöltek. Régi újító Szűcs János is. — Több díjat nyert újításunk van, s azért foglalkozunk vele, mert gondok akadnak munka közben. Aki nem nyugszik bele a rosszba, az könnyen újító lehet, mert ezzel saját magán is segít. Egyedüli kifogás, hogy még mindig hosszú az átfutási idő. Többségükben nyíregyháziak, s tevékeny lokálpatriotizmussal szeretik városukat. Ha lehetőség adódik, minél többet megtudnak róla és megtesznek érte. Amikor az idén megkapták a vállalat „Kiváló brigádja” címet, " ezzel nemcsak jó munkájukat jutalmazták, hanem közösségi életüket is. (B. JJ