Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 27. CLBONTANAK HATVAN GARÁZST NIMCS' NE IS KERESSE! HOGYAN LEHET, MIÉRT NEM LEHET Hattyúnyak és társai Garázst építeni Nyíregyházán: a legbonyolultabb ügyek egyike. Körülbelül öt esztendeje már csak a legszerencsésebbeknek és a legügyesebbnek sikerül. Ez a helyzet, ha valaki hivatalosan, engedéllyel kíván építkezni. A garázsépítési lehetőségek száma ma meghaladja az igényeket. Az utóbbi két esztendőben aztán bekövetkezett, amit az építési hatóság szakemberei szinte előre megjósoltak: sorozatban húzzák fel az engedély nélküli garázsokat, ezek minden rossz jellemzőivel együtt. Az esetek többségében a séma a következő: elutasított garázsépítési kérelem; szorzás, osztás, hogyan lehet az építkezésnél „kigazdálkodni” az 1000—2000 forintos bírságot, mennivel kell többet fizetni, hogy „fusiban” szombat-vasárnap elkészüljön az olcsóbb, ezért aztán gyakran újkorában is ütött-kopott építmény? 1975-öt azonban rossz esztendőként kell, hogy elkönyveljék az engedély nélküli garázsépítők. Sokan már minden lehetséges fellebbezési és panaszfórumot megjártak, míg végül az utolsó döntésre is sor került: legalább ötven—hatvan olyan engedély nélküli garázs áll — elsősorban a város központi, illetve déli részén — amelyeket a közeli jövőben el kell bontani. A legtöbb az ilyen garázs a Tompa Mihály utcán, a Vécsey közben és a Népkert utcán van, ezen kívül kisebb mennyiségben a város más részein. A kényszerintézkedések vegyes érzelmeket keltettek. Azok a családok, akik rosz- szallták, hogy a házakhoz közel, a tűzrendészet. szempontjait figyelmen kívül hagyva, a városrendezési tervek ellenére, helyenként már az épületek közötti, esetleg játszótérnek szánt területekre garázst lehet építeni — a bontást megelégedéssel veszik tudomásul. Akiket érint, részben megértették, hogy nemcsak építészeti, de erkölcsi szempontból is elmarasztalhatok. Többnyire csak időt kértek, gondjaik megoldására; van azonban olyan is, aki további panaszokkal, sajtónyilvánossággal, kapcsolatok keresésével próbálkozik — nyilván hiába. A városi tanácson sokféle erőfeszítést tettek a garázs- építés szabályozására, több alkalommal a végrehajtó bizottság elé is került jelentés, de még a jóváhagyás előtt mindig kiderült, hogy az előkészítés nem volt hiánytalan. A sokféle konzultáció, jogszabályi rendezés után talán az idén megérnek a feltételek, hogy végérvényeken rendezni, vagy legalábbis szabályozni tudják a város belső területén és lakótelepein a garázsépítést. Egy másik vita is lezáráshoz közeledik, most ugyanis az állami területeken magán- személyek által épített garázsok után területbérleti díjat fizettet az IKSZV, a tanács pedig adót; a garázst az építtető tulajdonaként kezelik. Kiderült azonban, hogy az ide vonatkozó jogszabályok alapján nem így kell eljárni. Az állami területen (például tanácsi bérlakás udvarán) felépült garázs az állam tulajdonát képezi. Az építtető meghatározott havi összegekkel „lerakhatja” az igazolt építési költségeket, s a garázst kiutalás alapján használhatja. Ha az összeget a havi díjak elfogyasztották, tovább bérleti díjat fizet, de a karbantartást már az IKSZV végézteti el. Várhatóan ilyen formában fogják módosítani hamarosan a nyíregyházi garázsok bérbeszámítási, bérleti, adózási feltételeit. Pontosan kidolgozzák, és időben ismertetik a felvetődő részletkérdések megoldási lehetőségeit is. Végül is mi ajánlható a jövőbeni garázsépítőknek? A hivatalos út a városi tanács vb műszaki osztályának elvi építési engedélyével kezdődik. Állami területen épülő garázs esetében szükséges az IKSZV hozzájárulása és a városi tanács vb igazgatási osztályának kijelölése. Ezután a megfelelő tervek, műszaki előírások figyelembe vételével, a műszaki osztályon adott és jogerős építési engedély alapján lehet építkezni. Az épület elkészülte után szükséges használatbavételi engedély is, amelyet szintén a műszaki osztályon adnak. Marik Sándor „Sámli helyett üljön a földre! Nem érdemes ma már kapálni, mikor vannak növényvédő szerek! Minek a drótkerítés, telepítsen élő sövényt!” — Valahogy így lehetne lebeszélő programot adni azoknak, akik olyan dolgokat akarnak megvásá. rolni a boltokban, amelyek nem, vagy csak igen ritkán kaphatók. Amit a vevő kér A gyúródeszkától a szitáig, a keretes kézi fűrésztől a bádogcsatornáig, a kalapácstól az ajtópántvasig igen sok cikkre mondják: „Nincs, ne is keresse! Országos hiánycikk.” Pedig többnyire nem nagy szakértelmet kíván ezeknek az előállítása, s a háztartásban, a családi házak építésénél a hiányuk igen bosszantó lehet. Éppen ezért rendezett ezekből a hiánycikkekből — több, mint 300-ból — kiállítást a közelmúltban a VASVILL Kereskedelmi Vállalat. Bemutatta a tanácsi vállalatoknak, szövetkezeteknek mindazt, amit keresnek a boltokban, s amire gyártó céget keres a kereskedelem. Néhány igen kedvező, ajánlat, szerződés született a -kiállítás után. így például a demecseri építők még az idén kétezer csatornaelemet gyártanak, a baktalórántházi szövetkezet mosdóállványt és ruhafogast készít, Máriánkról asztalok kerülnek a kereske. delemhez. mm Összefogással Hogy valamennyire csökkentsék a hiánycikkek számát, összefogás szükséges. A nagykereskedelmi vállalat az anyagok biztosításával igyekszik segíteni a gyártókat, valamint az éves igény megjelölésével ad távlatokat a mennyiségre. A mándoki szövetkezet például ötéves kapacitásszerződést kíván kötni, hogy évente 10—12 millió forint értékben állítson elő a vasipari szakmához tartozó egyes cikkeket, mint a csatornavasakat (amiből 2— 300 ezer darab kell), a különböző építési anyagokat, például hattyúnyakat, tető- világítót, stb. A Nagykállói Vasipari Szövetkezet jövőre 500 tonna szeg gyártására vállalkozik, s 50—60 ezer kapa készítését tervezi, össze, sen 10—11 millió forint ér. fékben gyártanak vasipari cikkeket. Kapa helyett daráló ? Mindez arra utal, hogy az ipari szövetkezetekre igen nagy szükség van a kisebb, ám az életben sokszor nagyon fontos cikkek gyártásában. S ezt jól ismerték fel ott, ahol vállalkoznak is a gyártásra. Az viszont már elgondolkodtató, hogy a megye több, mint 40 szövetkezetéből csak néhány volt kíváncsi egyáltalán a kiállításra, a kereskedelem igényeire, amikor elvben, szóban arról beszélnek, hogy erre a szerepkörre készülnek fel a következő években. A VASVILL több, mint 30 ezer féle forgalomba hozott árujából csak elenyésző hányad a 300 hiányzó cikk. Azonban aki kapát vagy ge- reblyét nem tud venni, akinek a húsdarálóra mondják, hogy hiánycikk, sokszor ezen keresztül ítéli meg a keres, kedelmi ellátást. Ezért jó, ha az ipar és a kereskedelem összefog, megpróbál enyhíteni a gondokon. (lányi) Gyíimölcskarnevál, bemutató, vásár A NÉMA UTONALLO A férfi motoralkatrészeket akart vásárolni. Biciklire ült és elment a nagyhalászi boltba, de nem volt szerencséje. Hátha lesz Ibrányban — gondolta — és tovább ka- rikázott. A vásár sikerült, ám visszafelé jövet elfogyott a cigarettája. Megállt a nagyhalászi cukrászda előtt, kerékpárját egy fának támasztotta és bement. A cigarettához egy üveg sört is kért, aztán kinézett a csomagjára. Kinézett, de nem csak a csomag, a bicikli sem volt a helyén. Kiment, hogy szétnézzen, de az ajtóban egy néma fiatalember állta útját. Hogy a párbeszéd hogyan játszódott le közöttük, azt nem lehet leírni, de a kézjeleknek, a mutogatásnak az volt a rövid tartalma, hogy ha lesz sör, lesz bicikli is. A férfi válasza 5 üveg sor volt. A bicikli hamar előkerült, a férfi fizetett, mégitta üveg sörét és elindult házafelé. Sötét este 'volt már. Az állomástól vagy 300 méterre az út szélén két alakot látott. Ahogy odaért, egyikük elélépett, megfogta a kormányt. A férfi megismerte. Az a fiú volt, aki a némával együtt itta a sört, amit szorult helyzetében ő fizetett nekik. Oldalra nézett, már a néma is ott állt mellette. Az első pofont a fiatalabbik fiútól kapta, azán egymás után záporoztak az ütések, rúgások. Elvesztette eszméletét. Amikor magához tért, már egyedül volt. Hiányzott a csomagja, a biciklije és hiányzott az az ezer forintja is, ami a vásárláskor megmaradt. Nagy Dezső 24 éves süketnéma és ifj. Márczi István 21 éves nagyhalászi lakosok voltak a támadók, ahogy azonban a vizsgálat során kiderült: nem először. Nagy Dezső például ez év januárjában az italboltban felfigyelt egy férfire, aki a WC- re indult. Utánalopakodott és egy kemény tárgyat az oldalához nyomott. A férfi ijedten nézett hátra, de mielőtt megszólalhatott volna, Nagy mutogatással csendre intette. A férfi, akit azelőtt gyomorral műtötték, nem tudott védekezni, Nagy pedig belenyúlt a zsebébe és kivett 50 forintot. Egy másik férfitől az italbolt előtt vette el a pénzt erőszakkal, de ezt meglátta egy másik férfi, kénytelen visszaadatta a károsultnak. Egy másik alkalommal Nagy mutogatni kezdett egy férfinek, aki úgy értette: cigarettát kér tőle. Elővette a csomagot és megkínálta, de mivel Nagy nem ezt akarta, egyszerűen leütötte. A megtámadott ember még a földön feküdt, amikor Nagy előrántotta a kést is, de az ottlévők kicsavarták kezéből. Nagy Dezsőtől, akitől kiszámíthatatlan magatartása miatt sokan féltek, most hosszú időre megszabadul a falu, mert a bíróság egy rendbeli társtettesi minőségben elkövetett rablásban, egy rendbeli visszaesőként elkövetett rablásban, lopásban és garázdaságban találta bűnösnek, ezért 4 év fegy- házban végrehajtható szabadságvesztésre ítélte és 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy Nagy volt már büntetve emberölési kísérletért és rablásért, enyhítő körülményként értékelők viszont, hogy süketnéma, értelmileg visszamaradt, primitív személyiség, cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében nagymértékben korlátozott. Ifj. Márczi Istvánt rablásért a járásbíróság 3 év börtönre títélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A megyei bíróság Márczi büntetését 4 évre felemelte és elrendelte korábban kiszabott 6 hónapos büntetésének letöltését is. Nagy Dezsőt 1000, Márczit 2000 forint vagyonelkobzásra is ítélték. Az ítélet jogerős. Szatmárban és Beregben kilenc termelőszövetkezetben már készülnek a Nyírségi Őszre, pontosabban: a szeptember 14-i gyümölcskarne- válra, valamint a Szabolcs- Szatmár megyei termékbemu. tatóra és vásárra. Lényegében öt-öt szatmár-beregi tsz vesz részt egyik rendezvényen is, meg a másikon is: A kölesei Kossuth mindkettőre benevezett. Az idén még jobban felkészülnek a gyümölcstermesztő gazdaságok, mint az elmúlt években. A gyümölcskompozí- ciókkal együtt ismét felvo. nulnak majd népi táncegyüttesek és zenekarok is. Szatmár-Beregben az ököritófül- pösi Szamos menti, a kölesei Kossuth, a nábrádi Béke, a beregdaróc-beregsuránymárokpapi Barátság és a ti. szaszalkai Búzakalász termelőszövetkezetek készülnek a szeptember 14-i gyümölcs, karneválra. Az idén a Nyírségi Ősz fonto^ rendezvénye lesz a megyéi termékbemutató és vás amelyen az ipari üzemekkel, kereskedelmi vállalatokkal együtt ott lesz. nek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is. Együttesen mutatják majd be a megye iparának, mezőgazdaságának és kereskedelmének 30 éves fejlődését, első. sorban kiállított termékekkel, árukkal, de tablókon, grafikonokon és fényképeken is. A megyei termékbemutatón és -vásáron Szatmár-Beregből a kölesei Kossuth, a csegöldi Bajcsy-Zsilinszky, a vállaji Rákóczi, a tarpai Esze Tamás és a vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezetek vesznek részt, bemutatva az elmúlt 30 év fejlődését, eredményeit. (sz. j.) Jár a malom... Á Mária Terézia idején már működő túrist- vándi vízimalom ma a szatmári táj egyik neve. zetessége. Igaz, napjainkban nem dolgozik, nem is győzné a versenyt a korszerű malmokkal; teljesítőképessége mindössze két mázsa ■ óránként. így aztán Bakk Sándor '— a malom egykori molnárja, ma szerető és féltő gondnoka — csak az odalátogató vendégek ked. véért nyitja meg az öreg zsilipeket, hogy a víz ereje megindítsa a nyikorgó, de mégis serényen, jókedvűen járó szerkezetet. Napjában többször is sor kerül erre, a készséges molnárt sosem kell kétszer kérni, hogy be. avasson a malom titkaiba. Vendég pedig akad, szép számmal. Elüldögélhet a famalom belsejében, fölmászhat a lépcsőkön, nézegetheti a tákolmány vala. mennyi részét, a deszkaerkélyről rácsodálkozhat a Túr szép partjaira. Ahogy föntről lenéz a sebesen iramló vízre, úgy érezheti magát, mintha egy öreg hajón lenne. Lépései nyomán recsegnek, ropognak az eresztékek. Pedig nem a víz nyűvi a padozatot, ha. nem az idő. Tíz éve már annak, hogy gondosan felújították a malmot, igaz: elsősorban a mozgó szerkezet részeit, hogy az maradjon épen. A faház ma már több helyen igencsak javításra szorul. Sok korhadt deszkát sürgő, sen ki kellene cserélni. A vízimalom kerekeinek lapátjai elsoványodtak az idők folyamán, szélük már majdnem olyan fodros, mint a víz. A megrepedt ablakok is segítségre várnak. Becses és egyedülálló büszkesége a megyének ez a malom, sok nemzedéket szolgált ki hűséggel. Ránk maradt, emlékeztetőül a re. gi időkre, egy lassan teljesen kihaló mesterségre. A mind több és több látogató igazolja: idegenforgalmi nevezetességgé vált: Évszáza, dokon át büszkén fogadta a malom az odalátogatókat, akik azt várták tőle, hogy dolgozzon, sokat és dereka. san. Senki nem távozott elégedetlenül. A mai vendégek csak nézegetik, vizsgál- gatják, számukra az az érdekes: milyen is ez a régiség. Virág András
