Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
8 KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1975. július 27. Másokért fáradozók ASSZONYOK HÓFEHÉRBEN E gyre több azoknak a nőknek a száma, akik már fiatal korban magas társadalmi megbízásnak tesznek eleget. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vásárosnamónyi üzemegységében nemcsak a férfi- és a nődolgozók aránya, hanem a szakszervezeti, párt- és üzemi vezetésben részt vevők aránya is megegyezik. Pedig jóval nehezebb munka után, család mellett vállalati ügyekkel is foglalkozni. Jó néhányan megbirkóznak ezzel a hármas feladattal és tevékenységük jelentős része a közösségi munka, az üzemegység gondjainak megoldása. Csatlós Imréné nyolc éve dolgozik a vállalatnál, a szegezőknél, az üzemi párt-vb tagja. A férje is itt van, két gyermek anyja. Fél nyolctól negyed ötig dolgozik, csak ezután van ideje a vállalati problémákkal foglalkozni. — Nagyon sok megoldásra váró feladatunk van. Három hete új terméket, ún. fórumládát készítünk, és még ennek a gyorsabb, jobb összeállítását nem tudtuk begyakorolni. így a fizetésünk egy kicsit csökkent. A korábbi termékkel mindig 100 százalék feletti eredményt értünk el. Előfordul az is, hogy a megfelelő szegből kevesebb van, így a hiány is lassítja a termelést. , Foglalkoznak a gondolattal, hogy valamennyi nő egy műszakban, nyolctól fél ötig dolgozzon. Kényelmesebb lenne, mert így délután, este a családdal maradhatnának. — Megértjük a vállalat gondját is, hiszen így nem tudnánk a gépeket gazdaságosan kihasználni. A mostani három műszak helyett a kettő is jobb lenne. Az sem megoldás, hogy a nők egy műszakban dolgoznának, a férfiak egy része pedig délután is, mert ezt a munkát ők nem vállalják ezért a fizetésért. A nők teljesítményre dolgoznak, átlagkeresetük 1800—2000 forint. Csatlósnét gyakran felkeresik a munkatársai különböző gondjaikkal. — Nemcsak a munkánál felvetődő problémáikat mondják el, hanem előfordul az is hogy arra panaszkodnak, nincs hús vagy zöldség az üzletekben. Vb-üléseken is gyakori ez a téma. Szeretnénk még több segítségeFkapni az ehhez hasonlók megoldásához is. Nemrég valamennyien részt vettek a fürdőépítésért végzett társadalmi munkában. Gyakori a kommunista műszak is. Nagy Ibolya a vállalati szakszervezeti tanács, a Hazafias Népfront-vezetőség és az igazgatótanács tagja, négy éve szocialista brigádvezető. Csoportja az u. n. „anyaműszak”, ahol kismamák és a szülési szabadságról visz- szajött kisgyermekes anyák vannak, ök mindig egy műszakban, nappal dolgoznak. A brigád nem tűrné Sok a fiatal is a tejüzemben, többségüknek ez az első munkahelyük. Meg kell szokniuk a fegyelmet, a rendet — és a munkaidő minél jobb kihasználását. Ez utóbbival A rend a lelke mindennek... sck helyütt vannak gondok — köznyelven lógásnak nevezik... — Nálunk nincs panasz ilyesmire. — Gasparik Judit körbemutat: — Amint a gépek megállnak, a dolgozók már maguktól is hozzáfognak valamihez... Csellengőket, lógósokat nem nagyon találnánk ... A brigád sem tűrné. Még csak kezdődő a brigádmozgalom a tejüzemben. Gasparik Judit a Hámán Kató brigád vezetője, a „tejfölösöké”. — Jól együtt van a brigád — mondja. — Ha szükséges, ráhúzunk, négy óra után is bent maradunk a gépek mellett... Ha meg kell csinálni ötvenezer pohár tejfölt, akkor bizony nincs pihenés. A gépeink, sajnos, a kelleténél többször állnak meg valami kisebb- nagyobb hiba miatt. Viszont a jó ritmus megtalálásával sokat behozhatunk... Ha a tejföl utántöltésével, a rekeszek behúzásával nem vesztegetünk sok időt, hanem közben is megy a gép, akkor nincsenek zökkenők. Pest után — Én Pesten dolgoztam ezelőtt, szövőgyárban. Az ottani tempóhoz képest ez nem nagy — viszont az itteni, talán fölöslegesnek tűnő sok-sok takarítás kitölti az időt, mert nagyon fontos. .. — teszi hozzá Kozma Lász- lóné. — Mi a Váci Mihály brigádban dolgozunk a tejtöltőnél. Van három idősebb dolgozó is a brigádban — őket igyekszünk követni. A legrégebbi Hadabás Józsefné. ö aztán mindig talál tennivalót, mindenki számára — mosolyog a fiatalasszony. Talán úgy tűnik: sokat beszéltünk a takarításról, a tisztaságról. Szinte többet, mint magáról a munkáról. Viszont a magyarázat kézenfekvő: ha a tejüzemben nincs rendben a higiénia, akkor hiába a jó munka, hiába készül el időre a sok ezer liter zacskós tej, poharas tejföl — a fogyasztók egészségét veszélyezteti. A tisztaság itt nemcsak a fél egészséggel egyenlő ... Tarnavölgyi György MUNKA ÉS JUTALOM Ezüstérmesek Nyírmadán „Nincs, később lesz“ — Elég sok probléma adódik és a különböző fórumokon igyekszem a legmesszebbme- rtőkig képviselni és megoldani a rám bízott ügyeket. Valószínű, hogy ősztől a mátészalkai faipari szakközépiskolába fogok járni. így munka mellett tanulhatok is, és a megbizatá- spmnak jobban eleget tudok tenni. Káté Antalné az üzemi nőbizottság elnöke, a vállalati szakszervezeti tanács tagja öt éve dolgozik az üzemegységnél az „anyaműszakban”. Három kisgyermeket nevel otthon. — Igyekszünk az asszonyok gondjait képviselni a vállalatvezetőség előtt. Ami a vezetésén áll, mindent megtesznek az érdekünkben. Például ha a termeléssel vagy a bérrel kapcsolatos az ügy, de ha személyes problémánk van, azt is igyekeznek orvosolni. Most éppen Káténé van bajban. Bedőlt a házuk oldala, de nem javíthatják meg és tíz éve nem építhetnek hozzá, mert szanálni fogják. A tanácsi lakás azonban még késik. Aki mindig a nők ügyében fáradozott, most az vár segítséget. Tóth Kornélia Műszakkezdés, reggel nyolc óra a nyíregyházi tejüzemben. Fehérköpenyes, -kendős lányok és asszonyok sürögnek-forognak a gépek között, kezükben törlőruha. Mossák a makulátlannak látszó alkatrészeket, törölgetik a gőzölgő rekeszmosóból kikerült ládákat. — Mindig ezzel kezdünk reggelenként — teszi le a nedves törlőt a fekete hajú fiatal- asszony, Kozma Lászlóné. Aztán lekászálódik a még csendes tejtöltő gép tetejéről. — Az a gép már dolgozik — mutat a leghátsó tejtöltőre. — Sorban indulunk, az enyém ez a középső. Fél kilenckor általában én is elkezdem. Addig tisztogatom a gépet — bár tegnap műszak után lemosták. Viszont semmiféle szennyeződés nem lehet rajta. Nagyon fontos nálunk a tisztaság ... Rendeléstől függően — Tízre általában teljes üzemmel megyünk — magyarázza Sztojka László főművezető, aki előzőleg végigkalauzolt az üzemen. — így tizenkettőre készen van a kiszállítandó mennyiség. Persze attól függ, mennyi a rendelés ... Meglehetősen változóak az igények. Különösen tejfölből, vajból. A tejföltöltés még nem kezdődött el, a gépeket tisztítják ott is a dolgozók. Mindany- nyian nők — a gyár háromszáz munkásának hetven százaléka nő. Gasparik Judit csoport- vezető utasításokat ad, egyik géptől a másikhoz lép. — Itt is a tisztaságra fordítjuk a legnagyobb gondot. Ha készen vagyunk a gyártandó mennyiséggel, akkor is takarítás, mosás, törölgetés következik. Mindig van valami tennivaló ... — Megszoktuk már — egészíti ki Kozmá- né —, hogy ha leáll valamilyen okból a gép, akár műszaki hiba, akár más miatt, akkor nekilátunk a takarításnak. A csöveket, az alkatrészeket, a rekeszeket, a padlót, mindent lemosunk .. . Utazás a gyermekruhák körül A legjobb gépesítés mellett is meg kell fogni a kapa végét a Nyírmadai Állami Gazdaságban. A Petőfi Sándor ifjúsági brigád tagjai szorgalmasan kapálják a szőlőt. Az ifjúsági brigád nagyon jól összeszokott. Nemcsak a munkát végzik közösen. Együtt vannak a kikapcsolódásban, a pihenésben, a szórakozásban is. Részt vettek a szocialista brigádok vetélkedőjén, a megyei döntőn, az állami gazdaságok közt másodikok, „ezüstérmesek” lettek. Az ötfős csapat két tagja, Sebők ^Miklósné és Bányácski Mária csak néhány perore hagyja abba a munkát. — A témaköröket felosztottuk egymásközt — kezdi a beszélgetést Sebőkné. — Én a község fejlődéséből készültem. Bizony, most ismerkedtem meg jobban a harminc év alatt elért eredményeinkkel, pedig régen itt lakom. Bányácski Mária magyar irodalomból készült. Politika és történelem volt a másik téma, szakmai ismeretekből az egész csapat felkészült. — Vásárosnaményi tanárok segítettek bennünket. Elég hosszú időt töltöttünk a községi könyvtárban is, hozzáolvastunk könyveket, tanulmányokat, filmeket néztünk és előadásokat hallgattunk meg. A versenyen semmilyen segédeszközt nem lehetett használni, így mindannyian igyekeztünk a lehető legtöbbet „beszedni”. A gazdaság vezetői a várható szakmai feladatokra készítették elő. a csapatot. Reggel hattól fél ötig dolgoztak, utána napi 2—3 óra tanulás következett. — A hosszú felkészülés, a sok munka végül is meghozta az eredményt. Még a községi verseny után a csapat tagjai egyhetes Zakopanéi jutalomüdülést nyertek. Csodálatos élményben volt részünk, a wielicskai sóbánya, a drótkötélfelvonóval az utazás, az aus- wietzi koncentrációs tábor felkeresése fejlet- hetetlen volt. Esténként a szállodában találkoztunk a külföldiekkel és végig nagyon jól éreztük magunkat. Az ifjúsági brigád minden tagja egy alapszervezethez tartozik. Dorka Antal KISZ- titkár elismeréssel beszél róluk: — A Petőfi Sándor ifjúsági brigád alkotja az alapszervezet gerincét. Sok jó ötletük van, érdemes és mindig lehet is számítani rájuk. Nemcsak a termelőmunkában, hanem vállalásainkban, a KISZ-munkában is. T. K. Sebők Miklósné Bányácskó Mária A vásárolni akaró édesanyák a második, vagy a harmadik boltban hallott „nincs” szóra joggal fejezik ki elégedetlenségüket. Persze a legtöbb boltban a kereskedők nem hibáztathatok a hiánycikkekért, a vásárlók haragja mégis náluk csapódik le. A nyíregyházi Nyírfa Áruházban július 22-én kiállítást nyitottak a Bölcsődétől az iskoláig címmel. A gazdagnak látszó kiállításon egyetlen gyermekcipőt sem láthatunk. Az áruház vezetői önkritikusak, nem propagálják azt, ami nincs, vagy ami hiányos. A halász-' csárda melletti gyermekruházati bolt vezetője a fővárosban van, árut rendel, sőt, „áruért harcol”. Már az őszi ruhákat és cipőket is megrendeli, hogy idejében megérkezzenek. Nem rajtuk múlik a hiány. Farkas Gézáné, nyíregyházi lakos férjével és kisfiával szemléli a cipőosztályt. Nekik is 22-es cipőcske kellene. Erre mondja az üzletvezető-helyettes: — Jöjjenek be a hét végén, biztosan lesz. — Nincs napozónk 3—4 éves gyerekekre, igaz, ezt tudják pótolni hasonló ruhadarabokkal. Tíz—tizenhárom éves fiúknak viszont nincs nadrág, később talán lesz. Bébiárukból bő a választék, mert ezekből bőven gyárt az ipar. A nyírmadai iparcikkbolt cipőosztályán sokat mond a plakát felirata: „Mindent a gyermekért!” Itt kelengyeholmi van bőven, a kismamák öt-hat féle ruha és cipő között válogathatnak. De... Nincs nyári ing, rövid ujjú pulóver, hiányzik a papucs, a szandál. A vásárosnáményi áruház cipőosztálya színes és zsúfolt. Van itt NDK és osztrák gyártmányú cipő is öt—tízéves gyermekeknek, az apróságok szülei azonban itt is gyakran hallják a „nincs” szót. Egy kicsit odébb, a gyermekruházati osztályon az eladónő ezt mondja: — Nincs minden korosztályra zokni, harisnya, hiányoznak a napozók, a csipkepólya- betétek. Határszéli község Barabás. Az itteni iparcikkből! előtt gyermekkocsit tol Gacsályi Csabáné. Megáll és szomorúan mondja, hogy férjével bekocsikázták az egész megyét és sehol nem kaptak kis nyári inget. A nyírbátori áruház gyermekosztályán szintén gazdag a választék, az eladók azt mondják, az áruház vezetői a fél országot bejárják, hogy árut szerezzenek a kicsinyeknek. Néhány áruból azonban itt is krónikussá vált a hiány. Ezt igazolja Somogyi Andrásné is, aki három és fél éves kisfiára kapott inget, de másfél éves kisfiára már nem. Nábrádi Lajos Gaál Béla felvétele Csillogó csőrengeteg szövi át a csarnokot, a tartályok között vidáman rikíta- nak a színes, műanyag rekeszek — ami a tartályokból a ládákba kerül, az viszont hófehér: tej, tejföl.
