Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-03 / 181. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1975. augusztus 3. SZEPTEMBER 16-19: Nyírségi egészségnevelési napok A Nyírségi ősz keretén be­lül szép hagyomány folytatá­sára kerül sor a nyírségi egészségnevelési napok meg­rendezésével. A szeptember 16-tól 19-ig tartó eseményso­rozat célja: az egészséges életmódra való nevelés. A meghívott és az érdeklődő vendégeket igen gazdag prog­ram várja. Szeptember 16-án, a nyír­egyházi HAFE-ban nyílik meg a rendezvénysorozat Gu- lácsi Sándor — az MSZMP megyei bizottsága titkárának — beszédével. Az első mun­kanapon az üzemegészségügy kérdéseivel foglalkoznak. Töb­bek közt a zaj-, por-, hőárta­lom, üzemi balesetvédelem problémaköréből hangzanak el előadások. Érdekesség a munkahelyi testnevelés ered­ményeiről és tapasztalatairól készített beszámoló. Szeptember 17-én — a ti- szavasvári művelődési ház­ban — a környezetvédelem problémaköre kerül előtérbe. Az elhangzó előadások a le­vegőszennyeződés, a mező- gazdasági kemizálás kérdései­vel foglalkoznak, de szó lesz a vizek tisztaságáról, a hulla­dék-eltávolításról, a KÖJÁL- ok feladatairól is. A harmadik munkanap — mely az egészséges életmódra nevelés címet viseli —, az új­fehértói művelődési házban kerül megrendezésre. Itt az egészségnevelés problémáiról, a fogorvosok feladatairól, a baleset megelőzéséről lesz szó. Ezen a napon kerül sor az alkoholellenes hónap meg­nyitására is. A rendezvénysorozat utol­só napja: szeptember 19l Programja: családvédelem, színhelye: a nyíregyházi mű­velődési központ. Az érdek­lődők szülészeti ellátásról, a csecsemő, a kisgyermek táp­lálásáról, a népesedéspoliti­kai határozat tapasztalatai­ról hallhatnak többek között előadást. A rendezvénysorozat ide­jén alkalmi postahivatalokat nyitnak a színhelyeken, ahol alkalmi postabélyegzés és bé­lyegkiállítás lesz. Az előadá­sok szüneteiben kiállításokon és kóstolókon vehetnek részt a vendégek. A nyírségi egész­ségnevelési napok keretén be­lül kerül sor a Nyírfa Áruház bemutatótermében A keres­kedelem a családért című kiállítás megnyitására. A meghívott vendégek dél­után üzemlátogatásokon vesznek részt, és a környék nevezetességeivel ismerked­nek. Részlet a programból; Tiszavasvári: a madárvé­delmi terület, az Alkaloida gyógyszertár, a Keleti-főcsa­torna megtekintése ... Űjfe- hértó: Látogatás az öregek napközi otthonában, az újpes­ti Tranzit Szövőgyár újfehér­tói gyáregységében, a szülő­otthonban, a környék megte­kintése. (h. zs.) Honismereti nyári egyetem Nyíregyházán Hegnyitó: hétfőn délután Első alkalommal ad he­lyet Nyíregyháza a honis­mereti nyári egyetemnek. A dinamikusan fejlődő magyar város, a környék és a megye megannyi ér­téke teszi indokolttá, hogy itt ismerkedjenek hazánkkal a bel- és kül­földi érdeklődők, és azok is, akik itt élnek, de ke­véssé ismerik a szőkébb pátriát, helyét a magyar településtörténetben, mű­velődési hagyománnyal. A hétfőn nyíló, és augusz­tus 15-ig tartó eseménysoro­zat, amely a megyei tanács, a TIT és a Hazafias Népfront együttes gondoskodásával kí­nálja a programot, a tanár­képzőn kap otthont. A megnyitót a nyári egye­tem igazgatója, dr. Margócsy József, a tanárképző főigazga­tója tartja, majd a vendege­ket a múzeum igazgatója, dr. Németh Péter kíséri el az autóbuszon városnézésre. A hétfői program befejezése­ként dr. Frisnyák Sándor fő­iskolai tanár tart előadást Nyíregyháza történetéről és fejlődéséről. A továbbiakban is változatos, országos és nemzetközi kitekintést. ígérő előadások követik egymást. A kelet-európai népek etnikus kapcsolatairól dr. Istvánbyits Márton az Akadémia kutató­ja, a bokortanyák népéről dr. Manga János kandidátus re­ferál. A résztvevők megte­kintik a nyíregyházi múzeu­mot. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik dr. Czine Mihály előadása Tájhoz kötöttség és egyetemesség az irodalom­ban címmel, Fügedi Erik kandidátus előadása a közép­kori városfejlődésről, dr. Makkay László beszámolója a régi városok osztálytagozó­dásáról. Jelentős helyet kap Nyíregyháza története is a nyári egyetem programjában, amit mutat az, hagy dr. Hárs­falvi Péter a főiskola főigaz­gató-helyettese a XVIII. és XIX. századot veszi vizsgá­lat alá. Néprajzi és irodalmi témák követik egymást. Az előadók — dr. Gunda Béla egyetemi tanár, Votin József az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség munkatársa, dr. Mező András főiskolai docens, Katona Bé­la docens — részletes ismer­tetést adnak az egyetemes kultúrtörténet és annak itt fellelhető értékeinek helyze­téről. Hogy az előadások több oldalú megvilágítást kapja­nak, számos filmvetítés és sok, igen alaposan átgondolt kirándulás teszi élvezetessé és egyben láthatóvá az el­hangzottakat. Egész megyénk bemutatkozik a nyári egye­tem hallgatói előtt, régmúlt arculatával és mai új, fejlődő képével együtt. A nyári egyetem előadásai­nak látogatása díjtalan. Akik a kirándulásokon is részt kí­vánnak venni, azok megfele­lő térítés ellenében részesei lehetnek az élményt és sok új ismeretet kínáló busztú­ráknak. A nyári egyetem idő­szaka alatt az érdeklődők a főiskolán kaphatnak részle­tes információkat. Külföldiekkel erőszakoskodtak Két lengyel nő gyanútlanul, jókedvűen ült le a sóstói ét­terem teraszára július 27-én este. Udvariasan, kedvesen fogadták az asztalukhoz lete­lepedő három fiatalembert is. A nyelvi nehézségeket mu­togatással és arcmimikával küzdötték le, a fiatalemberek a hölgyek értésére adták, hogy a közeli Nagykállóban „különb helyen” jó lenne egyet táncolni. A két hölgy beszállt a gépkocsiba, mert azt hitték, hogy a hagyomá­nyos magyar—lengyel barát­ság révén egy kellemes tánc­nak lesznek résztvevői. A fiatalemberek azonban már indulás után, a gépkocsiban elhatározták, hogy erőszakot követnek el két útitársukon. A három fiatalember: Lip­csei László, Polyánszki János és Bicza Márton — mind­hárman orosi lakosok. A nagykállói presszóban csat­lakozott a vidám, mutogató társasághoz két helyi fia­talember: Szilvási Sándor és Németh Zoltán. így már öten tervelték ki az erősza­kos cselekményt. A tervük­nek megefelelően, a még mindig gyanútlan hölgyek­kel a kállósemjéni határba hajtottak, s egy elhagyott he­lyen megálltak. Itt aztán a már kissé ittas fiatalembe­rek szinte kivetkőztek embe­ri mivoltukból: a gépkocsi­ban, majd a fűvön dulakod­tak, néhány pofon után cél­jukat elérték. Az egyik hölgy­nek nemcsak fizikai és lelki fájdalmat okoztak, hanem anyagi kárt is: dulakodás közben eltörték a karóráját. Az egyik sértettnek sike­rült a kövesútra menekülnie és integetésére egy Trabant fékezett. A gépkocsi tulajdo­nosa a jelekből és látottakból nyomban megértette a hely­zetet és tudta, hogy rendőri segítségre van szükség. A lányt maga mellé ültette és a nagykállói rendőrségre sie­tett. Szándékát sejtették a fiatalemberek, ezért igyekez­tek őt a gyorsabb gépkocsi­val megállásra kényszeríte­ni. A Trabant ügyes vezetője azonban Nagykálló egyik mellékutcájában egérutat nyert és csak a rendőrség előtt állt meg. Kis idő múlva a fiatalemberek közül három megjelent a rendőrsé­gen, úgymond érdeklődni, de ez nem volt azonos ön­maguk feljelentésével. A másik sértett a közeli vasúti átjáróhoz menekült, ahol éppen akkor bukkant fel egy tehergépkocsi. A gépko­csivezető meglepődött, ami­kor ezeket a szavakat hallot­ta: „Vengelszki... huligán... soszto”. Ebből a három szó­ból azonban mindent meg­értett és a gázra taposott. Aztán próbálta megmagya­rázni védelemre szoruló éj­szakai utasának, hogy rako­mányát menetrendszerűen, sürgősen Debrecenbe viszi. Ez a hölgy a sóstói teraszról így került a debreceni rend­őrségre. Az öt fiatalember előzetes letartóztatásban várja a bírói ítéletet. Cselekményük a tár­sadalomra különösen veszé­lyes, csorbát ejtettek hazánk és megyénk tekintélyén is, ezért az ügyész szigorú bör­tönbüntetést kér majd a tár­gyaláson. (nábrádi) Kopogtatás óvodaügyben Az elmúlt évben Nyír­egyházán 2930 óvodai helyre 3200 gyermeket vettek fel. A szeptember­ben kezdődő új oktatási év még több gonddal kö­zelít. A jelentkezések ugyan még nem zárultak le, de az óvodák és a mű­velődési osztály már ke­resik azokat a megoldá­sokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az igényjo­gosult családok gyerekei óvodába kerüljenek. Legnagyobb gondot az északi városzrész gyerekei­nek az elhelyezése jelenti. Ezekben a napokban e kör­zetben 350 óvodás korú gye­reknek nem tudnak a leg­közelebbi óvodákban, de a távolabbinkban sem helyet biztosítani. Lényeges túlje­lentkezéssel számolnak a Ságvári-telepen is. A külte­rületek, tanyabokrok óvodás korú gyerekei még az utolsó iskolás kör előtti évben sem jutnak el minden esetben az óvodába. A meglévő nehézségek fel­sorolásával a gondok nem oldódnak meg. A jelentkezé­seket a város rohamos fejlő­dése, a lakásátadások folya­matossága miatt nem tudják lezárni. Ennek ellenére augusztus végén összeülnek a társadalmi bizottságok, és a jelentkezési lapok alapján eldöntik, hogy kiknek a gye­Döntés augusztus végén rekeit és melyik óvodába veszik fel. Az óvodai rendtartás gya­korlatilag kizárd okot nem tartalmaz, mégis számolni kell azzal, hogy lesznek csa­ládok, akiknek a gyerekeit nem tudják felvenni. Ezek elsősorban a magasabb ke­resetűek köréből kerülnek ki. A gyermekgondozási se­gélyen lévő kismamák gye­rekei is csak nagyon indo­kolt esetben kerülhetnek be az óvodába. Megfelelő környezettanul­mány alapján arra is lehet gondolni, hogy az északi körzetben lakó és gépkocsi­val rendelkező szülők gye­rekeit a belváros óvodáiba irányítsák át. Az előzetes tá­jékozódás alapján a Kert közi és a papírgyári óvodák­ban mutatkozik szabad hely. Ezeknek a kihasználásáról is gondoskodni kell. A képesített óvónői ellá­tottság jó. Erre a túlzsúfolt­ság miatt különösen szük­ség van. Konyhai és kisegí­tő személyzetből továbbra is létszámhiány mutatkozik. (sigér) Jöttek a gyerekek... Jó kereseti lehetőség a termelőszövetkezetben Ilyenkor nyáron sok szö­vetkezet küzd munkaerő­gondokkal. A tagság nem mindenütt győzi egyedül a sokféle munkát. Áz orosi Búzakalász Mezőgazdasági Szakszövetkezetben egysze­rűen oldották meg a beta­karítást: riadóztatták a falu gyermekeit, akik szívesen vállalták a munkát. Egy nap 40—50 iskolás is össze­jön. Főleg 13—14 évesek. Órabérben dolgoznak, amely kortól függően öt-hat forint. A ledolgozott órák számát munkalapon jegyzik, s ter­mészetesen az egyórás ebéd­szünetet is fizeti a szövetke­zet. — Különösen az uborka- szedés jelentett gondot — mondja Káposztás János, a szövetkezet elnöke. Egyszerű munka, a kicsik is el tudják könnyen végezni. így aztán szóltam az asszonyoknak, hogy hozzák magukkal a gyerekeiket. A munkalehe­tőség híre elterjedt hamar a faluban. Ma már annyi a jelentkező, hogy nem is na­gyon tudjuk őket foglalkoz­tatni. A gyerekek nagyon komolyan veszik a feladatu­kat: hármójuk munkája ál­talában két asszonyéval ér fel. Nélkülük nem tudtunk volna közel három vagon uborkát leszedni az elmúlt két hét alatt. A Gál testvérek a nagyok közé számítanak: Valéria 18, János 15 éves. Ók már nyolc­forintos, felnőtt órabért kap­nak. — Azért jöttünk az öcsém­mel a szövetkezetbe dolgoz­ni, mert jó kereseti lehető­séget nyújt — mondja Vali. A munka sem nehéz. Mind a ketten az idén végez­tünk: az öcsém általános is­kolában, én pedig a közgaz­dasági szakközépben. Sike­resen felvételiztünk. Jancsi az új tanévben a Kölcsey gimnázium tanulója, én pe­dig a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem hallgatója leszek. Mindket­tőnk indulásához nagyon kell a pénz. Ezért is jöttünk el dolgozni. Kezdetben kicsit nehéz volt megszokni a ko­ránkelést — mondja Jancsi — de mór egész jól belerá­zódtunk. Reggel fél 7-kor kell gyülekezni a magtár előtt, ahonnan fél óra já­rásra van az uborkaföld. Én gyalog szoktam járni, de aki akar, mehet teherautó­val is. Nem kötelező min­dennap itt lenni, s a napot sem kell végigdolgozni, ez főleg a kisebbeknek jó, ha elfáradnak, akármikor ha­zamehetnek. Először nehéz volt órákig az égető nap alatt dolgozni, most már fel sem vesszük a meleget. Vizünk is van: hatalmas kannákban hozzák ki a földre. Szeretünk itt lenni. Jól megértjük egy­mást a többiekkel. Ha lehe­tőség lesz rá, visszajövünk jövő nyáron is. Végeredményben minden­ki jól jár. Házi Zsuzsa A Hydrokris- tályterv A Sóstó környékének megoldatlan a vízellátá- | sa. Ez nemcsak a helybe- j li lakosok problémája, j Nehéz meglenni, víz nél­kül a néhány száz' üdülő- s telek- és víkendház- j tulajdonosoknak is. Amikor az OTP-től vá­sárolták ezekét az. üdülő­telkeket, az volt á felté­tel, hogy be kell lépniük a később megalakuló víz- i műtársulásba. Természe­tesen mindenki belépett. Még 1974 elején tartott egy megbeszélést, a vá­rosi tanács műszaki osz­tálya és a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgató­ság. Felvetődött az is, hogy a Sóstó és Sóstó­hegy vízellátását együtt oldják meg. Szükség len­ne egy víztárolóra, hi­szen a víz nyomásának növelése a meglévő adott­ságokkal lehetetlen. Az építéshez a BNV-n be­mutatott és nagy sikert aratott Hydrokristály- térvét fogadták el, ami építészeti érdekesség is lesz Sóstón. A tervek elkészítését a NYIRTERV' vállalta. Szarvadi László, a terme­lési osztály vezetője a tervező. Elmondta, hogy most már minden adat a rendelkezésére áll és augusztus végére elkészül a tanulmányterv. A vá­rosi tanács műszaki osz­tálya hagyja jóvá és ad megbízást a kiviteli terv elkészítésére. Ez a meg­bízástól számított fél év alatt készül el. A megalakuló vízmű­társaság és a vízügyi igaz­gatóság kap egy példányt a kiviteli tervből és ak­kor adnak megbízást va­lamelyik építő vállalat­nak a tervek kivitelezé­sére. T. K. Mennyi alkoholt bír el az emberi szervezet? Az alkoholfogyasztás tü­relmi határát napi 80 gramm­ban szabta meg egy nyugat­német sportorvoscsoport. A jelzett mennyiség megfelel 3/4 liter 12 fokos bornak, 1 liter 8 fokos sörnek, vagy 200 milliliter 40 százalékos wiskynek. A sportolók és a nehéz testi munkások töb­bet bírnak el, bennük az al­kohol gyorsabban „elég”. Nagy veszély rejlik a mozgáshiányban, ezért az ülőfoglalkozásúak alig sza­badulhatnak a mértéktelen alkoholfogyasztás következ­ményeitől. A megengedett mennyiség 75 százalékos rendszeres emelése veszé­lyezteti a májat, amelynek károsodása eleinte fáradt­ságban nyilvánul meg. A túlzott alkoholfogyasztás ká­ros következményeinek a laikusok által is könnyen felismerhető jele a fehér kö­röm, valamint a tenyéren mutatkozó vörös elszínező-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom