Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

IV KELET-MAGYAR0RS7.AG — KISVÁRD AI MELLÉKLET 1975. június 4. Nyári csúcsforgalom a strandon. Egy esztendeje vette át üzemelésre a várfürdőt a megyei víz- és csatornamű vál­lalat — lényegében tehát ez lesz az első esztendő, amikor a felkészüléstől kezdve tel­jes szezonban üzemelteti Kisvárda egyik szép létesítményét a fürdőt. Az idei premier nagyon jól sikerült: má jus 18-án, az első meleg, nyári vasárnapon kétezrét meghaladó vendégsereg töltötte kellemesen az idejét a fürdő területén. Szép a parkosítás is, szemet gyönyörködtet az üdezöld pázsit, a cserjék, a fiatal fák és a sok virág. Az ötszáz köbméteres nagy medence, az ötven köbméteres gyermekmedence hamaro­san új létesítményekkel egészül ki. a várfür­dő jelentős fejlesztés előtt áll. Ehhez meg­felelő támogatást nyújt a városi tanács is. Épül a 25x25 métefes uszoda — eredeti­leg júliusra tervezték az átadást, de más, rendkívül fontos munka gyorsítása miatt most kevesen dolgoznak, ezért az idei szezon közepéig már nem kerülhet sor az átadásra. Érdemes viszont megjegyezni, hogy az ava­tás után bizonyára nagyon sok örömet sze­rez majd az új medence a kisvárdaiaknak és az ide látogatóknak: nemcsak a kedvező hatású víz lesz vonzerő, hanem az is, hogy a nap bármelyik szakában kristálytiszta lesz. A nyíregyházi Sóstó vízcserélő, tisztító berendezéseinek tapasztalatait felhasználva itt már eredetileg beépítik egy hasonló víz­tisztító csővezetékeit és felszerelési tárgyait, s ha a pénzügyi keretek engedik, ugyan­olyan, vagy modernebb berendezést szerel­nek majd fel. Nyolckádas városi fürdő és szauna a kö­vetkező, már ..félkész” beruházás. Még né­hány javítást kell elvégezni, s nemsokára avatásra készülhetnek: a téli szezonra már újabb szép létesítménnyel gazdagodik a város. További bővítésekre még több évig jó lehetőség van: négyhektáros területen lehet medencéket, s újabb létesítményeket építe­ni. gazdagabbá tenni a máris idegenforgalmi központnak számító ü:’ülő-{ pihenőterületet. Tennivalók vannak viszont az ellátásban, s ez már a mára is vonatkozik. Az új uszo­da ..belépésével” egyidőben feltehetőleg rend­szeresed ezerrel több vendég lesz a várfürdő területén, s az ellátást a halászati szövetke­zet jelenlegi „stábja” már nem tudja meg­felelő mértékben javítani. Ezért is kérnek fel újabb üzletek nyitására másodikat is: hurka-kolbász bolt nyílik, s az állami, szö­vetkezeti kerleskedelem, vendéglátás további egységeit is szeretnék megnyitni. Szépítik, gazdagítják a fürdő területén lévő gyermekjátszóteret, s felkészülnek arra is, hogy az uszoda átadása után fellendítsék a városban az úszósportot: két úszómester már hamarosan várja az iskolásokat. A várfürdő — amelynél most igényes fejlesztéseket kíván megvalósítani a SZAVI- CSAV — jelentős társadalmi munkával ala­pozta meg hírét, nevét. Már ebben a szezon­ban érezni lehet a fejlődést, mindazoknak örömére, akik a kezdeti lépéseknél, évekkel ezelőtt segítették, de azoknak is, akik ezután látogatnak Kisvárdára, hogy megyénk egyik szép sport-kulturális-üdülő centrumában töltsék el szabad idejüket. A szakmák őrségváltása Mi van a cégtáblák mögött? Kevés művelője van már az ősrégi, hagyo­mányos, kézműves szakmáknak. Kisvárdán ma főfoglalkozásban mindössze egy kovács, két bádogos, egy kőműves dolgozik, mint kisiparos. Nincs főfoglalkozású férfifodrász, kötélgyártó, szíjgyártó, címfestő, de van helyettük tévé- rádiószerelö, vízvezeték-szerelő, autószerelő és gázöngyújtó-töltő. A szakmák elsorvadása, ki­halása az új szakmák kialakulása és felvirág­zása, a háztartásokba is betörő technikai for­radalom következménye. Nincs lovas szekere már a parasztembernek, de van televíziója, moságépe, sőt személyautója. Nem arról van szó, hogy nincs szükség kisiparosra. A leírtak a lakosság igényeinek változását illusztrálják és jelzik, hogy a meg­változott korban másképp élünk, mások esz­közeink. Kisvárdán a lakosság ipari szolgál­tatásai megrendelésének ötven százalékát ma kisiparosok teljesítik. Van olyan szolgál­tatás; családiház-ápítés, lakáskorszerűsítés, lakáskarbantartás, mértékutáni felsőruha-* lábbelikészítés, fuvarozás, amelyeknek döntő többségét a kisiparosok teljesítik. A kisipari munka nem hiánypótló, vagy kiegészítő, igen sokszor egyedüli lehetőség a lakosság igé­nyeinek kielégítésére. Sok vagy kevés ?# Kisvárdán 157 kisiparos tevékenykedik. 126 van főfoglalkozásban. 17-en főfoglalkozás mellett munkaidő után. 14-en a nyugdíjfo-. Iyósítás megtartásával gyakorolják szakmá­jukat. A kisiparosok 81 százaléka a 19 ki­emelt szakmákban javító-szolgáltató munká­val foglalkozik. Kiemelt szakmák; asztalos, autószerelő, ács-állványozó, bádogos, cipész, férfi-női fodrász, kárpitos, kőműves, karosz- szérialakatos. lakatos, műszerész, órás. rádió­tévészerelő, férfi-női szabó, szobafestő-má- zoló-tapétázó, vízvezeték-szerelő és villany- szerelő. Sok vagy kevés a kisiparos Kisvárdán? Erre nem nehéz, egyértelmű választ adni Annak ellenére, hogy a kisiparosok 85 száza­léka a kiemelt szakmákban dolgozik, az el­látás néhány területen nem kielégítő. Na­gyobb az igény a mértékutáni női-férfi sza­bóságban, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Ugyanígy több kőművesre, parkettásra, mo­torkerékpár- és kerékpárjavítóra, szobafes­tőre, bádogosra, vízvezeték-szerelőre, közpon­tifűtés-szerelőre, háztartási kisgépjavítóra lenne szükség. A kisiparosoknál igen nagy a fluktuáció, amely a magas életkor és az egyre több munkavállalási lehetőség következtéből adó­dik. Ez egyik és legfőbb oka annak, hogy né­hány szakmában időszakosan, más szakmák­ban huzamosabb ideig nem tevékenykedik kisiparos. Az elmúlt két évben 64 ipar szűnt meg, ugyanakkor iparengedély kiadásá-t 47 esetben kérték csupán. Az, hogy a város kis­iparosainak száma 17 fővel csökkent, az a szolgáltatásokban nagyon érezteti hatását. Bár a munkaviszony és nyugdíjfolyósítás mellett az ipart gyakorlók száma emelkedett, ez nem jelent teljes értékű megoldást. Az is gond, hogy a szakmai utánpótlásban szintén csöWeenés tapasztalható. Kisvárda területén két évvel ezelőtt har­mincegy mester ötvenhét tanulót nevelt ti­zenkilenc szakmában. Jelenleg húsz kisipa­ros foglalkozik szakmunkástanuló-neveléssel, összesen harminchat fiatalt kénezrek ki nyolc szakma elsajátítására. Nehéz meghatá­rozni, hogy a szakmunkástanuló-kénzés csök­kenése miért ilyen nagyarányú. Egy biztos, az idős mesterek kiöregedése, a szakmával való mérsékelt foglalkozásuk erre is hatással van. A KIOSZ kisvárdai körzeti csoport a szakmai utánpótlás érdekében nagy propa­gandát fejt ki. Segítség fiataloknak A kisiparosokat a szervezet an is támogatja, de jelentős az állami dotáció is, amely adókedvezményben nyilvánul meg. Az adókedvezmény a szakmunkást nevelő ipa­rosoknak tanulónként 1500 forint lehet. A KIOSZ szervezete hatékony anyagi támoga­tást ad ahhoz is. hogy az ifjúsági törvény végrehajtása a kisiparosoknál nevelt fiatalok körében is eredményes legyen. A szervezet az ifjúsági törvény végrehajtását 500 ezer forinttal segíti, amelyből a körzeti csoport évente 7 ezer forintot kap. Ebből az ösz- szegből a jó tanulókat jutalmazhatják, a gyenge tanulókat pedig azzal segítik, hogy a korrepetálási költségekhez hozzájárulnak. A fiatalok helyzete és körülménye a kisipa­rosoknál megfelelő. Mozgalmi életük is ki­elégítő, vetélkedőket szerveznek részükre, szavaló verseny eken vesznek részt és komoly eredményt értek el a legutóbb megrendezett ,.Ki tud többet a Szovjetunióról” szellemi ve­télkedőn. Hasznos kezdeményezés a szakmai után­pótlás biztosítása érdekében, hogy 1975 szep­És az árak? A gondokról szólva úgy illik, hogy né­hány sorban sokak által problémaként em­legetett dolgokról is írjunk. Vannak akili azon problémáznak, hogy a kisiparosok ál­tal végzett munka kifogásolható, hogy a? árvetésnél túllépik a megengedett határt. A város területén működő kisiparosoknál a Né­pi Ellenőrzési Bizottság tagjai az elmúlt év­ben vizsgálatot tartottak. A vizsgálat álta­lános megállapításai, hogy az iparosok a rendeletben megszabott árakat nem lépik túl, .sőt vannak szakmák, ahol állandóan végzik a javító-szolgáltató munkálatokat, hogy vevőkörüket megtarthassák. Természe­tesen ez az általánosítás nem azt jelenti, hogy elvétve nem akadhat egy-egy olyan munka, amelynek az árvetése túlzott. Ettől nagyobb hiba, hogy az ellenőrzések kelléki hiányosságokat tapasztaltak az ipargyakor- lássál kapcsolatban. Nem megfelelő az ad­minisztrációs munka, hiányos a pénztár- könyvek vezetése, a számlák és bizonylatok kiállítása. Ezen kell is változtatni. A kisvárdai kisiparosok nemcsak a szol­gáltatási munkák szorgalmas művelői, ha­nem tevékeny részesei a város közéletének. Jelzi ezt egyetlen példa is, történetesen az, hogy a városban működő kisiparosok az el­múlt évben 85 310 forint értékű társadalmi munkát végeztek a városért, s ezen felül a székház felújításánál 20 ezer forint társadal­mi munkát. Mint ahogy minden termelőhe­lyen. a dolgozók teljes egésze csatlakozott a kongresszusi versenymozgalomhoz, úgy egy­ből egyetlen egy kisvárdai kisiparos sem ma­radt ki. A kongresszusi versenyben a kis­iparosok az ellátatlan területek patronálását vállalták, azt, hogy részt vesznek szakmai, politikai, kulturális továbbképzésekben, úgy dolgoznak, hogy csökkenjen a lakosság ré­széről a panaszok száma. A verseny előtti szakaszában a kisiparosok teljesítették adotl szavukat. Seres Érni MADE IN Kisvárda Fejlesztés a várfürdőben Szauna, kádfürdő, uszoda Nők az exporttermelésben. A Kisvárdai .luházati Szövetkezet idei term-’'' ének nagy -észét, mintegy 40 ezer öltönyt szovjet ex­portra készít. Köztük 6-tól 12-es méretig gyermekruhákat. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvár­dai gyárában az exportra készülő fékbetéte­ket és kuplungtárcsákat a MQGÜItT Válla­laton keresztül értékesítik. Sipos Mária a kuplungtárcsák kikészítését végzi, j (Elek Emil felvételed SH Premier ♦ Üii Uj medence Ilii Víztisztítás lift Új üzletek HÜ A gyermekekért temberétől az országos központ tíz olyan .szakmában.' ahol évek óta nehéz szakmúnkáS-' tanulót beiskolázni, különösztöndíjat„ ad,. Aj?, ösztöndíjból tanulok és mesterek egyaránt részesülnek. A tanulóknak a képzés időtar­tamára havi 250 forint, a mestereknek 300 forint az ösztöndíj. A kiemelt szakmák; bá­dogos, cipész, cserépkályhás, hangszerész, kádár, kelmefestő és vegytisztító, látszerész, sütő, szűcs és tetőfedő. Mint ahogy a felso­rolásokból is kitűnik, pontosan azokról a szakmákról van szó, amelyek kihalófélben vannak, de amelyekre nagy szükség van. Hi­szen bármilyen nagyfokú is a gépesítettség, a cserépkályhákra még szükség van és az . is biztos, hogy egyre töblJen vásárolnak nagy értékű hangszereket és ezeknek karbantar­tását, hangolását is el kell végezni valahogy. A Budapesti Elektroakusztikai Gyár kisvár­dai gyárában igen jelentős tételt képez a tő­kés exportra készülő képkeretgyártás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom