Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

8 RetiST-MAGVARORSZAG —POLGÁRI VEDELEM tm. jeaűaa t. Az ön- és kő?C8önds segélynyújtás alapjai (5.) Az elsősegélynyújtás Feladatuk, tennivalók Uj miniszteslanácsl batárezat a polgári véddtarü BJ i Az elsősegélynyújtó felada­ta biológiai támadás után. A feltételezett ellenség a bioló­giai fegyvert is mint önálló, vagy kombinált tömegpusztí­tó fegyvert alkalmazhatja. A védekezés, megelőző véde­lem elsősorban az egyéni és kollektív védelmi eszközök meglévő és megfelelő hasz­nálatával valósul meg. A biológiai támadás során is az elsősegélynyújtó fel­adata elsősorban az akut életveszély elhárítása, a fer­tőzés továbbterjedésének megakadályozása és a mi­előbbi gyógyítás megkezdé­se. A sérülések ellátása bi­ológiai támadás esetén is a súlyossági sorrend szerint történik. Figyelembe kell azonban venni, hogy bioló­giai támadás esetén a nyílt sérülések szennyeződésének, fertőződésének veszélye fo­kozottan fennáll. Igen fontos az egyéni és kommunális higiénia bizto­sítása az élelmiszer és a víz szennyeződéstől való meg­védése. A fertőtlenítés és mentesítés szakszerű bizto­sítása és elvégzése a köz­egészségügyi járványügyi rendszabályok betartása. Fertőzött területen enni, in­ni, levetkőzni nem szabad. Ha az alkalmazott kórokozó veszélyes fertőzőbetegségek (karantén betegségek, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, stb) csoportjába tartozik, külön a járványügyi hatóságok uta­sítására kell eljárni és men­teni csak különleges védő- felszerelésben, védőöltözet­ben szabad. Az aerosol mó­don terjedő fertőző betegsé­gek esetén a sérültek számá­ra is védőmaszk, védőálarc biztosítása szükséges. Az elsősegélynyújtó felada­ta vegyi fegyverek alkalma­zása után. A korszerű hadi- technika, a vegyipar roha­mos fejlődése során az ér­deklődés középpontjában áll­nak a vegyi fegyverek. Az első világháború óta a vegyi fegyverekből a hadiarzená­lokban hatalmas készleteket halmoztak fel, de felhasz­nálásukra csak korlátozott mértékben került sor. Az USA agresszív vietna­mi háborújában a vegyi fegyverekkel elsősorban a termés, az élelmiszerek, erdőségek, következetesen az élővilág elpusztítására töre­kedtek. A mérgező vegyi harcanyagok elleni megelő­ző védelem a védőeszközök megléte és megfelelő haszná­latával, valamint elzárkózás­sal valósul meg (gázálarc, védőruha, maszkok, személyi vegyi mentesítő csomag, KÉ- PA, óvóhelyek). Vegyi és kombinált sérü­lések esetén az elsősegély- nyújtó feladatai általában megegyeznek a RBV-feevve- rek általános elsősegélynyúj­tásával, döntő az akut élet­veszély elhárítása, részleges mentesítés elvégzése, a me­chanikai sérülések súlyossá­ga szerinti ellátása. Ä sé­rült ellátásánál vegyi fegy­verek alkalmazása esetén különös jelentősége van a nyílt sérülések megvédésé­nek, a szennyező mérgező anyagok igen gyorsan képe­sek a sérüléseken keresztül felszívódni. Ezért a mérgező vegyianyagok eltávolítása a szabadon lévő testfelületről és a sebkörnyékről, ruházat­ról a legrövidebb időn belül szükséges (részleges mente­sítés). A mérgező harcanyagok okozta sérülések ellátása so­rán első teendő a vérkerin­gés, a légzés biztosítása. a sérültek megnyugtatása. Vegyi harcanyagok felosz­tása. Korszerű vegyi harc­anyagok: V, VX< VE típusú harcanyagok idegmérgek; fluorfoszfát típusú harcanya­gok. Somán, Sarin, Tadun, DFP; a fluoracetátok, metil- fluoracetátok, stb; pszicho- mimetikus anyagok, BZ. V 5D. EBC: hólyaghuzó típu­sú mérgező anyagok, nitro­génmustár és lewisit, stb. Hagyományos vegyi harc­anyagok: fojtó hatású vegyi toarcanyagok; foszgén, di­foszgén, klór, klórpiklin; ál­talános vegyi mérgező harc­anyagok; ciánhydrogén, elor- cián; ingerlő vegyi harc­anyagok; Cs, Eloracetofenon, Adamsit, MACE. Az úgynevezett pszicho- mimetikus mérgek, amelyek a polgári védelmi beosztot­tak és a lákosság cselekvő- képességét akadályozzák meg, a harci és vezetési pon­tokon a mentés és a mente­sítés, valamint a haditerme­lés területén kerülhetnek be­vezetésre. Az utóbbi időben széles körű kísérleteket foly­tatnak a növénypusztító ve­gyi harcanyagokkal, gyomir­tókkal, lombtalanítókkal, hervasztókkal. Vegyi harcanyagok alkal­mazása esetén az elsősegély- nyújtásnál, az idő rövidsége döntő, cél, hogy a sérült mi­nél rövidebb ideig érintkez­zék a károsító vegyi harc­anyaggal. Fontos szempontja a védelemnek a védőeszkö­zök megléte, helyes haszná­lata, a sérült részleges men­tesítése és gyors kiszállítása a szennyezett területről. Az elsősegélynyújtó első felada­ta az akut életveszély elhá­rítása, légzés, szívműködés biztosítása, a mérgező anya;' szervezetbe történő további behatolásának megakadályo­zása, az életfolyamatok biz­tosítása (folyadék és táplá­lék adás), védelem a lehűlés ellen, melegítés, betakarás és a gondos ápolás biztosítása. Az elsősegélynyújtás mód­ja és terjedelme. „V” anya­gok, szerves foszfátvegyüle- tek esetén az általános se­gélynyújtáson túl, ellenanya­gok adósa (önampulla) és bőséges folyadékbevitel szükséges. Fojtó harcanya­gok esetén mielőbbi kimen­tés, gázálarc felhelyezése, légzés elősegítése, hordágyon való szállítás, ha a légzés megszűnne „.mesterséges lé­legeztetést alkalmazunk. Az emésztő szervekbe került, még fel nem szívódott méreg megkötésére vízben elkever­ve orvosi szenet itatunk (2—3 evőkanállal). Száj, orr, torok szennyeződése esetén kétszázalékos nátrium hyd- rocarbonáttal, vagy félszáza­lézer (laser) — light amp. plification by stimulated emission of radiation kifeje­zésekből alkotott angol be­tűszó. Gerjesztett sugárzás kibocsátása útján fényerősí­tést végző kvantumgenerá­tor. litiumdeuterid — a lítium és a nehéz hidrogén (deuté­rium) vegyülete (LID), amely a kétfázisú atomfegyver töl­tetéül alkalmazható. E mes­terséges radioaktív anyag izotópjainak felezési ideje csupán másodperc nagyság- rendű. lőfegyver — olyan pusztí­tó eszköz, amely a lőporgá­zok energiájának felhaszná­lásával valamilyen lövedéket juttat el bizonyos távolságra levő célba. Lőfegyverek osz­tályába soroljuk a sűrített levegővel működő fegyvert is. lőszabatosság — a fegyver lövési pontossága, más szó­val olyan tulajdonsága, amely meghatározza a kö­zépső találati pontnak a cél középpontjához viszonyított helyét, valamint a szőré: nagyságát. Ha a középső ta­lálati pont helye a szabályza­tokban rögzített adatoktól jelentős mértékben eltér vág’ a szóráskép a megengedett­nél nagyobb, rossz lőszaba- tosságról beszélünk. A lősza batosságot belövéssel elle­nőrzik. lőszerjavadalmazás — egy fegyver számára kiszabott lőszermennyiség. A harc bsz­lékos Clorogénnel öblögette- tünk. Szem szennyeződése esetén 2 százalékos nátrium- hydrokarbonát-oldattal, vagy vízzel mossuk ki. A sérültnek és az elsősegély- nyújtónak a szennyezett te­rületről való kiérés után tel­jes személymentesíté^t ' kell kapnia. A teljes mentesítés a teljes testfelület lemosásá­ból és tisztaruhaváltásból áll. A részleges vegyi mentesí­tést az ön- és kölcsönös se­gélynyújtás, vagy a kimen- ' tés során az elsősegélynyúj­tó hajtja végre, a felszere­lésben biztosított személyi vegyi mentesítő csomaggal. A személyi vegyi mentesítő csomag barna, puha, polieti­lén csomagolásban három egységből áll: — nagy mű­anyag fiola, benne vékony üveg úszóban neomagnol (színe fehér), amelyet alko­holos cinjtkloridoldat vesz körül; — kis műanyag fiola alkoholos nátriumkrezolát (színe piros); — üvegampulla 2 darab Antidotum (alkohol, kloroform, aether, ammoni- umhidroxid keveréke). A cso­magolásban négy géztampcn van, amelyek a védőanyag felitatására és a mérgező anyagok közömbösítésére, el­távolítására szolgálnak. A részleges mentesítést minél hamarabb, de maximálisan egy-két órán belül teljes mentesítésnek kell követnie. KÉP A (önampulla) Atro- pisulfatot tartalmaz, koli- neszteráze bénító idegmér­gek ellen alkalmazzuk, az ön- és kölcsönös segélynyúj­tás során a sérült vagy az elsősegélynyújtó a comb izomzatúba juttatja az oltó­anyagot (igen indokolt eset­ben akár ruhán át is), mely­nek mennyiségét a beteg ál­lapota, a szervezetbe jutott mérgező anyag mennyisége határozza meg. Adása szállí­tás közbeh is szükségessé válhat, ezért megfelelő kész­letet kell biztosítani. A hatá­sos adag indikátora a pupil­la tágulása, valamint az at­ropinmérgezés tüneteinek jelentkezése (száj- és torok­szárazság, tachicardia, szá­raz kipirult bőr, stb). tosításának tervezésekor a lőszerellátás számvetési egy­ségéül szolgál. lőszerkészlet — egy adott időpontban a csapatoknál levő lőszer mennyisége. A lőszerkészletet minden fegy­verfajtára, űrméretre, töl­tettípusra külön-külön meg­határozzák, s mennyiségét javadalmazásban vagy da­rabban fejezik ki. lőtávolság — a röppálya vízszintes vetülete a kirepü­lési ponttól a becsapódási pontig. Hatásos lőtávoíságon (adott fegyverre vonatkoztat­va) azt a távolságot értik, amelyen belül a fegyvert lő- szabatossága biztosítja a fel­adatok sikeres megoldását. lövedék — 1. általában minden, fegyverből kilőtt test; 2. az egyesített lőszer­nek a hüvelyből kinyúló (abba beszorított) része, amelyet a lőporgázok energi­ája a csövön át kiröpít. lövészárok — egyik vagy mindkét oldalán mellvéddel feltöltött, változó mélységű keskeny árok. A lövészárok tüzelőállásokkal van beren­dezve; biztosítja a figyelést, a tüzelést, s védelmet nyújt az ellenséges tűz és harcko­csik ellen. lúgos mentesítő anyagok — olyan vegyi anyagok, ame­lyek lúgos kénhatás útján fejtik ki mentesítő hatásu­kat. Ilyenek például a mo- noetanolamin és a nátrium­karbonát (szóda), a marónát- roa és az ammónia. A határozatnak rendkívüli jelentőségű az a rendelkezé­se, amely szerint a feladatok — a végrehajtás szervezése, irányítása és megvalósítása szempontjából — önvédelmi, illetőleg hatósági jellegűek. Ez a rendelkezés azonban nemcsak rendszerezési szem­pontból jelentős, hanem a polgári védelmi hatáskörök és hatósági jogkörök, vala­mint az ezekkel összefüggő különböző jellegű polgári vé­delmi felelősség megalapo­zása és realizálódása szem­pontjából is. Az egyes feladatok közül: a) az önvédelmi jellegű fel­adatokat a lakosság helyi, il­letőleg egyéni tevékenységé­vel, továbbá az egyes válla­latok, intézmények, stb. te­kintetében azok hatásköré­ben, b) a hatósági feladatokat — területvédelmi jelleggel — a miniszterek (országos ha­táskörű szervek vezetői) irá­nyításával és a tanácsi szer­vek rendelkezései alapján, az egyes területi igazgatási egy­ségek (község, város, járás, megye stb.) átfogó védelme érdekében kell megvalósíta­ni. Ennek megfelelően az ön­védelmi jellegű feladatok el­látása az állampolgárok, il­letőleg a pogári szervek sa­ját, illetőleg közvetlen védel­mét jelenti,, beleértve ebbe természetesen a védekezésen felül az önsegélyt és az ön- mentást is, és az a helyi jel­legű igények alapján jelent­kező polgári védelmi felada­tok végrehajtásával valósul meg. Ezzel szemben a ható­sági jellegű védelem az ön­védelem körét meghaladó védekezést, mentést, mente­sítést jelenti, alapvetően az egyes területi igazgatási egy­ségek (község, város, stb.) védelmét szolgálja, döntően a tanácsi szervek hatásköré­ben, és ami a legfontosabb, az államigazgatási munka módszereivel, illetőleg esz­közeivel, de a szervezeti fel­ügyelet ellátó minisztérium általános és az ágazati fel­ügyeletet ellátó minisztérium szakirányítása mellett — az érintett igazgatási egység te­rületén lévő üzemek, intéz­mények, stb. szerveinek kö­zös, összehangolt tevékenysé­gével és a tanácsi szervek operatív irányításával való­sul meg. A Minisztertanács határo­zata. „A polgári védelem irá­nyítása” (III. fejezet) című részében a polgári védelem legfelsőbb irányítását lénye­gében a hatályos jogi szabá­lyozással megegyezően, de az országos irányító szervek fel­adatainak, hatáskörének és hatósági jogkörének ter­jedelmét és tartalmát tekint­ve a tovább fejlesztésre és a bővítésre törekvéssel hatá­rozza meg. Az új szabályozás további jellemző vonása, hogy az alapjában véve meg­egyezik a gazdaságirányítás és az államigazgatás reform­jának elveivel és szabályai­val, továbbá, hogy háború idejére is megfelelő jogi ala­pot és lehetőséget nyújt — elsősorban az államigazgatá­si tevékenység keretei kö­zött — a polgári védelem operatív irányítására és vég­rehajtására. , A Minisztertanács határo­zata az országos irányító szervek feladat- és jogköré­nek rögzítése után a területi, illetőleg a helyi államigazga­tási szervek vezetőinek — a tanácselnököknek, illetve a ta­nácsi-járási hivatalok elnö­keinek — polgári védelmi jogállásáról rendelkezik. Eszerint az említett vezetők működési területükön a pol­gári védelem államigazgatá­si vezetői, és e jogkörükben — az illetékes szervek elvi irányításával — szervezik és vezetik a polgári védelmet. Hatósági jogkörük, ellenőr­zési hatáskörük, stb. — a fel­ügyeleti hovatartozástól füg­getlenül — valamennyi pol­gári szervre kiterjed. Fele­lősek területükön a polgári védelmi feladatok megvalósí­tásáért, mégpedig a) a megyei (fővárosi) ta­nácselnökök és a tanácsi já­rási hivatalok elnökei fele­lősök a saját, továbbá a he­lyi tanácsi szervek és a ta­nácsi felügyelet alatt álló szervek, valamint az ágazati minisztérium (országos ha­táskörű szerv) szakirányítása alapján a szövetkezetek jog­szabályban meghatározott polgári védelmi feladatai végrehajtásának irányításá­ért (irányítási szint); b) a helyi tanácselnökök felelősek a jogszabályban foglalt és a megyei (főváro­si) tanácsi szervek által meg­határozott polgári védelmi feladatok végrehajtásáért (végrehajtási szint). E vonatkozásban az új sza­bályozás egyébként 13 fel­adatkört rögzít. A tanácsi szervek polgári védelmi feladatait követően az új szabályozás a vállala­tok, intézmények, hivatalok, szövetkezetek, állami gazda­ságok, stb. (a továbbiakban együtt: üzem) polgári védel­mével kapcsolatos rendelke­zéseket rögzíti. Kimondja, hogy az üzemre háruló pol­gári védelmi feladatok vég­rehajtását és a polgári vé­delmi kötelezettség teljesíté­sét az üzemben annak veze­tője (vezérigazgató, igazgató, tsz-elnök, stb.) szervezi és irányítja. Az említett veze­tők polgári védelmi feladat- és jogkörét egyébként a sza­bályozás lényegében az ön­védelmi és hatásági jellegű feladatokra tagozódásra fi­gyelemmel határozza meg. Rögzíti e vonatkozásban a hatáskörök gyakorlásáért va­ló felelősséget is a helyi ta­nácsi szerv, illetőleg a felü­gyeletet ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv) irányában. Az új szabályozás nem so­rolja fel taxativ jelleggel a szakszolgálati és önvédelmi szervezeteket. Rendelkezései mégis e vonatkozásban is VÍZSZINTES: 1. Megf. 10. E nap. 11. Vissza: lassú járás. 12. Végtagja. 13. Miszter. 14. Személyekre vonat­kozó számnév. !!. Képzel. 17. Akarata ellenére megvállik tő­le. 20. Szolmizációs hang. 21. Hi­res dinnyetermelő község. 24. Görög betű. 25. Nyeszlett. 26. Részvénytársaság. 27. Vegyes, határozatlan szín. 29. Esőkabát!. 31. AMY. 32. Tág. 33. Hibátlan. 34. SEO. 38. Mértani testen ke­reszt irányú. !!. Ráfizet. 42. Nyűg páratlan betűi. 43. Terme- lóeszköz-gyártő, energiatermelő st. 47. Sakk fele. 48. Vissza: szőrmekabát. 50. Állatlak. 51. Ke­vert nem író. 53. Angol nagyvá­ros. 56. Ez is kutya. 57. Moha­medán vallású. 59. Gyomnövény. 61. AB. FÜGGŐLEGES; 1. Kicsiny Hóképző. 2. Mozsár- ágyú. 3. Vissza: személyes név­más. 4. Egyénisége. 5. Esély-ben •vsa. S. Kés része. 1. Mozgásban, meghatározó Jellegűek, me-t az egyes miniszterek (orszá­gos hatáskörű szervek veze­tői) különleges feladatai kö­zött konkrétan előírja bizo­nyos szakszolgálatok — ille­tőleg ezekkel azonos jogi megítélés alá tartozó szerve­zetek — létrehozását, illetve felkészítését, anyagtechnikai ellátását. E rendelkezések át-, tekintésével — figyelemmel a HM végrehajtási rendeletben foglaltakra ' is — az említett1 szakszolgálatok a követke­zők: riasztó szakszolgálat, ki­telepítési és befogadási szak- szolgálat, egészségügyi szak- szolgálati alakulatok és or­vosi segélyhelyek, műszaki mentő- és óvóhely szakszó’- gálát, állat- és növényvédel­mi szakszolgálat, rbv-szak- szolgálat, rbv-adatszolgáltató és -ellenőrző rendszer, tűzvé­delmi szakszolgálat, élelme­zési szakszolgálat. Az üzemben az üzem jel­legétől, tevékenységi körétől függően — szervezhető ön­védelmi jellegű polgári vé­delmi szervezetek a követke­zők: riasztó, elsötétítő, mű­szaki-mentő, óvóhely, rbv, egészségügyi, tűzvédelmi, rendfenntartó, kitelepítés:, állat- és növényvédelmi élel­mezési alegység. A Minisztertanács határo­zatával egyidejűleg a honvé­delmi miniszter — az érintett miniszterekkel (országos ha­táskörű szervek vezetőivel) egyetértésben — a végrehaj­tás általános kérdé'.ei t 4/1974. XII. 11. HM. számú rendeletével szabályozta. (Megjelent a Magyar Köz­löny 1974. évi december hő 11-i 94. számában), amíg az anyagi-pénzügyi ellátás rész­letes szabályait előrelátható­lag a közeljövőben — a hon­védelmi miniszterrel és sz Országos Tervhivatal elnö­kével egyetértésben — pénz­ügyminiszteri rendelet fogj» szabályozni. cselekvésben akadályoz. 8. Mint vizsz. 56. 9. ...-borsa ikerszava. 10. Megf. folytatása. 13. Vissza: Honvédelmi Minisztérium. 15. Egres közepén. !!. YEV. 16. Sze­mélyemre. 18. Nevelős ló össze­vissza. 19. Kevert gésa. 22. Hiá­nyos szőr. 28. Erőszakkal elvesz. 39. Kézi művelésre szánt nö­vény. 35. Művészi zenemű. 36. Nadrágbetegség sokadikén. 37. Alj növényzet. 39. Vissza: fiatal szarvastehén, ékhib. 40. Kimon­dott Írásjel. 41. Becézett női név. 44. Vissza az első hajós. 45. ZLD. 46. Borház. 49. Vissza: rajta. 52. Egykutya. 54. OMM. 55. Olasz­ban van. !!. SH. 58. Szolmizációs hang. 60. Hiányos ara. 61. Ke­resztül. Zártbetűk: SS. AR. YU. EG. EGE. Megfejtőink figyelmébe: A megfejtés beküldendő: a Polgári Védelem megyei Pa­rancsnokság címére: 4401 Nyír­egyháza. megyei tanács. Bekül­dési határidő: a megjelenés tói számított 3® msp. az.--------------------- , -------- ■ ■■■■ ................ ■■■ .-----------­Kérészitejívém/ ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom