Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-28 / 201. szám

1975. augusztus 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, I0D0MÁNY0S KOIDTÁSOK Hazánkban a becslések szerint egymillió, az NSZK-ban hárommillió, Svédországban 650 ezer ember szenved hallás­elégtelenségben — hogy csak néhány adatot ragadjunk ki a világstatisztikából. A halláselégtelenséggel született gyerekek nem süketek, csupán sérültek. Ezt a fogyatékosságot ma már meg lehet szüntetni, ha fejhallgatón keresztül éveken át való kezeléssel, a normálisnál jóval nagyobb, 130—140 decibel erős­ségű hanggal „tréningeztetik” a fület. Ma már ezen az elven oldják meg a hallássérült gyerme­kek oktatását is, a „tréningeztetést” egybekötve az oktatási tananyag ismertetésével. Az NSZK egyik villamossági gyára e célra olyan vezeték nélküli halló-beszélő berendezést szer­kesztett, melynek segítségével az összes tanulók és a tanár állandó hangkapcsolatban állnak egymással. A tanulóknak nem kell többé egy bizonyos helyen ülve maradniuk, hiszen a sok bosszúságot okozó hosszú kábel nélkül szabadon mozog­hatnak a tanteremben. A központi mikrofon által felfogott hang igen nagy erősítéssel jut a fülhallgatókba. A teleppel működtetett kis erősítő nyakba akasztható dobozba zártan viszi magával a tanuló. Gerincferdüléses diákok A tanulmányok elkezdése­kor a kisdiákok 18 %-ánál lehet megállapítani gerinc­ferdülést. A tanulmányok be­fejezéséig 55 százalékra nö­vekedett a gerincferdülések száma a diákoknál. Köztu­dott, hogy az írás közbeni helytelen testtartás előidéz­heti a gerincferdülést, de nem ilyen túlzott mértékben. A további okokat keresve rá­jöttek arra, hogy a nehéz is­kolatáska is „ludas” a gerinc­ferdülések előidézésében. Annak súlya ugyanis köny­vekkel, füzetekkel, írósze­rekkel megrakva 6—8 kilót tesz ki, de sokszor a 9—10 kilót is eléri vagy meghalad­ja. Helyes tehát, ha a kisgyer­mekek — ameddig csak lehet — hátitáskában viszik ma­gukkal az iskolai felszerelést. A probléma megoldásába a pedagógusok is „besegíthet­nének” azzal, hogy kevesebb „segédlet” állandó készenlét­ben tartását kívánják meg a tanulóktól. A szülők pedig fi­gyeljenek fel az iskolás gyer­mekek helytelen testtartá­sára és időben vigyék őket orvoshoz. Bélyeg­gyűjtés Országos Mezőgazda­sági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár 68. alkalommal rendeznek hazánkban országos mező- gazdasági bemutatót, amely most — mint hivatalos elne­vezése is mutatja — össze­tételében, a termények és termékek választékában is bővül. A Magyar Posta a szokásos emlékbélyegzőn kí­vül háromféle benyomott bé- lyegű levelezőlapot hoz for­galomba. A bélyegeket a mezőgazdaság fejlesztésében kitűnt tudósok arcképe dí­szíti. Megismerhetjük Baross László (1865—1938) növény- nemesítőt, aki a bánkuti bú­zát kifejlesztette. Istvánffi Gyula (1860—1930) nevét a magyarországi gombafajták első leírása és a Szőlészeti Kísérleti Állomás megszerve­zése örökítette meg. A har­madik lapon Marek József (1868—1952) állatorvos, Kos- suth-díjas egyetemi tanár munkásságának állítanak emléket. A lapokon láthat­juk a korszerű földművelés egy-egy jelenetét amit az alkalomra utaló felirat övez. Érdekes és sajnálatos, hogy az országos mezőgazdasági seregszemlét a Magyar Pos­ta csak egyetlen alkalom­mal, 1954-ben tartotta mél­tónak bélyegek kibocsátásá­ra, ekkor jelent meg á szép kivitelű, gyümölcsöket ábrá­zoló sorozat. rw-rw MIRE JÓ AZ AUTÓ ? Elérté a félmilliót hazánk­ban a személygépkocsik szá­ma. Ha ezt az 500 ezres té­telt néggyel, azaz a gépko­csikban lévő férőhelyek szá­mával beszorozzuk, kiderül, hogy kétmillió ember élvez­heti nálunk az autózás örö­meit. Miért törekszenek egy­re többen arra, hogy saját gépkocsijuk legyen, s mire jó egyáltalán az autó?! Sokan arra esküsznek, leg­nagyobb előnye, hogy bizto­sítja az önkímélő életmódot, lerövidíti munkábajáráskor a közlekedésre fordított időt. Még többen, főleg a férfiak, a legjobb kikapcsolódásnak érzik az autóvezetést. Azt állítják, egyáltalán nem fá­radnak el a forgalomban, sőt kellemesen, pihentetően hat rájuk gépkocsijuk vezetése. Ez is, az is tény kérdése, mert valóban nagy örömfor­rás az autózás, amellett, hogy megkíméli az embert a hosz- szadalmas és lassú hazaérke­zéstől. Mégis, ott válik az autó igazán az egyre növek­vő szabad idő kellemes és hasznos eltöltésének eszkö­zévé, ahol a családfő nem te­kinti kizárólagos tulajdoná­nak, nemcsak a maga mun­kája megkönnyítésére hasz­nálja, hanem családi „birtok­ként” kezeli. Nem kevés még hazánkban a rosszul pihenő, sőt, a fel­szabadult idejével, szabad szombatjaival, vasárnapjai­val mihez kezdeni nem tudó, már-már unatkozó család. Még a gépkocsi-tulajdonosok között is sok az otthonülő. Olyan gazdag a mi orszá­gunk szép vidékekben, de ha nem túrára, legalább a roko­nok, ismerősök, jóbarátok meglátogatására, egy kis ön­feledt beszélgetésre is érde­mes gépkocsinkat igénybe venni. Sokak számára még mindig csak térkép a táj, mert az járja, hogy „kár a benzinért”, holott az üzem­anyagköltség busásan megté­rül abban a kikapcsolódás­ban, amit akár a legrövidebb autóstúra is nyújt számunk­ra. Az autó arra is jó, hogy többet és tartalmasabban le­gyen együtt a család, szülők és gyermekek közelebb ke­rüljenek egymáshoz és kitör­jenek a tévénézés szótlan „szemrágógumi” fogyasztá­sából. Az . együtt töltött na­pokon sok örömet és élményt tudunk nyújtani gyerme­künknek. Nyáridőben, ami­kor a tanulnivaló sem nyo­masztja őket, igazán megér­demlik, sőt egyenesen ráutal­tak ők is egy kis változatos­ságra, kiruccanásra. Akkor nem pusztán „tar­tós fogyasztási cikk” a gép­kocsink, hanem az életmó­dunkat formáló és kiteljesí­tő eszköz, ha minél többet mutat a kilométerórája, és ha minél többen ülnek ben­ne. Amikor pedig már meg­felelő rutinra tettünk szert a hazai országutakon, ne fél­jünk kimozdulni messzibb tájakra, akár külföldre is. Csak ne tiszteljük az autót, s ne kíméljük a házunk előtti parkolóban elfektetve, mert akkor értelmetlen volt minden áldozatunk, amit azért hoztunk, hogy hozzá­jussunk. Kocsis Éva Kollektív oktató berendezés Az oktatógépek olyan vi­zuális, auditív, illetve audio­vizuális ismeretközlést vég­ző berendezések, melyekkel megfelelő, előre kidolgozott program szerint folyik a ta­nítás, tanulás. Segítségükkel a tananyag feldolgozásának mértékéről visszacsatolás ré­vén adatok is tárolhatók (vizsgáztatás). Az oktatógé­pek lehetnek egyéni haszná- latúak, vagy csoportos okta­tásra alkalmas úgynevezett kollektív berendezések. A képen egy ilyen, szovjet gyártmányú, kollektív beren­dezéssel felszerelt laborató­rium látható, ahol a tanulók olyan asztalkák mellett ül­nek, amelybe egy magneto­fon van beépítve, és amely vezetékes kapcsolatban áll az oktatói központi berende­zéssel. Mind a tanulók, mind az oktató fülén jó hangszige­telésű hallgató van, amely­nek tartókengyelére egy kis mikrofont is felszereltek. Az oktató bármelyik tanulóval hangkapcsolatot tud létesí­teni, de egyszerre valameny- nyi tanuló fülhallgatójára is rácsatlakozhat. Az oktatói be­rendezésnek is része a magr netofon készülék, amellyel rögzíthetők bizonyos vála­szok, de amelyről „bejátsza­ni” is lehet egy-egy, vagy mindegyik tanuló fülhallga­tójába. Hadd izmosodjék a gyermek! Viszonylag egyszerű eszkö­zökkel hasznos játszótéri test­edző alkalmatosságok készít­hetők a kisgyermekek szá­mára. Néhány „kiszolgált” acél tekercsrúgó csaknem minden hulladéktelepen fel­lelhető, s a 20—30 milliméter vastag deszka beszerzése nem jelenthet problémát, amiből könnyen elkészíthető az álla­tot utánzó forma, az alkalmas módon hozzáerősített rugóval. Legfeljebb az okozhat némi gondot, hogy az így elkészít­hető izomerősítő, ügyességet fejlesztő játékszert szilárd alaphoz kell erősíteni, lehető­leg egy földbe süllyesztett be­tonkockához. KERTBARÁTOKNAK A megye háziKertjelben termelt, becslések szerint több mint 8000 vagon téli al­ma legnagyobb része az ex­portszállítások minőségi elő­írásainak megfelel. Az exportálás zavartalan lebonyolításának alapvető feltétele jelenleg az amerikai fehér szövőlepke-mentesítés tökéletes végrehajtása. Az egész évben végzett rendsze­res permetezések eredmé­nyeként előállított jó minő­ségű téli alma termés érté­kesítését nem szabad, hogy kérdésessé tegye e veszélyes kártevő bármely fejlődési alakjának (imágó, lárva, báb) jelenléte, ezért a települések szövőlepke-mentesítése érde­kében a lakosság közös ösz- szefogására, a termelőüze­mek (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, szakszö­vetkezetek) bekapcsolódá­sára, illetve a községek (vá­rosok) vezetőinek alapos szervező és ellenőrző tevé­kenységére van szükség. A szövőlepke elleni véde­kezés — az exportszállítások kezdetétől annak befejezésé­ig — a főbb szállító útvona­lak, csomagoló- és berakó­helyek, szórvány- és háziker­A télialma- export tek teljes mentesítését kell, hogy célozza és végrehajtá­sa a hernyófészkek rendsze­res leszedése, illetve meg­semmisítése, valamint vegy­szeres kezelésekkel történ­het. A védekezések elvégzé­sén túlmenően a csomagoló­anyagok (hullámpapír, fa­gyapot) és ládák fertőzés- mentes helyen való tárolásá­val meg kell akadályozni a szövőlepke bábozódásra tör­ténő behúzódását, ugyanis tapasztalataink szerint a visszautasítások jelentős ré­sze — főleg az exportfeladá­sok késő őszi időszakában — éppen az előbb említett ok miatt következhet be. Az amerikai fehér szövő­lepke elleni védekezés elmu­lasztása — a növényvédő ál­lomás részéről — szállítási korlátozás, súlyosabb eset­ben növényegészségügyi zár­lat elrendelését teheti szük­ségessé. E kényszerhelyzet elkerülése és a télialma-ex- portszállítások zavartalan­sága érdekében a megye la­kosságának társadalmi össze­fogására, az ellenőrző szer­vek következetes munkájára van szükség, mivel gyü­mölcsexport feladataink teljesítése alapvető népgaz­dasági érdek is. Csikai Csaba, növényvédő állomás Energiatakarékos szántás A szántás mint a mezőgaz­daság alapvető és legenergia- igényesebb technológiai mű­veleté ismert a szántóföldi termesztés során. Egyáltalán nem közömbös, hogy mikor és hogyan szántunk. Sajnos sokszor olyankor is szántani kell, amikor a talaj állapota egyébként ezt nem engedné meg. Az optimális nedvesség- tartalom mellett végzett munka sem mindig megfelelő minőségű. Ennek okát a szántóeke beállításában kell keresni. Az eke beállítását minden mezőgazdasági szakember ta­nulta. Sajnos a vizsgákkal együtt elfelejtették annak szükségességét nagyon sokan. Az eke beállítása pedig nem igényel semmi különös fel­szereltséget. A szükséges „mérőműszerek” a követke­zők: Egy db 3—4 m hosszú, egyenes léc, egy mérőszalag, egy 3—4 m hosszú dohány­zsineg és az eke méreteinek megfelelő sima felület. Ezzel a felszereléssel minden az ekén működő és állító szer­kezet beszabályozható. A gyártómű által adott kis gép­könyv a mérhető adatokat ál­talában tartalmazza, így azok is kéznél vannak. Ezek híj- ján az általános alapelvek szerint is lehet jó ekét „csi­nálni”. De nézzük meg, hogy milyen hibákkal találko­zunk? A helytelen üzemeltetésből adódó elvetemedések okozta méretkülönbségek kiigazítása a javítóműhelyben lehetsé­ges, ezért az ekék javítására nagyon nagy gondot kell for­dítani. Arra kell törekedni, hogy a gyári eredeti mérete­ket kell visszaállítani. A fel­szerelhető szántóvasaknak megfelelő számú, egyforma méretű szántóvasat kell biz­tosítani. Ezzel kiküszöbölhe­tő a hibák nagy része. A gyakorlott traktoros néhány fogás után a szántóföldön is be tudja állítani ekéjét, de csak akkor, ha az a fentiek szerint elő van készítve. Mi a következmény, ha*» orron jár az eke? A legenergiapazar- lóbb szántás esetén követke­zik ez be. A szántóvasak és a kormánylemezek olyan nagy erővel találkoznak, hogy szárazság esetén ki is dobja az ekét. De ugyancsak káros a faron járás is. Ebben az esetben az eketalpbetegség mellett egy, a csalásra is al­kalmat adó egyenetlen szán­tás lesz az eredmény. Egye­netlen lesz a szántás akkor is, ha oldalaz az eke. Ebben az esetben a károsabb je­lenség az, ha a szántatlan ol­dal felé tér ki. Igen megnö­vekszik a vonóerőigény ak­kor is ha nem áll megfelelő éles vas rendelkezésre. Ez a tényező egyedül 20—30%-os energiatöbblet-felhasználást is eredményezhet. A szántás minőségét és az energiahasz­nosulás hatásfokát rontja az is, ha kereszt irányban dől az ekénk. Általában a felso­rolt hibák mindegyike esetén meg lehet állapítani, hogy hány szántóvassal felszerelt eke dolgozott a szántott táb­lán. Az energia gazdaságos fel- használása és a szakszerűség érdekében szántáskor zárni kell a talajt. A jól beállított eke után köfött fogas, vagy henger olyan talajfelszínt hagy maga után, mely előse­gíti a következő, általában magágyat létrehozó munka- műveletek könnyebb végzé­sét. A talajzárás előnye még a vízháztartás optimalizálása is, melyről gyakran megfe­ledkezünk. Ne felejtsük el, hogy a régi téli fagyra bízott rögtörést csupán vonóerő hi­ányában nem végezték el. A mai traktorok jobb kihaszná­lása ezt a műveletet már fel­tételezi. A tavaszi barázda­szeleteken való traktorozás egyetlen traktorosnak sem tartozik a kedvenc munkája közé. Ekkor károsodik a leg­többet az ember, a talaj és a gép egyaránt. A szántás energiaigényét nagymértékben növeli a helytelen karbantartás és tá­rolás miatt berozsdásodott kormánylemez is. Addig, míg sima kormánylemeznél 0,3 a súrlódási ellenállás, a földdel szennyezett, nem fényes le­meznél ez az érték 1,2 is le­het. Fontos tehát a szántás befejezésekor az eke szak­szerű ápolását is elvégez­nünk, nem eldobva, hanem letisztítva és konzerválva el­tenni a termelés megalapo­zását adó munkagépet! Huszár István mg. főiskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom