Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

1975. Jőnlu* 4 szorulnak A KÖZPONTI BIZOTTSÁG az állami oktatás fejlesztésében — a X. kong­resszus határozatát'teljesítve — hősszább'idő- szakra jelölte ki feladatainkat. ‘Ennék meg­valósítása érdekében városunk általános Is­kolaiban nagy gondqt fordítunk az oktatás- nevelés tartalmának és módszerének kor­szerűsítésére, az iskolák közötti színvonalkü­lönbségek Csökkentésére. Alapvető követel­mény a fizikai dolgozók gyermekeinek és a hátrányos helyzetű tanulók hathatós tanul­mányi segítése. A hátrányos helyzet megszüntetése érde­kében gondoskodtunk napközis és tanulószo­bai elhelyezésükről, ahol számtanból, orosz nyelvből, ’ valamint magyar nyelv és iroda­lomból kapnak rendszeres korrepetálást, je­lenleg általános iskoláinkban a tanulók ös$z- létszáma 1860, melyből hátrányom helyzetű 335 tanuló. Létszámukban az elmúlt tanév­hez viszonyítva (417) csökkenés következett be. Ez azza} magyarázható, hpgy a szülők anyagi és' kulturális körülményei némileg javultak. Az üzemekben is javult a tudatfor­málás. Rendszeresebb lett az üzpmi ismeret- terjesztés, gyakoribbak a kulturális rendez­vénysorozatók. Üzemeinkben 128 dolgozó tett eredményes vizsgát az általános iskola tantervi anyagából. A hátrányos helyzetű gyermekek közül napközi otthonba 103, tanulószobára pedig 26 tanuló jár. Az iskolai úttörőszérvezetek- ben 169, a szakkörökben pedig 81 tanuló te­vékenykedik eredményesen. A veszélyeztetett környezetben élő tanulók száma huszonhét. E tanulók zömét a cigánytanulók adják! Kö­zülük napközibe csupán négy tanuló nyert felvételt, tanulószobai foglalkozást pedig senki nem igényelt. Közülük szakkörben ljá- rom, úttörőszervezetben pedig tizenöt tgptth» végez tevékenységet. A JÖVŐBEN AZ A FELADATÚINK’ hogy még több hátrányos Helyzetű és veszélyeztetett körülmények között élő tanuló járhasson a napközi otthonba és a tanulószo­bai foglalkozásra. A hátrányos helyzetű és a veszjjygztgtft* körülmények között' élő tanulók ügyévei * városi gyermek- és ifjúságvédelmi albizott­ság többször is foglalkozott.'’ A tervszerű és tudatos pktaf°-t?SXSf* munkát a nehézségek ellenére is ?ik?r ko­ronázta. Az 1972—75-as tanév vegén még 25 tanuló bukott, s ez az’ 19Í3—74-eS' tanév' vé­gére szinte teljesen megszűnt. Csupán OjBF tanuló bukott, aki igen nehéz #s veszélyé*- tetett körülmények között él. Iskoláinkba» teljesen megszűnt a lemorzsolódás. Kulpp- böző családi és egészségügyi okÖK miatt ti­zenkét tanulót mentenünk fel a mindenna­pos iskolába járás alól, de közülük augusz­tusban 10 tanuló eredményes osztályoz^ yi^» gát tett. INDEN ÉVBEN GONDQT az első osztályos tanulók bettkplfZ^- sára, ’iskolába lépésük szakszerű éiokéskíté- sére. Részükre iskolaérettségi Vizsgát' szer­vezünk, ahol testi és szellemi képességüké* orvos és logopédus vizsgálja felül. Az idén, ebben a tanévben 17 fővel kgrrekcíps osz­tályt szerveztünk. Mivel az első' osátalyba “lé­pőknek csak 59 százaléka résíe^ült* ‘ óvodái ellátásban, a többiek részére Iskola-elökészíiő foglalkozásokat tartottunk. Ebből 25 volj; a cigánytanuló, akiket arányosan osztottunk szét általános iskoláinkban. Póüófoilaíkpká- sokat szerveztünk á' tanévvekztésre ' álló’ ta­nulókkal, akikkel a tanókán és a tanóván kí­vül differenciáltan foglalkoztak nevelőink.'’. A gondos és türelmes munka kpvgtk^s» tében elmélyültebbé vált"tanulóink 'szocialis­ta világnézetre váló nevelésé es alaposabb lélt tárgyi tudásuk. Iskoláinkban 151 a cigánytanulók létszá­ma, mely' az összes létszámhoz viszonyítva 8,1 százalékot tesz ki. A gondop és rend­szeres szülői látogatás következtében sokat javult mulasztási átlaguk. Az ékf főre' jutó mulasztási átlag a műit' tanév végén 89 óba» e tanév félévekor pedig 22,3 óra. ’ Valamennyi általános iskolában indítot­tunk automatikusan tovább haladó és tan­tárgycsoportos osztályokat, valamint az új matematikai tanterv szérini haladó osztályo­kat is. Minden gyermeket mégtámtum-C a ta­nulás -helyes módszerének elsajátítására. Az iskólai könyvtári órákon kívül a' tanulók rendszeresen látogatják a városi-járási könyvtárat is. Itt részükre irodalmi vetélke­dőket. szavalóversenyeket rendeznek és is-, meretterjesztő filmeket is vetítenek. A zokat a tanulókat viszont, akik 'értelmileg' fog'yafékbkak, a ki­segítő iskolába télépítjük át. Létszámuk je­lenleg 108 fő, melyből negyvenhetén nyer­tek felvételt a napközibe. A jövőben aZ is­kolát szakos nevelőkkel kívánjuk ellátni, hogy a tanulók mulasztási átlága és a' büka- sok száma csökkenjen. A féli ti eredmények­hez igen sok segítséget kaptunk az iskolai pártalapszervezetektöl és a szakszervezeti titkároktól is. Az elért eredmények mellett ázóribah még bőven ! van ' teriüiVálónk.! 11 '5 - “ Névelőink politikái és szakmai téren is őszintén akarják a többet, a jobbat. Eddigi tevékenységükért is elismerés illeti őket. • Dr. Szűcs G«et osztálya ez^eí#, , J* M 1 II. ’ KELET-MAGYAKűaSEÁG -■ KISVÁRBA! MELLÉKLET Amit az évek Ígérnek Város épül föld alatt, föld felett Még nagyközség volt csupán, de már a település vezetői előre gondolkodtak: olyan távlati rendezési tervet készítettek és fogad­tak el, amely egy város körvonalait sejttette. Amikor öt évvel ezelőtt megkapta Kisvárda a kötelezettséget is jelentő címét: város, akkor érre az alapra kezdtek építkezni. Nem bíztak semmit a véletlenre, a műszaki egyetemmel kötöttek szocialista szerződést arra, hogy a távlati és részletes rendezés legalább 20 évig érvényes koncepcióját megkaphassák. LáUaniozták: a lakosok Amint Ur\ Dezső, a városi tanács elnök- helyettese elmondja, az elkészült terveket nem csupán a vezetők, a testületek nézték és vitatták, hanem a köz elé is bocsátották. Négy ■üzemben rendeztek várospolitikai előadást, a művelődési otthonban közszemlére tették ki. Jöttek is a jó javaslatok, különösen az öntö­dei vállalattól és a szeszipartól, de volt, aki nem röstellt besétálni a városi tanácshoz, hogy elmondja ötletét, elképzelését. Így aztán ma olyan terv szerint alakul Kisvárda képe, melyben a szakember magas tudása, az ott élő felelőssége egyaránt benne foglaltatik. Tegyünk egy képzeletbeli sétát a város­ban, kiindulva a főtérről. Nos, itt látszik, hogy a mai helyzet tarthatatlan. Buszok kergetik egymást, a megnőtt személyautó-forgalom életveszélyes helyzeteket teremt. — Itt — mondja az elnökhelyettes —. megváltozik a kép. Eltűnik a sarokról a Csillag patika, a mellette lévő ház, kinyílik a tér, amelyet le­zár’ a művelődési otthon új épülete, amely 40 millióba kerül. Kitisztul a zsúfolt terület, és remélhető, hogy a KPM és a Volán is segít abban, hogy a felajánlott közművesített terü­leten felépíti a kisállomás közelében az új buszállomást. Innen teszünk egy kis kitérőt a Kossuth utcán, a Petőfi utca felé. Mindenfelé felásott úttest és járda. Folyik a közművesítés. A viz-., hálózat építése ugyan már befejeződött, de a 42 kilométernyi csőhálózat után most a 9 kilométeres szennyvízhálózat gerincvezetékét készítik. A nyomvonalon haladva, a Petőfi utcán kinézve egy egykor csupa udvar és te­lek helyére látható egy házcsoport, csupa tár­sas épület, amely egy kisebb lakótelep magját alkotja. Ide már az idén költöznek a tulaj­donosok, feltéve, ha az építők is úgy akarják. A lebontásra ítélt hajdani Csillag, ma Di­mitrov utca elején jól látható, hogy a szaná­lások egyszeriben felvetik a kereskedelem korszerűsítését is. A sok régi, felszabadulás elö|ti kis bolt sorsát megpecsételte az élet. Es hiába épült meg a modern áruház, hiába nyi­tott új ÁBC-t az élelmiszer, kiskereskedelmi vállalat, a gondok nőttön nőnék. Erről az el­nökhelyettes így szói: — Mint köztudott, több mint 5f) község, tartozik a város vonzkörébe. A mostani kereskedelmi hálózat ugyan jobb. mint 5—10 évvel ezelőtt, de nem kielégítő. Úgy érzem, hogy főleg a megyei iparcikk-kis­kereskedelmi és az élelmiszer-kisker. tehetne többet azért, hogy az ellátás javuljon. A mai helyzet az: átfestették a portálokat, <je mö­götte maradt a zsúfoltság, a raktárnélküliség, ami az ellátáson meg is látszik. Már eddig is elmentünk néhány iskola mellett, de most lefordulva a Bessenyei ut­cán, a gimnázium előtt elgondolkodom azon, amit a tanácson mondtak: ez év régére ebben a varosban elintéződik, hogy mi' -eh iskolá­nak lesz sportudvara. A lehetőség szerint jól felszerelt, hogy Je^y^n mozgási! tornászáéi le­hetőség ott Isi ahol hiányzik a tornaterem. Ál­doz'ezért a város, segítenek az üzemek, de Ott vannak a'srácok is a munkák idején. Vágj'fs minden terven felül fesünek vajafnit a mái és a most növekvő nemzedék érdekében. Kitárul a lakótelep képe A Mártírok utcáján már látszik, hogy va­lami igazi1 várösi ígérkezik!'Pár méter á Tom­pos utcán, és a járókelő élőt! ki tárulkozik cg}' lakótelep. A Felszabadulás tér ez. ahol válta­koznak óz 'álágűtiíafíí's ‘házak a hagyományos módon épültekkel. Parkolóhely, jaLjjapér. jé« köztük qz. amit úgy hívnak: kgpcsolOTó léte­sítmény: Ez fnár ezer ember. ..igazi Városias települése, tulajdonképpen új központ, ahol tágas tér, jó levegő, fejlesztési lehetőség mu­tatja ma is: ez lesz az igazi város. — Tulajdonképpen mi is, minf minden új város, küzdünk a fejlődés megannyi gondjá­val. Jelenleg — így Úri Dezső —, Kisvárdán 15 ezer ember él. A számítások szerint a jövő években maximálisan egy—kétezer lélekkel nő ez, hiszen az üzemek munkásai változatla­nul a környező településekről járnak majd be. így tehát az a cél, hogy a jelenlegi kereten belül alakítsuk ki azokat a központokat, ame­lyek városias karaktert adnak, és biztosítják annak minden előnyét. Amint az látható, a lakosság számára épülő valamennyi létesít­mény — ház, iskola, óvoda’, művelődési köz­pont, lakótelep — a vasúttól á város felé eső lészen Készül. így biztosítjük, hogy a közmű­ellátás, a szolgáltatás a iegkoncentráítabban legyen megoldva. Mi van a síneken túl? Erről szívesen is, de bosszankodva is be­szélnek a kisvárdaiak. Szívesen, hiszen itt alakul ki nz ipar, amely egyre több embernek A főtttea Srcgr házai — helyükön áj §p9t valóban csak központi erőből oldható meg, s s mint Nyíregyháza példája mutatja, nem megy ez olyan gyorsan. Rohamosan fejlődik tehát az ipar, a mezőgazdaságban már csak a lakosság alig u százaléka dolgozik,»vagyis igaz az állítás: Kisvárda iparosodó város. Kisvárda hív és vár Érthető, hogy s város minden fejlesztési elképzelésénél elsősorban a lakosság érdekei­ből indul ki. Ehhez viszont az is kapcsolódik, hogy a kényelmi és pihenési lehetőségek is maximálisak legyenek. — A sert a vár és környéke nyitja meg. Qtt épült meg a tisztasági fürdő, a szauna, be­neveztünk az Országos Idegenforgalmi Tanács pályázatába, amely a tranzitutak men­ti kempingek fejlesztését szorgalmazza. El­készül a horgászok számára a halas­tó, amelyet a Munkás horgászegyesü­letnek adunk használatba — folytatja az el­nökhelyettes. így a környék jól szolgálja a városbeliek és az idelátogatók művelődési, sport és pihenési igényeit egyaránt. Amj prob­léma, az az élelmezés. Sajnos az Alkotmány HTsz annak ellenére, hogy adtunk 200 ezer forintot, nem oldotta meg a kulturált ven­déglátást, de nem jobb a helyzet a városban sem, ahol égetően szükség van egy ilyen köz­pont kiépítésére is. A város vezetői — megszívlelve az ott la­kók véleményét is — tehát ilyen elképzelé­seket valósíttatnak meg. Lesz, ami már az idén elkészül, de a munka zöme az ötödik öt. éves terv időszakára marad. Amint Úri Dezső mondta: — Nem rohanhatunk, csak a reális anyagi lehetőségek szabhatják meg a fejlődést, g§y biztos: mindent megelőz a lakosság ér­deke; a lakásépítés, a munkahelyek biztosí­tása. Talán éhhez‘csak annyi: építünk, de köz. ben nem felejtjük, az urbanizáció nemcsak egyszerűen épület ék intézmény, hanem' for­dulat a féjekben, hogy a városban lakó igazi városlakó is legyen.. Azt hiszem! ehhez több idő kell mint áhhoz, hogy külsőségekben kifé- j'éződjék az, hogy a cím amit kaptunk néni fonttá," hanem tartalom is.' Borget Lajos m r Kisvárba egyik új lakásépülete alatt App-áruházat és bútorüzletet nyitottat JVCTJ IV K.L CTl. tetei 1 ct l 111 11 ILII Vein dA intődéi vállalat, a szeszipar, az izzó gyára, tt fejeződik be az 500 embert foglalkoztató córház, a MÉK. a MÉH, a gabonafeldolgozó, i szigofeiőanyagqk gyára —."hogy csak a lé- íyeget említsük. Jó. közművesített terület ez, elesztési lehetőség van bőven. Csak éppen a negközelítés okoz már ma is óriási gondot. — Saját erőnkből sosem tudjuk ezt meg- (}dani, ez számunkra túlzott feladat lenne, így felüljáró, amelyet már ma is megkövetel íz élet, az egyetlen, ami valóban összeköti a 'árost a munkahelyekkel- Ezt mi csak kíván, uk — mondja az elnökhelyettes, sürgetjük, de negeppitjetni nem tudjuk. pigondojkqztató -ez, hiszen így változata­iul elő fog fordulni, hogy a munkásbuszod iCSQCO&nák, a sorompó előtt, a szuíŐ .npj’j’300 Hétéire' á szülőotthon előtt á mehtSáÜtÖban d életet gyermekének, hogy az anyagszállí- ok értékes negyedórákat várnak hiába. De ez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom