Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

W75. június 5. K ELET-MAGYARORSZÁG 5 Július 1-én lép életbe Az új családi pótlók és iiiii«(líjtöi>réi)) SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK SOK­OLDALÚ GONDOSKODÁSA — AMELLYEL MINDEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR EGÉSZ­SÉGÉNEK KÖRÜLTEKINTŐ VÉDELMÉT KÍ­VÁNJA BIZTOSÍTANI — JELENTŐS RÉSZ­BEN a társadalombiztosítás révén VALÓSUL MEG. Érthető tehát az as élénk figyelem. és érdeklődés, amely a legutóbbi ország- gyűlés által elfogadott — 1975. július elsejétől életbe lépő — társadalombiztosítási törvény iránt megnyilvánul. Kiemelkedő jelentőséggel bír ugyanakkor e törvénnyel egyidejűleg .hatályba lépő egészségügyről szóló törvény is. amely a jövőben a gyó- gyitő-megelöző ellátást (or­vosi kezelést, kórházi ápo­lást. gyógyszert, gyógyászati segédeszközöket stb.) állam- polgári jogon biztosítja. A társadalombiztosítás ke­retében járó anyagi ellátás­hoz való jog az állampolgá­rok alapvető jogai közé tar­tozik, ezért fontos, hogy tisztában legyünk azokkal. Az új törvény könnyebb át­tekintése érdekében a követ­kezőkben legfontosabb új vonásait fogjuk ismertetni, a rendelkezések sorrendjének megfelelően. Uj szemléleletet érvényesít a törvény a családi pótlék szabályainak kialakításánál. A jövőben a családi pótlé­kot akkor is a gyermeket sa­ját háztartásában eltartó személynek kell folyósítani, ha a gyermek után tartásdi­jat fizetnek. A dolgozót középiskola; tanulmányokat folytató gyer­meke után — annak 19 éves koráig — akkor Is megilleti a családi pótlék, ha már érettség; vizsgát tett. Ilyen kedvezményben eddig csak- a szakmunkástanuló gyer­meke után részesült a szülő. Gyermekvédelmi szempon­tok indokolják azt a rendel­kezést, amely szerint a csa­ládi pótlék a külön élő szü­lő háztartásában lévő gyer­mek után a másik szülő jo­gán is megállapítható. Az egységes szabályozás érdeké­ben a jelenlegi 18 napi mun­kavégzés helyett — a családi pótlékra jogosultsághoz havi 21 napi biztosítási időt ír elő a törvény, amely gya­korlatilag a maival azonos feltételt jelent. ' A társadalombiztosítási jog­szabályok legbonyolultabb, legszerteágazóbb részét a nyugdíjjogszabályok alkot­ják, ezért az új törvény a korábbi három helyett egyet­len egységes nyugdíjrend­szert vezet be. Az öregségi nyugdíj változatlanul 10 évi szolgálati idő alapján a 60.. a nőnél az 55. életév betöl­tésétől jár. Alapvető válto­zás. hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi nyugdíjra jogosító korhatá­rát 65., nőnél a 60. életévről 1976. január 1-től kezdődően évente egy-egy évvel leszál­lítják. A korhatár I960, ja­nuár 1-én azonossá válik a munkások és alkalmazotta­kéval. Lényeges változás a ko­rábbiakhoz képest az is. — megyénkben ezáltal 4 ezer nyugdíjigénylő fog maga­sabb összegű nyugellátást kapni — hogy az 1929 után munkaviszonyban töltött időt akkor is szolgálati időnek kell tekinteni, ha a munka- viszony annak idején nem járt öregségi biztosítási kö­telezettséggel. illetve nyug­díjjogosultsággal. Ez a ren­delkezés elsősorban a volt mezőgazdasági cselédeknek és napszámosoknak biztosit több jogot. A sorkatonai és tartalékos katonai szolgálat figyelem- bevételét a törvény — a je­lenlegi szabályozástól elté­rően — nem teszi áltól füg­gővé, hogy az igénylő 1969 előtt vagy után vopult be katonai szolgálatra, továbbá, hogy katonai szolgálata előtt dolgozott-e vagy sem. A törvény jalearfős fejlesz-, tési ■' intézkedésé ’á2 ' " éltérő rnértékszabaiyok egységesí­tése. Eszerint 10 évi szolgá­lati idő alapján a nyugdíj havi átlagkereset 33 százalé­ka, amely 25 év megszerzé­séig minden további év után 2 százalékkal, a 26—32 évek után 1—1 százalékkal, a 33— 42 évek után pedig 0.5—0.5 százalékkal emelkedik. . A nyugdíj legmagasabb mér­téke 75 százalék, ami 42 évi szolgálati, idővel érhető el. Azok számára, akik az öreg­ségi nyugdíjjogosultság meg­szerzése után — a nvugdíj igénybevétele nélkül — to­vább dolgoznak, a törvény a továbbdolgozás arányában nyugdíjpótlekot biztosit. A pótlékkal a nyugdíj — a hosszú szolgálati idővel ren­delkezőknél — az átlagkere­set 75 százalékát meghalad­hatja. (Folytatjuk) Hétfőből lehet jelentkezni Uj óvodai felvételi rend Amint azt a Nyíregyházi Városi Tanács művelődés- ügyi osztályának tájékozta­tásából tudjuk; az idén gyermeknek és szülőnek egy­aránt kedvező változás lép életbe az óvodai felvételek­nél. Az új rendtartás ugyan­is úgy intézkedik, hogy az nem esik egybe az iskolai év kezdetével. A gyakorlat a következő. Nyíregyházán jú­nius 9-töl. vagyis hétfőtől le­lt et jelentkezni l-ig a körzet szerint illetékes óvodában. Ekkor kell bejelenteni azok­nak is a helyigényt, akik most gyermekgondozási sza­badságon vannak, de az 1975—76-os tanév időszaká­ban munkába állnak. A szülök minden óvodában megtudják a részletes rendet, ami fontos, hiszen a nyár idején a legtöbb intézmény­ben festenek, tataroznak. Ezt követően viszont az „óvoda­érett” gyermekek már a nyá­ri időben felvételt nyernek, és ott tölthetik ismerkedés­sel a foglalkozások beindulá­sáig eltelő időt. vagyis a va­kációt. Ennek előnye, hogy ti kicsik ismerkednek a kör­nyezettel. az óvónőkkel, las­san, játékosan megszokják az új környezetet, és ezáltal lényegesén könnyebben kezd­hetik el szeptemberben a munkát. Az új rendtartás okos intézkedését, és az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a város óvodáiban a szülőkkel részletesen ismertetik. Rakamazi szamócaszüret A MÉK nyíregyházi raktáraiból 40 elárusító helyre naponta többször visznek friss árut (Hammel József képriportja) A földektől a pultig Naponta négy-ötszáz mázsa zöldséget fogyaszt [Nyíregyháza. Legalábbis ilyen forgalom mutatkozik a MÉK 40 elárusító helyén és a piacokon. A város ellátásának nagy részét a könnyező termelőszövetkezetek kér* tészeteibol és a kistermelők áruiból kapjuk A Búza téri piacon egymás mellett sorako­zik a sényői Búzaka­lász, a sóstóhegyi Vörös Csillag, a nyíregyházi Dózsa Tsz standja. Ezek a MÉK-sátrakkal együtt ellátják a kereslet nagy részét, és jó irányban befolyásolják az árak alakulását. Amikor a kistermelőknél 25 forint volt az apróbb szamóca kilója, a sényőiek na­gyon szépet adtak 16 forintért. Már folya­matosan érkezik -a cse­resznye, köszméte, ri­bizli és szamóca. Zöld­ségfélékből pedig az uborka, zöldborsó, ko­rai és kelkáposzta, pa­radicsom s már megje­lent az újburgonya is. A város zöldség- és gyümölcsellátását ter­mészetesen hasznosan segítik a kis készleteket felhozó, de mégis vá­lasztékot jelentő házi­kertek termelői is. A sényői Búzakalász Tsz slágere a szamóca és uborka Vizsgálatok a lakások használatáról Az Építésgazdasági és Szer­vezési Intézet több éve Vé­gez vizsgálatokat a lakások használatáról, hogy a tapasz­talatokkal segítséget nyújt­son a tervezőknek, a lakás­építés műszaki fejlesztését irányító vezetőknek a jövő lakásainak méretezéséhez, beosztásának, tolszei éhségé­nek megtervezéséhez. A vizs­galatok szerint fontos körül­mény' hogy a családokban gyakran két generáció tagjai élnek együtt, s különösen magas ez az arány azoknál a családoknál, amelyek a vá­rosépítés miatt lebontásra került régi épületekből köl­töztek új lakóépületekbe, fő­ként az OTP-beruházásban épített új lakásokba. A le­bontásra ítélt területek régi lakásaiból elsősorban a szel­lemi dolgozók költöznek szí­vesen házgyári lakásokba, a nyugdíjások többsége szíve­sebben menne régifajta la­kásba. Megállapították. hogy a félszobával kiegészített laká­sok jobban kielégítik az igé­nyeket, mint az azonos alap- területű, de csak egész szo­bákból álló otthonok. A fél­szobás lakásokban ugyanis könnyebb megoldani a csa­ládtagok elkülönítését. Az étkezési szokások viszont el­sősorban az együtt tartózko­dás követelményét hangsú­lyozzák. így a vizsgálatok szerint a családok többsége szívesen venné a konyhá­val összefüggő étkezőfüíkét. vagy ha magában a konyhá­ban lehetne megoldani a család közös étkezését. Az új lakótelepeken most már gya­kori igény a közös helyisé­gek létrehozása, tehát barká- csolószoba. zeneklub, játszó­szoba berendezése is. A vizs­gálatokat kiterjesztik még sok más igény, körülmény felmérésére is, hogy minden összefüggésében reális javas­latokat adjanak a tervezők­nek. Tudományos diákkörök Öt fődíj a főiskolásoknak A tanévzáró után a Besse­nyei Tanárképző Főiskola tudományos diákköre össze­vont záróülésén fejezte be idei munkaévét. Természe­tesen ez nem jelenti a tudo­mányos kutatómunka teljes szünetét, mert a diákköri tagok a vakációban ,talán még több időt szentelnek ennek a tevékenységnek. A TDK tizennyolc cso­portjában egész évben lel­kes rnunkp folyt, melyre serkentőleg hatott az idén megrendezett XII. országos tudományos diákköri konfe­rencia. Erre a házi zsűrik, az elkészült dolgozatokból hatvannégyet küldtek el. Ezekből tizenhárom dolgozat készítői szerepeltek sikere­sen: öt fődíjat és nyolc kü- löndijat nyertek, ami figye­lemre méltó teljesítmény. A diákköri csoportok közül leg­eredményesebb a pszicholó­gia, a népzene, a történelem és a marxista-leninista diákkör. A diákkörök nagy jelentő­ségűek a pedagógusképzés­ben. Elősegítik az alkotó em­ber személyiségének kiala­kítását. A főiskolai vezetés a KISZ-szervezettel egyetér­tésben a jövőben még több gondot fordít a TDK támo­gatására. Nagyobb anyagi segítséget nyújt, az elkészí­tett dolgozatokat nyomtatás­ban megjelenteti. A cél az, hogy minél több hallgató tagja legyen a diákkörök­nek és az eredményekről tá­jékoztassák a kívülállókat is.' A záróülés végén a jól dolgozó tagok jutalmat kap­tak. A díjakat a szekciók zsűrijének és a tudományos diákköri tanáes előterjeszté­sének alapján ítélték oda az értékes dolgozatok készítői­nek. (Resztet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom