Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

1975. július 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Érdekek összhangja Például a VAGÉP-nél „HOLNAPTÓL A TRANS ZFORMÄTORÄLLO- MASOK helyett alagútzsalut fogtok gyártani” — mondhatnák igen sok szakembernek a vasszerkezeti és gépipari vállalatnál. Ha van is túlzás ebben a mondatban, ha nem is ilyen egyszerű a helyzet, azért kifejezi azt a ru­galmasságot, amelyet Nyíregyházán a VAGÉP-nél tapasztaltunk. Mert az ottani szakembergárda rövid idő alatt képes átállni új termék gyártására, még- hozzá úgy, hogy ez nem megy a termelékenység ro­vására, legföljebb az első hónapban nincs olyan ter- ,, melés, mint amikor már minden mozdulat rutin­■ munkává válik. Ha valamikor is előnyt jelentett ez ■ egy vállalatnak, akkor most igazán azt jelent. " Markovics Gyula igazgató asztalán — sok egyéb V mellett — egy februárban tartott munkaértekezlet ■ jegyzőkönyve van. Ezen a megbeszélésen már nem ■ csak az idei feladatok megoldásáról beszéltek, ha- I nem arról is, hogy megalapozottan készíthessék elő ■ a következő ötéves tervet. Tulajdonképpen eddig még egyetlen évben sem _ . volt nagy gond a kapacitás lekötése, hiszen eladhatat­lan terméket nem gyártanak, ebben az évben,, illet­ve a jövő évtől mégis megváltoztatják termékeik '4 összetételét. Miért? Előszöris odafigyelnek arra, mi­lyen fontos, a népgazdaság számára jelentős prog­ramot határoz el a kormány, és akkor mindjárt azt keresik, mivel tudnának ehhez hozzájárulni, milyen alkatrész, vagy tartozék gyártásával kapcsolódhat­■ nak ehhez. Ez nem jelenti saját érdekeik figyelmen ■ kívül hagyását, éppen ellenkezőleg. Itt találják me| I az érdekek összhangját, azt, hogy egy nagy program­ul ban együttműködő partnernek lenni stabil és hosszú ■ évekre megbízható piacot jelent. Amikor például a kormány a járműprogramot | határozta el, akkor a vállalat a Dieselek hengerper­selyének gyártását vállalta, amikor pedig a lakás- program került előtérbe és látták, hogy ebben nagy szerepe lesz a Franciaországból importált qutinord alagútzsalus szerkezetnek, akkor a PEVA alagútzsa- ® luk gyártását kezdték meg. Így nincs tovább szük­■ ség a francia importra. 1976-ra már 270 tonna gyár­I tását tervezik és az elkövetkező években minden bi­_ zonnyal még nagyobb mennyiségre lesz szükség be- | lőle. ■ PROFILVÁLTÁS VAN a betonelemgyámál és ez I a profilváltás kedvező lesz a VAGÉP-nek is: az új m profilhoz szükséges vasszerkezeti elemeket — 30—40 millió forintról van szó — itt gyártják majd Nyír­egyházán a következő ötéves terv idején. Ezek helyett néhány termék gyártását meg kell ■ szüntetni és olyan is van, amelynek megszüntetésé­■ ' hez, vagy továbbtermeléséhez még alapos elemző I munkát kell végezni. g És bizonytalan á balkányi üzemben készülő kár­1 toló szalagok sorsa. A kártolószalag rendkívül nagy _ anyagigényű és eztaz anyagot tőkés országokból im­portálják. Ez már önmagában is elég magyarázat, de még inkább, hogy rendkívül ingadozók az árak. Az I . egyik szállítmánytól a másikig előfordulhat 20—30 százalékos áremelkedés is, így előbb-utóbb gazdaság­talanná válik a termelés. Igen ám, de szükség is van rá. Éppen ezért kell az elemzés: megvizsgálni, ■ van-e mód az alapanyagot szocialista országból be­“ hozni, vagy ha nincs, nem lenne-e az egész népgaz­daság számára gazdaságosabb készáruként behozni a ■ kártolószalagot. EBBÓL AZ ÉVBŐL eddig hat hónap telt el és a VAGÉP a tervteljesítésen túl már felkészült a jö­vő évre. Uj, korszerű termékeivel pedig megalapozta _ a következő ötéves tervet. Balogh József L.. Asszonyok, lányok a Egy éve kezdték meg a szakmunkások képzéséta Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai tanműhelyében. Az eltelt idő alatt a kezdetben csak oktatási célt szolgáló épület termelőüzemmé alakult át. A 143 szálkái és környékbeli nő a tanulás, a kötés, varrás, hurkolás szakmai fogásainak elsajá­títása mellett komoly termelőmunkát vé­gez. Gyártmányaik exportra is eljutnak. A , most készülő tízezer síkkötött gyermekpu­lóver és kis ruha pontosan 80 százalékát ké­szítik szovjet megrendelés alapján. A hazai boltokban mintegy 20 ezer fürdőruhát hoz­tak forgalomba, amely a mátészalkaiak ke­ze munkája nyomán készült. Nem könnyű feladat a korábban ház­tartásban, vagy a mezőgazdaságban dolgo­zók kiképzése a munkafogásokra, de nagy szükség van rá, mert a megkezdett építke­zés nyomán már jövőre az első BFK-üzem- ben megkezdik a folyamatos termelést. (Elek Emil képriportja) 1. SÍKKÖTÖTT GYERMEKPULÓVEREK összevarrásAt végzik a tanu- lólanyok. Embermagasságú a kom­bájnkerék, amelyen idős Ládi János ült és belesi­mult a motor bonyolult csavar-, cső- és szeleprend­szerébe. Nem szállt le, csak í kényelmesebben helyezke­dett el, úgy beszélt. — Sok aratást megértem már, ötvenegy éves múltam. Én aztán igazán mondha­tom, kaszától a Claas—100- asig minden volt a kezem- ügyében. Nagy dolognak tartottam, amikor először — vagy húsz éve már — kasza helyett gépekkel kezdtünk aratni. — Ha most a régi időkre gondolok, bennem is vegyes érzések voltak. Sokan nem hittek abban, hogy minden megváltozik majd. Ez j iv-nemcsak a. a. gépek miatt volt, általában mindenért. Apám cselédember volt, ab­ba születtem én is bele. Mennyi mindenbe belekós­toltam... Voltam maszek paraszt, kubikos, traktoros a gépjavító állomáson, most tsz-tag vagyok. — Azt mondja, hogy nem az aratásról beszélek? De­hogynem. Egy csomó ara­táson keresztül jutottunk idáig. Én tizennégy évig arattam SZK-kombájnok- kal. Nekem az sem volt könnyebb, mint a kasza. Másoknak lett jobb. Idős Ládi János szavai szerint ítélve, úgy beszélt, mint aki valamiért, valami miatt elégedetlen. Pedig nem az. A sok aratást meg­érve házat épített, kiháza-- sította a gyerekeit, egyenes­ben van. Nem elégedetlen, csak tárgyilagos. — Most jó a fiataloknak. Felülnek egy ilyen gépre és egy műszakban learat­nak ezer mázsa búzát. — Én meg erre jutottam. Most már csak szerelem a kombájnt és közben arra gondolok, későn kezdtük. Mindent. A tsz-gazdálko- dást, a gépesítést, ezeket a gépeket is későn kaptuk. A tiszadobi Táncsics Ter­melőszövetkezet szerelője az utóbbi mondatnál hamis­kásan lemosolygott a kom­bájn kerekéről:----Érti- mire gondolok?... Most szeretnék huszonhat éves lenni. A Claas—100-as, amit idős Ládi János olyan nagy gonddal szerelt, javított, azóta már „eszi” az árpát, a búzát. Ezer hektárba csak öt gép állt be, és nem 3—400 kaszás. Szemünk láttára nagyot fordult a világ. Ki gondol már az aratópálinkára, az aratószalonnára, a leveshor­dásra, kaszapengésre, kéve­kötésre és másra? Ki gon­dol erre? Inkább arra; most lenne jó fiatalnak lenni... Seres Ernő 2. A BETANÍTOTT DOLGOZÓK SZA­LAG VEZETŐJE BALOGH ERZSÉBET. Akciót hirdetett a KISZ Elő a fémhulladékkal! Egy tonna vashulladékkal másfél tonna vasérc és két mázsa koksz takarítható meg — mondja a hivatalos szak- vélemény. Ennél azonban sokkal többet jelent a vas- és más fémhulladékok felhasz­nálása: külföldről kevesebb nyersanyagot kell vásárol­nunk. Ezért hirdette meg a KISZ Központi Bizottsága az üzemekben, vállalatoknál dolgozó fiatalok részére a július elsejéről szeptember közepéig tartó fémhulladék­gyűjtési akciót. Az akció kezdetén körül­pillantva nem túl megnyug­tató a helyzet megyénkben. Sok vállalatnál csak most értesültek-értesülnek a felhí­vásról — ami persze az elő­zetes szervezés hiányát is je­lenti. Van azonban jó né­hány üzem-vállalat, ahol már „rajtra készen” állnak a fiatalok. A megyei ÉPSZER Vállalat ifjúsága például már jó előre terepszemlét tartott a műhelyekben, munkahelye­ken. Becslésük szerint leg­alább ötvenezer forint érté­kű vas- és más fémhulladék hever a vállalatnál — ezt az ÉPSZER felhasználni már nem tudja. A kidobott hulladékanya­got természetesen nem lehet ömlesztve beszállítani a MÉH-nek. A különféle szí­nesfémeket, vasat szét kell válogatni, mivel értékük is különböző, és felhasználási területük is. A fiatalok ezért vállalták, hogy elkülönítik a fémfajtákat, és már e hét végén társadalmi munkában a begyűjtőhelyre viszik. Ez az ügy természetesen nemcsak a fiataloké. Mivel az alapanyag-ellátás minden üzemnek létkérdés, a válla- l&ti-üzemi vezetésnek is nagy gondot kell fordítani a hul­ladékgyűjtés szervezett lebo­nyolítására. A MÉH — mi­vel szállítójárművekben nem bővelkedik — azt kérte a vállalatoktól, hogy az össze­gyűjtött vasat, fémet saját járműveikkel szállítsák a be­gyűjtőhelyekre. Ezer tonna vashulladékból hatszáz teherautót vagy har­mincezer darab mosógépet lehet készíteni. Ha egy tonna rezet hulladékrézből állíta­nak elő, akkor ötödannyiba kerül, mint az ércből előállí­tott. Ezek a számok önma­gukért beszélnek... (tgy) Konzultáció — a burgonyáról Kísérleti bemutatóval egy­bekötött konzultációt ren­deznek a mezőgazdasági szakemberek részére július 4-én, 9 órai kezdettel Nyír- ibronyban, az Uj Élet Ter­melőszövetkezetben. A tanács nyíregyházi járási hivatala élelmiszer-gazdasági és ke­reskedelmi osztálya, a nö­vényvédő állomás, a Nyírségi TESZÖV, a KITE nádudvari központja, a nyírbátori Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet rendezésében szervezett tájjellegű bemutató nagyon is időszerű kérdéssel — a korszerű burgonyatermelés problémáival — foglalkozik. Elöljáróban a termelőszö­vetkezet részéről hangzik el ismertetés, majd a kísérletek bemutatására kerül sor. Be­fejezésül konzultáción kap­nak választ az érdeklődők a korszerű burgonyatermelés­sel kapcsolatos egyéb kérdé­sekre. Parkápolás Az ma már vitathatatlan, hogy Mátészalkán a Keleti lakótelep a legszebb és leg­korszerűbb városrész. Nem­csak azért, mert új, hanem a parkosítás miatt is. Társa­dalmi munkában készültek a parkok még a kora tavaszi időben. Egy nagy új park a Váci Mihály és a Hajdú ut­cai házsorok között, valamint az új utcák mindkét oldalán. Gyönyörűek a parkok. De miért? Mert a lakók nemcsak el­ültették a . fák, cserlyék ez­reit és a virágok tízezeréit, hanem gondozzák is. A forró nyári napokon kora reggel és esetenként öt-hat önkén­tes locsolja a virágokat, fá­kat, füvesített területeket. Különösen szép a Bajcsy- Zsilinszky utca, de a többi is. Egy szál fű se száradt ki. Gyomot se lehet látni, mert mindig van önkéntes gyom­láló. (sz. J.) A szerelő Egy életút

Next

/
Oldalképek
Tartalom