Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 2. A fegyelmi árnyékában PAPIK ISTVÁN MONOLÓGJA NE ÉRTSE FÉLRE, NEM OLYAN EMBER VA­GYOK, AKI HIVALKODNI AKAR AZZAL, HOGY FEGYELMI VIZSGALAT VAN ELLENE. TISZTE­LŐJE VAGYOK ÉN AZ ÍROTT ÉS ÍRATLAN SZA­BÁLYOKNAK, DE BEVALLOM, A KORLATOKAT NEM TUDOM ELVISELNI, NEM TUDOK VELÜK MEGBARÁTKOZNI, MERT HA ÍGY LENNE, AZ EMBER JÓFORMÁN SEMMI ÉRDEMLEGESET NEM TEHETNE, NEM VALÓSÍTHATNA MEG A CÉLJAIT. NEM A SAJÄT CÉLJAIMRÓL VAN SZÓ, A KÖZSÉG, GEMZSE JÖVENDŐ POLGÁRAIRÓL... Kis iskola létére a gem- zsei nem tartozik a gyen­gén felszerelt iskolák közé, sok kéz munkája, összefo­gása hozta meg az ered­ményt. Én Papik István is­kolaigazgató csupán egy vol­tam a sokból, a kezdemé­nyező ... Kialakítottuk a szaktantermeket és dolgoz­tunk nevelőtársaimmal azért, hogy minél több falusi gyer­mek ostromolhassa sikerrel a továbbtanulás várait. így került sorra a politechnikai műhelyterem dolga. Egv négyszer hatméteres, egyko­ri istálló volt ez, jobb hí­ján ez volt a politechnikai termünk. Amíg... és ekkor kezdődött... Lefejthetjük a tetejét A rozoga épület tetejét egyszer megroggyantotta a szél, félő volt, hogy rácsú­szik a gyermekekre. Ekkor gondoltunk rá, hogy ideje lenne egy normális poli­technikai termet ragasztani az iskolához. Mindenki nyerne vele, legfőbbképpen a gyermekek. Megkaptuk az engedélyt, hogy lefejtheti ük a rozoga épület tetejét. Mi­közben a járásnál, a megyé­nél jártam, hogy pénzt kap­junk, s valamit kezdeni tud­junk az épülettel, kiderült, baj van a falakkal is. Nem részletezem, a bontást szó­beli engedély — és helyi jegyzőkönyvezés — mellett elvégeztettem. Sikerült meg­kapnunk a 130 ezer forintos támogatást is, amiből — be­vallom — nem a tetőt ho­zattuk rendbe, hanem fel­építettünk egy teljesen új, 120 négyzetméteres helyisé­get, amiben van két szak- tanterem és egy raktár... Nyertes: a község Mindezt a fegyelmi árnyé­kában, mert közben meg­tudtam, hogy valaki felje­lentett a bontás, az építke­zés, az egész miatt. — Ha­marosan ■ tisztázódott, hogy pénz nem tapad senki ke­zéhez, előnyöm nem szár­mazott a „vállalkozásból”, de a község nyert két tan­termet és most már meg­oldhatjuk a százszázalékos szakrendszerű oktatást. Egy év telt el a kezdéstől a be­fejezésig, s azóta érzem, hogy az ellenem indított vizsgálódást nem szüntették meg a járási szervek. Még ma sem tudom, hogy irat­tárba került-e a rosszindu­latú feljelentés. De az a fü­lembe jutott, azért nem kaptam meg a „Kiváló ifjú pedagógus” pályázat diját, amire a szakdolgozatomat is elfogadták, mért az egyik járási vezető elvtárs azt mondta: Papik Pista nem kaphatja meg amiatt az épít­kezés miatt... (Hozzáte­szem, hogy a pedagógusnap­ra kétezer forint jutalmat kaptam, talán kárpótlásul, de engem nem ez a része érdekel a dolognak ...) És nagyon téved bárki is, ha azt gondolja, hogy pa­naszként mondtam el eze­ket és talán sértődött em­ber vagyok, vagy netán az iskolaügy mártírja. Nincs erről szó, sőt, amikor a na­pokban a járási osztályveze­tő megkérdezte, „Megérte, Pista?” azt válaszoltam, ne­kem megérte még így is, hogy fegyelmi vizsgálódást éreztem a levegőben. Ki a „jó fiú”? Megértem azokat az igaz­gató kartársakat, akik 'szé­pen- leadminisztrálják a dol­gaikat, nem vállalnak „koc­kázatot” és talán némely felettes elvtárs szemében ők a jó fiúk. Mondom, megér­tem őket, de én más va­gyok. Én nem érzem -jól magam, ha nem tehetek valamit, amit úgy érzem, a község érdekében meg kell és meg is lehet valósítani. És nem vagyok társak nél­kül; ennél az építkezésnél is segített a tsz, a szülők, a fiatalság, a naményi fafor­gácslapgyár szocialista bri­gádja, amelynek én is tisz­teletbeli tagja vagyok. Fel­becsülte egy szakember és 250—300 ezer forintra érté­kelte az épületet. Hát baj az, hogy a 130 ezer forin­tot társadalmi erőből meg­dupláztuk? Azt a fegyelmi vizsgála­tot majdcsak lezárja valaki, vagy az élet... Az is lehet, hogy már pontot is tettek utána, csak engem elfelejtet­tek értesíteni. De ez sem nagy baj. Lejegyezte: Páll Géza Élétmód tanáccsal Súlycsökkentő hét Jóraváros már néhány éve Nyíregyháza leg­modernebb lakónegye­de, nyugati oldalát még tavaly is a kis földszin­tes, itt-ott földbe süp­pedt ószőlő utcai házak határolták. A város egyik legrégibb utcája immár a múlté: néhány bontásra váró lakáson kívül ott állnak a mát jelképező összkomfortos házak. (Elek Emil felv.) BUDAPEST TOURIST — SPECIÁLIS PROGRAMMAL Kada Istvánnal, a Buda­pesti Idegenforgalmi Vállalat igazgatójával az iroda új ter­veiről beszélgettünk. — Mi újat, különlegeset tud nyújtani a Budapest Tourist? — A bel- és külföldi prog­ramokban egyaránt a szokott útvonalaktól, túráktól elté­rően specialitásokat aján­lunk. A télen nagy sikere volt a sítanfolyammal egybe­kötött túráknak. 39 csoport­ban közel ezren tanultak síz­ni szakképzett oktató segít­ségével három magyarorszá­gi és egy szlovák terepen. Tavasszal, nyáron a Hotel Silvanusban . és Salgóban Kondicionáló hét elnevezésű csoport üdül majd. A jelent­kezők előbb orvosi vizsgála­ton vesznek részt, az üdülés ideje alatt napi 2 óra elméle­ti és 3 óra gyakorlati foglal­kozással, életmódtanáccsal. A súlycsökkentő hét színhelye a magyarkúti -turistaház lesz — ahol kalóriaszegény ét­rend, gimnasztika, sport­szerű életmód segít leadni néhány kilót. A visegrádi Vár-szállóban lovas, ijász­és teniszoktatással egybekö­tött csoportok üdülhetnek majd. De egyéb belföldi tú­ráinkat, üdüléseinket is a kevéssé ismert helyekre ve­zetjük. — Hogyan? — Minden megyei idegen- forgalmi igazgatósággal fel­vettük a kapcsolatot, s ér­dekeltté akarjuk tenni a me­gyéket is programjaink kiala­kításában, vidéki ügyfele­inknek továbbra is vállal­juk Budapesten szállás, szín­házjegy szerzését, városnézés és még sok féle program szervezését. Ugyanezt vidé­ken is biztosítjuk. — Külföldi ajánlataik kö­zött mire hívná fel a figyel­met? — Cseh és szlovák várak, autóbuszos utazás moldvai erdélyi utak, autóbuszos uta­zás moldvai kolostorokhoz, szovjet, jugoszláv tengerparti üdülések, olcsó nyugdíjas üdülések —, hogy csak néhá­nyat említsek. S most kez­dünk a megyei idegenforgal­mi hivatalokkal olyan tár­gyalást, mely szerint ők kép­viselnék vidéken .a Budapest Touristot, náluk lehetne je­lentkezni, külföldi útjainkra. Mert jelenleg a vi­déki utasoknak is a fővá­rosi irodákban kell jelent­kezniük. 70 patikában 150 gyógyszerész Hajnal Tiborné gyógyszerész munka közben. Kerezsi Edit és Kovács Ágnes asszisztensek. Szabolcsban a hetven pa­tikában 150 gyógyszerész áll a szó szoros értelmében éjjel és nappal a betegek rendel­kezésére. Segítőjük 290 vizs­gázott gyógyszertári asszisz­tens, 120 jelölt, 58 olyan ki­emelt dolgozó, akik az expe­diálásnál mentesítik a pati­kusokat. A gyógyszerészek száma nálunk is alacsony, mint mindenütt, ahol messze az egyetem. Az évente végző 180 hallgatóból kevés kerül ide. így a munka, amit végez­nek gyógyszertárainkban, kü­lönös értéket kap. Hét és fél millió recept • A társadalombiztosítás út­ját is jól jelzi a receptek szá­mának alakulása. 1951-ben csak egymilliót váltottak ki, 1980-ban már 2 és fél milliót, 1970-ben már hat, 1974-ben hét és fél milliót. Ez a nö­vekedés hihetetlen megter­helést jelent, de a tények bi­zonyítják: még egy-egy na­gyobb járvány esetén is meg­bízhatóan helytállnak a gyógyszerészek és segítőik. A beteg általában csak ak­kor találkozik a patikával, ha gyógyszerért megy. Pe­dig munkájuk sokkal szerte­ágazóbb, hiszen központjuk a kórházakkal is kapcsolatban van, számos készítményt ad­nak az intézeteknek, külön kéréseket elégítenek ki, és a hagyományos gyógyszereken kívül egyre nagyobb szerepet kapnak az infúziós oldatok készítése terén is. Jelenleg a kiválóan képzett gyógyszeré­szek 32 féle oldatot készíte­nek a megyei kórházban lé­vő laboratóriumban. Tudományos munka, önképzés Az államosítás után a pa­tikák többsége korszerűtlen volt. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy egész nagy területeken egyáltalán nem volt gyógyszertár. A megyei gyógyszertári központ a helyi tanácsok segítségével bőví­tette a hálózatot. A lakosság ma megyeszer- te elégedett a gyógyszerészek munkájával. A fokozódó feladatok köze­pette a gyógyszerészeknek marad idejük az önképzésre és a tudományos munkára is. A fiatal gyógyszerészek részvétele a Rozsnyai-emlék- versenyen szép sikert hozott, dr. Kiss Endréné és Márkus Istvánná ért el jó helyezést, az idén pedig dr. Kiss Endré­né és Szabó Aranka szerep­lése ígérkezik jónak. Állan­dóan megrendezik a fiatal gyógyszerészek fórumát, ahol a tanulásban segítik őket, 120 asszisztensjelölt az egészség- ügyi szakiskolában tanul, a munkában lévők házi tanfo­lyamokon vesznek részt. Az orvos partnerei Pár éve még gond volt az orvos—gyógyszerész kapcso­lat. Jelentős és előnyös vál­tozás ment végbe e terüle­ten is. Főleg a fiatalok ke­rültek közel egymáshoz, és az elmúlt évi beregi egész­ségnevelési napok bizonyí­Azok a kiemelkedő szín­művészeink lépnek fel a Magyar Híradó- és Doku­mentumfilmgyár most készü­lő dokumentum játékfilm­jében, akik a külföldi filmek magyarra síinkronizálásá- ban is a legsikeresebbeknek bizonyultak: Az „Egy nyel­ven beszélünk” című filmet a Pannónia stúdióban, a tották, hogy szakmai együtt­működést is vállalnak. Ha­sonló törekvések vannak ar­ra, hogy az idén a nyírségi rendezvényen mutatkozzanak be közösen. Mindez így jó, hiszen feladataik nőnek: az előzetes számítások szerint a megyei gyógyszertári központ 1980. évi forgalma 450 mil­lió forint körül lesz. A múlt évi összegnek a kétszerese. Ezt a forgalmat alig nagyobb létszámmal, de megnőtt fe­lelősséggel vállalják a pati­kusok, asszisztensek, labo­magyar szinkronfilmgyár­tás fellegvárában és a tele­vízió stúdióiban forgatják, hogy megismertessék a nézőt a magyar szinkron történe­tével ős műhelytitkaival. A film forgatókönyvét Gom­bos László írta. Rendezi: Borsodi Ervin. A filmet vár­hatóan ősszel mutatják be. Film készül a filmek szinkronizálásáról erői A gyógyítás meghízható Horváth Dezsőt, a nyír­egyházi Szamuely Tibor Kertész és Gépész Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- tanuló Intézet IV. B. osztá­lyos végzős tanulóját ün­nepük társai, mert egy igen rangos szakmai vetélkedőn állt nemrég dobogóra. A gépészeti országos tanuló vetélkedőn ért el második helyezést. Nem kevesebb ovációval fogadták Haiser Györgyöt, aki hetedik lett. Mivel az ilyen vetélkedők első tíz helyezettjének kü­lönböző érettségi és egye­temi felvételi kedvezmé­nyek járnak, már mind a Diáksiker két gépészmérnökjelöltnek egyenes az útja az egye­temre. A versenyt a Gödöllői Agráregyetem rendezte pi­liscsabai gyakorlóiskolájá­ban. A félszáznál is több hasonló iskola közül 26-an vehettek részt, mert már a területi döntőket is pontoz­ták. Az írásbeli feladat az erőgépek bolygóművének szerkezeti kialakítása és beépítése volt. Elég nehéz feladat, mert ilyen beren­dezés nem minden traktor­ban van, inkább a személy- gépkocsik tartozéka. Erő­gépben főleg nyomaték adá­sára használják. Beleznay András, a nyer­tes fiúk tanára megállapí­totta róluk, hogy vasszor- galmúak, bizonyosan jó mérnök lesz belőlük. Németh Lajos, az iskola igazgatója pedig megkér­dezte, hol szeretne mérnök lenni Horváth Dezső. A fiú azt válaszolta: — Természetesen, egy szabolcsi üzemben! (e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom