Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
1975. június 29. KELET-MAGYARORSZ AG — VASÁRNAPI MELLEKLET 7 Megyei tájakon BÖKÖNY A NAGY ÚTON H ajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden falu magányos szállásból keletkezett: állt egy házikó, aztán egyesével csatlakoztak hozzá többiek, kiterjeszkedett a megművelt terület — megszületett a falu. Nem, hanem így is! Bököny egyszerre „ülte meg” mai határát. Talán nem pontosan a mait, mert az ősi falu erébb volt, a Pusztatemplom dűlőben. — Még ma is leljük ott a régi élet nyomait, követ, téglát, cserepeket — mondja a tanácselnök. A tatárjáráskor elpusztult a település. A lakosság azonban túlélhette a veszedelmet. Valahol a közelben egy Bököny nevű vitéz szembeszállt az ellenséggel, győzött és a szétfutásBökony közepe. ból visszatelepülök hálából róla nevezték el falujukat. Ám az is lehet, hogy a győző tulajdonává véve a határt magáról elneveztette az új települést. E régi időkről a hagyományok nagyrészt szóbeliek, legenda jellegűek, de ott van a határ, mint a falu munkával írt „történelem- k önyve”. Belőle is azt olvashatjuk, hogy Bök.inv régi település. Bármennyit változott is művelési kultúrája minden korhói őriz egy- egy régi „sort”. Éppen úgy. mint a település formája, épületei, tárgyai, amelyek tartalommal teli jelei múltnak és jelennek, sejtetár a jövőnek. Segítői az „olvasónak”, amihez külön p' isz a lakosok szón alpuló szíves emlékezete és tudása. A bökönyiek mindig őrizték és követték is az .eredethez” fűződő hagyományok szabadságra vonzó elemeit. Gyorsan csatlakoztak RálAz elhíresedett faragott kapu, régi kap- c^lafok emléke. (Hammel József felvé- Jtclei) kóczihoz. A népi emlékezet szerint a Trombitás dűlőben volt a hadba menők gyülekezője. 1849-ben pedig — idős Rektor Mihály fennmaradt emlékezete szerint — a községben is verbuváltak Kossuthnak katonát. Bokán felcsaptak honvédnek és végigharcolták a 49-es esztendő szörnyű csatáit. 1919-ben Bökönyben is direktórium alakult, a lakók közül többen vettek részt a proletárhatalom élet-halál küzdelmében. A község századokon át élénk kapcsolatot tartott Erdéllyel: Szatmárból a debreceni hi- divásárra itt vitt a tőzsérek útja. Bököny a tő- zséreknek szállást adott, a lábas jószágnak „állást” tartott fenn. Az erdélyi kapcsolatok fába virágzott emléke a napjainkban elhiresedett faragott kapu. Mellette a nehéz idők faluképének egy jellemző eleme, megereszkedett tetejű, zsuppfedeles, öreg ház áll a földre taglózott élet jelképeként. Kint a mező is emlékőrző: a Nagyatádi-féle „fölosztást” az „igényelt földek” határrész, az OFI házhelyakcióját pedig az OFI-házak, az Arany János, az Ady, a József Attila utca néhány épülete és lakója őrzi. Ez a régmúlt és múlt történelmi időszaka. EJeje nyitott, a vége erős konturú évszámmal, 1945-teJ örökre lezárt. 1945-ben — a földosztással egyidőben — házhelyeket is osztottak — 110-et. Uj falurész alakult rajta — az „újtelep”. Utcanevek és telekkönyvi bejegyzés nélkül. Afféle szegénynegyed volt ez, ahonnan sokáig nehéz volt bejutni a tehetősebb családokba, mi több, évekig a közigazgatásban sem volt képviselete e falurésznek. 1960-ban nevet kaptak az újtelepi utcák, telekkönyvileg is tulajdonosakká lettek a lakók. Igv alakult a Felszabadulás, a Nyíl, a Béke, a Dankó Pista, a Gábor Áron utca. Ezzel természetesen nem szűnt meg az elkülönítettség: a falurész a régi faluval egy testté vált, dé a tudatban még sokáig különálló maradt. A tanács, a pártszervezet azonban a jövendő letéteményesének ismerte ezt a falurészt: belőle kerültek ki az előre vivő gondolatok, tettek, tervek legjobb támogatói. így például rájuk alapozódott az első szövetkezet. A többit az idő intézte el: hamarosan kiderült, hogy a konzervatív hagyományok éltetésére hajlamosabb módosabbak fiai nem győzték a lépést az úitelepi fiúk mellett. Csaknem mind „megmaradt a földnél”. Az újtelepiek sem lettek hűtlenek hozzá, de másképp szerették eltartó anyjukat: traktorosok, kombájnkezelők, szerelők, állattenyésztők lettek. Ekkor már hiába vonódott össze a múltba néző közép- és módosabb gazdák szemöldöke, lányaik szívesebben mentek férjhez a „szakmával” rendelkező újtelepi legényekhez, mint a földnél „maradt” parasztfiúkhoz. így szakadtak le a kaszt rend utolsó gerendái is a hatvanas esztendőkbe \ Abban az időben a bökönyiek leginkább krumplit, gabonát termeltek» volt 80 holdon dohány is. Ennek nagyrésze a tehetősebbek kezén, mert csak nekik voltak szárítóik, pajtáik stb. A községi pártszervezet, és a közigazgatás számot vetett: krumpli-, gabona-, kevés dohánytermelésből nem lehet eltartani a falut. Ilyen termelési kultúrával 5000 hold szántó nem képes jól eltartani 4500 embert Valamit csinálni kell. — Telepítsünk gyümölcsöst! — hangzott el egy ülésen.- • Ik> hova? Mire? — hangzott mindjárt a kérdés is. Tartalék föld nem volt. Úgy döntöttek, hogy minden hold „élelem földből” 150 négyszögölet ki kell hasítani és gyümölcsöt kell rá telepíteni. Erős volt az el lenkezés. Ekkor azonban ismét az újtelepiek sorakoztak fel, a tervet támogatták. A 150 négyszögölekből összesen 400 hold jött össze. Betelepítették. Nyomoar megkezdték a szakmunkásképzést. A gyümölcsös most 12 éves. Év, év után nagyot lendít a lakosságon. Mutatója lehet az átalakuló életnek ez a két szám: 1961-ben 110 ezer forint volt a község lakosságának a bankbetétje, most 8 millió. Most pedig bizonyára új lapot nyitnak az írott, a munkával telerótt történelemkönyvben: a szakszövétkezet készül termelőszövetkezetté szerveződésre. Egy tag azt mondta erről: — Szakszövetkezetünk jól dolgozik, a jövedelemmel elégedettek vagyunk, de.», hátrányai is vannak. Az új nyugdíjtörvény előre fordította a fejeket... Ezért gondolkozunk most azon, hogy előbbre lépünk a szövetkezet szervezeti formájában is, hogy másban is előbbre léphessünk. » « Ezek az elmondható dolgok. Itt azonban az a fordított eset áll fenn, hogy a szemnek a puszta látvány többet elmond ennéL Először >s — bár azt mondják, hogy Bököny a megye szélén van; hogy kiesik; hogy megközelíteni sem lehet csak a szomszéd megyén keresztül.« — Bököny már nem a régi Bököny: a régi földre taglózott élet szintereit, bujtatóját és kifejezőjét, lekushadt. szalmatetős házakat nem látni benne. Bököny új! A falukép a régi szemnek újvilági, a mainak nap, nap után újuló. A területén három kilométer kövesút épült, teljes a villamosítás, óvodája, napközije van, sportpályája hideg-meleg vízzel ellátott öltözőkkel, területén két orvosi körzet, köves járdája, könyvtára, ifjúsági klubja, „Páva köre”, siket us MHSZ lövészklubja és művelődési háza. A művelődési házat 1970-ben építették. Sok utánajárásra lett olyan, amilyen. Az akkoriban szokásos „típustervtől” nem nagyon lehetett eltérni. A bökönyiek azonban másfélét akartak. A tanácselnök Budapesten sokat kilincselt, míg fokozatos, lassú és sokszori „módosítgatás” után azzá lehetett, amilyennek elképzelték. (Egy bökönyi ember mondta nekem: „Erkély is van benne!... De majdnem nem lett! Nem akarták engedélyezni. Akkor mondtuk is az elnöknek, mert az erkély neki is tetszett, szállj le az erkélyről, nem lesz! De lett!”). Van 30 tanerős iskolája, szép eredménnyel dolgozó úttörőszervezete. Az értelmiségiek körülbelül 50 család. No, de az élet nemcsak előrelépés, hanem gond és küzdelem is. Vannak a községnek, a lakóknak gondjai. így például: kevés a tanár, — nincs elég szolgálati lakás, 4 új kellene, nincs az iskolásoknak tornaterme és a kereskedelem szervezésében, tervezésében a község vezetői, a lakók többsége njnes egyetértésben az ÁFÉSZ-szel. Bökönyben 10 millió az évi forgalom, ebből 4 miiló 200 ezer az italbolt forgalma. A községnek nincs elég és jól felszere’t élelmiszerboltja, ám az ÁFÉSZ mégis italboltra kívánja pénzét fordítani, »mert a bele fektetett pénz gyorsabban megtérül. Tagadhatatlan szempont, de mégis nehezen védhető, különösen, ha egy község ellátásának rendezőelvévé teszik. M ost pedig végezetül álljon itt egy réí gi monográfiái munka néhány soraj „Bököny. Legrégibb földesura a Bekényi család. 1784-bén kamarai birtok, 930 lakossal, 199 családdal, 128 lakóházzal. A lakosok közül 160 zsellér. A község körülbelül 200 év előtt elpusztult. Azóta újraépült... Területe 6175 kh. hold, melyből szántó 4957, rét 366, szőlő 200, legelő 369, erdő 55, kert 5, terméketlen 227 kát. hold. Lakosainak száma 3420... Közoktatás ügyét 1 községi, 1 görög katolikus és 1 református elemi népiskola; 1 községi, 1 görög katolikus és 1 református továbbképző szolgálja. A lakosság f5 foglalkozása a földművelés...” Innen indult Bököny és most lépést szaJ póráz a nagy úton. J f/ fj. Szabó György) i Hatezer kötet, 200 rendszeres olvasó a könyvtárban.
