Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

1975. július 20. KELET-MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Megyei tájakon TÚRÁI TÖRTÉNELEM VnsnRnnpi IVIelléklet „Nyírturát nem kényeztették el az évtizedek, de fejlődött. Saját erejéből tette, ha kissé későn is.” Mit tudunk Ryírturáról? 1932. április 7-én este csendőrsortűz dörrent itt el. Ki­oltotta az egyik éhes paraszt, Szabó Pál életét. A mai tanácsháza lépcsőjéről Farkas István kommunista olvasta fel a hatalmas­ságokhoz intézett memorandumot, amelyet a szegénység fogalmazott a szegénység el­len. Itt énekelte mintegy háromszáz em­ber a Himnuszt. Bura István, a falu tanács­elnöke kimutat a szobájából. Szemköztről nézte süldő gyerekként az eseményt ret­tegve. mentén nyolc utcában. OTP-hitelt vettek fel az orvosi rendelő-lakás építésére, kofá­ból készült el a két tanterem, saját erőből a tűzoltószertár, mellette a kis klub, s a bolt, az autóbuszmegálló, két utcát társa­dalmi munkában köveztek ki. Hogy mi előnye a 4-es főútnak? Talán annyi, hogy erre több az autóbuszjárat, jobb a közlekedés. A lakosság létszáma 1560, s nincs olyan család, amelyben ne Hímwnd^bai^enwna^t Az 1931-ben kiadott megyei monográ­fia felsorolja, kik voltak 31-ben Nyírturán az urak. Propper Sámuelnénak, Telekdy Bertalannak és Mikecz Gábornak állít em­léket. Pedig az akkor már 1407 lelket szám­láló lakosságnak 80 százaléka volt szolga­ember, éhesen zendülő. Van-e erről em­lék? Csak a fejekben. Az idősebbek kö­zött. Az élet lebontotta a falakat, a nincs- telenség tűzhelyeit. Néhány esztendeje még álltak. Ki gondolt arra, hogy mutatóban, a múlt keserveire emlékezve egyet meg kel­lene hagyni belőlük?! Pedig, mint mond­ják szép számmal voltak itt nyolcas és négyes pitvarok a faluban. Két nyolcas az 1788-ban épült, részben műemlékjellegű re­formátus templom mellett, talán, hogy vi­gyázza az isten. Nem jól őrizte, mert el­sodorta az új kor új szelleme. Volt a bolt mellett is egy nyolcas és három kisebb cse­lédviskó, aztán a sényői kanyarban is. Hír­mondóban sem maradt belőlük. Ezt nem látná az útról ma letérő. Szembetűnik azonban az egykori Propper- féle kastély. A népi hatalom juttatta a gö­rög katolikus egyháznak. Templom, papiak­kal. A másik Propper-féle kastélyt az enyészet eszi. Ez lenne a kultúrház, de már négy esztendeje életveszélyessé nyil­vánították, s így a fiatalság otthontalan. Valójában a Jósa András Múzeumban őrzik a falu múltját, az itt talált archeoló­giái leletek tanúskodnak Túra születéséről. Beszélik, hogy Rozgonyi Gábor bácsi, a fa­lu egykori kondása a húszas években talált a falu határában egy bronz leletekkel teli agyagedényt. Csak annyit vett el magának belőle, amennyiből egy pipaszurkálót fabri­kált, a többit átnyújtotta Veress Károly tiszteletes úrnak, s így került tőle a múze­umba. Uj, modern középületeket ne keressen itt az idegen. A horpadt homlokú iskola- mesteri lakás — mely valamikor iskola volt — immár száz esztendősnél is öregebb. De lakják. Pedagógusok! 1913-ban épült a ta­nácsháza, az egyik két tantermes iskola és az óvoda. Ami új, egy két tantermes is­kola, az orvosi rendelő — lakással. Egyszerre nyolc utcában Lukács Lászlóné, a tanácstitkár, aki július elsején múlt 23 éve, hogy a tanácsi közigazgatás szolgálatában van, mondja: „Amióta vb-titkár vagyok a tanácsházát háromszor renoválták, hasonlóan, az óvo­dát, iskolát.” Talán újat is Tehetett volna belőle építeni. Villanyra 700 ezret adott össze a falu, s így került sor Nyírtura villamosítására. Az utolsók között, de akkor aztán egyszerre gyúlt ki a fény a kanyarok A pedagógusok fele kijáró nácsi vezetők, hány lakásban készült el a központi fűtés. Sorolják a neveket. Bodnár Károly tsz-tag. Dr. Botos György orvos a szolgálati lakásba saját költségén építtette be a radiátorokat. Szalontai Sándor négy gyermekes kőműves munkás. A fiatal Csiri- bán János, a tsz párttitkára. Ez a folyamat négy évvel ezelőtt kezdődött. Fürdőszobás lakások épülnék, s ahol csak lehet, mély­fúrású kutak is. Évi 22 ezer Volt itt tsz öt is. ötvenháromban a kanyargós politika, 56-ban a mételyes esz­mék rontották, verték szét a fejekben is a mozgalmat. Egyedül a Vörös Hajnal, a mostani Zöld Mező elődje állta a vihart. Szerencse, hogy volt mag, amely megfo­gant, erőre kapott, s amellyel 1961-ben új szellemben újra lehetett kezdeni. S ha a fiatal, most alig 30 esztendős párttitkár ré­szére már ez a múlt is történelem, de a jelenről, s a jövőről már úgy szól, mint aki csinálja, benne él, formálja is azt a közös­séggel. Arról szól hévvel, hogy zárt rend­szerben kívánják termeszteni a kalászoso­kat, a kapásokat. Gépesítenek, s repülőgé­pes permetezésről is álmodozik. Ahol sok volt a vesződés, az elégedet­lenség, most nyugalom, jólét árad. Évente átlagosan 22 ezer forintot keres egy dolgozó tsz-tag. Plusz a háztáji. Gondoskodnak az öregekről is. Újak a házsorok. Az egykori Telekdy-féle kastélykertben nemrégiben 11 házhelyet alakított ki a tanács. Ez a Rákóczi út. A házszámtáblák már ott van­nak a tanácsházán. Hamarosan kiszögezik őket. Negyvenötben az egykori. , „aljanép” leghűségesebb, legjobb szándékú képviselői kerültek a Vezetői posztokra. Szabó Pál — akit csendőrgolyó terített le — fiai, Sándor és Károly párttitkárok voltak. Telekdy méltóságos egykori cselédje, a felvonulók egyike, A. Kovács István volt az első ta­nácselnök. Aki őt követte, Tóth József, szin­tén cseléd. Nyers János, az egykori cseled- gyerek, tanár e falu történelméből írta vizsgadolgozatát, ö is volt egy ideig ta­nácselnök. 1967 óta Bura István, aki ko­rábban a tsz párttitkára is volt. Mind akart valamit tenni e faluért, jövőjéért. Hogy mennyit sikerült? Ezt felmérni nem lehet. De erejükhöz mérten cselekedtek. Igyekez­tek az élet kanyarait átvágni, egyenesebb utat keresni, gyorsítani a fejlődést. A folyamat ma is tart. Itt elkél az anyagi-szellemi segítség, s ha két kézzel ad­nák, akkor is hosszabb időre lenne szükség, hogy utolérjék a hasonló falvakat. Legtöb­bet az ifjúság várna. Kellene egy művelő­dési ház, könyvtár. Szükség lenne négy tanteremre, mert a mostaniban reggel nyolckor kezdődik az „üzemelés” és söté­tedésig tart. Jelen és jövendő... Három csoportban nyolc­van gyermekkel foglalkoznak a kibővített óvodában. Ez a kislány — Horváth Erzsiké — a termelőszö­vetkezet műanyaggyártó üzemében dolgozik. A havi keresete 1500 fo­rint. Évente 20—30 csecsemő születik, s ugyanennyi gyerek lépi át az iskola küszö­bét is. Évente 26—28 fiatal végez a nyolc általánosban, többségük tovább tanul. A tantestületben 12 pedagógus van, fele ki­járó, nem él a faluban, a faluval. Pedig itt a szellemi segítség kétszeresen elkelne. Szűkös anyagiak miatt lassan mozdul előre Nyírtura. Belvízrendezésre 600 ezret fordítottak a negyedik ötéves tervben. Hi­ganygőzlámpa világításra 150 ezret. És még mindig kevés a fény. Hosszú a falu, kevés a jó ivóvízű kútja. Ezekből is négy a köz­pontban, a falu peremén egy sincs. Elkelne egy tornaterem is. Elkészült Nyírtura és a csatolt község, Sényő törpe vízmű regioná­lis tanulmányterve. Ez 130 ezerbe került. Mennyit kóstál majd a vízmű? Most 25 millióról beszélnek. Tervezi az ÁFÉSZ egy új kis áruház építését. Szó van a követke­ző ötéves tervben egy fogorvosi rendelő építéséről, s a távlati tervekben egy gyógy­szertárról. Az új 4-es főútvonalnak egy része a fa­lu mellett halad majd el, s egy kanyart, a legélesebbet leszeli. Egyenesebb lesz az út. Talán nem képletesen. lenne egy-egy ember a tsz tagja, de olyan sincs, ahonnan ne lenne eljáró. Három- százhúszan járnak el a faluból. A tizennégy éven aluliak száma 417, a 60 éven felülieké 241. Sok az öreg, de en­nek ellenére nem öregedő falu Nyírtura. S ha azt is vizsgáljuk, hogy szellemiekben próbáltak-e lépést tartani, akkor becsülen­dő az igyekvésük. Az általános iskolát vég­zettek száma 1286, érettségiztek 36-an, egyetemet és főiskolát végeztek tizenné­gyen. A változás az életmódban is észlelhető. 1900-ban 168 jórészt földes zsúp- és nád- fedeles viskó volt a cselédházak szomszéd­ságában, a kúriák árnyékában nagy sze­génységet takargatva. Most a lakások szá­ma megközelíti a félezret. Évente 20 la­kás építésére adnak engedélyt, s hogy ennek ellenére nem gyarapodik a lakásállomány, az az oka, hogy sok az újraépítés, a régie­ket még modernebbekkel cserélik fel. Olyan a lakáskultúra, az igény, hogy város­ban is meg lehetne irigyelni. Sorolják a ta­Farkas Kálmán Az új 4 számú út mentén... Ezt a veszély es kanyart már elhagyja az új út. (Hammel József felvételei) Nyírturán kúszik, kígyózik keresztül a 4-es főútvonal. Tizenegy kilométerre Nyíregyházá­hoz öt kanyar két oldalán fekszik e kissé álmos, csendes település, amin az úton igyekvők nem igen állnak meg, csak átfutnak rajta. Nyírturát nem kényeztették el az évtizedek, de fejlődött. Saját erejéből tette, ha kissé későn is. M Kelet­agyarország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom