Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

KXXI1. ÉVFOLYAM. 134. SZÄM

ARA: 80 FILLÉR

1975. JÜNIUS 10., KEDD

Választási nagygyűlések Somogybán, Baranyában és Szabolcsban

II munkás-paraszt szövetség államunk legfőbb politikai alapja

Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszéde Kaposvárott

Hétfőn folytatódtak a választási nagygyűlések. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kaposvárott, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese Pécsett mondott beszédet. Megyénkben Kislétán került sor választási gyűlésre, amelyen dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke mondott beszédet.

Választásin agy gyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a

Kossuth téren. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a téren összese- reglett választópolgárokat, majd megnyitotta a nagygyűlést.

Ezután Losonczi Pál Somogy megye 12. sz. választó- kerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédek

Losonczi Pál beszéde

Gazdasági fejlődésünket elemezve Losonczi Pál részletesen szólt a mezőgazdasági helyzetről, hangsúlyozta, hogy agrárpolitikánk fő elvein nem kell és nem is fogunk változtatni, majd így folytatta:

— Joggal jelenthetjük ki, hogy jó termést hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének vetése, beérőben vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyümölcsei, egyértelműen bizonyított fölényé. A tények a szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság mellett szólnak. Szocialista mezőgazdaságunk a nagyüzem két formájára épül fel: az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre, az utóbbihoz mindig hozzáértve a háztáji gazdaságokat. Az állami gazdaságok voltak és lesznek a jövőben is a karszerű műszaki és termelési eljárások, tudományos vívmányok meghonosításának úttörői. Mindez a tulajdonviszonyok jellegéből, a munka társadalmasításának maga. sabb fokából, az irányítás, a szervezés, az anyagi ellátott- ság és a jövedelemelosztás módjából egyenesen következik. A termelőszövetkezet; mozgalom fejlődése is lépést tart a’ szocialista előrehaladással. A termelőszövetkezetek — összhangban társadalmunk igényeivel és lehetőségeivel — nagyon jó és bevált gazdasági, társadalmi szervek, olyan egységek, amelyek megfelelő keretet nyújtanak az össztársadalom, a szőkébb közösség és .az egyén érdekeinek egyeztetésére mindegyik fél igényeinek és szükségleteinek kielégítésére, valamint a mezőgazdasági termelés olyan fejlesztésére, amely összhangban van a termelési erőforrásainkkal. gazdasági, pénzügyi, anyagi, műszaki lehotősége- hlkkel.

Losonczi Pál a továbbiakban sorra vette azokat a tényeket, amelyek agrárpolitikánk helyességét igazolják, majd aláhúzta: a munkásparaszt szövetség, amely a szocializmus közös győzelmeiben kovácsolódott szilárddá és megbonthatatlan- ná, továbbra is államunk legfőbb politikai alapja. Pártunk e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szervezi a szocializmus építését — mondotta. Leszögezte, hogy a gazdasági, termelési eredmények is az agrárpolitika helyességét igazolják. Erről így beszélt:

— Mezőgazdaságunk ma lényegesen kisebb területről, félannyi emberrel kétharmaddal többet termel mint a háború előtt. Tulajdonképpen ez a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság 15 éves teljesítménye. Különösen kiugróak gabona- és ku- koricatermesztési eredményeink. Mindez a korszerű termelési eljárások meghonosításának, a nagyhozamú fajtáknak, a megsokszorozódott műtrágya- és vegyszerfelhasználásnak, a tudományos vívmányok kiterjedt alkalmazásának, parasztságunk hozzáértésének — és nem utolsósorban — az egész társadalom közös erőfeszítésének köszönhető.

A kenyérgabona — és jórészt a kukorica — termelése már szinte gyári-üzemi módszerekkel folyik. Az ál-* lattenyésztésbe is egyre erőteljesebben vonul be az iparszerű termelés. A baromfihús és tojás termelési rendszereink, valamint a teljesítmények ugyancsak állják az összehasonlítást. A sertés- és szavasmarhatenyésztés, a hús-, valamint a tejtermelés üzemszerű rendszere ugyancsak kezdi meghozni első eredményeit. A termelési rendszerek minőségileg mások, mint a hagyományos eljárások. Természetes, hogy másféle és a korábbihoz alig hasonlítható követelményeket támasztanak a ve zetéssel. a munka- és üzem- szervezéssel, a műszaki feltételek biztosításával, de ? dolgozó emberekkel szemben is.

A munkásság és a parasztság jövedelmét arányosan növeljük

— A kialakult nagyüzemi

keretek, nagyüzemi szervezet és szerkezet, a termelőerők koncentráltsága nyújtotta lehetőségeinket még távolról sem merítettük ki. Márpedig a hatékonyabb gazdálkodás, a hozamok növelése. a gépek és felszerelések kihasználása okvetlenül megköveteli azoknak az óriási tartalékoknak a feltárását és mozgásba hozását, amelvek egész mezőgazdaságunkban szunnyadnak. Lehetőségeink. tartalékaink nem önmagnktói. hanem csak tudatos és tervszerű cselekvésünk nyomán válhatnak fejlődésünk forrásaivá.

— A termelőszövetkezeti parasztság anvagi felemelkedése, tudatátalakulása, szakmai felkészültsége, közösségi érzésének és gondolkodásának kibontakozása és meagvökerezése egviitt és párhuzamosan ment végbe a termelési eredménvek növekedésével. a nagviiz-em kialakulásával és megszilárdulásával. A falu, a parasztság életmódban, gondolkodásban, szemléletben, jövedelmi viszonyokban, szociális ellátottságban csaknem azonos szintre emelkedett a társadalom egészével. Politikánk lényegéből fakad, hogy a munkásság és a parasztság jövedelmét arányosan növeljük és arra törekszünk, hogy társadalmi céljainkkal összhangban fokozatosan és mindinkább kiegyenlítődjenek társadalmunk két alapvető osztályának életviszonyai, élet- és munkakörülményei. A szocialista társadalmi igazságosság nagy és távlati követelménye ez.

Losonczi Pál nyomatékosan szólt arról, hogy sok helyütt lebecsülik a hagyományos termelési eljárásokat, úgy tekintik azokat, mint a korszerűséggel, a korszerűsítéssel össze nem férő módszereket. Rámutatott: a

(Folytatás a Z, oldalon)

Szál jut—4

A Szál jut—4 tudományos

orbitális állomás fedélzetén megkezdődött egy orientációs kísérleti ciklus. A program több napot vesz igénybe. E cél érdekében bekapcsolták a „kaszkad” navigációs rendszert, amelynek a tartós orbitális tájolás automatikus és állandó fenntartása a feladata. A ..kaszkad” -rendszer sok előnnyel rendelkezik: pontos és rendkívül gazdaságos. Ismeretes, Hogy a megadott orientáció fenntartása érdekében bekapcsolják az űrállomás mikröhajtóműveit is, amelyek fűtőanyagot használnak fel. A „kaszkad” alkalmazása egy töredékére csökkenti a tájoláshoz szükséges fűtő- anyag-felhasznál ást.

A kozmonauták az „emisz- szió” műszert szigorúan a vizsgálat tárgyát képező megadott szintre irányítják.

Munkában a fűtésszerelő

Nagy László csőszerelő Nyíregyházán, a Jósaváros» ban lakóházak fűtését szereli. Az elmúlt 6 év alatt több nagy építkezésen dolgozott. Ott van a keze munkája az MSZMP megyei bizottsága székházán, at MHSZ-székházban és egész sor lakóházon. (H. J.)

II magyar—szovjet barátság népünk fölemelkedését szolgálja

Apró Antal beszéde az M8ZBT megalakulásának 30. évfordulód alkalmából rendezett ünnepségen

Harminc esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar Szovjet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából hétfőn az ELTE természettudományi karának Ság- vári termében — a társaság életrehívásának egykori színhelyén — jubileumi ünnepséget rendez- zett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége.

Ott volt és az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Részt, vettek a jubileumi ünnepségen a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, közéletünk jeles képviselői, az MSZBT tagcsoportjainak küldöttei, s ott voltak számosán a Magyar—Szovjet Művelődés; Társaság alapító tagjai közül.

Ligeti Lajos akadémikusnak, az MSZBT alelnökének, a társaság alapitó tagjának elnöki megnyitója után — Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet.'

— Harminc évvel ezelőtt, 1945. június 9-én, ugyanezen a helyen, ahol ünnepi ülésünket tartjuk, a magyar és a szovjet nép barátságáért tenni akaró magyar hazafiak létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot — kezdte ünnepi beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — a társaság élére olyan emberek álltak, akik ismerték és tisztelték a Szovjetuniót, a szovjet nép hősies harcát, áldozatait. akik tudták, hogy a szocializmus első nagy államának rendszere mélységesen humanista.

1945-ben különböző foglalkozású és különböző világnézetű emberek vállalták a célt: megismertetni a magyar néppel ezeknek az igaz emberi értékeknek a kincsesházát. Kommunisták és szociáldemokraták mellett az akkori közélet más pártjaihoz tartozó politikusok és pártonkívüliek egyaránt részt vettek abban a nagy munkában, amely céljául tűzte: igazat mondani a szovjet valóságról, felszabadítónk, a Szovjetunió népeinek életéről egy olyan országban. amelyben élt ugyan a Tanácsköztársaság 133 szabad napjának lelkesítő emléke, de amelyben a Horthy- fasizmus negyedszázados szovjetellenes uszítása, nép- ellenes mételyező propagandája is mély nyomokat hagyott. A társaság megalakulása. tevékenysége fontos politikai tett volt még akkor is, ha az első időben csaknem kizárólag kulturális és tudományos f elviiá nősítő tevékenységet folytatott. Mert akármennyire is ..csak” színházi bemutatóként tartottuk nyilván Rahmanov: Viharos alkonyat című művének vaav Szimonov: Orosz emberek

című drámájának budapesti előadását. A nézők gondolkodására politikai hatással volt. szívüket új. eddig ismeretlen ideálokért dobogtatta, egv új humanizmus eszméivel gazdagította őket.

A társaság munkája kezdettől fogva politikai harc volt — mondotta Apró Antal, majd részletesen szólt a társaság feladatainak bővülésé, ről, tevékenységi körének szélesedéséről, a gazdag, tévé. kény évtizedekről.

— Világossá vált — totyi tatta —, hogy a népeink közötti barátság ápolása nem lehet csupán a társaság beiratkozott tagjainak feladata, hanem ügye az minden becsületes, hazáját szerető, a szocializmus megvalósításáért küzdő embernek. Ebből a forrásból fakadt az az új mozgalom, amelyet a Lenin Kohászati Művek felhívása indított el: alakuljanak tag. csoportok a magyar—szovjet barátság elmélyítésére, a munkából mindinkább szőj ruljanak ki a formális elemek. s a barátságot erősítő tevékenység abban a közegben folyjék, ahol a közös, nagy feladatokat a valóságban is megoldják, a műnk,a- lyeksn, a mindennapos felai datok végzése közben, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, az intézményekben és a hivatalokban.

— Úgy érezzük, hogy az utóbbi években jelentős eredz menyeket értünk el. s a többi mint ezer tagcsoportban mind sokoldalúbb felvilágosító tevékenység folyik. Jól működő tagcsoportjainak egész sora a bizonyság arra, hogy a magyar—szovjet barátság politikai, anyagi erővé vált és mind eredményesebben járul hozzá népünk fölemelkedéséhez, életünk szebbé, gazdagabbá tételéhez,

— Sokszor leírták, elmondták már. hogv a magyar és a' szovjet nép barátsága, közös' harca vérrel pecsételődött meg. s ez talán soha nem volt. úev érezhető, mint éppen az idén, amikor hazánk felszabadulásának. a fasizmus fölött aratott történelmi győzelemnek 30. évfordulóját ün. nepeltük. amikor pártunk XT. kongresszusa tanácskozott. Országunk nagyon mélyről jutott el a mai csúcsra, seb(Folytatás a Z, oldalon.]!