Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-10 / 160. szám
1975. július 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Rekord munkával, 10 hét alatt új, nagy teljesítményű terményszárító berendezést szereltek össze a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat szocialista brigádjai. A szárító teljesítménye 8 százalékos vízelvonás mellett 30 tonna óránként. (Hammel József felvétele) Általánosan ismert fogalmak kedvezőtlen adottság, a gyenge termőhelyi képesség. Az sem ismeretlen, hogy az állam a mezőgazdasági termelést általában, a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezeteket kiemelten támogatja. A támogatás három különlegesen kiemelt kategóriája az árkiegészítés, a jövedelem-kiegészítés, a fejlesztési támogatás. Milyen mértékű ez a támogatás és mennyiben van hatással a gazdálkodásra, a termelőszövetkezeti tagok jövedelmére, erről készült sokat mondó összesítés a Tisza menti termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. A szövetséghez tartozó 51 termelőszövetkezetből 1970-ben 33 tartozott a kedvezőtlen adottságúak közzé. Ezek a termelőszövetkezetek négy év alatt 1974 végéig 55 millió forintos ártámogatást, 68 millió 566 ezer forint jövedelem-árkiegészítést, és 29 millió 300 ezer forint fejlesztési támogatás kaptak. A több mint 150 milliós dotáció együttes hatásaként' jelentősen növekedett a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek termelése, szilárdult gazdálkodásuk, a tagok jövedelme elérte a megyei átlagot. Néhány szám ezzel kapcsolatban; a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek 1974-ben 97 százalékkal több árut adtak a népgazdaságnak, mint 1970-ben. A tagok részesedése az 1973. évi 13 529 forintról 19 621 forintra növekedett. Ezek alapján is ítélve a megkülönböztetett támogatás népgazdasági szinten, de társadalmi vonatkozásban is kifizetődött. Mindent egybevetve, ma már nem elég, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adott-, sági termelőszövetkezetek gondjaik teljes, vagy részleges megoldását a különle- _JSS_^l.ahiLtéixii^atásióLiuii--. A Szabolcs-Szatmár megyei Kéményseprő Vállalat nyíregyházi üzemében Katona Jánosné kályhacsempét formál. (Gaál Béla felv.) Munkában a Szabolcs Cipőgyár fiatal szabász-szakmunkásai. (Elek Emil felv.) — VONATTAL BUDAPESTRE — TEHERAUTÓK PÓTKOCSIVAL — TALAJTÉRKÉP 236 EZER FORINT HASZONNAL „Ne a műtrágyával takarékoskodjunk” — hangzott el az év elején több értekezleten is, amikor a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatából adódó feladatokról tárgyaltak. A minap találkoztam egy tsz-elnökkel, aki azzal dicsekedett, hogy 236 ezer forint értékű műtrágyát takarítottak meg. Hogyan?-— Nem sajtnáltuk a talajtérképre a pénzt — érvelt Czine Ferenc, a pátrohai Zöld Mező Tsz elnöke. — Kimutatták a talajvizsgálatok, hogy egyes tápanyagokkal nálunk telített a talaj. Például a tervezettnél sokkal kevesebb káliumra van szükség, de akadnak táblák, ahol a korábbi foszfor és nitrogén anyagokra sincs szükség. A tudomány segítségével a tavaszi vetéseknél a tervezett hat-hét mázsa műtrágya helyett három és fél mázsa vegyes műtrágyát használtunk. Annyit adtunk, amennyi a tervezett terméstátlaghoz szükséges, így takarítottunk meg 236 ezer forintot. Természetesen Pátrohán nemcsak a tudományt, hanem az egész tagságot segítségül hívták. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen, azt megelőzően pártcsoportmegbeszéléseken, taggyűléseken és brigádértekezleteken cseréltek véleményt, gyűjtöttek javaslatokat, amiből megszületett az egész termelőszövetkezet takarékossági terve. Az így összeállt terveket a vezetőség lebontotta üzemegységekre, ágazatokra, munkahelyekre. Ezt a középvezetők írásban kapták meg, így papíron van ki miért felelős. Ez már nem javaslat, óhaj, hanem terv.. Üjra megállapították az üzemanyagnormákat. Megszabták, milyen állattal, milyen takarmányt etethetnek. Például a lovaktól megvonták a lucernát, azt a tejtermelő teheneknek adják. Az igás állatok jól megvannak réti szénán is. Korábban egy hónap alatt átlagban ötezer kilométert mentek a szövetkezet személygépkocsijai és a mikrobuszok. Most havi 3 ezer kilométerben maximálták a megtehető utat. Ma már nem kell mondani a szövetkezetben egy vezetőnek sem, hogy ne menjen Pestre kocsival, hiszen túllépés esetén nemcsak a gépkocsivezető, hanem a használója is rosz- szul jár. — Munkaszervezés, fegyeZOLI A TREPPEN gépek kezelését. S nemcsak a szakmát ismerte meg, hanem az embereket, a munkásokat — és a mozgalmi munkát is. Csak egy, két órát tölt az irodán, amig a csoportjához tartozó tizenegy munkás teljesítményével kapcsolatos adminiszráci- ót elvégzi. Aztán siet a treppre, vezeti a targoncát, emelgeti a papírkötegeket. Az igazsághoz tartozik, hogy anyagi érdek is fűzi a fizikai munkához, mert a csoport teljesítményétől függ az ő fizetése is. Természetesen nem az anya- giság miatt végez példamutató munkát. A párttag kötelességei között ez is szerepel: „Mutasson példát a munkában, hivatásának teljesítésében”. A személyes példa- mutatásnak eredménye ■ számokkal is mérhető. Csoportja havonta 115— 120 százalékra teljesíti a tervét. Példamutatása nemcsak a munkában, de a magánéletben, az emberi kapcsolatok kialakításában, a társadalmi tulajdon védelmében és az élet szinte minden területén megmutatkozik. Fejleszti tudását, gyarapítja politikai műveltségét. Alig hogy párttag lett, beiratkozott a marxista középiskolába, rendszeresen olvas. • A csoportban úgy tart fegyelmet, hogy senki sem haragszik rá, véleményét mindenütt, a pártgyűléseken is bátran kifejti. Ügy érzi: megbecsülik. November 7-én Kiváló ifjúsági vezető címmel tüntették ki, s ehhez a vállalat pénzjutalmat adott. A másik műszakban egy jól dolgozó idősebb műnkás kérte a vezetőket, hogy az 3 csoportjába jöhessen dolgozni. Az emberi ragaszkodást tartja az egyik legnagyobb elismerésnek. Nábrádi Lajos lem, takarékosság, ez a három fogalom egymástól nem választható el — mondja Czine Ferenc. — Az első kettő nélkül nincs is takarékosság. Hadd mondjak el egy példát. Nem egyszer előfordult, hogy Nyíregyházára az egyik tehergépkocsink növényvédő szerért ment, a másik zsákokat hozott. Ezt a terhet egyetlen teherautó haza tudta volna hozni pótkocsival. Határozatot hoztunk, hogy pótkocsi nélkül, ha van mit szállítani, egyetlen teherautó sem közlekedhet. Nagy gondot fordítunk az üresjáratok kiiktatására. Az ésszerű takarékossághoz tartozik, hogy a termelőszövetkezet saját kitermelésű fából és bontásból származó anyagokból építkezik. Egy, évente 3000 hízót kibocsátó sertéstelep építéséhez csak cementet, sódert és szöget vettek. így elérték, hogy ez a jelentős épület egymillió forintba se került. Lehetne még sorolni a vásárlások megszigorítását, a sokat fogyasztó, kiöregedett gépek selejtezését, amiket szétbontottak és a használható alkatrészeket felhasználják. Ide tartozik a jobb minőségre való törekvés is, például több exportot nyerni ugyanabból a mennyiségből. Talán így nagyon is szépnek tűnhet a pátrohai takarékosság, mintha minden úgy menne, mint a karikacsapás. — Nem — válaszol az elnök. — A többség, az egész közösség érdekében egyes embereket fegyelmezni is kell. Aki jól teljesíti a takarékossági tervet, jutalmat kap, de aki pazarol, büntetést fizet. Még mindig sok lehetőségünk van a gépek működtetésének jobb szervezésében. Tovább kell korszerűsíteni általában is a munkaszervezést. Nem nagy dolog, de a tiltás ellenére is gyakran találok a lovak előtt lucernát. Pedig a fogatosok is tudják, hogy a jó minőségű lucerna a tejet adó tehenek takarmánya. Fél év sem telt el, hogy Pátrohán elkészítették a takarékossági tervet. A mező- gazdaságban nem mérhető minden termelés havonta. A földek általában egyszer teremnek évente, öt-hat hónap telik el, amíg a sertés meghízik. Tehát, a végtermékek olcsóbb előállítása csak az év végén derül majd ki teljességében. Egy azonban biztos, a takarékosság startja Pátrohán bizakodásra jogosít. Csikós Balázs ják. Számukra is fontos, — — ha úgy tetszik kötelező — hogy a takarékos gazdálkodás mellett a hatékonyság növelésére törekedjenek, feltárják a tartalékokat és a rendelkezésükre álló berendezések kapacitását jobban hasznosítsák. Ha mindezekkel együtt a termelési fegyelem is szilárdul, úgy a jövedelemképződés egyre nagyobb arányú lesz és mindinkább kevesebb hányad kell ahhoz, hogy költségeiket saját jövedelmeikből fedezzék. (seres) Harminckétéves fiatalember Kubassy Zoltán. A tengernyi papírhalmaz között leszáll a targoncáról és kérdésünkre a tőle megszokott kedves szavakkal emlékszik vissza 1972. májusára, amikor felvették a pártba. Egyik ajánlója volt a vállalati KISZ-szervezet. a másik a városi KISZ-bi- zottság akkori titkára. így joggal mondhatja, hogy szinte az egész város fiatalsága, kezeskedik megbízhatósága, és jó munkája mellett. Vegyipari technikumot végzett, de maga is mun-, kás, bár csoportvezetőként tartják számon. Szívesen, jóleső érzéssel emlékszik vissza az első pártmegbízatására. Azt mondták neki: mint szak- szervezeti bizalmi, legyen összekötő a párt és a szakszervezet között. A gumigyárból jött a papírgyárba, az itteni vezetők a fővárosba küldték, ahol elméletben ismerkedett a papírgyártással. Később egy Prága melletti papírgyárba ment, ahol a gyakorlatban tanulta a A szervezés nem öncél: folyamatos munka Beszélgetés Valkó Mártonnal, az SZVT főtitkárával Június végén Nyíregyháza adott otthont a második szervezéstudományi nyári akadémiának. Az ötnapos rendezvényen az ország nagyvállalatainak szervezői gyűltek össze, cserélték ki tapasztalataikat. Az aka. démián előadást tartott Valkó Márton, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkára is. Megkértük, hogy értékelje a nyári akadémiát, beszéljen a szervezés- tudomány helyéről és szerepéről a mai gazdasági életben. Milyen helyet foglal el a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság? . — Az SZVT a. MTESZ -tagegyesületeként széleskörű országos és nemzetközi aktivitást fejt ki á szervezés és vezetés tudományának művelésében. Hazai és nemzetközi konferenciák, klubtevékenység, tanfolyamok szervezése, munkahelyi vezetőképzés, szakirodalmi fordító szolgálat, a szervezési kiskönyvtár köteteinek a kiadása és az Ipargazdaság című szaklap megjelentetése e tevékenység külső, látható formái. Az SZVT-nek jelenleg 34 szervezete van a megyékben, illetve a nagyobb városokban. A tagok száma több, mint 7 ezer, s közöttük örvendetesen nagy a fiatalok részaránya. Mi indokolta, hogy előtérbe került a szervezési tevékenység, s önálló tudományággá fejlődött? — Három dolog indokolja, hogy új tudományágról be. szélünk. Az egyik a gyökeres társadalmi átalakulás, a termelőeszközök közös tulajdona. Ezért a tőkés munka, és üzemszervezési módszereket csak kellő kritikával, politikai céljainknak alárendelve alkalmazhatjuk. A másik ok a műszáki-tudományos forradalom gyors kibontakozása. Nem egyszerűen eszközt és embert kell szervezni, hanem bonyolult rendszereket kell működtetni. Hogyan értékeli a nyári akadémiát? — Ami Nyíregyházán történt az a megyei szerveset kezdeményezésének köszönhető. A megrendezésre megvannak az ideális feltételek a tanárképző főiskolán. Egyöntetű volt a vélemény, hogy sokát adott az akadémia az előadásaival, a vitáival annak az ötven embernek, aki részt vett munkájában. A foglalkozások igen gyakorlatiasaknak bizonyultak, mivel az ötven kiemelt nagyvállalat szervezői vettek részt az akadémián, ezért a gyakorlati haszna is mérhető. A tavalyi, s az idei tapasztalatokból tanulva a jövőben nagy mértékben kell, hogy éljünk az audiovizuális eszközökkel, szó lehet egy mintaszervezés bemutatásáról is. Milyen tapasztalatok kerültek most előtérbe? — Vannak témák, amelyen el kell gondolkodnunk. Ilyen például a szervező és a vezető kapcsolata. Hiszen maga a szervezés mindig a meglevőnek a kritikája, s ez nem minden vezetőnek kellemes. Az álláspont: a szervezőnek bizonyítani kell, nem dönteni, hanem javasolni. Ugyancsak fontos az üzemi demokrácia kapcsolata a szervezéssel. Nem lehet az egyéni és a csoportérdek ellenében szervezni. Egy másik a szervező és a műszaki fejlődés kérdése. Megyejárásunk során például Nyírbátorban egy építkezésen 11 lapátoló embert számoltam össze. Mennyire időszerű most is a szervezési intézkedésekről beszélni? — Bebizonyosodott, hogy a szervezés nem lehet kampány. A párt- és kormányhatározatok után nagy nekibuzdulás történt, azóta lehiggadt a szervező munka. Már vannak olyan eredmények, amelyek bizonyítják, hogy a szervezés hasznos, folyamatos munka. A mai gazdálkodásban pedig, a tartalékok feltárásában és hasznosításában elengedhetetlenül fontos, hogy jó szervezéssel is felkészüljenek egy-egy vállalatnál változtatásra — fejezte be Valkó Márton. L. B. Támogatás és eredmény A takarékosság startja Pátrohán I
