Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-20 / 195. szám

4 KELET-MAG Y ARORSZAO 1975. augusztus 20. Losonczi Pál beszéde flz MSZMP KB szolidaritási távirata a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságához A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának, Lisszabon A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságát, pártunk tagságát felhábo­rodással és mélységes aggodalommal töltik el a reakciós, ellenforradalmi, fasiszta erők fo­kozódó, szervezett, brutális támadásai a por­tugáliai demokratikus fejlődés és annak él­harcosa, a Portugál Kommunista Párt ellen. Meggyőződésünk — mert erre tanít a törté­nelem —, hogy a kommunistaellenesség bár­milyen formában jelentkezik is, csak a reak­ciós erőknek kedvez, a demokratikus, antifa­siszta erők összefogása viszont képes gátat vetni minden ellenforradalmi támadásnak. Ebben a nehéz harcban a Portugál Kommu­nista Párt vezetői és tagjai, az alapvető sza­badságjogokért, a demokratikus Portugáliáért harcoló antifasiszták mindig számíthatnak a magjar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri, internacionalista szoli­daritására. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Világszerte erősödik a haladó erők Portugáliával kapcsolatos szolidaritási mozgalma. Képünkön: aláírásgyűjtés az NDK fővárosában, Berlinben. A falragasz szövege: „Portugália nem válhat Európa Chiléjévé!” Az Intersindical nevű haladó portugál szakszervezeti szövetség felhívta tagjait: félórás sztrájkkal adjanak nyomatékot annak a követelésnek, hogy fékezzék meg a reakció támadásait. Képünkön: sztrájkoló busz­sofőrök Lisszabonban. (Kelet-Magyarország telefoto) ENSZ elé kerülő javaslat Korea egyesítéséért Nagyköveti sajtóértekezlet Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) kinyilvánítsuk: a munkásosz­tály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dol­gozva rakta le szocialista tár­sadalmunk, iparunk és mező- gazdaságunk szilárd alapját, közösen védte és szilárdította meg a népi hatalmat, a jövő­ben is egy úton halad előre. Közös akarattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért, joggal számít az egész nép, a társadalom minden tagjának cselekvő közremű­ködésére. — Az idei év eddig mögöt­tünk hagyott részében gazda­ságunk továbbra is erőtelje­sen fejlődött. És ez nagy do­log, mert azok a külgazdasá­gi körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk, nem változtak még meg. En­nek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a ter­vünkben megszabott ütem­ben és mértékben, sőt egyes területeken annál is gyorsab­ban növekedett. — Pártunk Központi Bi­zottságának 1974 decemberé­ben hozott határozata — amit jóváhagyott és megerősített a XI. kongresszus — megjelölte azokat a teendőket, melyek biztosíthatják népgazdasá­gunk zavartalan, kiegyensú­lyozott és erőteljes fejlődését. Losonczi Pál ezután részle­tesen elemezte Szolnok ipa­rának és építőiparának az or­szágos ütemet is meghaladó fejlődési eredményeit, majd így folytatta: — Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy ahol kellő alapossággal és körültekin­téssel fogtak hozzá a gazda­sági helyzetünk javítására irányuló intézkedések kidol­gozásához és valóra váltásá­hoz, ott nem marad el az eredmény. Az élet, a gyakor­lat tényei bizonyítják, hogy a számunkra nehezebbé váló külső feltételek és körülmé­nyek ellenére reálisak célki­tűzéseink. — Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépés­nek tekinthetjük a kijelölt úton. Inkább amolyan bizta­tásfélének, felhívásnak arra. hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. — Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gon­dokról, amikor nálunk nagy­jából minden rendben van. — Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a cé­lunk, hogy népünk jobban megértse a feladatokat: hogy tudja, mit és miért kívánunk, kérünk tőle. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehézségein­ket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a ma­guk valóságában érezzék. Azt, hogy a vállalatok bevétele és jövedelme a tényleges terme­lési eredmények alapján és arányában növekedjék, ami biztosítja a jövedelmek meg­alapozott emelkedését. A megdolgozott munkán alapu­ló bevételt és béremelést, jö­vedelemnövekedést helye­seljük, támogatjuk és örü­lünk neki. Mint ahogy annak is örülünk, hogy terveinknek megfelelően szakadatlanul javulnak népünk életkörül­ményei: jobb lesz szociális el­látottsága. De ugyanakkor azt kell mondani: ha valaha igaz volt a közmondás, akkor ma kétszeresen az, hogy csak ad­dig nyújtózkodhatunk, amed­dig a takarónk ér. — Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén — a tavaly decemberben hozott határo­zatának végrehajtását érté­kelve — arra hívta- fel nagy nyomatékkai a figyelmet, hogy időszerű gazdasági te­endőink jobb és gyorsabb végzésével, a termelésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő nagy tartalékok feltárá­sával járuljunk hozzá a ha­tékonyabb. olcsóbb, jobb ex­portképesebb termelés foko­zásához, népgazdaságunk ki­egyensúlyozott fejlődéséhez. — Alkotmánynapi ünep- ségeink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megszegése alkalmából — természetesen — mezőgazda­ságunk helyzetéről is szólunk. — A legfontosabb monda­nivalónk az idén is az, hogy magtárban van az ország ke­nyere. Igaz, hogy nagy-nagy nehézségek, társadalmi erő­feszítés, összefogott munka árán sikerült megvívni ke­nyércsatánkat az időjárással. De most már elmondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépsé­gével és örömével is. — Szolnok megye a gabo­natermesztés egyik nagy köz­pontja. Gyűlésünk ezért is hivatott fórum arra, hogy az alkalmat felhasználva fe­jezzem ki pártunk és kormá­nyunk köszönetét és elisme­rését azoknak, akiknek a vál­lát az idei aratás kétségtele­nül minden eddigit felülmúló nehézség nyomta: szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink derék kombájnosainak. gép­kezelőinek. az aratás irányí­tóinak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a gabona, né­pünk egész évi kenyere a búzatáblákról eljutott a rak­tárakig. — Általában a mezőgazda­ságról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgaz­daság más területein — az eredmények a jellemzők. a meghatározók, de itt sem va­gyunk gondok, problémák és feladatok híján. — A megnövekedett üzem­méreteket a fejlődés szolgá­latába kell állítani az összes lehetséges módon. A na­gyobb gazdaság sok kérdést új módon vet fel, sok min­denre másként kell felelni, mint korábban. Ám nagy gonddal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a für­dővízzel ki ne öntsük a gye­reket. A szocialista nagyüze­mi mezőgazdaságnak ma egy­idejűleg kell megbirkóznia a megfontolt, a lehetőségekkel és szükséggel arányban álló korszerűsítéssel, valamint a bőségesen rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával. Különösen áll ez az állat- tenyésztésre. A legnagyobb üzemben sem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a kor­szerűsítés ellenére sem mondhatunk le a hagyomá­nyos módszerekről; hogy meg kell találni annak a módját, miként tarthatjuk fenn és erősíthetjük a tagság bizalmát a közös iránt. Tisz­tában kell lenni vele: a ter­melőszövetkezeti demokrácia formái változhatnak, a ■lé­nyegnek maradnia és fejlőd­nie kell. A tagság anyagi ér­dekeltségének fenntartása és fokozása nem zárja ki, ha,- nem egyenesen feltételezi az erkölcsi tényezők erősödését, a közösségi szellem fokozá­sát, az emberi viszonyok és kapcsolatok elmélyítését. Azon kell lennünk, hogy a kockázatvállalásra alapozott szövetkezeti önkormányzat előnyei a maguk teljességé­ben kibontakozzanak, mert ez fokozhatja csak a munkaked­vet, serkentheti a kezdemé­nyezőkészséget, és gyarapít­hatja a felelősségtudatot. Ezután Szolnok megye és város korszakos eredményeit tekintette át, rámutatva arra, hogy a felszabadulás óta el­telt három évtizedben, a fej­lődés mérete és üteme a ko­rábbi évszázadok egészét jó­val túlhaladta. Majd így folytatta: — Szolnok 900 éve, népünk több, mint ezer éve arra ta­nít bennünket, hogy csak ak­kor virágozhat a haza. csak akkor lehet erős az ország és boldog a népe, csak akkor lehet örömteli polgárainak élete, ha szabadságban, ki­zsákmányolástól mentesen, nemzeti egyetértésben. a szomszéd népekkel kötött békében és barátságban él és alkot. — Az elmúlt évtizedekben intézményes formákban is megtestesültek ezek az elvek, és a rajtuk nyugvó gyakor­lat. Nemrég ültük a KGST alakulásának negyedszázados jubileumát. Az idén van két gának titkára és Sikula György, a Hajdú-Bihar me­gyei pártbizottság első titká­ra. A Himnusz hangjai után Barta Árpádné a Szakszerve­zetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Pullai Árpád mondott beszédet. A nagy tapssal fogadott beszéd után a kábái Vörös Csillag Termelőszövetkezet két fiatal tagja új búzából sütött kenyeret nyújtott át Pullai Árpádnak. ★ Nagygyűlést tartottak ked­den az esztergomi Labor Műszeripari Művek művelő­dési házában az alkotmány napja tiszteletére. Az elnök­ségben foglalt helyet Mokri Pál, a Komárom megyei pártbizottság titkára, dr. Kiss Istvánba megyei tanács elnöke, Havas Miklós, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra, a város párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői, az üzemek szocialista brigád­jainak képviselői: A nagygyűlést Brunszkó Antal, a városi tanács elnö­ke nyitotta meg, majd Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese mondott beszédet. Ezután Farnadi Mihály, a sárisápi Uj Élet Tsz elnöke átnyújtotta a Miniszterta­nács elnökhelyettesének az új búzából készült kenyeret. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság — 37 ENSZ-tagállammal együtt — javaslatot terjesztett elő, hogy tűzzék napirendre az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének 30. közgyűlésén „a koreai fegyverszünet tartós békére változtatásához és Korea önálló békés egyesí­tésének meggyorsításához szükséges kedvező feltételek megteremtéséről” szóló kér­dést, s e témában a népi Korea határozati javaslatot is benyújtott a világszerve­zethez. Kim Ze Szűk, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete közölte ezt az újságírókkal kedden tartott budapesti sajtóértekezleten. — A szóban forgó hatá­rozattervezetben — mondta a nagykövet — a Korea bel- ügyeibe való külföldi bea­vatkozás végleges megszün­tetése és az ország önálló békés egyesítésének meg­gyorsítása érdekében java­soljuk az „ENSZ-csapatok parancsnokságá”-nak felosz­latását és az ENSZ zászlaja alatt Dél-Koreában tartóz­kodó minden külföldi csa­pat kivonását. A tervezet egyúttal felhívja a fegyver­szüneti egyezményt aláíró feleket, hogy a feszültség megszüntetését, a fegyveres konfliktusok megelőzését és a tartós béke biztosítását szolgáló alapvető intézke­désként — a koreai fegyver­szüneti egyezményt váltsák fel békeegyezménnyel. A határozati javaslat egyúttal kifejezésre juttatja azt a kí­vánságot, hogy Észak- és Dél-Korea tartsa meg ko­rábban tett közös nyilatko­zatának elveit, és tegyen tényleges intézkedéseket az észak és dél közötti katonai szembenállás kiküszöbölé­sére, őrizze és szilárdítsa meg a koreai békét és gyor­sítsa meg Korea békés egye­sítését. — A KNDK kormánya — jelentette ki Kim Ze Szűk — úgy véli: a határozati javas­lat nagymértékben hozzájá­rul ahhoz, hogy a koreai fegyverszünetet tartós béké­re változtassák, meggyorsít1 sák Korea önálló békés egye­sítésének folyamatát. A KNDK kormánya mélységes háláját fejezi ki mindazon országok — köztük a Magyar Népköztársaság — kormá­nyának, amelyek társszerzői voltak a határozati javaslat­nak. évtizede annak, hogy létre­hoztuk a Varsói Szerződés szervezetét. Az egyik kime­ríthetetlen tartaléka és fede­zete szocialista gazdaságunk viharos kiépülésének, majc fejlődésének, ami egyenesen elvezetett bennünket a szo­ros integráció megteremtésé­hez, mind termékenyebi: működéséhez. A másik nem­zeti függetlenségünk, bizton­ságunk legfőbb záloga. — A testvéri szocialista or­szágokkal kiépült szilárc kapcsolatokban különöser kiemelkedő jelentőségűnél tartjuk a Szovjetunióho: fűződő barátságunkat együttműködésünket. Szá­munkra mindvégig a Szovjet unió szövetsége és tettekber megnyilvánuló barátsága vol a legfőbb iránymutató, a ve zérfonal. ~ A Szovjetunióho: fűződő kapcsolataink szaka­datlan erősítése a legfőbl külső, nemzetközi garanciáji népünk felemelkedésének, i fejlett szocialista társadalom megteremtésének. Ezért i: drága népünknek a szovjet- magyar barátság, amely át­fogja életünk egészét és hét­köznapjaink valóságát. Köz­vetlen, eleven és termékeny — Az újfajta nemzetközi kapcsolatok alakulásának é; fejlődésének kiemelkedő je­lentőségű állomása az alh három hete csúcsszinter megtartott európai biztonság és együttműködési értekezle' záróaktusa. Két világháború követő 30 éves békeállapo betetőzése és reményekkel biztató kilátásokkal kecsegte­tő mérföldköve ez az óvilái politikai életének. Soha eh­hez hasonló és fogható ered­ményre nem került sor mé| Európában, ahol mindkét vi­lágégés kanóca izzott. — Mi nagy jelentőségű po­litikai eseménynek tartjuk i Helsinkiben zárult esemény sort. Nemcsak azért, mert sa­ját kezdeményezésünk, erőfe­szítéseink — a szocialista kö­zösség és a szovjet békeoffen zíva — sikerét látjuk benne hanem azért, mert úgy vél­jük, hogy a 35 állam legfelsc szintű vezetői által aláírt ok­mányban foglalt elvek jóté­kony hatással lesznek messze Európa határain túl is: a vi­lág népei, a haladás és a béke erői látják hasznát. Úgy vél­jük — teljes joggal —, hogj a nemzetközi életben megha­tározó szerepet játszó realists erők érdekei győzedelmes­kedtek. fllkotmánynapi nagygyűlések Győr-Sopron megyébe látogatott kedden Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. A me­gyeszékhelyen lezajlott foga­dása után Port Árpádnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak és Fördös Andrásáénak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának kísére­tében Mosonmagyaróvárra utazott. Mosonmagyaróvárott Takács Imre, a városi párt- bizottság első titkára és Pai­sa Ferenc, a járási pártbi­zottság titkára fogadta és tá­jékoztatta a város illetve a járás helyzetéről, fejlődésé­ről. A látogatás következő állomása a Mosonmagyaró­vári Mezőgazdasági Gépgyár volt, ott Kőhidi Ferenc ve­zérigazgató és Weisz József, a gyári pártbizottság titkára ismertette a nagymúitú üzem munkáját. Az üzemlátogatás után Sarlós István részt vett és beszédet mondott Mosonma­gyaróvár alkotmánynapi nagygyűlésén. ★ Ünnepi nagygyűlést rende­zett kedden a Hazafias Nép­front Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága alkotmányunk törvénybe ik­tatásának 26. évfordulója al­kalmából. Az ünnepségen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom