Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-24 / 172. szám
1975. július 24. KELET-MAGYARORSZAG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Háború a szúnyogok ellen A Pest megyei Növényvédő Állomás megkezdte a szakaszos szúnyogirtást a Duna két oldalán Tastól Esztergomig a pihenő- és üdülőterületeken. Viking-program Régi idők óta folyik a találgatás, hogy vajon van-e élet a Marson? A fantázia, a teóriák és hipotézisek helyét most átveszi a helyszíni kutatás. Ez év nyarán — aug.- ban — indulnak útra azok az amerikai űrszondák, amelyek a marsbeli élőlények létezésének a kérdését helyszíni mérések segítségével hivatottak eldönteni, az űn. Viking-program keretén belül. * A marsi életre vonatkozó találgatások sem tételezték fel már az utóbbi időben pl. a marsi ember vagy más fejlettebb élőlény létezését. Több jel azonban — az eddigi vizsgálatok szerint — nem zárja ki, hogy valamilyen, a földi élőlények anyagcseréjétől különböző primitív élőlény létezhet a Marson. Ezek persze mai ismereteink szerint csak elméleti alapon képzelhetők el. Hogyan tudja az ember nélküli szonda megállapítani, hogy létezik-e marsi élőlény? Az élet alapja — akár földi, akár marsi életről van szó — az anyagcsere, vagyis bizonyos anyagok áramlása a szervezet és környezet között. Ezeket a kémiai folyamatokat hivatottak jelezni az űrszondán elhelyezett műszerek. A Viking leszálló egységei talajmintákat fognak venni a felszíni és felszín alatti rétegekből. A minták a leszálló egység biológiai alegységébe jutnak, ahol azok egy részét hővel sterilizálják, tehát az esetleges életet elpusztítják, a másik része pedig három, egymástól független készülékbe kerül, ahol az esetleges élőlény anyagcseréjét igyekeznek kimutatni. Műhold az érckutatásban Szinte elképzelhetetlen, hogy a fejlett iparú európai országokban, ahol a nyersanyagkutatás már több mint száz éve folyik, különleges újdonságokat lehessen találni. Mégis, nemrégiben jelentették be Nyugat-Német- országban, a Német Légi- és Űrközlekedési Kísérleti Intézet szimpóziumán, hogy az amerikai ÉRTS—1 nevű műhold Köln közelében felfedezett egy érctelepet. Az előadások során elmondották, hogy az említett műhold fényképfelvételein kivehető egy „geológiai zavarok” jeleit viselő terület, s közismert, hogy az ilyen területeként rendszerint akadnak érclerakódások. A hagyományos eszközökkel kutató geofizikusok is lehetségesnek tartották ércek jelenlétét, ezentúl azonban tüzetesebben ki fogják értékelni a műhold fénykép- felvételeit, hogy a „gyanús” területeken végrehajtsák a szokásos talajvizsgálatokat. Ez a megoldás lényegesen olcsóbb, mint az egész ország területének bepásztázása mágneses mérésekkel. Öntözés — kevesebb munkával A kedvező terméseredmények elérése — a korszerű termesztésmódokkal és megfelelő biztonsággal — legtöbb növénynél ma már szinte elképzelhetetlen öntözés nélkül. A szilárd bélelésű és a még nem egy helyen megtalálható egyszerű földnyitással kialakított burkolatlan ideiglenes öntözőcsatornáknál hasznosabbak lehetnének a már kipróbált hozdozható hajlékony vízelzárók. Ezek ugyanis helyettesíthetnék a kevésbé megbízható és időről időre ismételten kézi munkát kívánó hagyományos földgát- zárat. Még tovább csökkenthetnék a vízellátás kézi munkaigényét a beépíthető és az időjárásnak megfelelően — beállítható óraszerkezettel, illetve távvezérléssel — működtethető vízelzárók. A csatornákból a víz másik, alacsonyabb szintű csatornába emeléséhez és a növényekhez vezetéséhez általában olyan szivornyát alkalmaznak, amelyet minden az újabb öntözés megkezdésekor fel kell tölteni vízzel. Ma már olyan szivornyák is ismertek, amelyek könnyebben üzembe helyezhetők, mert kiegészítették tartalék víztartó résszel. A csatorna vízszintjének megemelésekor ezekben enélkül is megindul a vízáramlás, hogy fel kellene tölteni vízzel. A növénysorok végén, a többnyire ugyancsak kézierővel kialakítható vízvezető barázda helyett előnyösebb lehet a sorközöknek megfelelő távolságban kilyuggatott fóliatömlő vízvezetésre. Ez a magasabbrendű vízvezető árokból a sorközökbe juttatja a nyílásain át a vizet. Még tökéletesebb és jobban szabályozható a víz- mennyiség, ha nyitható-zár- ható csőcsonkokkal ellátott tömlőket ágaztatnak ki a csatornákból, vagy árkokból. Ezek a tömlők kétszáz-háromszáz méter hosszúak is lehetnek, és műanyagból készítve csekély a súlyuk. Az egyre nagyobb tért hódító esőztetö öntözési módnál, mindenekelőtt az öntözőcsövek súlyának, csökkentésével, az egy személy által is könnyen áthelyezhető könnyű fém- és műanyagcsövek általános használatával könnyítheti) az öntözés munkája. Ezen kívül az olyan kapcsolószerkezetek lehetnek előnyösek, amelyekkel a csövek néhány kézmozdulattal, lehetőleg lehajtás nélkül gyorsan össze- és szétkap- csolhatók. A több csötagból összekapcsolt, akár széles táblát is átérő teljes szárnyvezetékek áthelyezése is megoldható a csőtagok szétkapcsolása és a fárasztó egyenkénti áthelyezése nélkül, ha a csöveket kerekekre szerelik, amelyeken vontathatok. Alapvetően könnyítheti és gyorsíthatja az öntözést, ha a fővezetékre nem a szokásos öntözőcsőtagokat, hanem a végükön szórófejjel ellátott, a műanyág kerti öntözőcsőre emlékeztető, szintén műanyagból készült tömlőket helyeznek el. Ezek kézi hajtású tömlőcsörlő-dobokra kerülnek, amelyekre felcsévélve könnyen mozgathatók és hordozhatók, még ha kihúzott állapotban 30—40 m hosszúak is. A csövek egyike végére kerül a csúszótalppal ellátott szórófej, a másikra pedig a fővezetékre illeszthető csatlakozócsonk. A fővezeték mellé elhelyezett dobról a csőcsonk csatlakoztatása után egyszerűen behúzható az öntözni kívánt területre a tömlő a szórófejnél fogva. Majd az öntözés befejezésével a kézikarral risszacsévél- hető a dobra, és a csőcsatlakozás oldása után áthelyezhető másik területrészre. A csőcsatlakozásnál és a szórófejek le-, illetve felszerelésénél is a kötések oldásakor felcsapódva, a csatlakozónyi- lást önműködően elzáró nyomószelepek lehetnek még különösen előnyösek. A Magyar Tudományos Akadémia piszkéstetői kutatóállomásán elkészült az ország legnagyobb csillagvizsgáló obszervatóriuma. Az egy méter átmérőjű Zeiss-tükörteleszkóp számítógéppel vezérelhető, így a kutatók Európában is ritka eszközzel vizsgálhatják a világűrben lezajló változásokat. KERTBARIÍTORNAK A termesztett nagygyűmölcsű szamócafajtákat ostorindáról, vagy kivételesen tőosztással szaporítjuk. 0 Az ostorindáról való szaporításnak egyik módja az, amikor az indán fejlődött kis növénykéket nem szedjük le az anyanövényről, hanem a szamócatáblát a termés utolsó szedését követően gondosan gyommentesítjük, és a talajt porhanyóban megkapáljuk. Az augusztusig kialakult 4—5 levélben lévő kis növények jól begyökeresednek és azok már közvetlenül ültetésre felhasználhatók. Ültetéshez a kis földlabdával való kiemelés és átültetés házi kerti módszer de nagyon eredményes. A szamócának nagyobb mennyiségben való szaporítását szintén ostorindáról végezzük el de tűzdeléssel. Ebben az esetben az ostorindának meggyökeresedése nem az anyanövényen, a szamócatáblában történik, hanem erre a célra jól előkészített szaporítóágyban a kertnek bármelyik részében (ajánlatos félárnyékos helyen). A szaporítandó növény mennyisége szerint egy vagy több ágyat mélyen felásunk. jól megporhanyítjuk. Ha szükséges a talajt érett komposztfölddel összekeverve. megjavítjuk. Az ostorinda növényeket, tekintet nélkül arra, hogy azok eredeti helyükön. a szamócatáblában meg- gyökeresedtek-e vagy sem, az anyanövényről késsel levágjuk, elszáradt, hibás levelektől megtisztítjuk és a már elkészített szaporítóágyba 6—8 cm sor- és növénytávolságra elülA szamóca szaporítása tétjük, tűzdeljük. Az indanövényeket sűrűbben tűzdelni nem tanácsos, mert akkor a növények felnyúlnak, elgyengülnek. A tűzdelt növényeket jól beöntözzük. A szamóca szaporítási ideje július—augusztus hónapokra esik, tehát a legmelegebb nyári időre. Ezért a kitűzdelt indanövényeket, különösen az első 10—15 napon keresztül, valamilyen árnyékoló anyaggal takarni kell. A legegyszerűbb árnyékolás a szalmával való laza betakarás. A takarás olyannyira laza legyen, hogy a takarás alól itt-ott ki- látszódjon egy-egy levél. Sűrű takarás alatt a palánta elpusztul. A tűzdelt növényeket a továbbiakban permetező öntözésben kell részesíteni. Az első héten naponként többször is locsoljuk meg. Legyen a talaj állandóan nyirkos. 2—3 hét elmúltával az árnyékolót el kell távolítani. Ezt lehetőleg borús időben végezzük. A napsütéshez és levegőhöz szokott, erős, jól begyökeresedett palántákat 3—4 hét múlva állandó helyére lehet ültetni. A tőosztással való szaporítás módját a rövidebb, 1—2 éves termesztésben tartott szamóca termesztési módszerben használják A még el nem öregedttt töveket ásóval vagy ekével kiforgatják. 3—4 részre szétszedik és részben földlabdával új táblába telepítik. Ezek az erős tövek hamar légyökeresednek és ha korán, a termés szedése után nyomban (június—július hónapban) .végzik. a rákövetkezett esztendőben bőséges, azaz teljes termést adnak. A tőosztással való szaporításnak legfőbb előnye. hogy vele korai telepítést lehet—végezni. Inántsy Ferenc A téli alma védelme \ Téli alma növényvédelmi munkáinak utolsó szakasza következik. Nehéz egy- másfél hónap ez, mert a károsítok leküzdésén kívül (ami az ekkor jelentkező sok faj miatt egyébként is nehéz feladat) szem előtt kell tartani a szüret előtti várakozási idő betartását, és a megfelelő védőhatás elérese mellett úgy kell megválasztani a készítményeket. hogy a gyümölcs érésére és tárolhatóságára is kedvező hatással legyen. Ha sorba vesszük azokat a károsítókat, amelyek szüret előtt a legtöbb problémát okozzák, akkor a betegségek közül a varasodást kell első helyen említeni. Az újabb fertőzések kialakulásához az időjárás továbbra is kedvez. Különösen a gyümölcsfertőzés megakadályozása az elsődleges feladat. Védekezésre a kontakt hatású (Dithane M— 45. Antrakol, kombinált rézkészítmények, stb.) fungicideket javasoljuk használni, hiszen ezek mellékhatása a gyümölcs tárolhatóságára a legmegfelelőbb. A lisztharmat erősödő fertőzésének megállítása az egészséges csúcsrügyzáródás szempontjából fontos, ami a következő évi induló fertőzés leküzdésénél jelent majd előnyt. Védekezésre szintén a kontakt hatású készítményeket (Kumulus, Thiovit, Mores- tan, stb.) célszerű előtérbe helyezni. mert jó fungicidhatás mellett takácsatka gvérítő mellékhatással is rendelkeznek. Takácsatka fertőzés július első dekádjától fokozatosan erősödik. Kedvezett ehhez a krifiktis időben uralkodó száraz meleg is. Az egyedek tömeges megjelenése augusztus első felére éri el a tetőpontot, de a kertekben, ahol a tavaszi védekezést rosszul ütemezték a kártétel nyomán már most észlelhető a levelek erős sár- gulása. A védekezést speciális akaricidekkel (Pol-Aharitox. Galecron, Rospin, stb.) lehet legeredményesebben elvégezni. amit legkésőbb augusztus közepéig ajánlatos befejezni. Az akaricidekkel egymenet- ben célszerű egyéb rovarölő készítményeket is használni. Indokolja ezt a molylepkék, (almamoly, sodrómolyok) a kaliforniai pajzstetü és az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének rajzása, illetve károsítása. Az elhúzódó rajzások még szeptemberre is átnyúlnak, ami a védekezések ismétlését teszi szükségessé. Augusztus első dekádjában akariciddel kombináltan valamilyen mélyhatású készítménnyel 4p 1. Saíidon 50 WP, Satox 20 WSC, stb.) ajánlatos permetezni, mellyel az almamoly lárvák és a mozgó pajzstetvek rajzáskezdete megakadályozható. Augusztus második felében a sodrómolyok ellen gázosodó Uniíosz 50 EC szükség szerint megismételve adhat megfelelő eredményt. Amerikai fehér szövőlepke ellen a mechanikai védekezésen kívül a Ditrifon 50 WP, Safidon 50 WP, Satox 20 WSC. stb használata javasolt. Szeptemberben rovarkártevők ellen (elsősorban kaliforniai pajzstetü ellen) a rövid várakozási idejű Umfosz 50 EC használata ajánlatos. A várakozási, idő é$ az- óvó- rendszabályok betartására felhívjuk a figyelmet. Keresztesi István megyei növényvédő állomás A szólólisztharmat A lisztharmat gomba komolyabb kárt a fürtök károsításával okoz, de megtámadhatja a szőlő többi zöld részét is. Meleg, párás környezetben lép fel, de ahol befészkelte magát, ott minden évben számíthatunk fellépésére. Fejlődésére legkedvezőbb a 28 Celsius fok körüli hőmérséklet, ezért a meleg nyári hónapokban, július-augusztusban végezhet legnagyobb pusztítást. A gomba nem hatol be a növénybe, hanem mindig a felületen él és ott fénytelen, lisztszerű, szürkésfehér bevonatot alkot. A lisztharmattól megtámadott bogyók elszáradnak, megkeményednek, tovább növekedve pedig felrepednek és a repedésen rendszerint a bogyó magjai is kilátszanak. (Esős időjárásban könnyen rothadnak a másodlagos kórokozóként még a szürkepenész is megtámadhatja a felrepedt bogyókat.) Ha a gomba a leveleket támadja meg, azok nem működnek megfelelő módon, rtem nőnek, a nyelükről könnyen leválnak. A lisztharmatos levél mindig arra az oldalra püdrő- dik, amelyiken a lisztharmat megtámadta. A fiatal hajtások a lisztharmat kartétele következtében elpusztulnak, az Idősebbek pedig nem érnek be jól. A szőlőlisztharmat ellen Thi- ovittal 0.3 százalékban, Kara- ttjane FN—57-el 0,1 százalékban, Karathane LC-vel 0.05 százalékban. Fundazol 50 WP- vel 0,08—0,12 százalékban (ez a készítmény a szürkepenész ellen is hatásos) védekezhetünk hatásosan a munkavédelmi óvórendszabályok szigorú betartásával. Széles Csaba mezőgazdasági főiskola
