Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-01 / 179. szám

LAPUNK TARTAMÁBÓL Leonyid Brezsnyev felszólalása Helsinkiben (4. oldal) A Minisztertanács ülése (4. oldal) AZ EBK-CSÚCS MÁSODIK MUNKANAPJÁN __ _______ __ __ _____________________»__________ Kádár János beszéde Á küldöttségek vezetői újabb két- és többoldalú tárgyalásai a Finlandia palotában Gustav Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, a csehszlovák küldöttség vezetőjének felszólalásával folytatta munkáját csütörtökön délelőtt helyi idő sze­rint néhány perccel fél tíz után a Finlandia palota nagytermében az európai biztonsági értekezlet záró­szakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv állam­fő elnökölt. A délelőtti ülés további szónokai a következők voltak: Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Va­lery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, KÁDÁR JÁNOS: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Liám Cos- grave ír miniszterelnök, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője. A délutáni ülésen, amelyen Aldo Moro olasz kor­mányfő elnökölt, elsőnek Joszip Broz Tito jugoszláv államfő szólalt fel, majd sorrendben Törökország, Dá­nia, Belgium. Svédország, Ausztria és a házigazda Finnország küldöttségének vezetője szólalt fel. Rendíthetetlen hívei vagyunk a különböző társadalmi rendszerű országnk békés egymás mellett élésének Elnök elvtársi Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kezdettől fogva figyelemmel kísérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tevékenységét. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiábavaló, az összes érde­kelt egyetértésével most ösz- szeült a biztonsági értekezlet legfelsőbb szintű zárósza­kasza/A népek várakozásait, egy jobb jövő iránti re­ménységeit fejezi ki, és két­ségtelen, hogy Európa törté­nelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség ne­vében tisztelettel köszöntőm a küldötteket, az értekezlet minden résztvevőjét. Min­den küldöttségnek jó munkát; az értekezletnek teljes si­kert kívánok. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép nevében köszönetét mondok a Szovjetunió, vala­mennyi európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kor­mányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntőm fáradhatatlan, ál­dozatkész munkájukért nagy- rabecsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a'Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város ve­zetőit, a testvéri finn népet. Tisztelt küldöttek! Mi annak a magyar nép­nek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelen­tőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna-Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jö­vőnk egyaránt az itt élő né­pek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Eu­rópa minden népének leg­főbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottab­ban így van ez a magyar nép esetében, amely évszá­zadokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhas­son és megőrizze államát a fenyegető pusztulással szem­ben századunkban. Az első világháború hiábavaló áldo­zatai után a vesztes Magyar- ország területe a korábbinak egyharmadára csökkent, a második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa har­minc- évvel ezelőtt, az anti­fasiszta koalíció történelmi győzelmének és annak kö­vetkeztében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küz­dőkkel, kiűzte hazánk terü­letéről a hitleri fasiszta meg­szálló hadakat, új, jó fordu­latot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és ál­lami szuverenitását, szilárdan és eltökélten harad magavá­lasztotta útján, s ma a fej­lett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanul­ságokat. Mindenki megérthe­ti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biz­tonsága, barátsága és együtt­működése nem pusztán sza­vakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszú távú politikát, és a magyar nép életbevágó érde­keit fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az európai né­pek múltbeli szenvedései a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény. hogy a két világháború földrészün­kön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konflik­tus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusz­tulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden ország felelős tényezőinek hatéko­nyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd legyen. Úgy véljük, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet eredmé­nyességétől és a jelen érte­kezlet szellemében végzendő további munkától függ né­peink, földrészünk Európa és nem túlzás ha azt -mond­juk, nem kis mértékben az emberiség jövője. Az álta­lunk képviselt népek remé­nye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jö­vendő a béke lesz. A ma­gyar küldöttség azt a meg­bízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeré­hez. Igyekszünk e megbízás­nak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének. A Szovjetunió­val és más szocialista or­szágokkal együtt egyik kez­deményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhí­vásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekezlet összehívását. Szövetsége­seinkkel együtt azóta is min­dent megtettünk az értekez­let létrejöttéért: képviselőink mindvégig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen értekezlet elé alá­írásra beterjesztett okmány kidolgozásában. Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeütközésekkel fenyege­tő kérdések békés megoldá­sa,. a háború és egy új vi­lágháború lehetőségének ki­küszöbölése érdekében. Kormányunk úgy véli, to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az általános leszerelés előmozdítására. Támoga­tunk minden komoly lesze­relési törekvést, így támo­gatjuk a Szovjetunió javas­latát leszerelési világkonfe­rencia összehívására. Üdvözöljük és a nemzet­közi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsola­tainak javulását, megállapo­dásukat és további tárgyalá­saikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolko­dó ember látja, hogy az em­beriség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reá­lis és elfogadható alternatí­vája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdé­sek tárgyalások útján való rendezése — a fegyverkezési verseny megállítása, a fegy­verzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok ren­dezett viszonya, a közös ér­dekű kérdésekben az együtt­működés, a népek közeledé­se és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szelle­mében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezet­ben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo­nyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség ki­emelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsola­tait és együttműködését sza­bályozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájában részt vesz 35 szuverén állam és közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettekés kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötele­zett és el nem kötelezett or­szágok, semleges államok. Az államok kapcsolatait szabá­lyozó elvek — mint a szu­verén egyenlőség, az erő­szaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati érvé­nyesülése megfelel a részt­vevő 35 különböző állam ér­dekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezért ezeknek az elveknek következetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kap­csolatainak a biztonsági ér­tekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gya­korlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez mégkönnyíti az európai fegy­veres erők és azok fegyver­zetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos; a gazdasági és a kereskedelmi együtt­működésre kidolgozott aján­lásokat. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcso­latokat tart fenn Európa sok országával és részt vesz a nemzetközi gazdasági mun­kamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt ér­dekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző tár­sadalmi rendszerű országot politikai kapcsolatait szi­lárdan alátámasztja a köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködés. Magyarország kész a hát­rányos megkülönböztetések­től mentes, kölcsönösen elő­nyös, hosszú távú megegyezé­sekkel is szabályzott gazda­sági együttműködésre mind­azon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az infor­mációk, az emberi kapcsola­tok bővítésére és a humanitá­rius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsola­tok fejlesztésére. A magyar kormány meg­győződése, hogy a békés egy­más mellett élés, a népek kö­zeledése és barátsága feltéte­lezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együtt­működését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tá­jékoztatás terén. Az egyete­mes tudománynak, az embe­riség javát szolgáló együtt­működésnek ragyogó, nyil­vánvalóan mindnyájunknak sokatmondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók kivá­lóan véghezvitt közös prog­ramja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden va­lódi értékét a sajátjának te­kinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliere, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiad­juk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az embe­rek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesz­tésének, az utazás, a világot látás további könnyítésének. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsü­letes szándékkal érkezik hoz­zánk. Szocialista, nem szocia­lista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk le. A tízmilliós lélekszámú Magyar- országra évente több mint 8 millió külföldi látogató ér­kezik, s hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom