Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-22 / 145. szám
itn. június 22. KELET-MAGYARORSZAG ti ATLÉTIKA: Megkezdődön az középiskolai bajn országos ckság döntője Szombaton délelőtt a nyíregyházi stadionban elkezdődtek a középfokú iskolák országos atlétikai bajnokságának döntői. A délelőtt 8 óra 30 perckor lezajlott ünnepélyes megnyitón megjelent Szilágyi József, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, a megyei KISZ bizottság első titkára. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Kozmánovics Endre, az OTSH főosztályvezetője, Pá- ricska Zoltán, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, Garai Sándor, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke és Hadházi László, a megyei sporthivatal elnöke. A Himnusz akkordjainak elhangzása után Szilágyi József üdvözölte az országos döntő felsorakozott résztvevőit, majd sportszerű, jó versenyzést kívánva megnyitotta a középfokú iskolák országos atlétikai bajnokságának döntőjét. ★ A megnyitóünnepséget követően — az időrendnek megfelelően — pontban délelőtt 9 órakor elkezdődtek a különféle versenyszámok. S a versenyre megfelelően előkészített nyíregyházi stadion rögvest nagy .fforgó- szfnpaddá” alakult át:-Hiszen egyidöben zajlott a lányok távolugró és súlylökő csapat- versenye. a fiúk magasugró, diszkoszvető és gerélyhajitó csapatversenye. Ezek után percnyi pontossággal zajlottak le a lányok és fiúk 100 méteres sikfutó számának előfutamai. Az egész nap során igazi „nagyüzem" ... ★ Bízvást elmondható a döntőről, hogy igazi, országos atlétikai randevú. Hiszen az ország 109 középfokú oktatási intézményének összesen Rió leány- és fiúatlétája sereglett össze a nyíregyházi stadionban ez eseményre ... A versenyzők versenyszámaikra várva a stadion árnyasabb lelátóin kerestek menedéket a meglehetősen fülledt hőség ellen. Közben ismerkedtek. barátkoztak egymással kissé méregetve a „helyzetet”: leszünk-e ellenfelek. melyikünk lesz majd a jobb? Baranyából, Borsodból. Budapestről érkezett fiatal atléták között szövődtek sportbarátságok is. Nemcsak a „főszereplők”, a versenyzők, hanem a testnevelőtanárok. szakemberek is randevúztak egymással. Derűsen, tréfálkozva üdvözölték egymást, kölcsönös sikereket kívánva. ★ A „hősinek” is volt kelete. A Nyíregyházi Kölcsey Gimnázium leány súlylökőcsapatának három versenyzőiét épp hűsizés közben találtuk. Élesedettek voltak, hiszen elsőnek dobhattak. A nevüket külön nem mondták, arra kértek a teljes csapatot közöljük név szerint. Legyen, így festett az összeállítás: Antal Enikő. Mészáros Zsuzsa. Szentesi Erzsébet Bucs- kó Éva. Tóth Ildikó. Hekman ^ Piroska. A csapat 9.31 méteres átlagteljesítményt ért el. Hogy ez mit jelent, a lányok ezt válaszolták: — Hát! Csak azt tudjuk, hogy utánunk kát csaoat végzett, s mindkettőnek gyengébb volt az eredménye. '— S nevetgélve, jókedvűen feltelepedtek a lelátóra szúr? kolrii az éppen „szenvedőknek”. A középfokú iskolák országos atlétikai bajnokságának döntői a mai napon folytatódnak. Ma, a befejező versenynapon délelőtt 9 és délután 15 óra 30 perctől kerülnek sorra az egyes ver- senyszámok. Az országos döntő végeredményeit lapunk keddi számában közöljük. (B. L.) A megnyitóünnepségre felvonuló atléták, az élen Baranya megye versenyzői. Az T. korcsoportba tartozó lányok 100 méteres jikíutó számának egyik előfutamában a győri Baranyai végzett első helyen. f ' » ' > > • . ' Antal Enikő, a Nyíregyházi Kölcsey Gimnázium súlylökőcsapatának egyik tagja verseny közben. (Hammel József felvételei.) n bajnoknő „sztorija“ Munka közben E napokban Nyíregyházán, a megyei kórház kórbonctani idézetében dolgozik helyettesítőként dr. Egerváry Márta kórboncnok szakorvos. A sportkedvelők előtt aligha kell bemutatni, a magyar úszósport égyik nagy egyénisége. Olimpikonként járt Rómában, Mexikóban, Tokióban. Európa-bajnokságokon, nagy nemzetközi versenyeken képviselte a magyar színeket,1 jtfe’fVen; 1'958-töl 1968-ig Volt tágja á nak. Beszélgetés reményében kerestük fel a megyei kórházban. Fehérköpenyes, roppant határpzott — már-már szigorú — és mégis rendkívül közvetlen volt. — Miért akarnak rólam írni? Ne írjanak semmit. Hol van az már, amikor versenyeztem? De akkor is fáztam a nyilvánosságtól. Úszkáltam és kész — mondta. — Hányszoros magyar bajnok, s milyen számokban? — Nem tudom, egészen egyszerűen nem tudom! — mondta. Szerencsénkre a doktornő ..Trabant-sztorija” segített. Ugyanis a népszerű kiskocsival érkezett Nyíregyházára, a 3-as úton. A várost jelző tábla előtt kétszáz méterrel, zuhogó esőben elszakadt a kocsi ékszíja. Tartalék nem volt — kész kálvária, s kétórás késés a megérkezés napján ... Ennek ürügyén a beszélgetés az úszásra, a sportra fordult. Megtudtuk, hogy érdekes módon tanult úszni. A mellúszás ment, a hátúszást, a gyorsúszást és pillangózást pedig a „Csasziban" tanulta meg — csak úgy elleste a már menőktől. S 1954-ben valaki megkérdezte nincs-e kedve úszni? Volt! Ifjúsági, majd felnőttválogatott lett, s „A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója” címet is megszerezte. Az is kiderült — kis utánaszámoló« után — hogy sportpályafutása alatt egyéni és csapatszámokban legalább negyvenszeres (!) magyar bajnokságot nyert. A legnehezebb számokat, a pillangót és a vegyesúszást szerette legjobban. Büszke rá, hogy mindvégig egy klub, a Ferencváros színeiben versenyzett. Egerváry Márta élsportolóként versenyzett, s közben orvosdiplomát szerzett. Erről viszont szívesen beszélt. — Nekem nagyon nehéz volt! Szinte spártai életet . kellett élni hozzá. Napi két uszodai, egy tornatermi edzés mellett az egyetem! Télen és nyáron a vizsgaidőszak rendszerint egybeesett a versenyévaddal Bármilyen .jó erőállapotban .voltam, idegileg mindig megterhelő volt. ' 1 ■ — Hogy sikerült a tanulást és sportolást egyeztetni?-^’íElspdle^e.sgrf-á tanulásra; koncentráltam,-,- -or vés? .. akartam—tenrtéf-A• sportra- a maradék energiámat fordítottam — igyekezve ott is legtöbbet nyújtani. —, Mikor hagyta abba? — 1968-ban Kecskeméten, ahol már doktorként léphettem fel a dobogóra. — Kapcsolata az úszással ? — Nem megyek az uszodába. Nem járok verse- - nyekre. Talán azért,L mert 1969-ben majdnem újra kezd. tem. De azért se, mert a lelátón is „úszók". Nézni a versenyt, olyan idegfeszültséget okoz, hogy szinte fizikai rossszullétet érzek. — Van úszó szakképesítése? — Nincs, eleve nem szereztem — nehogy az úszás -í elcsábítson orvosi hivatá- || sómtól. — Mivel, hogyan tölti el egy napját Budapestén? t— A Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem l-es Kórbonctani Intézetében ; dolgozom. Kutatómunkát is : végzek és oktatok, s a Bp, Spartacus vízilabdázóinál sportorvosként működöm. — Nyíregyházán? — Egy hónapig helyettesítek itt, sok a munka — de szeretek dolgozni. .S Budapest után változatosságot jelent itt lenni. Egyébként életemben először vagyok Nyíregyházán. „Szakberkekből” is megkeresték? — Igen. A megyei úszó- szövetség vezetői * megkértek, hogy látogassak ki Sóstóra, a helyi úszócsemeték edzésére. Szívesen megteszem — bár elvből nem járok uszodába — legalább Sóstót is megismerem, s a napi munka után kikapcso- . lódás lesz. — Mit tanácsolna a fiatal szabolcsi úszóknak? — Azt, hogy nagyon szeressék az úszást, s céltudatosan készüljenek az életre. t‘ Dr. Egerváry Márta a be- ‘ szélgetés során végig hű : maradt önmagához-: l amiket ! elmondott, abból kiderült, Hogy nagy akaraterővel ke-', reste és találta még helyét a sportban és az életben.
