Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

1975. július 23. KELET-MAGYARORSZÁG 7 lolvasóink leveleiből Postabontás Nagyon sok szülő van, aki gyermeke mellett nem tud műszakba járni dol­gozni. Ezért bedolgozói munkát vállal. Több levél érkezik szerkesztőségünkbe, mely­ben azután érdeklődnek, milyen szociálpolitikai kedvezmények illetik meg a bedolgozókat. C. J.-né gávavencsellői lakos arról érdeklődik, hogy szülési szabadsága április 27-én lejárt. Meg- illeti-e az évi fizetett sza­badság? Abban az esetben, ha rendszeres munkavégzés­re kötött szerződést és azt teljesítette, akkor 12 nap fizetett szabadság illeti meg. Ha nem ilyen szer­ződést kötött, de a hason­ló munkakörben dolgozók teljesítményének a felét elvégezte, fél keresete van, úgy adható a 12 nap szabadság, de nem köte­lesek megadni. Egy másik levélben Sz. I-né szintén gávavencsel­lői lakos arról érdeklő­dik, hogy gyermekgondo­zási segély megilleti-e vagy sem. Ahhoz, hogy a gyer­mekgondozási segélyt fo­lyósítsák, a szülést meg­előzően 18 hónapon belül 12 havi hatórás munkavi­szonnyal kell rendelkez­ni. Vitás azonban a hat­órás munkaidő a bedol­gozóknál, mert nem mér­hető az idő. Nincs kötött jnunkaidő. Ebben az eset­ben a bedolgozóval azo­nos munkakörben dolgo­zók bérét veszik alapul. Ha a besorolási bér 75%- át eléri a bedolgozó, ak­kor folyósítható a gyer­mekgondozási segély a bedolgozók részére is. Egyébként minden egyéb szolgáltatás megilleti a bedolgozókat. Levélíróink szóvá tet­ték, hogy kérésükkel fel­keresték a szövetkezetét, ahol alkalmazzák’ őket. Kérésüket sehol nem vet­ték figyelembe, illetve el­utasították azzal, hogy nem illeti meg őket sem a gyermekgondozási sza­badság, sem a fizetett sza­badság. Nincsenek tisz­tában a szövetkezetnél sem azzal, hogy mi illeti meg a bedolgozókat. Pe­dig csak a 16/1967 sz. Mü.M rendeletet (amely a szabadságot) és az 5/1969 sz. kormányrendeletet, (amely a gyermekgondo­zási szabadságot tartal­mazza,) kellene ismerni. N. B. Csúszda A gyerekeik kedvenc szóra, kozása a játszóterek csúszdá­ja. Sajnos, egyetlen egy ját­szótéren sem lehet megtalál­ni, csak a lépcsős részt. A nagyobb gyerekeknek nem prohléma: felmásznak és le- ugraniak a homokba. A 2—3 éves gyerekek is másznak utánuk, s egy óvatlan pilla­nat és könnyen leeshetnek. Jó lenne, ha az illetékesek visszaszerelnék a csúszda ré­szét, míg valamilyen komo. lyabb baleset nem származik belőle — teszi szóvá D. J. Sóstói úti lakos. Illatok Kisvárdán az üveg-porce­lán boltba érkező vevőket kellemetlen illatok fogadják. A dolgozók napi nyolc órán át kénytelenek eltűrni a kel­lemetlen szagot, melyet az emeleti lakások szennyvizei, vezetése okoz. Már egy eset­ben el is árasztotta az üzletet a szennyvíz. A levelek vált­ják egymást, de elintézés nincs. Vajon meddig fognak még az ügyben az illetékesek levelezgetni, mikor unják meg és végre intézkednek, és kijavítják a hibákat? — írja levelében V. P. Kisvárcfáról. Vizes „zsákutca” Az Incédi soron van egy bejárat, amely a Bocskai ut. ca 61-től 67. számú lakóépü­letekben élőket érinti. Az ut­ca úgynevezett „zsákutca”. Most folynak a gázvezetékek lerakásai. Régen ott tátonga- nak a gödrök az utcán. Az utóbbi hetek esőzései és a ta­lajvíz úgy elöntötte a gödröt, hogy az átjárás rajta életve­szélyes. A lakók- kérése, hogy az illetékesek tegyék lehetővé - az átjárást — írja F. P. Csak reklámozzák? A tévében, az utcán, min­denütt reklámozzák az új csomagolású, nagyalakú To­mi automata mosóport. Az üzletekben azonban még min­dig nem lehet kapni. Ha már egyszer reklámoznak valamit^ akkor miért nem lehet az üzletekben kapni? Talán még most kezdik meg a gyártá­sát, vágj' a kereskedelem nem rendelt még belőle? — kérdezi Debreceni Józsefné nyíregyházi lakos. Kiszáradt? A Toldi utca végén van egy kút. Víz azonban még nincs, nem lehet használni a kutat. A nagy melegben is az Árpád utcáról kell hordani a vizet, s bizony elég idősek a lakók ezen a részen. Ha nem jó a víz, akkor tegyék ki a kútra, hogy nem ivóvíz, de mosáshoz legalább tudjuk használni a kutat — pana­szolják a Toldi utcai lakók. Sóstói ellátás A Sóstó a turisták ked­venc helye lett. Szívesen ke­resik fel a strandot, de egy baj van: étkezésre nincs le­hetőség. A kenyér, a péksüte­mény dél felé érkezik meg, úgy hogy addig a kedves vendég nem ehet, még száraz süteményt sem kap, mert olyan keveset rendelnék, hogy másnapra nem marad. Pedig sokszor az is jó volna. Miért kell ilyen apróságokkal elrontani Sóstó jó hírnevét — írják a sóstói lakók, s üdülő vendégek. Ajtó, ablak... Áramszünet Néhány hónapja egyáltalán nem éri váratlanul a kálló- semjéni lakosokat a gyakori esőzések, viharok idején rend­szeres áramszünet. Ha elered az eső mindenki számít arra, hogy jó pár órá­ra lemondhat a tévénézésről, rádióhallgatásról, a hűtőgé­pek, mosógépek s egyéb ház­tartási gépek működtetéséről. S ha történetesen az esti órákban ér Kállósemjénbe az eső, akkor bizonyos, hogy az­nap gyertyaláng mellett tér. nek nyugovóra. Nehéz ebbe belenyugodni, éppen ezért bosszankodva kérdezik az il­letékesektől, hogy mikor ja­vítanak a hálózat erősségén, s miért kényszerülnek sötétben lesni az eső végét? — írja N. K. Nincs föle! Mostanában elég gyakran tapasztalom, hogy a tej ösz- szemegy, savanyú, vizes. Nem alszik meg rendesen, s egy háromdecis pohárnak több, mint a fele savó. Ha felforra. lom, nincs föle a tejnek. Mi­ért? — kérdezi Kardos Lászlóné. „Szórakozás” A nyári hőségben mindenki elismeri, milyen kellemes a víz, a fürdés. A strandokon, folyóparton nem is harag­szunk igazán azokra, akik — ismeretlenül — lelocsolnak minket.' Nem úgy az utcán. Pénteken Nyíregyházán egy játékos kedvű teherautósofőr vezetés közben kihajolt FH 01—15-ös rendszámú kocsija ablakán, s nyakamba zúdított egy mosóporos doboznyi vi­zet. A jó negyvenes vezető remekül szórakozott, nekem azonban valahogy rosszul esett a dolog. Nem tudom, hogyan „ízlett” volna felesé­gének, lányának, ha hozzám hasonló helyzetbe kerül. Azt sem tudom, hányán jár­tak úgy, mint én. Minden­esetre annyi bizonyos: a szórakozásnak ez a formája mellőzhető, (házi) Gyermekfodrászat Két kiskorú fiammal elin­dultam, hogy a gyermekfod­rászatban megnyiratkozza- nak. Csodálkozva vettem tu­domásul, hogy a Dózsa György utcán a fodrászüzle­ten női fodrászat felirat ol­vasható. A gyerek fodrász­székről gondoltuk, csak a felirat változhatott meg. Be­mentünk. Közölték velünk, hogy ki kell várni a sort, míg az előttünk lévő hölgyek el­készülnek. Ezek után tovább­mentünk. Több fodrászüzlet­ben azt tanácsolták, menjünk gyermekfodrászhoz. De hová? Sem az Északi alközpontban, se a Jósavárosban, sem a város központjában nincsen. Nem értem a fodrászszövet­kezet intézkedését. Javas, lom, állítsák vissza gyer­mekfodrászat profillal a régi üzletet, még ha nem is hoz nagy anyagi jövedelmet a szövetkezetnek, a gyerekek megérdemelnének ennyit — írja Csikós Sándor nyíregy­házi lakos. . . . móka A kirándulások, szalonna­sütések ideje van. A szalon, nasütések egyik kelléke a hagyma, amely igen kelle­metlen leheletet biztosít. Örömmel fogadtuk a Timóka szörp „érkezését”. Azonban a Timókából is csak reklám maradt, mert az üzletekben kapni nem lehet — teszi szó­vá Varga Lászlóné, Nyíregy­háza, Stadion utcai olvasónk. Temetó'ben Nyíregyházán az Északi te­mető az utóbbi időben na­gyon elhanyagolt. A temető hátsó részén az első kaszálás füve a sírokon rothad. Any- nyira be van nőne fűvel ez a rész, hogy alig lehet meg­közelíteni a sírokat. A gazt, füvet más sírokra dobálják, nem viszik a szemétgyűjtő helyekre. Hol van a régi rend és gondozottság ? — panaszol, ja Holik Gyula, Nyíregyháza, Stadion u. 48. sz. alatti lakos. Szakszóm Péter ajaki, Poór Ferenc besztereci, Du­dás Andrásné rétközberencsi, Kullár Lászlóné fehér- gyarmati, Szigeti Miklósné vásárosnaményi, Pázmán János kétérközi, Vánszku Lajosné ópályi, Nyerges György fehérgyarmati, Ignáth András tiszavasvári, Kovács György ibrányi, Varga Jenő fehérgyarmati, Andrási Józsefné napkori, Cseppentő Sándorné máté­szalkai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Várkondi Sándor nyíregyházi olvasónknak a Pa­tyolat Vállalat a kárát megtérítette. Hajdú András nyíregyházi lakost az 5. sz. Volán Vál­lalat tájékoztatta, hogy az ipartelepi autóbuszjáratokat sűrítették. Matoksy Lajos sóstóhegy! olvasónk kérését a kör­zeti tanácstagokon keresztül érvényesítheti a városi tanács műszaki osztálya felé. Zakor Gyula szabolcsbákai lakos részére a»nyugdíj- folyósító igazgatóság az április havi nyugdíjat újból kiutalta, s egyben reklamációt küldött a postához, mi­vel a nyugdíjat a szokásos időben feladták. Balogh Sándor korhorói olvasónk magnókészülékét abban az esetben cserélik vissza, ha a GELKA-szerviz ad egy csereutalványt, hogy a készülék nem javítható. Ha a készülék egy hónapnál hosszabb ideig van a szer­vizben, akkor önnek jogában áll a javítás idejére köl­csönkészüléket kérni. Sallay Lajos nyíregyházi lakos motorkerékpárjáról kaphat számlamásolatot abban az üzletben, ahol a vásárlás történt. Szabó Béla szamossályi olvasónk kérésére a kért alkatrészeket a TIGÁZ Szabolcs megyei kirendeltsége a körzeti gázszerelő részére biztosította. Orosz Károlyné napkori lakos sajnos nem jogosult az özvegyi nyugdíjra, mivel férjét a baleset 1967-ben érte. *z illetek©« válaszol Beázás 1975. június 11-én megje­lent „Még meddig” című új­ságcikkre az alábbi választ adjuk: A folyosó, illetve a lakás beázásának megszüntetésé­re megtettük intézkedésün­ket. A szennyvízbekötéssel kapcsolatos járdabontási munkálatokat elvégeztük, te­hát a cikkben közöltek e ré­sze nem helytálló. Az udva­ri vízvételi hely megszünte­tésekor a törmelékek nem maradhattak ott, mivel a felülvizsgálatunk során ilye­nekkel nem találkoztunk. Takarító munkaerőt biztosí­tunk. r Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat Nyíregyháza MEGJEGYZÉSÜNK: A levél kézhez vétele után a helyszínen jártunk. Való­ban nincsenek ott a törmelé­kek, de a munkát régen el­végezték, s a lakók nem tűr­ték a szemetet az udvaron, eltakarították ők maguk. A folyosó és a lakás azonban változatlanul beázik, a pin­cében áll a víz, a szemetes kukák változatlanul rossz állapotban vannak. Ez is in­tézkedés. Joggal kérdezhet­jük, még meddig? Építkezünk, de minek, ha nem lehet ajtót, s ablakot kapni. Két hónapja járjuk a TÜZÉP-telepeket (eddig 10 helyen voltunk), mindenütt elutasítanak, de hogy mikor számíthatunk rá, arra senki nem tud érdemleges választ adni. Szeptemberben át kelle­ne adni a lakást. Jön az ősz, a hűvösebb napok, kicsit szellős lesz a lakás, ajtó, s ab­lak nélkül — panaszolja Kiss Istvánná, Tiszavasvári, Baj- csy-Zs. u. 46. sz. alatti olva­sónk. PARAGRAFUS Á munkakönyv kiadásáról Kárászi István olvasónk munkaviszonyát a vállala­ta 1975. április 15. napjával megszüntette, de ezen a na­pon munkakönyvét nem adták ki, mondván azt, hogy az elszámolást nem tudják aznap elkészíteni. Másnap az el­számolás megejtése után közölték olvasónkkal, hogy mintegy 870.— forintos tartozása áll fenn a vállalattal szemben s amíg a tartozását nem rendezi, addig mun- könyvét nem adják ki. 1975. május 4-én a vállalat egy felszólítást küldött részére azzal, hogy „tartozásainak rendelése, munka­könyvének és tartozékainak átvétele, valamint a mun­kaviszony megszűnésének a személyigazolványból történő kivezetése végett három napon belül jelenjék meg. Olvasónk ekkor nem tudott megjelenni, mert ágyban fekvő beteg volt. Levélben értesítette erről a vállalatot, közölve, hogy munkakönyvére feltétlen szük­sége van, ennek hiányában elhelyezkedni nem tud, és már két ízben azért nem kapott állást, mert munka­könyvét átadni nem tudta. Levelében azt is megírta, hogy tartozását nem ismeri el, de még ha az fenn állna, akkor sincs joga a vállalatnak a munkakönyvét vissza­tartani és az ebből keletkező kárát a vállalatra fogja hárítani. A levelet követően május 12-én megjelent a munkakönyvért, amikor a vállalat ismételten megta­gadta a munkakönyvi kiadását azzal, hogy tartozását nem rendezte. Olvasónk kérése az, hogy a vállalat el­járása jogos-e, ha nem, úgy az esetben mi a teendője,, a kárának megtérítését a vállalattól követelheti-e és milyen összeg erejéig. A munkakönyv visszatartása teljesen szabálytalan még abban az esetben is, ha valóban fennáll a dolgozó tartozása. Az Mtv. 32 §-a szerint a dolgozó részére legkésőbb a munkaviszony megszüntetésekor, ha pedig a munka alól korábban felmentik, az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkakönyvét, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban megjelölt igazolásokat, továbbá ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságát. Gyakran előfordul, hogy a dolgozó- \ nak bizonyos tartozása áll fenn a vállalattal szemben (munkaruha stb.) ezért a törvény akként rendelkezik, hogy ilyen esetben az 5/1967 (X. 8) Mü. M sz. rendelet 13—17 §-aiban foglaltak figyelembevételével, a „Mun­kavállalói igazolási lap” (közismert nevével MIL-lap) el­nevezésű űrlapra kell rávezetni a tartozásokat. Ha a vál­lalat ezen szabályokat megszegi és a munkakönyvét visszatartja az ebből eredő kárért anyagi felelősséggel ■ tartozik. Tehát a fentiek szerint szabálytalan eljárás a vállalat részéről a munkakönyv visszatartása akár van tartozása olvasónknak, akár nincs. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy forduljon a vál­lalati munkaügyi döntőbizottsághoz, ahol kérje arra kö­telezni a vállalatot, hogy munkakönyvét adja ki, egy­idejűleg kérje kárának megtérítését is. Arra vonatkozó­an nem tudunk nyilatkozni, hogy összegszerűen mennyit kérhet, ez igazodik áhhoz, hogy újbóli elhelyezkedése esetén mennyi lett volna a fizetése, de ezen túlmenően őt is terheli a kárenyhítési kötelezettség, vagyis igyekez­nie kell olyan munkát találni, akár alkalmi munkát is, ahol munkakönyv nélkül is alkalmazzák és a keletke­zett kár összege csökken. Javasoljuk, hogy szerezzen be igazolást azoktól a vállalatoktól ahol munkára jelentkezett, mely szerint munkakönyv hiányában nem tudták alkalmazni és kö­zöljék azt is, hogy mennyi lett volna a fizetése. összegezve álláspontunkat, s a vállalat a munkavi­szony megszűnése esetén nem tarthatja vissza a dol­gozó munkakönyvét azért, mert a dolgozó tartozásait nem rendezte. A munkakönyv visszatartásával okozott kárért a vállalatot anyagi felelősség terheli. E felelősség elbírálásánál a dolgozó magatartását is figyelembe kell venni. Dr. Juhász Barnabas-Szerkesztői üzenetek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom