Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-24 / 172. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 24. A kulturális élet nyári uborkaszezona lassan a végéhez közeledik megyénkben. Néhány nap múlva, augusztus 2-án országos jelentőségű esemény veszi kezdetét a megyeszékhelyen: ekkor nyílik meg a nyíregyházi tanárképző főiskola kerengőjében a az Országos Népművészeti Kiállítás. Ti- szadobon rajztábort szerveznek a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek, ahol augusztus 4-től 9-ig dolgoznak. tanulnak. Másnap, augusztus 5-én négynapos továbbképzés kezdődik a tanárképző főiskolán, ahol a honismereti vezetők sajátíthatnak el értékes tudnivalókat, tanácsokat. Ezután pár napos szünet következik, majd 16-án veszi kezdetét a nyár egyik legrangosabb kulturális eseménye, a Nyírbátori Zenei Napok. A kísérő programból érdemes megjegyezni Tenkács Tibor és Huszár István festőművész nevét, kiknek kiállítását szintén ekkor rendezik a helyi múzeumban. Kisvárdán is érdekes eseményre kerül sor. Augusztus 23-án a szovjet Jalla művészegyüttes lép a Várszínház színpadára. ---------------------------------------------------Ezután ismét a megyeszékhely kerül előtérbe, hiszen augusztus 25-én a Sóstón nyitja meg kapuit az országos popzenei tábor, amely 30-án fejeződik be. A szeptember rögtön jelentős eseménnyel köszönt ránk, 1-én kezdi munkáját a sóstói művésztelep. S bár távol még az időpont, de megkezdődtek a már hagyományos gyümölcskarnevál előkészületei, amely az előző éveknél sokkal gazdagabbnak, változatosabbnak ígérkezik. (b. g.) A nyíregyházi Jósaváros legújabb házai. (Elek Emil felvétele) r Élni az önállósággal A döntéseknél ugyanis nép elég, ha pusztán a lélekszá- mot veszik figyelembe. Arra is gondolniuk kell, hogy a tervezést, a költségvetésben szereplő összegek felhasználását nyolc községben figyelik egyszerre. így van 'ez azokkal az összegekkel is, amelyeket kulturális célokra fordíthatnak. Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke szép iskolába, jól felszerelt tantermekbe járna, ha szakképzett pedagógusoktól tanulna, ha szabad idejüket megfelelő körűimé, nyék között tölthetnék el. A nagyközség megnövekedett önállóságától Csenger és környéke lakói is sokat reméltek. Sikerül-e nyolcfelé, igazságosan dönteni? Ezt kérdeztük Szakács Gábortól, a nagyközségi tanács titkára, tél. Kellemes csalódás Csenger nagyközség és a hozzátartozó társközségek kivételes helyet foglalnak el a megyében. Bár nem egy olyan önálló nagyközségünk van, ahol több ember él, mint Csengerben és környékén, a szatmári kis falvak tízezer-kétszáz lakosának életéről gondoskodni mégsem könnvű. —• Most már bátran bevall - hatjuk — kezdi a választ —, hogy a csatlakozáskor más volt a hangulat a kisközségekben. A múltkor, egy tanácskozáson mondták el a pedagógusok, hogy attól . féltek, hátrányos helyzetbe kerülnek, kevesebb lesz a juttatás a kisközségeknek, s több Csengernek. Éppen ennek az önállóságnak köszönhető, hogy nem így történt. Ha most megkérdezzük őket, azt válaszolják; így jobban jártak. Az öt éve nagyközséggé vált Csengerhez a kisebb Komlódtótfalu, Nagygéc, Szamosangyalos, és Szamos- tatarfalva után a nagyobb Gsengensíma, majd Csenger- újfalu csatlakozott. Oktatási és közművelődési feladatok egész sorát 1 kellett megoldaniuk, hogy a községek közötti szintkülönbségek csökkenjenek. Még ebben az évben is a kulturális ágazat igényli a legnagyobb összeget, 'az idői 17 milliós költségvetés . -53 százalékát. Hogyan gondoskodnak vajon arról, hogy a részesedés aránya megfelelő legyen ? — Kezdjük talán azzal — folytatja a titkár —, hogy az iskolák közötti szintkülönbségek javítása érdekében három körzetet hoztunk létre. A csengersimai és a osenger- újfalui iskoláknak is önálló költségvetésük van, míg a csengeri a gondnokságot látja el. Már kezdetben vigyáztunk arra, hogy a nagyközségi, tanács önállósága né jelentse a fölösleges gyámkodást az oktatási intézmé-. nyék fölött.. A terveíés jogát tehát nem vesszük el. Jobban tudják az iskolák, mire van szükségük, s szerencsére a három általános iskola között jó a kapcsolat. Előkészítő a kimaradóknak Az iskolák munkájáról, az oktatás feltételeiről és eredményeiről évente jelentés hangzik el a tanács-vb előtt. Asztalos János iskolaigazgató arról számol be, hogy ebben a tanévben tovább csökkent a tanulók túlterhelése, csökkent a bukott és osztályozat. lan tanulók száma, csökkentek a szintkülönbségek, megfelelők a szemléltető eszközök. Továbbra is gond viszont a közlekedés a körzeti iskolákba, Csengerújfaluban kevés a tanterem, s Csenger- sirpára napközi otthont kérnek. Ez utóbbi teljesül szép. tember elsején. Az iskolába 'kerülő gyerekek 90 százalékát tudják óvodákban elhelyezni, s ezekben a napokban Szamosangyaio- son vizsgálják meg egy óvoda indításának igényeit és lehetőségeit. Az „örökség" A tanács a közművelődési összeg tervezését is az intézményekkel együtt végzi. A két kisközség kivételével mindenütt van könyvtár, a csengeri művelődési ház kör. zeti feladatot lát el, munkáját népvűvelési ügyvezetők segítik. Csengersimán és Szamosangyaloson a művelődési otthonok — csakúgy, mint a csengeri — maguk terveznek. Mint a számokból kiderül, elég szerényen, hiszen a több, mint 8 milliós kulturális célokra szánt ősz. szegből aránytalanul kevesek 400 ezret kapnak. Igaz, ezeknek az intézményeknek saját bevételük is van, erre' támaszkodni mégsem lehet, mert előbb-utóbb összeütköznek a gazdasági és művelődési célok. — Megtanulunk élni az önállósággal — mondta Szakács Gábor —, s ez nem csak a tanácsra, de az iskolákra is vonatkozik. A csengenek Például pénzt takarítanak meg a használt padok felújításával, festésével. Az iskolák egyre jobb eredményekről számol- . nak be. Nem ez a helyzet a művelődési házaknál. „Örököltük” az elavult, rossz épületeket, amelyekbe életet vinni, vagyis megfelelő programot nyújtani csak úgy lehet, ha sok új ötletfel ezek az intézmények is megpróbálnak önállóbbakká válni. Baraksó Erzsébet Parkrongálők Félmillió forintot rehozn: — mondta. — De itt is előfordul, hogy a kocsi olajcseréjét, mosását a pázsiton végzik. Vasárnaponként a stadion környékén az autók virágágyakban parkolnak. A gyalogosok sokszor „lerövidítik” az utakat és új ösvényt taposnak a parkban. De több jó hírről is beszámolhatunk. Sokan kapcsolódtak be a „Tiszta, virágos . Nyíregyházáért” mozgalomba. Korábban a kertészeti -vállalat az emeletes házak balkonládáiba virágpalántát ültetett. Később a lakók átvállalták és folytatták ezt a munkát. (t. k.) Félmillió forintot dobunk ki évente — feleslegesen. Ennyibe kerül a nyíregyházi parkok rendbehozása, a rongálások megjavítása. Ez csak az új építés, fenntartás ösz- szegein kívül a fatördelések, viráglopások miatti javítások ára. Ezt az összeget egyszerűen megtakaríthatnánk. A kertészeti vállalatnál Holp János főkönyvelő tájékoztatott arról, hogy Nyíregyházán 1975-ben több mint 50 ezer négyzetméterrel nőtt a parkfelület.; .X — 'Ez'.mégl mindig :kévés, csak az új lakótelepeken tudunk nagyobb parkokat létÜgyvéd helyett - házon belül Külföldivel kötött házasságot a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egyik dolgozója. A román nyelvű iratok miatt itthon házasságát nem érvényesítették. Segítségért a vállalati jogsegélyszolgálathoz fordultak, ahol kiderítették: az a megoldás, ha az Országos Fordítóirodával foi'd irtatják le az iratokat. Az említett ügy csak egy a 254 közül, amelyet, féléves működése során a jogsegély- szolgálat tárgyalt, illetve emelyekben felvilágosítást adott. Beszereztek már számtalan telekkönyvi kivonatot, segítséget nyújtottak a személyi kölcsönök lebonyolításában, a» telekmegosztásban, írtak adás-vételi szerződéseket, s nyugdíjas dolgozóiknak igazolták korábbi munkaidejüket. Mindezekkel hosszú utánjárástól mentették meg a hozzájuk fordulókat. A FEFAG nyíregyházi központjában a jogsegélyszolgálatot egy öttagú bizottság látja el. Beosztásukat tekintve a szolgálat vezetője a vállalat gazdasági tanácsadója, tagja még egy jogász, egy munkaügyi, egy SZTK-előadó és egy munkavédelmi szakember. Hozzájuk érkeznek azok a panaszok. amelyeket a gazdaság 22 telepén dolgozó egy- egy megbízott a helyszínen nem tud megoldani. Intézhetik a munka, a polgári, a családjog, az államigazgatás, a munkavédelem területén előforduló, valamint a dolgozó magánéletében felmerülő egyéb problémákat. Az ügyintézés útja rövid. A panaszokat az ügyviteli lapra vezetik, amelyek azután a központba érkeznek. Az eddig tárgyalt ügyek 96 százalékát fizikai dolgozók • Esküvő külföldivel ■ ■ • IJgyek zsákutcában • Tartásdíjak küldték be. Nagy részükre megnyugtató választ tudtak adni, de voltak és vannak olyanok, amelyek a bürokratikus ügyintézés miatt hosszabb időre zsákutcába jutnak. Melyek ezek? Eddig már négy dolgozó mondott lg a kamatmentes lakásépítési támogatásról a sok halogatás miatt. A felesleges bürokrácia ott kezdődik, amikor az OTP szóba sem áll a dolgozóval lakás- kiutalás nélkül, s csak az igazgató aláírását fogadja el, amikor igazolni kell, hogy a kérelmező fizikai munkás. De belekötnek még az igazolás szövegezésébe is. Több közös tárgyalás nem hozott eredményt e témák megoldásában. A gazdaság nyírbátori telepén dolgozó asszony hosszú és eredménytelen próbálkozás után írt a jogsegélyszolgálatnak. Kilenc gyermekével — közülük öt kiskorú — életveszélyes állapotban levő házban lakik. Hiába kért támogatást a városi tanácstól, még a helyszíni vizsgálatot sem tartották meg. A szolgálat közbenjárásával a helyszínelést elvégezték, de azóta semmi sem történt. Nem kaptak még választ arra az újabb levélre sem, amelyben kérték a tanácselnököt, hogy soron kívül rendezzék ennek a nagycsaládnak a» sorsát. Egyetlen esetben kértek anyatartást, többször • gyermektartás fizetésének , megítéléséhez segítségét 'a' (dolgozók. Kivizsgáltak, vállalati panaszokat is. Napirendre került a régi szolgálati lakások komfortfokozatának megállapítása. A jogsegélyszolgálat személyes jogi képviseletet is elvállal indokolt esetekben. De az a mérnök például aki már negyedjére nősül, nem számíthat a személyes képviseletre. Ez év elején az ország 51 vállalatánál vezették be kísérletképpen a jogsegélyszolgálatot. A kiemeltek közé a megyében csak ez a gazdaság tartozik. A féléves tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szolgálat elérte célját: a dolgozók — a nyugdíjasok és a szakmunkástanulók is — térítés nélkül, munkahelyükön kapnak szakszerű és‘megnyugtató választ jogi kérdéseikre. Ezzel a jogalkalmazó szerveket tehermentesítik, segítik a gondok gyors és hatékony elintézését, csökkentik a vállalati felesleges viták számát, és a munkahelytől távoltöítött időt. Míg 1974-ben a gazdaságban a munkaügyi osztály és a szak- szervezet külön-külön 130— 150 panaszt tárgyalt, addig az idén ez a szám mindkét helyen húsz alá csökkent. Balogh Júlia JEGYZET Nyaralás Tömöttek a pályaudvarok, a strandok, az üdülőházak, hajrázik a vendéglátóipar — nyaralunk. A kirándulókat, országjárókat fuvarozó autó- buszsofőrök sűrűn töröigetik aj'cukról a verejtéket, csakúgy, mint a kombájnosok a földeken. A pincérek, a bolti kiszolgálók fáradhatatlanul szaladgálnak. A kedves vendég pihen. Délelőtt a strandon kinyitja a'táskarádiót, és az üdülőknek szóló zenés műsor hírei között hallja, hogy a szeszélyes időjárás megnehezítette az aratást. Sértődött, ha valamit hiába keres a boltban, bosszús, ha este a vendéglőben lassan hozza a Sört a fáradt pincér. Képeslapot ír kollégáinak, üdvözlő sorai tanúsítják, hogy gondol rájuk. A színes levelezőlapra nem vár választ, az egyoldalú levelezés is a nyaralás szertartásai közé tartozik. Két, három hét elteltével, amikor reggelenként már újra munkaruhába öltözik és (j olvassa a többiek üdvözleteit., eszébe sem jut, hogy ezekre a nyári képeslapokra mégis érkezik válasz. Nem gondol rá, mert dolgozik, ahogy az ő pihenése idején a sofőr, az eladó, a pincér, s nem utolsósorban éppen az üdvözölt kotlégák is dolgoztak, írott sorok helyett munkájukkal válaszolnak a nekik címzett lapra. Most ilyen üzenetet küld ő is. Visszaadja, amit szabadsága alatt mások vállaltak helyette. Tanakodhatunk, a mennyiségé, a minőségé-e az elsőbbség. A tény annyi, hogy a nyári szabadságok idején sem bénul meg az élet a gyárakban, intézményekben, hivatalokban. Az üres íróasztalok gazdáinak legfontosabb ügyei is elintéződnek. A vállalati terveden nincs külön nyári, téli, Tavaszi időszámítás, mégis teljesítik, pedig ilyenkor a sokat emlegetett létszámhiányos létszámnál is kevesebben vannak. Nem történik csoda. Mindenki egyet akar. Mindenki nyaralni szeretne, alig várja, hogy „kedves vendég” lehessen. Ez a közös akarat ismerteti fel a kölcsönös egymásrautaltságot, ez változtat segítőkésszé akadékoskodó kollégákat, ez gyorsítja a halogatott döntéseket, az ügyintézést, az anyagkiadást, ez hozza ki a brigádokból, hogy „na most ráverünk egy kicsit”. Ma te, holnap ő, holnapután én nyaralok: másképp nem lehet, csak ha segítünk egymásnak, ha a szabadság alatt is rendben tudhatjuk a dolgainkat. Bűnös pazarlás lenne megfeledkezni a nyári ötletekről, ha vége a szabadságnak. Magunk is elcsodálkoznánk, mekkora csodákra vagyunk képesek, ha nemcsak nyaralni akarnánk egy emberként. V. E.
