Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
2 KELET-MAGYAR0RS2ÁG 1975. július 31. Hat gyerekkel nem könnyű HONISMERETI NYÁRI EGYETEM * A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán Háror.i pici gyerekük volt, amikor rájuk rontott az árvíz. Ezen a helyen állt a kis ház. ahol most a még befejezetlen új. Csakhogy azóta meg három gyerek született. Egyik kicsi, a másik piri. Mint az orgonasípok. S Vineze János, az apa még most is csak alig harminc esztendős. Sok gonddal, hat gyerekkel nem köny- nyű. Méhtelek vége. Kossuth utca 15. Félig bepucolt ház néz a sáros útra. Előtte rozoga drótkerítés, s belül zsibongó kislibák, csivitelő csirkék serege. Az árvíz óta*a házfeljáró lépcsőzete, korlátja sem készült el teljesen. Hátul az udvarban seregnyi aprójószág. Nagy a család, egy a kereső, pótolni kell a ház körüli jövedelemből. ÁRVÍZI LAKÁS Sz/—3-as árvízi lakás. Két szoba, konyha. Vineze János és családja él-lakik itt. ök vannak nyolcán. Ideiglenesen itt él velük a nővére és gyermekei is. Tizenkettőn. Szegényes környezet. Egyik szoba tele fekvőhelyekkel. A másikban tv-készülék. Nem az övéké. Hozta a sógornő. A díványon egyik kislány fekszik. Most érkezett haza nem régen az iskolából. Lázas, beteg. Itt a szobában ülünk le. Vineze János rágyújt, munkára készül a tsz-be. Olyan távol vannak a világ sodrásától, hogy innen még ha panaszkodna sem hallanák messzire. De nem panaszkodtak eddig hivatalos helyen. Pedig szólhattak volna, segítségért tarthatták volna a markukat, mint nagycsalád. Panaszolja a vékonyka asszony, hogy szűkösen élnek. Látni is. A gyerekeken alig van ruha. — Erre már nem jut *— így a fiatalasszony. — Anyu- kámék szoktak küldeni, meg a testvéreim. Nekik is van gyerekük, s amit kinőnek azt megkapják az enyéim. Eny- riyi száj szinte mindig éhes, s adni kell, főzni mindennap valamit. Egyedül hoz a házhoz pénzt Vineze János. Legtöbbször a felesége veszi fel. ß érház. Este. Tizenegy után. A környéken csend. Az utolsó tévék is kimúltak. A család lefeküdt. Meleg van, kegyetlenül. Forgolódnak az ágyban. Aztán egy kapucsapás. Durrr! Nótázva kocog valaki felfelé a lépcsőn. Sej az- idesanyám ... Nem túl hangos. De borízű. Kicsit. A csendben minden nesz hallik. Kulcscsörgés. Kaparászás a zár körül. Tipikus. Aztán csikorgás. Durrr! hazaért. Léptek. Ki-be. Cipős kopogás. Konyha. Most a fürdőbe megy. Vízcsobogás. Ki. Be. A házaspár minden lépést nyomon tud követni. Lehuppannak fent. Aztán némi csend. Üjra léptek. Egy szék felborul. Kihúzza a pasi a rökát. Csikorog. Nyiii! Lecsapódik. Bumm. Latolgatják: lefekszik már? Vagy még nem? Kimegy. Bejön. Aztán két perc csend. Aztán egy koppanás. Kopp. — Lehúzta a cipőjét. — Az egyiket. Most különösen, hogy hazajött á méhteleki Uj Élet Tsz- be dolgozni. Ez év februárjáig Zajtán a keverőüzemben dolgozott. Oda járt át. — Ott zsákoltam. Rettentő $ehéz munka. Havonta 2500 —3000-et kerestem. Nem bírtam már. Itthon az állattenyésztésben dolgozom, a tehenészetben a hízómarhák mellett. Jobb is itt, könnyebb is ez a munka, a lábom visz- eres, a cipekedést már nem bírtam. És itt is megvan any- nyi, amennyit a keverőüzemben kerestem. ZSÁKKAL IS ELFOGYNA... Ilyen nagy családban zsákkal is elfogyna a pénz. S kétszer indultak az életnek. — Ami ennek a háznak a helyén volt, a régi lakást 10 ezer forintért vettük. Úgy kuporgattuk rá a pénzt megvonva a szánktól is. A három gyermekhez most még három született. így már nagyon nehéz — magyarázza az asszonyka. Kettő jár iskolába. Gyuszi másodikos, Jancsi elsős. A többiek még kisebbek. — Ezektől mozdulni sem lehet — nyit be a másik szobába, s mutatja Vinczéné az ott kuporgó csöppségeket, a nyolchónapos Attilát és a többieket. Fiatal mama otthon hat gyerekkel. Mos, főz, takarít, ellátja a jószágot. Évente egy kismalacnyira telik csak. Most még ezt sem tudták megvenni. A ház még befejezetlen. Hiányzik a kerítés, az ablakok festésre várnak, árválkodik a fürdőszoba. Hat kicsi várja. És fizetni kell, mert így illik, az árvíz után épült házra. A fizetésének 33 százalékát fogják le. Ez az Sz/—3- as lakás 150 ezer forintba Koppanás Várnak. De elindul. Egy zoknis, egy cipős. Aztán csend. A második koppanás nem jön. Pedig csak a fél cipőjét húzta le. A másik rajta van. Egészen biztos. A feleség: — Mikor húzza már le?! A férj: — Biztos le fogja. Nem húzza. Egyre idegesebbek. Miért nem húzza már azt a hétszentségit! Huzza már! De csend van. — Csak nincs valami baja? — Szerinted hol van? — Az ágya mellett. Ott koppant. Autó se jár. Légy se zümmög. Síri a csend. De a koppanás nem jön. Levette és letette? Nem. Még egy cipőnek koppania kell. — Menj fel. — Még nem. került. 130 ezerig kamatmentes. — Mikor, hogy keres, any- nyit vonnak. Ha metszett, akkor ezerrel is többet, mert többet keresett. A családnak nem sokkal jutott több. Április gyenge hónap volt — mondja az asszonyka. Ha az 1600 forint családi pótlékot nem kapnám, nem is tudom mi lenne velünk. A FÉRJEM LEBESZÉLT Kérdezem, kértek-e már valakitől, valamelyik hivatalos szervezettől segítséget? Nem, dehogy kértek. Eszükbe sem jutott. Meg félnek is. Attól tart Vineze, hogy akkor nem lenne az övé, családjáé a ház. Mi lenne ezekkel az apró emberkékkel. Tanácstalan most is. A felesége is. Ki tudná, hogy lenne jobb"? — Én már akartam írni valahová, hiyatalnak, de a férjem lebeszélt — említi Vinczéné. Férje hallgat. Végül megszólal. — Talán az segítene rajtunk, ha csökkentenék a visszafizetést. Most 25 év alatt kell kifizetni, vagy ha ezt meghosszabbítanák 30 esztendőre. Talán ez lenne a legnagyobb könnyítés. Talán. Tízezret összekuporgattak. Lakást vettek. Elvitte az árvíz három gyerek feje felől. Most új lakás van, de hat gyerek. És ezek nőnek, növekednek. így már nehéz. Vineze alig várja, hogy a most legnagyobb kilenc esztendős munkára fogható legyen. Abban reménykedik, ha ezek is keresnek majd. Farkas Kálmán Fél óra. Még egy negyed. Koppanás nincs. — Menj. — Megyek. Pongyola. Papucs. Lépcsőn fel. Tétovázás. Aztán csenget. Egy kicsit. Semmi. Nagyobbat. Semmi. Hosszan. Mo- corgás. Ajtónyitás. Álomtól ködös szem. Réveteg nézés. Férj szemlél. Tetőtől. Talpig. Igen. A fél lábon cipő. A felén zokni. Csíkos. — Az istenért, húzza le a cipőjét uram! — Mit? Ja. A cipőmet. Miért? Értem. Jó. Lehúzta. Az ajtóban. Csendesen. — Ne így. Várja meg, míg lemegyek. Ejtse le, hogy kop- panjon. egtörtént. Koppant. Fellélegeztek. Most mär jó. Lent elalszanak. Fent a félcipős még csodálkozik. Delirium? Álmodik? Miért. Aztán elalszik. Semmi.. Csak a falak. Vagy csak álom volt? (bürget) Augusztus 4-től 15-ig Nyíregyházán első alkalommal rendezik meg a Honismereti Nyári Egyetemet a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács, a Hazafias Népfront és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében és támogatásával. A nyári egyetem színhelye a Bessenyei György Tanárképző- Főiskola. Augusztus 4-én délelőtt érkeznek a résztvevők, délután 4-kor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, majd városnézés következik. Este NyíregyháA megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál kaptuk a tájékoztatást a Nyíregyháza város központjában, a Zrínyi Ilona utcában megnyíló új szakboltról, a Tejbárról. A tejipari vállalattal együttműködve indul az új vállalkozás, melynek célja, hogy a városi és a vidéki lakosság a mai igényeknek megfelelő, korszerű ellátásban részesüljön. A Tejbár alapterülete 150 négyzetméter és a hűtőapparátusa 3000 liter. A Tejbár lesz a város legnagyobb és legkorszerűbb szakboltja, ahol a vásárlók a tej és tejtermékeken kívül meleg kávét, kakaót, • péksüteményt, cukrászsüteményt, presszókávét, főtt virslit, kolbászt, grillcsirkét és üdítő, valamint turmix italokat vásárolza történetéről, fejlődéséről, mai helyzetéről hangzik el előadás, melyet filmvetítés követ. A nyári egyetem programjában előadás hangzik el az interetnikus kapcsolatokról a kelet-európai népek folklórjában, a bokortanyák népéről, a magyar néprajzi atlasz munkálatainak eredményiről, a tájhoz kötöttség és az egyetemesség kapcsolatáról az irodalomban, a magyar városok történeti fejlődéséről, osztálytagozódásáról, a helynehatnak, fogyaszthatnak. A Tejbár reggel 6-tól este 6-ig tart nyitva. F. P. SZEREL A MEDICOR Kilenc vállalat kötött szocialista szerződést arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, ez év november 7-re átadják rendeltetésének az új kisvárdai kórházat. Az épületek átadása után most már a szerelőké a szó. Teljes készültséggel dolgozik már a MEDICOR Művek is, hogy az orvosi műszerek, berendezések, s a hozzájuk tartozó vezetékek szerelését mielőbb, a vállalásoknak megfelelően elvégezze. vek szerepéről a tájtörténet feltárásában. Helyet kapott az augusztus 15-én befejeződő nyári egyetem programjában olyan előadás is, mint Krúdy és a Nyírség, Irodalmi hagyománykutatás Sza- bolcs-Szatmár megyében és az egyetemes irodalmi kultúra, Szabolcs-Szatmár jelene és jövője. Filmvetítések, kirándulások teszik változatossá az ország több vidékéről hallgatókat fogadó nyári egyetem programját. Munkáslakás? 1973. január 1-én lépett életbe a kormányhatározat, mely szerint a vállalatok, gyárak részére lehetőséget adnak, hogy munkáslakást vásároljanak az OTP-től a fizikai munkásoknak. A Taurus nyíregyházi gumigyárában száztízen adták be lakáskérelmüket, s közülük az üzemi négyszög tizenöt főt javasolt. Az OTP-től azonban csak tizennégy lakást kapott a gyár. A továbbterjesztő az üzemi négyszög által javasoltak közül egy munkáscsaládot kihagyott, — a családfő villanyszerelő és egy gyerekkel albérletben lakik — holott a lakásra felterjesztett nevek között nőtlen és adminisztrátor is van. Felvetődik a kérdés: milyen elv alapján hagyott ki a munkáslakás-akcióból éppen munkást az üzemi négyszög javaslatából az, aki a névsort az OTP-hez felterjesztette? N. B. A SZABADTÉRI FIDELIO Ezúttal az ország legkülönbözőbb vidékeiről érkezett tízezer fiatal részvétele avatta ünnepivé a Szegedi Ünnepi Hetek hétvégi programját:' karneváli felvonulás, ifjúsági nagygyűlés, s a Fidelio szabadtéri premierje, fiatalokkal a lelátón. A felújított szabadtéri játékok történetében először került színre Beethoven alkotása. Aligha tévedünk: hazánk felszabadulásának évfordulóját nehéz méltóbb színházi ünneppel tenni emlékezetessé ennél a szabadságoperánál. Még- sincs kockázat nélkül a vállalkozás, hiszen a mű vizuális értelemben statikus, a játékok hagyományos színpadi eszközeire, a zászlós tömegjelenetekre, hatásos tablókra csupán a finálé nyújt lehetőséget. Az előadás rendezője, Szinetár Miklós is nagy kísérletnek tartotta, melynek eredménye — a közönség fogadtatása — csak később regisztrálható. — A teret beborító börtönmonstrumon belül történik minden — magyarázta a rendező. — A börtönjelleget hangsúlyozzuk, mint az elnyomás jelképét, miként Beethoven operája sem a konkrét cselekményt elaprózva, annak kibocsátásán építkezik, hanem a szimbólumot ragadja meg, az elTömcgjelenet a 2. felvonásból. nyomás kontrasztjából fölmutatva az emberi boldogság szédítő mámorát, a szabadságot. Az opera jel- képrendszere sugallja, hogy nyissunk teret a néző fantáziájának: a börtönlakók számokat viselnek, mint egykor a hitlerista haláltáborokban, vagy mint ma, például Chilében. Felszabadulási évfordulóra a Fidelio magyar nyelvű előadásban került a dómszínpadra. Vaszy Viktor vezényletével, főbb szerepeiben Horváth Eszterrel, Simándy Józseffel, Faragó Andrással, Gregor Józseffel. Szöveg: Nikolcnyi István, kép: Enyedi Zoltán. M Augusz.us első napjaiban nyílik Tejbár a belvárosban VINCZE JÁNOS MÉHTELEK, Kossuth utca 15.
