Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

Kelet-magyarorszAG 197S. fltafu* « 4 » Újdonságok 4* Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Veszpi iiiben a Nehézvegyipari Kutató Intézetben az OMF1 a NIM komplex bázist hoz létre a korszerű nővén; fő szerek kutatására, kidolgozására. A be­ruház;'. rogram befejezéséhez közeledik. 1975 vé­gére e< zül a kutató központ valamennyi labora­tórium z új laboratóriumok többsége már elké­szült é sokban meg is kezdték a kutató munkát. Képűn' In: légyirtószer-kísérlet (MTI fotó — Jászai Csaba) Óvjuk meg a burgonyát! Fitoítoraveszély a megyében Mivel, hogyan permetezzünk? A burgonya mindmáig leg­veszedelmesebb betegsége — a burgonyavész, tudományos nevén Phytophthora infes- tans DeBy. A kórokozó a pe- ronoszpórafélék családjába tartozik, s jellemző rá, hogy az általában 5 évenként pe­riodikusan ismétlődő csapa­dékos években járványsze- rűen lép íel (pl.: 1965, 1970). Járvány esetén a 100%-os lombpusztulást szinte lehe­tetlen megakadályozni. Ez a helyzet egészen napjainkig jellemzőnek tekinthető. Fel­vetődik a kérdés, hogyan le­hetséges ez akkor, amikor a növényvédő szakemberek, s számos szakirodalom újabbnál-újabb hatásos nö­vényvédő szer kísérleti ered­ményéről számolnak be. Ezek közül ma már több a gyakorlatban széles körben elterjedt készítmény találha­tó, pL: a réz hatóanyagú ké­szítmények (Coprantol, Dit- hane-Cupromix, Cuprosan Super D stb), valamint réz­pótló szerves gombaölők, mint a Dithane M—45, Zi- neb 80, Antrakol, Dyfolatán stb. Hol van tehát a hiba, miért nem sikerül megismé­telni a gyakorlatban az üvegházi és kisparcellás kí­sérleti eredményeket? A me­gyei növényvédő állomás ta­pasztalatai szerint a hibát az alkalmazott technológiá­ban kell keresni. A rendel­kezésre álló szerek csak megelőző védelmet biztosí­tanak, tehát már az első fertőzés kialakulása előtt el kell végezni a permetezést. Igyekezni kell a leghosszabb hatástartalmú szereket hasz­nálni (pl.: a réz, rézpótló ké­szítmények kombinációit), s olyan technikai felszerelés­sel kivitelezni a munkát, amely a lombállomány bel­sejébe is bejuttatja a védő­anyagot. Gondoskodni kell a csapadék lemosó hatása és a lombozat növekedése miatt a növényvédő szer pótlásá­ról. Fertőzésre kedvező idő­járás esetén ez 10—12 na­ponként ismétlődő védeke­zést jelent. A permetezés időben történő elvégzése rendkívül fontos, mert a kórokozónak elegendő 48 órán keresztül 75% relatív páratartalom és 10 Celsius- fok hőmérsékleti minimum feletti időjárás az infekció­hoz. A védekezés eredményes­sége nem csak a megóvott lombozatban, de a termés minőségében, tárolhatóságá­ban is kifejezésre jut, s megtérül. A mák nagyüzemi termesztése Uj technológiai eljárás Vegyszeres gyomirtás A mák a gyógyszergyártás nekülözhetetlen alapanya­ga, fontos élelmezési cikk. A nagyüzemi termesztéssel ki- sebb-nagyobb sikerekkel év­tizede folynak kísérletek Legjobb eredményt ebben a Tiszalöki Állami Gazdaság ért el. Hosszú Lászlóval, az állami gazdaság igazgatójá­val ezekről az eredmények­ről beszélgettünk. Elöljáróban egy olyan pél­dát említett, hogy a kísérle­tek eredményességében néha a véletleneknek is fontos szerepe van. Tavalyi mákve­tésüket egy kiadós tavaszi zápor teljesen megsemmisí­tette. Idén az állami gazdaság 45 hektáron a tavalyi tapaszta­latokat felhasználva négy variációval vettette el a má­kot, ebből három új megol­dás. A hagyományos 38—42 centiméter sortávolság mel­lett 13, 26 centiméter sortá­volságú 5—8 centiméter tő­távolságú mákot is vetettek. Gépesítették az egyelést úgy. hogy a szükséges tőszámot fogasolással állították be. Egyébként az egvelésre nem volt nagy szükség, hiszen holland vetőgéppel tíz száza­lék csíraképes mákot vetet­tek, s ez a mód megközelítő pontossággal biztosítja az 5—8 centiméter tőtávolságot. Vetéshez hektáronként 2 ki­logramm vetőmagot használ­tak fel, amelyből 20 deka­gramm a csíraképes­A mák termesztése ipar- szerűen kifizető, gazdaságos. Az iparszerű termesztést sürgeti, hogy az Alkaloida Vegyészeti Gyárnak olyan mennyiségű gumóra van szüksége, amelyhez a mákot 10—12 ezer hektáron kellene termeszteni. A Tiszalöki Ál­lami Gazdaság úgy tervezi, hogy ha az új termesztési módok beválnak, a vetéste­rületet 300 hektárra növelik Seres Ernő 585 mázsás cukorrépatermés Ott lesznek az országos kiállításon o A vásárosnamény—olcsvai Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet évek óta tudatosan és jó eredménnyel fejleszti a cukorrépa termelését. Er­ről beszélgettünk Zentai Gyulával, a tsz főagronómu- sával. — Nálunk az elsők között lehet a szántóföldi termelés­ben a cukorrépa. A megfe­lelő talaj adott. A tsz-tagság ismeretét, hagyományos ter­melési módszerét kell nagy­üzemi színvonalra emelni, a mindig fejlődő technikai eszközökkel kiegészíteni. így került rá sor, hogy már 1967-ben, a szövetkezeti gaz­daságok között mi kezdtük meg elsőnek a megyében a répabetakarítás gépesítését. Az Olcsvával való egyesü­lést megelőző esztendőben (1972) a naményi tsz-ben hektáronként már 576 má­zsa ' ermésátlagöt értek el. — Az 1973. év eleji egye­süléssel vált lehetővél hogy 161 hektáron vethettünk cu­korrépát. Hatvan hektárnyit a Kraszna árterében kipusz­tított a víz. De a többi te­rületről, hektáronként 585 mázsa répát szállítottunk a cukorgyárnak. Idén pedig, az országos felhívás támoga­tására 190 hektáron növel­tük a cukorrépa területét és a mai állapot szerint, min­den eddiginél jobb termésre számítunk. Nem érdektelen arra utal­ni, hogy a tsz a Szerencsi Cukorgyárral nagyon jó kapcsolatot tart. Amiből a gazdaságnak — a biztonsá­gosabb termelés érdekében — sok haszna származik. Többek közt elvégzi a gyár az oly fontos és sokat je­lentő talajvizsgálatokat. Megbízható információhoz jut a tsz a termelésre kije­lölt föld tápereje, kártevő- és gyomfertőzöttsége tekin­tetében. — Egy érdekesség talán az, hogy általában búza a cu­korrépánk előveteménye — mondja a főagronómus. — Tarlóhántáskor munkáljuk a talajba a szükséges műtrá­gyamennyiséget. Inkább csak foszfort és kálit. Rendszerint fehér mustárt vetünk zöld­trágyának, amit ősszel le­szántunk. Tavasszal, amikor rá lehet menni a talajra, azonnal kezdjük az előké­születet. Ekkor munkálunk be 170—180 kiló nitrogén hatóanyagot hektáronként. Az egyeléstől eltekintve, ma már mindenben gépesí­tett a tsz cukorrépa-termelé­se. Két brigádban — egyik naményi, másik olcsvai — mintegy másfél százan ver­sengtek az idei szakszerű egyelésben. Több idős, het­ven—nyolcvanéves tag „ki­járta” a vezetőségnél, hogy egy 20 holdnyi különálló táblában ők dolgozhassanak. (És bizony, az a terület sem elmaradottabb a többinél.) Többszöri vizsgálatok után értesítették a vásárosnamény —olcsvai termelőszövetkeze­tet, hogy eredményei alapján részt vehet az országos me­zőgazdasági kiállításon. — Jóleső örömmel vesi- szük tudomásul, hogy cu­korrépánkkal ott lehetünk a mezőgazdaság legjobb ered­ményeinek bemutatóján. Or­szág-világ szeme elé kerü­lünk — fejezte be mondan­dóját a főagronómus.- a. b. Fajtakiválasztás másodvetésnél Korán lekerülök, borsók, korai retkek, saláták után ajánlatos azonnal haszno­sítani a területet. Több hasz­not nagyobb hozamot jelent, ha a fajtákat jól válasszuk ki. Másodvetésnél lehetőleg rövid tenyészidejű fajtákat termeljünk, így biztosabb a beérés. Ennek elősegítésére közöljük a még biztonságo­san vethető fajtákat: Retek: Hónapos retkek, őszi fogyasztásra, augusztusi vetéssel: Korai legjobb (pi­ros), Szentesi hajtató (piros) Piaci piros, Óriás vaj (piros), Kerek fehér, Korai piros. Őszi, téli retkek, jú­niustól augusztusig vethetők: Erfurti kerek, Müncheni sör. Saláták: még júniusban: Attrakció, Keményfejű, Bar­na dacfej. Téli salátafajták: augusztusi vetés — Nansen. Téli vajfej. Borsók:, 65—75 nap te. nyészidejűek: Rajnai törpe, Cloire de Quimper, Debre­ceni. Karalábé: augusztusiig fo­lyamatosan vethetők: Sarok- sári fehér, Knaufs ideál (kék). Szentesi fehér, Szente­si kék, Bécsi fehér, Bécsi kék. Abonyi Rezső vetőmag vállalat A kerepes! Szilasmenti MGTSz asszonybrigádjai meg­kezdték a kamilla begyűjtését. A Kertészeti Egyetem zöldségtermesztő tanszékének gyógynövény csoport­ja a kerepesi termelőszövetkezetben tanulmányozza a különböző gyógynövények fejlődését, ápolását. Ké­pünkön: „fésülik” a kamillát, amiből lepárlás után kamillacseppet készítenek (MTI fotó — Koppány György) KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA Tennivalók a gyümijlcsöshen Június hónapban a gyü­mölcsösben legfőbb tennivaló a növényvédelem, a perme­tezés. Ebben a hónapban dől el általában, hogy a sok rovarkártevő (almamoly, kaliforniai pajzstetü stb.) és gombabetegség (fusikládium, lisztharmat stb.) eilen ho­gyan tudunk védekezni s ezzel biztosítani az egészsé­ges gyümölcsöt. Fontos a betegség megelőzése, illetve a fellépés idején az azonnali védekezés. GYÜMÖLCSRITKITAS A házikertekben a gyü­mölcsritkítást kézzel kell el­végezni. A vegyszeres ritkí­tás még a nagyüzemekben sem általánosan használt. Fáradságos, de hálás munka ez, mert így a kis termőfe­lületről több, egyöntetű, ke­reskedelmi árunak is alkal­mas gyümölcsöt kapunk. Valamennyi gyümölcsfaj igényli a ritkítást, ha jó volt a kötődés, és ha a természe­tes hullás után tömegesen maradt gyümölcs. Általá­ban a csonthéjasakat érde­mes minden körülmények között ritkítani. Fontos az őszibarack és a kajszi gyü­mölcs ritkítása. A ritkítás ideje a termé­szetes vagy tisztuló hullás után van, mert csak akkor tudjuk megállapítani, hogy mennyi gyümölcs marad véglegesen a fán. A ritkítást néhány napon belül el kell végezni, mert a rohamosan fejlődő csonthéjasok kőmag­jának kifejlődése sok táp­anyagot von el a gyümölcs­fától. A ritkítás módja nem aH másból, mint a meghagyan­dó legfejlettebb gyümölcs közelében levő kis gyümöl­csök csavaró mozdulattal való eltávolításából. ŐSZIBARACK NYÁRI iiajtAsvAlogatasa A termő őszíbaraekfák hajtásválogatása azért szük­séges, mert az őszibarackfát erőteljesebb metszésben ré­szesítjük, mint más gyü­mölcsfajt, az idő előtti fel­kopaszodás megakadályozá­sa érdekében. A szövőlepke közérdek Szabolcs-Szatmár megye kisüzemi gazdaságaiban éven­te 12 000 vagon alma terem, amely a megye alma termésé­nek egyharmadát teszi ki. E nagy mennyiségű alma több ezer kistermelő kertjében terem meg, amely a haté­kony növényvédelem meg­szervezését megnehezíti. A kiskertek többsége nö­vényegészségügyi szempont­ból megfelelően kezelt, egy része viszont elhanyagolt. A háztájiból származó alma egy része az elmúlt évben amerikai szövőlepkével fer­tőzött volt. A nemzetközi megállapodások értelmében az ilyen szállítmány export­ra nem értékesíthető. Tapasztalatom alapján a legnagyobb fertőzés a fasoro­kon, az elhanyagolt zártker­tekben, és egyéb területeken volt tapasztalható. Egy adott község bármely területének amerikai szövőlepkével való fertőzöttsége nemcsak a kis­üzemben termett alma ex­portálását, hanem az ott gazdálkodó nagyüzemét is veszélyezteti. Mindezek a tényezők azt indokolják, hogy e problé­ma megoldásához jelentős se­gítséget kell nyújtani az ÁFÉSZ-eknek, a tsz-eknek, az állami gazdaságoknak egyaránt. Indokolja ezt, hogy a kistermelők többsége a fo­gyasztási szövetkezeteknek, a termelőszövetkezetnek tag­A nyári hajtásválogafás ideje június első felében van. A munka a vezérvessző ki­választásával kezdődik. Ha a végállórügy, amelyikre met­szettük, nem hajtott ki, úgy az alatta levő függőleges irá­nyában növő hajtásra kell visszaugrani. A vezérhajtás alatt a vesszőn egy tenyérnyi szélességben el kell távolí­tani az összes hajtást, hogy a vezér erőteljesebben tud­jon fejlődni. Lefele haladva a korona közepe felé törő hajtásokat, a sűrűn álló haj­tások egy részét a szükséges­nek megfelelően el kell tá- volítanunk. A termővesszőn fejlődött hajtásokat is át kell vizsgálni, és ha nem kö­tött rajtuk gyümölcs, a két alsó hajtásig vissza kell vág­ni. Ha viszont kötött, a vesz- szőt az utolsó termés felett kell eltávolítani úgy, hogy a gyümölcs felett egy hajtás még maradjon. A hajtásválo­gatás eredménye egy szabá­lyosabb korona és kevesebb, de fejlett rügyekkel bíró vesszőállomány lesz. A FIATAL GYÜMÖLCSFÁK ÖNTÖZÉSÉ Az ősszel vagy tavasszal ültetett gyümölcsfákat a nyári csapadékhiány miatt öntözni kell. Egy-egy fa tö­vére 10—20 liter vizet ad­junk. Az öntözést a csapa­déktól függően 2—8-szor is­mételjük meg a nyár folya­mán- Az első beöntözés előtt a töveket tányérozzuk ki* hogy a víz a gyökérhez foly­jon és ne távolabb. A víz beszivódása után az oltvá­nyok köveit esirkézzük fel, vagy ami jobb, 1—1,5 négy­zetméter felületen szalmás­trágyával takarjuk le. Ezzel akadályozzuk meg a víz el­párolgását, a gyors kiszára­dást. Az öntözés elmaradása sok oltvány elpusztulását okozhatja. Több oltvány víz­hiányában kihajt ugyan, de később elpusztul. A száraz­ság miatt a hajtások gyengéb­bek lesznek, amelyeknek át- telelése is kétséges. inántsy Feren# irtása ja, vagy állami gazdasági dolgozó. A tagsági érdekeket figyelembe véve mindhárom ágazat érdeke a segítségnyúj­tás. A hatékonyabb növényvé­delem elérése érdekében a megyei növényvédő állomás, és az ÁFÉSZ-ek növényvé­delmi híradótáblákat helyez­tek el a községekben. Ezeken a táblákon rendszeresen ol­vasható lesz a növényvédel. mi előrejelzés. A MÉSZÖV a kistermelők részére növény- védelmi útmutatót jelentetett meg. A fogyasztási szövetke­zetek a bolthálózatukon ke­resztül javítani kívánják a növényvédő szer ellátását. Az AGROKER Vállalat fo­kozott gondot fordít a terme­lők kisgéppel történő ellátá­sára, a vállalatnál jelenleg is több olyan permetezőgép-tí­pus kapható, amely a kisgaz­daságban eredményesen hasz­nálható. A kártevők és betegségek irtása nemcsak termelői ér­dek, hanem minden olyan ál­lampolgár kötelessége. aki földterülettel rendelkezik. Akik a kötelességüknek nem tesznek eleget, 3000,— Ft-ig terjedő pénzbírsággal bün­tethetők. A fertőzött terüle­teket a helyi tanácsoknak kel] bejelenteni, amelyek a szükséges intézkedéseket megteszik. Karádi István MÉSZÖV

Next

/
Oldalképek
Tartalom