Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám
1975. július 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Érdekek összhangja Például a VAGÉP-nél „HOLNAPTÓL A TRANS ZFORMÄTORÄLLO- MASOK helyett alagútzsalut fogtok gyártani” — mondhatnák igen sok szakembernek a vasszerkezeti és gépipari vállalatnál. Ha van is túlzás ebben a mondatban, ha nem is ilyen egyszerű a helyzet, azért kifejezi azt a rugalmasságot, amelyet Nyíregyházán a VAGÉP-nél tapasztaltunk. Mert az ottani szakembergárda rövid idő alatt képes átállni új termék gyártására, még- hozzá úgy, hogy ez nem megy a termelékenység rovására, legföljebb az első hónapban nincs olyan ter- ,, melés, mint amikor már minden mozdulat rutin■ munkává válik. Ha valamikor is előnyt jelentett ez ■ egy vállalatnak, akkor most igazán azt jelent. " Markovics Gyula igazgató asztalán — sok egyéb V mellett — egy februárban tartott munkaértekezlet ■ jegyzőkönyve van. Ezen a megbeszélésen már nem ■ csak az idei feladatok megoldásáról beszéltek, ha- I nem arról is, hogy megalapozottan készíthessék elő ■ a következő ötéves tervet. Tulajdonképpen eddig még egyetlen évben sem _ . volt nagy gond a kapacitás lekötése, hiszen eladhatatlan terméket nem gyártanak, ebben az évben,, illetve a jövő évtől mégis megváltoztatják termékeik '4 összetételét. Miért? Előszöris odafigyelnek arra, milyen fontos, a népgazdaság számára jelentős programot határoz el a kormány, és akkor mindjárt azt keresik, mivel tudnának ehhez hozzájárulni, milyen alkatrész, vagy tartozék gyártásával kapcsolódhat■ nak ehhez. Ez nem jelenti saját érdekeik figyelmen ■ kívül hagyását, éppen ellenkezőleg. Itt találják me| I az érdekek összhangját, azt, hogy egy nagy programul ban együttműködő partnernek lenni stabil és hosszú ■ évekre megbízható piacot jelent. Amikor például a kormány a járműprogramot | határozta el, akkor a vállalat a Dieselek hengerperselyének gyártását vállalta, amikor pedig a lakás- program került előtérbe és látták, hogy ebben nagy szerepe lesz a Franciaországból importált qutinord alagútzsalus szerkezetnek, akkor a PEVA alagútzsa- ® luk gyártását kezdték meg. Így nincs tovább szük■ ség a francia importra. 1976-ra már 270 tonna gyárI tását tervezik és az elkövetkező években minden bi_ zonnyal még nagyobb mennyiségre lesz szükség be- | lőle. ■ PROFILVÁLTÁS VAN a betonelemgyámál és ez I a profilváltás kedvező lesz a VAGÉP-nek is: az új m profilhoz szükséges vasszerkezeti elemeket — 30—40 millió forintról van szó — itt gyártják majd Nyíregyházán a következő ötéves terv idején. Ezek helyett néhány termék gyártását meg kell ■ szüntetni és olyan is van, amelynek megszüntetésé■ ' hez, vagy továbbtermeléséhez még alapos elemző I munkát kell végezni. g És bizonytalan á balkányi üzemben készülő kár1 toló szalagok sorsa. A kártolószalag rendkívül nagy _ anyagigényű és eztaz anyagot tőkés országokból importálják. Ez már önmagában is elég magyarázat, de még inkább, hogy rendkívül ingadozók az árak. Az I . egyik szállítmánytól a másikig előfordulhat 20—30 százalékos áremelkedés is, így előbb-utóbb gazdaságtalanná válik a termelés. Igen ám, de szükség is van rá. Éppen ezért kell az elemzés: megvizsgálni, ■ van-e mód az alapanyagot szocialista országból be“ hozni, vagy ha nincs, nem lenne-e az egész népgazdaság számára gazdaságosabb készáruként behozni a ■ kártolószalagot. EBBÓL AZ ÉVBŐL eddig hat hónap telt el és a VAGÉP a tervteljesítésen túl már felkészült a jövő évre. Uj, korszerű termékeivel pedig megalapozta _ a következő ötéves tervet. Balogh József L.. Asszonyok, lányok a Egy éve kezdték meg a szakmunkások képzéséta Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai tanműhelyében. Az eltelt idő alatt a kezdetben csak oktatási célt szolgáló épület termelőüzemmé alakult át. A 143 szálkái és környékbeli nő a tanulás, a kötés, varrás, hurkolás szakmai fogásainak elsajátítása mellett komoly termelőmunkát végez. Gyártmányaik exportra is eljutnak. A , most készülő tízezer síkkötött gyermekpulóver és kis ruha pontosan 80 százalékát készítik szovjet megrendelés alapján. A hazai boltokban mintegy 20 ezer fürdőruhát hoztak forgalomba, amely a mátészalkaiak keze munkája nyomán készült. Nem könnyű feladat a korábban háztartásban, vagy a mezőgazdaságban dolgozók kiképzése a munkafogásokra, de nagy szükség van rá, mert a megkezdett építkezés nyomán már jövőre az első BFK-üzem- ben megkezdik a folyamatos termelést. (Elek Emil képriportja) 1. SÍKKÖTÖTT GYERMEKPULÓVEREK összevarrásAt végzik a tanu- lólanyok. Embermagasságú a kombájnkerék, amelyen idős Ládi János ült és belesimult a motor bonyolult csavar-, cső- és szeleprendszerébe. Nem szállt le, csak í kényelmesebben helyezkedett el, úgy beszélt. — Sok aratást megértem már, ötvenegy éves múltam. Én aztán igazán mondhatom, kaszától a Claas—100- asig minden volt a kezem- ügyében. Nagy dolognak tartottam, amikor először — vagy húsz éve már — kasza helyett gépekkel kezdtünk aratni. — Ha most a régi időkre gondolok, bennem is vegyes érzések voltak. Sokan nem hittek abban, hogy minden megváltozik majd. Ez j iv-nemcsak a. a. gépek miatt volt, általában mindenért. Apám cselédember volt, abba születtem én is bele. Mennyi mindenbe belekóstoltam... Voltam maszek paraszt, kubikos, traktoros a gépjavító állomáson, most tsz-tag vagyok. — Azt mondja, hogy nem az aratásról beszélek? Dehogynem. Egy csomó aratáson keresztül jutottunk idáig. Én tizennégy évig arattam SZK-kombájnok- kal. Nekem az sem volt könnyebb, mint a kasza. Másoknak lett jobb. Idős Ládi János szavai szerint ítélve, úgy beszélt, mint aki valamiért, valami miatt elégedetlen. Pedig nem az. A sok aratást megérve házat épített, kiháza-- sította a gyerekeit, egyenesben van. Nem elégedetlen, csak tárgyilagos. — Most jó a fiataloknak. Felülnek egy ilyen gépre és egy műszakban learatnak ezer mázsa búzát. — Én meg erre jutottam. Most már csak szerelem a kombájnt és közben arra gondolok, későn kezdtük. Mindent. A tsz-gazdálko- dást, a gépesítést, ezeket a gépeket is későn kaptuk. A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet szerelője az utóbbi mondatnál hamiskásan lemosolygott a kombájn kerekéről:----Érti- mire gondolok?... Most szeretnék huszonhat éves lenni. A Claas—100-as, amit idős Ládi János olyan nagy gonddal szerelt, javított, azóta már „eszi” az árpát, a búzát. Ezer hektárba csak öt gép állt be, és nem 3—400 kaszás. Szemünk láttára nagyot fordult a világ. Ki gondol már az aratópálinkára, az aratószalonnára, a leveshordásra, kaszapengésre, kévekötésre és másra? Ki gondol erre? Inkább arra; most lenne jó fiatalnak lenni... Seres Ernő 2. A BETANÍTOTT DOLGOZÓK SZALAG VEZETŐJE BALOGH ERZSÉBET. Akciót hirdetett a KISZ Elő a fémhulladékkal! Egy tonna vashulladékkal másfél tonna vasérc és két mázsa koksz takarítható meg — mondja a hivatalos szak- vélemény. Ennél azonban sokkal többet jelent a vas- és más fémhulladékok felhasználása: külföldről kevesebb nyersanyagot kell vásárolnunk. Ezért hirdette meg a KISZ Központi Bizottsága az üzemekben, vállalatoknál dolgozó fiatalok részére a július elsejéről szeptember közepéig tartó fémhulladékgyűjtési akciót. Az akció kezdetén körülpillantva nem túl megnyugtató a helyzet megyénkben. Sok vállalatnál csak most értesültek-értesülnek a felhívásról — ami persze az előzetes szervezés hiányát is jelenti. Van azonban jó néhány üzem-vállalat, ahol már „rajtra készen” állnak a fiatalok. A megyei ÉPSZER Vállalat ifjúsága például már jó előre terepszemlét tartott a műhelyekben, munkahelyeken. Becslésük szerint legalább ötvenezer forint értékű vas- és más fémhulladék hever a vállalatnál — ezt az ÉPSZER felhasználni már nem tudja. A kidobott hulladékanyagot természetesen nem lehet ömlesztve beszállítani a MÉH-nek. A különféle színesfémeket, vasat szét kell válogatni, mivel értékük is különböző, és felhasználási területük is. A fiatalok ezért vállalták, hogy elkülönítik a fémfajtákat, és már e hét végén társadalmi munkában a begyűjtőhelyre viszik. Ez az ügy természetesen nemcsak a fiataloké. Mivel az alapanyag-ellátás minden üzemnek létkérdés, a válla- l&ti-üzemi vezetésnek is nagy gondot kell fordítani a hulladékgyűjtés szervezett lebonyolítására. A MÉH — mivel szállítójárművekben nem bővelkedik — azt kérte a vállalatoktól, hogy az összegyűjtött vasat, fémet saját járműveikkel szállítsák a begyűjtőhelyekre. Ezer tonna vashulladékból hatszáz teherautót vagy harmincezer darab mosógépet lehet készíteni. Ha egy tonna rezet hulladékrézből állítanak elő, akkor ötödannyiba kerül, mint az ércből előállított. Ezek a számok önmagukért beszélnek... (tgy) Konzultáció — a burgonyáról Kísérleti bemutatóval egybekötött konzultációt rendeznek a mezőgazdasági szakemberek részére július 4-én, 9 órai kezdettel Nyír- ibronyban, az Uj Élet Termelőszövetkezetben. A tanács nyíregyházi járási hivatala élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztálya, a növényvédő állomás, a Nyírségi TESZÖV, a KITE nádudvari központja, a nyírbátori Vörös Csillag Termelőszövetkezet rendezésében szervezett tájjellegű bemutató nagyon is időszerű kérdéssel — a korszerű burgonyatermelés problémáival — foglalkozik. Elöljáróban a termelőszövetkezet részéről hangzik el ismertetés, majd a kísérletek bemutatására kerül sor. Befejezésül konzultáción kapnak választ az érdeklődők a korszerű burgonyatermeléssel kapcsolatos egyéb kérdésekre. Parkápolás Az ma már vitathatatlan, hogy Mátészalkán a Keleti lakótelep a legszebb és legkorszerűbb városrész. Nemcsak azért, mert új, hanem a parkosítás miatt is. Társadalmi munkában készültek a parkok még a kora tavaszi időben. Egy nagy új park a Váci Mihály és a Hajdú utcai házsorok között, valamint az új utcák mindkét oldalán. Gyönyörűek a parkok. De miért? Mert a lakók nemcsak elültették a . fák, cserlyék ezreit és a virágok tízezeréit, hanem gondozzák is. A forró nyári napokon kora reggel és esetenként öt-hat önkéntes locsolja a virágokat, fákat, füvesített területeket. Különösen szép a Bajcsy- Zsilinszky utca, de a többi is. Egy szál fű se száradt ki. Gyomot se lehet látni, mert mindig van önkéntes gyomláló. (sz. J.) A szerelő Egy életút
