Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-22 / 170. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 22. Szerkesztőségünk megyénk négy városi tanácsának vezetőit kereste fel hétfőn, s egyetlen kérdést tett fel: hogyan kezdődött önöknél a hét: Nyíregyháza így kezdődött a hét 40 fős bővítéséhez most vonultak fel az ÉPSZER munkásai. A Sarkantyú utcai bölcsőde bővítéséhez szükséges kisajátítást most gyorsítottuk meg. — A héten a társadalmi- és tömegszervezetek bevonásával egy bizottság alakul Nyíregyházán. A javaslat, amellyel indítani szeretnénk a munkát: a sportolási lehetőségek javítása érdekében akciót kezdeményezünk. Elsősorban a város déli részében szeretnénk kispályákat építeni, s egy-két óvodához tornaszobát, esetleg tornatermet kapcsolni. Kisvárda : Czakó István, a városi tanács elnökhelyettese. — Nyíregyháza legfiata- labbjait érintő, de az egész várost átfogó két nagy akció előkészítése, a szervezési munkák egybehangolása volt a hétfői munkanap egyik feladata. Tavaly őszszel az egész város társadalmát hívtuk segítségül: kommunista műszakokon sokan járultak hozzá munkájukkal a nyíregyházi bölcsődék bővítéséhez. Körülbelül kétmillió forint volt a műszakok eredménye. Akkor a város vezetői megígérték: ezt a pénzt — megfelelő összegekkel kiegészítve — a legcélszerűbben használják fel, hogy minél több hellyel bővíthessék a bölcsődei hálózatot. Most a valóra váltás napjai következnek. A kisajátítás, a tervezés, a további pénzek előteremtése után a Vécsey közi bölcsőde Az emberi hajszálnál vékonyabb műszer Egy csehszlovák hályogkovács A prágai televízió nemrégiben tv-játékot mutatott be egy létező mai emberről, aki ma is ott jár-kel az utcákon, s az őt megszemélyesítő színész az ő valódi neve alatt szerepelt. Karel Kyzlink az említett férfi és az elsők között nyerte el a csehszlovák állampolgár által elérhető legnagyobb kitüntetést: a Munka Hőse címet. Ez az alacsony, derűs arcú férfi, a Zbrojovka Brno üzem egyszerű köszörűse, nem kisebb tettel érdemelte ki a ritka kitüntetést, mint hogy megoldotta a csehszlovák gépipar egyik kulcsproblémáját, lefőzve a képzett mérnökök és technikusok nagyszámú gárdáját is. Miről van szó tulajdonképpen? A gépipar, amely Csehszlovákia iparának és kivitelének a legfontosabb ága, csak import útján tudott beszerezni bizonyos különleges mérőeszközöket. A hidegháború idején a tőkésországok gazdasági embargója korlátozta az ilyen műszerek eladását szocialista országoknak, így a csehszlovák szakembereknek nélkülözniük kellett a szóban forgó finom fémszálvékonyságú különleges mérőeszközöket is. Karel Kyzlink rendelkezett bizonyos műszaki tapasztalatokkal, ismeretei azonban „szerencsére” nem voltak olyan nagyok, hogy akadályozták volna a gonv dolkodásban. Ha ugyanis néhány műszaki problémához tisztán technikai szempon— Az új kórház építése során már a szerelőké a döntő munka. A területek átadása közben jelentkező gondok sokasodnak, ezek miatt most több szerv munkáját hangoljuk össze. Július 30-ra koordinációs megbeszélésre hívjuk össze az érdekelteket. Ennek tanácsi előkészítése, az előzetes kérések, javaslatok összefoglalása volt az egyik fő téma. Nagyon szeretnénk, ha az új kórház az év végére teljesen elkészülne, ezt minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kívánjuk. — Rendszeresen foglalkoztat bennünket, hogy jól halad a városban az ipartelepítés, céljainknak megfelelően épülnek az új munkahelyek, viszont eredményeink a szükségesnél sokkal kisebbek az óvoda-, bölcsőde-, napköziotthon-építésben. Mátészalka: Szabó Ferenc városi tanácselnök: — Több, nagyon fontos beruházás gyorsítása, a nem régen elfogadott városrendezési terv ismertetése, a lakás- és kiegészítő építkezések időben történő befejezése — többek között ezek voltak a legfontosabb témák ' a hétfői tisztségviselői megbeszélésen, amellyel a hét indult. tok alapján közelít, akkor sok mindent el sem kezd, mert tisztán műszaki szemszögből azok végrehajthatat- lanoknak látszottak. Mivel ezt nem tudta, egyszerűen nekilátott a munkának, s közben olyan megoldásra jött rá, ami nemcsak egészen új és forradalmi, hanem meghökkentően egyszerű is. Kyzlinknek sikerült nagy mennyiségben elkészítenie az emberi hajszálnál is vékonyabb mérőeszközöket Egy kilogramm acélból, melynek értéke néhány korona, Kyzlink 160 000 korona értékű műszert gyártott. Találmányának lényege az volt, hogy köszörülés közben mágneses teret használt. Ez tartotta a vékony szálakat... Így kezdődtek Karel Kyzlink újításai. A 66 éves férfi, aki már nyugdíjas, ma is szabadon beléphet Csehszlovákia bármelyik üzemébe. S ezt nemcsak megteszi, hanem gyakran bele is avatkozik a termelésbe. A Chira- na Gyárban nagy forgás sebességű fogászati fúrógépeket gyártanak, amelyeknél a fúrás fájdalommentességét már a Kyzlink ötlete alapján készített légpárna tette lehetővé. Amikor a méhészeknek fecskendőtűre volt szükségük a méhek mesterséges megtermékenyítéséhez — Karel Kyzlink készített ilyen tűket; átmérőjük 27 század milliméter, nyílásuk 18 század milliméter, faluk 4 század milliméter... (BUDAPRESS—PRA- GOPRESS) zakban. Sokan vállalati támogatással építkeztek. — Két további friss építési hír: a 100 ágyas új kórházi pavilon harmadik szintjét is elkezdték hétfőn az építők, s a héten végeznek is vele. Ugyancsak a héten kezdődik az újtelepi iskola 4 tantermes napközijének és 200 személyes konyhájának építése — az utolsó egyeztetések voltak hétfőn. Nagy Bertalan a városi tanács elnökhelyettese: — Hétfőn megkezdődött a Felszabadulás lakótelep út-, járda- és csapadékvíz-csatorna rendszerének építése — ezzel foglalkoztunk először a hét első munkanapján. Négy és fél millió forint felhasználásáról van szó, s ez számunkra azért is külön fontos, mert az összeget „ki kellett gazdálkodni”. Ezen a lakótelepen ugyanis OTP- társasházak és szövetkezeti lakások épültek, tehát a tanács központi alapokból nem kapott pénzt a most kezdődött építkezésekre. — A Felszabadulás lakótelepen 324 lakás épült eddig, többségében már laknak, a többibe az év végéig költöznek a lakók. Ez a lakónegyed a Rác-kertben, a mátészalkai ipari út mentén épült, és elsősorban a környező nagyüzemek munkásai laknak a modern, emeletes hádr. Nagy László, a városi tanács vb-titkára: — A városi fürdő ügyében pénteken volt egyeztető tárgyalás, a műszaki osztályon hétfőn reggel ennek valóra váltásához kezdtünk a munkaindító megbeszélésen. Megtörténik a költség- vetés felülvizsgálása, és az egyes részletkérdésekben is döntés születik. A pénteki és a hétfői megbeszélések alapján azt mondhatjuk: 1976. augusztus 20-án egy medencével és a kiegészítő létesítmények közül a legfontosabbakkal megnyithatjuk a városi fürdőt. Körülbelül 6—8 millió forintos költséggel számolunk és természetesen a helybeli üzemekre és a lakosság jelentős társadalmi munkájára. — A hétfői nap másik fontos közérdekű munkája a városi piaccal kapcsolatos. A műszaki osztályon a piactér kitűzési munkáit végezzük. — Egy határidős munkát is áttekintettünk: vb-határo- zat alapján 1975. december 31-ig meg kell szüntetni a Vágóhíd utcai cigánytelepet. Az építkezésekkel, költözködésekkel, a felvilágosító munkával nagyjából együtt haladunk, de feltétlenül fontos a hétfőihez hasonló értékelés, a munka gyorsítása. Marik Sándor Fotók: Hammel József Operatív bizottsági ülésen hangzott el, hogy idén bőséges volt a málnatermés, ami öröm. Üröm viszont, hogy Nyírlugos térségében az ÁFÉSZ nem hajlandó a málnát felvásárolni. Értékesítési gon, dókra hivatkozik. Tény, hogy a Nyírlugosi ÁFÉSZ a Debreceni Konzervgyár térségébe tartozik, de a Nyíregyházi Konzervgyár képviselője úgy nyilatkozott: eddig a tervezett 10 vagon helyett 22 vagon málnát fogadtak és egyetlen felvásárló szervnek sem adtak olyan tájékoztatót, hogy nem hajlandók több málnát átvenni. Ennek a termelőknél olyan hatása volt, hogy ha ennyire nem kell a málna, akkor kiirtják lövéstől és máskor senki ne buzdítsa őket málna termesztésére. A málna kell, ámít a legfrissebb értesü. lés is bizonyít; a Nyíregy. házi Konzervgyár — bár ebből dobozolási és egyéb problémáik származnak — fogadja a további pluszárut, az ÁFÉSZ képviselőivel július 21-én meg is állapodtak hat vagon málna átvételéről. Az ügy tehát megnyugtatóan rendeződött. A Nyírlugosi ÁFÉSZ-vezetők korábban is felkereshették volna a Nyíregyházi Konzervgyárat. (s. c.) A múlt hét televíziós műsorai közül természetesen a Szojuz—Apollo űrkísérletről sugárzott műsorok kötötték le elsősorban a nézők millióinak figyelmét. A csodálatos technika lehetővé tette, hogy egyidejű tanúi lehettünk a nagy történelmi pillanatoknak, hogy szinkronban élhettük át a lélegzetállítóan merész, az emberi tudás és akaraterő újabb diadalát jelentő izgalmas találkozás eseményeit. Földi viszonylatban megszoktuk már ezt a hason- líthatatlan varázslatot, s egyenesből is láthattunk már televíziós képeket a kozmoszból, a korábbi űrhajókról. De ilyet még nem, mint a múlt csütörtökön, mikor a Magyar Televízió nagyszabású technikai, bonyolult szervezési és alapos tudományos felkészültséggel hozta váltakozva elénk az eseményeket a világűrből és a földi irányító központokból, közvetítette az éppen megszületett híreket. A szakértők „kapásból” kommentáltak is (nem egyszer hiányos információk miatt nehéz helyzetből), kérdésekre válaszoltak, maketten demonstrálták a látottakat. Az emberiség nagy családjában érezhettük közvetlenül magunkat, szinte együtt lélegezve az űrhajósokkal és mindenkivel, aki feszült izgalommal figyelte a korszakos teljesítményt. Köszönet és elismerés jár a tévének ezért az élményért, s ennek a jogosságát csak még inkább kiemeli, hogy a technika szeszélye éppen az „egyszerűbb” rutinfeladatok nehézkesebb megoldásával hozta időnként nehéz helyzetbe a tévés „irányító központ” stábját: pl. a houstoni tudósítóval való összeköttetés késedelmes megteremtésével, a földi helyszínek azonosításának többszöri elmaradásával (vagy az elmosódó beszéd érthetetlensége miatt váló pillanatnyi megállapíthatatlanságával). A tapasztalt műsorvezető, Ipper Pál nyugalma, helyzetfelismerése azonban jó „átkötésekkel” és újabb kapcsolásokkal simán gördítette tovább a szuper körkapcsolá- sos műsort. Ugyancsak az egyidejűség, az első döbbenet tettenérése az emberekben adta a rendkívülien figyelmeztető és meggyőző jellegét a „Veszély az utakon” c. dokumentumfilmnek. A kíméletlenül leleplező, árulkodó kamera tulajdonképpen az emberi magatartásformákat örökítette meg a karambolos járműcsonkok között, a véresre roncsolt emberi testekkel a hátterében, a helyszínelés közben és a kórházban. A magatartás — a jellem hű tükreként — árulkodóan vallott az egyén gép- járművezetői moráljáról is. Úgy véljük, nem is a harmadik adásban bizonyára tisztázásra kerülő „tényállás”, a vétkesség szakszerű megállapítása a lényeges ebben a nagyon hasznos dokumentumfilmben, hanem a közönyösök felrázása, szembenézésre késztető tükör tartása a felelőtlenül vezetők elé. A szomorú példák, a tragikus képsorokban megelevenedett esetek sokak számára hathatósabb- nak bizonyulhatnak a mégoly szigorú intelmeknél, szabályozásoknál és szankcióknál. Merkovszky Pál Klasszikusok parádéja a hét rádióműsoraiban. Akár ezt az alcímet is lehetne adni e recenziónak, ha csupán erre a hétre lenne jellemző. Azonban Aragon, Déry, Hugó, Majakovszkij, Reymont, So- lohov, vagy hogy folytassam a sort: Balzac, Shaw, Th. Mann, R. Rolland művei gyakran hallhatók a rádióban. A múlt héten közülük a legtöbb adás ismétlés volt, ennyiben érződött a szerkesztők nyári gondja, az új műsorok hiánya. De sohase legyen „rosszabb” hét! A nyári hangulat se hiányzott. Erről a Rádió Kabarészínházán kívül Bemard Shaw: Szerelmi házasság című komédiájának rádióváltozata és — paradox módon — a Balzac regényéből készült színmű A tőzsdelovag közvetítésével is gondoskodtak a szerkesztők. Honoré de Balzac (1799— 1850) regényének magyar színpadi változata Kolozsvári Grandpierre Emil műve, a •győri Kisfaludy Színház mutatta be Meczner János rendezésében. Balzac hatalmas életműve korának kegyetlen élességű bírálata. Kíméletlen szatírával mutatja meg az erejét vesztett, korrumpálódott, a bukásra szükségszerűen ítéltetett nemességet épp úgy, mint a feltörekvő, erőszakos polgárságot, pénzéhségét, gátlástalan, erkölcstelen vagyonszerzési módjait, par- venüségét, az újgazdagok arisztokratákat majmoló életvitelét. Mindezt nem vígjátéki hangnemben, hanem a teljességre törekvő realizmussal. Ezért volt kockázatos a művet színpadra alkalmazó Kolozsvári Grandpierre Emi] vállalkozása: e kemény társa- dalombirálatot a kritikai műfajok egy szelídebbjébe, a vígjátékba öltöztetni. Nem sikerült ezt megvalósítania. E súlyos anyagból nem vált az átdolgozó keze nyomán igazi vígjáték, inkább valamiféle középfajú színpadi mű, komikus elemekkel. Rádióban hallgatva így hatott. Az előadás itt-ott komédiaszerű hangvétele se igen tudott ezen sokat változtatni. A komédiákra egykor jellemző szerzői, rendezői közbeszólások, a színészeknek ugyancsak a nézők számára szánt „félre” szólásai olykor-olykor magyarázták ugyan a helyzetet, valamely szereplő cselekedetének okát, de ezek megmaradtak külső eszköznek. A színészek mindent megtettek a jó előadásért, amit a szöveg és a rendező elképzelése megengedett. Azonban ezzel együtt is, — bár élvezhető előadásban — mégiscsak valami olyat hallhatunk, ami Balzac Írói világából való ugyan, de annak igazi ereje nélkül. Solti Bertalan színészi egyéniségétől nagyon távol áll a hazárdjátékos tőzsdelovag figurája, mégis valóságossá tudta tenni. Néhány igen jó pillanata volt Pongrácz Imrének (Justin) és Patassy Tibornak (Verdelin). A kortárs Jorge Diaz, spanyol származású chilei iró, Légy a levesben című hangjátékát A főszerepben sorozat adásaként a harmadik műsorban sugározták Kállai Ferenc neve alatt. Csaknem ugyanolyan főszerep benne a Psota Iréné és azoké az érzékletes hanghatásoké, amelyeket Varga Géza rendezői fantáziája rendelt Berki Géza zenéje mellé. Az elembertelenedett társadalom különféle eszközökkel — hamis reklámmal, quiz- műsorokkal stb. — manipulált „gondolkodását”, fogalmainak, szókészletének előregyártott, sablonos fordulatait, illetve e társadalmi méretű manipuláció végzetes hatását, következményét mutatja meg — szinte látnoki erővel ez a hangjáték. Azt a helyzetet, amikor minden való tény a visszájára fordítható. Kállai Ferenc maga volt a korlátolt önhitűség, amely veszély- érzet nélkül meríti hordozóját a megsemmisülésbe. A hangjáték fekete humorát, gyilkos szatíráját ezzel mégin- kább felerősítette. Seregi István n KÉPERNYŐ TTi íll aIJUMmellett . ó'jol, JiübMÁLNA
