Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-24 / 198. szám
1975. augusztus 24. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 VnsHRnnpi IVIeiiékiet Hazánk és megyénk legkeletibb részén, Rozsály környékén sosem szerették a tétlenséget, generációk nevelték és nevelik egymást munkára, a munkaszeretetére. Kérges, szikár kezek formálták és formálják a patakokkal, erekkel behálózott földet, s a falvakat. Igazolják ezt azok a sorok is, amelyek Ro- zály helytörténeti összefoglalójában olvashatók: „Kisközség az Éger és a Sár csatorna mellett. Az utak 4 felől szelik át a községet. A bronzkorban öntőműhelyek voltak itt... A felszabadulás után a nagycsaládosok általában 10 hold földet kaptak.” Már a bronzkorban is olyan emberek laktak a környéken, akik nem üzleteléssel, hanem nehéz, kétkezi munkával keresték kenyerüket. A tsz-ek megalakulásával, a rohamos gépesítéssel nemcsak könnyebb, de kevesebb is lett a munka a környéken. 1973-ban hat községet csatoltak Rozsályhoz: Garbolcot, Kishódost, Nagyhódost, Méhteleket, Tisztaberekét és Zajtát. Rozsály székhellyel megalakult a „hetek” tanácsa, amely munkalehetőséget is teremtett és újabb munkalehetőségek megteremtésén fáradozik. hogy a háziipari szövetkezet Rozsályban hozzon létre egy bedolgozó üzemet. Ez járható út, de egyelőre nem tud megfelelő helyiséget adni a tanács. December 5 még messze van, bizonyára kedvező lesz a függetlenített vezetők beszámolója... Simon Attila párttitkár azt mondja, hogy különböző pártfórumokon is foglalkoztak az új munkalehetőségekkel. Szerinte az idénymunkáknál a tsz-ekben nem munkaerőfölösleg van, hanem éppen hiány. Persze ez nem zárja ki azt, hogy állandó munkalehetőséget kell teremteni a nőknek is. Lengyel Árpádné,, a Hazafias Népfront garbóiéi titkára szintén arról számol be, hogy a népfront is napirenden tartja a nők foglalkoztatását. Javaslatokkal és propagandamunkával segítik a tanácsot és a tsz-eket. Ez év január 1-én a garbóiéi tsz beolvadt a méh- teleki tsz-be, s a nagyobb, a korszerűbb mezőgazdasági üzemben több munkája lett a garbóiéi asszonyoknak is. Említést érdemel és enyhíti a gondokat, hogy a hét község udvarai hosszú kertekkel folytatódnak, s a gondoskodás, a növények áDolása munkaigényes ugyanakkor jövedelmező az asszonyoknak, Jól megterem itt a kukorica, ami biztosíték arra, hogy virágozzék a háztáji állattenyésztés. A háziasszonyoknak, pontosabban a háztartásbelieknek a leszerződött állatok munkát és pénzt jelentenek. Mit hoz a jövő, a „hetek” vezetői hogyan kívánják gyarapítani a munkalehetőségeket, s ezzel együtt a jövedelmeket? A rozsályi tsz a jövőben — kettős céllal — még több zöldséget kíván termeszteni, az egyik cél aí, hogy több legyen a jellegzetes női munka. Nemrég telepítettek 25 hektár megy- gyet (óriási terület ez), csemegének, befőttnek valót. Három-négy év múlva termőre fordulnak a fák, lesz mit szedni és csomagolni. Tíz hektár köszmétét is ültettek a hármas határ közelében, ez a terület pár év múlva szintén apró gyümölcsöt hoz. A gondozás és a betakarítás rengeteg munkával és remélhetőleg nem kis jövedelemmel jár majd. A vezetőségnek van egy elképzelése a munka és a jövedelem további növelésére. Zajtán van egy korszerű hűtőtároló, nincs teljesen kihasználva. Megtoldják egy épülettel és konzervüzemet hoznak létre. Lehet, hogy pár év múlva finom befőtt kerül majd asztalunkra — Zajtáról. A jövőbe mutató, biztató felfedezés, hogy kiaknázatlan kincset rejt magában a rozsályi határ. Szakemberek állapították meg, hogy 250 hektárnyi területen értékes építőanyag, sóder található. A sóderréteg átlagos mélysége másfél méter, alatta több méter mélységben szintén hasznosítható kavics jelent értéket. Itt a nyékládházihoz hasonló bányát lehetne nyitni. A felfedezésről tud az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a debreceni házgyár, a megyei tanács és annak járási hivatala. A tervezések, az előkészületek megkezdődtek. Minden remény megvan arra. hogy néhány év múlva a hét községben szűkül az ingázók köre. A bánya is munkát ad. Teremtő munkát. Nábrádi Lajos Fotók: Gaál Béla özv. Gönye Béláné lakását szépíti. Megyénk tájain lalta a drága szállítást, így nem született meg a várva várt eredmény, a vállalkozást feloszlatták. A másik akciót — szintén a nők érdekében — a rozsályi tsz-ben- kezdeményezték. Gombatermesztő üzemet hoztak létre, amely ma már csak látványos fényképen tekinthető meg. A két kezdeményezés a bonyolult üzleti világban akadt el, a megvalósítás nem az itteniek lelkesedésén és munkáján múlott. A közlekedés teszi* lehetővé, hogy táguljon a kör, hogy munkát kapjon az is, aki helyben nem talál. Helyben nem, de Szat- márban igen. Azokra gondolunk, akik ggy napra sem tudják, vagy nem akarják nélkülözni családjukat, ök naponta ingáznak. Hogyan, mivel? A térség közlekedése javult, persze jobb is lehetne. Reggelente Rozsály- ból Csenger felé egy, Fehérgyarmat felé két autóbusz indul. A fehérgyarmati HÖDIKÖT autóbusza Tisztaberekét összeköti a műszakváltásokkal. Hogy miért nem jön keletebbre a busz. arról később szólunk. Busszal egyébRózsa Gáborné kiméri a tésztát. A z eredmények, a biztató tervek természetesen nem csupán a tanács vezetőinek és a tanács aktivistáinak köszönhetők. A párt, a tanács, a HNF és a tsz-ek összehangolt munkája viszi előbbre az ügyeket. Az elmúlt években a hetek centrumában jó néhány új létesítmény tette kulturáltabbá, kényelmesebbé az életet, s ezek a létesítmények jó néhány embernek munkát és biztos megélhetést is nyújtanak. Szebb, vonzóbb a falukép az új gyógyszer- tárral, az új iskolával, a szolgáltatóházzal, egy új sütőüzemről is beszámolhat a krónikás. A hét keleti község jelképesen is, a szó szoros értelmében is megteremtette magának a kenyerét: a felsorolt községeket a márciusban átadott üzem látja el friss kenyérrel. Az üzemben huszonöt embert állítottak az egyik legfontosabb munka folyamatos elvégzésére. A szolgáltatóüzemben tíz ember keresi kenyerét, a Fehérgyarmati Vízgazdálkodási Társulat húsz embernek adott munkát, a GFV zajtai keverőüzemében állandó jelleggel ötven—hatvan környékbeli ember dolgozik. Ami a munkalehetőségeket illeti, megyénknek már nem ez a legszegényebb tája. És még több munkalehetőség lenne itt, ha két fáradozás nem bizonyult volna meddőnek. Az egyik, sok reményt tápláló kezdeményezésre Varga Jenő tanácstitkár emlékezik — nem szívesen. Emlékezésének lényege a következő: árvíz után a Vöröskereszt 50 varrógépet ajándékozott a méhtele- ki lányoknak, asszonyoknak. A Fehérgyarmati Ruhaipari Szövetkezet alapanyaggal, tanáccsal és bérrel látta el a lelkes, de kissé tétova ujju lányokat és asszonyokat. A munka ment, csak a szállítás akadozott: sem az ipari szövetkezet, sem a helyi tsz nem válA „HETEK“ TANÁCSA keztek. A 4200 lakosú körzetben ez nem sok.. A kíváncsi felmérők azt is megkérdezték, hogy hányán mennének naponta a fehér- gyarmati HÓDIKÖT-be. Az ötven jelentkező közül mindössze kettő lenne hajlandó naponta a ruhaüzembe ingázni. Ezért közlekedik a bérelt autóbusz mindössze Tisztaberekig. A zajtai és a rozsályi asszonyok elzárkózása különösen érthető: a délutáni műszak után, éjjel hosszú az út hazáig. Még busszal is. A tanács tenni akar valamit, mert nem is ötven emberről, hanem ötven családról van szó. Papp Árpád tanácselnök egy vb- ülés jegyzőkönyvét veszi elő, amelyben egyebek között ez olvasható: „Utasítja a végrehajtó bizottság a függetlenített vezetőit, hogy az illetékesekkel a kapcsolatot vegyék fel és keressék annak lehetőségét, hogy az igazgatási területünkön ipari, vagy bedolgozó üzem létesüljön. Határidő 1975. december 5.” A határozat a nők érdekében született. Hogy kik az „illetékesek”, azt nem nevezte meg a vb, mert mindenki illetékes, aki legalább ötven asszonynak munkát tud adni. A függetlenített tanácsi vezetők illetékesnek találták a járási hivatalt és segítségét kérték, így a járási hivatalban is foglalkoznak az ötven jelentkező kérésével. A későbbi ipartelepítés — főleg az egyműszakos üzem — megoldhatja a gondokat. Próbálkoznak azzal is, Rozsályi pillanatkép. ként kevesen ingáznak a szatmári centrumokba. Vonattal többen. A zajtai és a ga- csályi vasútállomás reggel és este munkásoktól válik „zsúfolttá”. Az ingázók köre tovább bővül Özdig. Budapestig, vagy még tovább. Azt mondják, van aki haragból választott távoli munkahelyet, van aki „világot” akar látni, megint mások képességük, vagy képzettségük miatt keltek hosszú, vándorútra. A tisztaberekiek közül jó néhányan eg/ leninvárosi munkahelyen találták meg számításukat. Többen megjegyzik, hogy milyen jó nekik, hiszen újabban a vállalati autóbusz hétvégeken egészen a lakásukig viszi őket. Erre a buszra még többen is „felférnének” — csak ne lenne olyan messze Leninváros. Rozsályból Özdra ingáznak a Fehér testvérek, indokuk az, hogy sokat keresnek. Ugyancsak innen ingázik Pest környékére Bíró Gyula, akinek a felesége hét gyermekkel „maradt itthon”, persze már majdnem valamennyi gyermek segíti a takaros ház fenntartását. Gyula bácsi 9 éve ingázik a vasútépítőkhöz, hét végén ingyenjeggyel utazik haza, jól keres szereti munkáját. Legidősebb fia egy vác, vállalatnál dolgozik és Bíró néni szerint havonta kétezren felül ad haza a családi kasz- szába. A helyi tsz-ben dolgozó két Bíró gyerek valamivel kétezren alul keres, ez a magyarázata annak, hogy a legidősebb fiú nem jön haza. Akikben mélyebben él a honvágy, azok hazajönnek. Az ország legnagyobb építőipari vállalatától, a híres 43-asoktól éppen a napokban jött haza végleg Lukács Zoltán segédmunkás. A méhteleki fiatalember július 23-a óta a GFV zajtai keverőüzemében dolgozik, lapátol, zsákol. Mint mondja, a távoli munkahelyen 3100 forint volt az átlagkeresete és itt is ennyit ígérnek neki. Nem is az anyagiak miatt tette le a „vándorbotot”, hanem a szülői szeretet és tisztelet miatt. Hazajött, hogy mindennap otthon legyen a szüleinél. A hagyományok és a természet adta lehetőségek miatt a férfiaknak könnyebb útra kelni, könnyebb helyet változtatni. A nők foglalkoztatása ebben a térségben is gondot jelent, az asszonyok egy részének nem tudnak állandó munkát adni. A tanács a hét községben nemrégiben felmérést végzett: hány leány és asszony vállalna helyben ipari. vagy iparszerű munkát. Ötvenen jelentZajtán Kiss Pál és Kucsera András a diódarás zsákokat mozgatja. A 8 tantermes új iskola Rozsályban.
