Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
XXXII. ÉVFOLYAM. 149. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1975. TÜNIUS 27, PÉNTEK Véget ért a KGST XXIX. ülésszaka Záróközlemény a tárgyalásokról Csütörtökön a magyar fővárosban befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszaka. A Duna Interconti- nental-szálló nagytermében a kormánydelegációk vezetői aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét. Ugyancsak aláírták a Kubai Köztársasággal a területükön lévő nikkel-kobalt termelőkapacitások közös erővel történő létesítéséről szóló egyezményt. Lázár György miniszterelnök zárszava fcprata: Megyéik Muikaerölielvzete Ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Csütörtökön ülést tartott Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács. Az ülésen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki az ülésszakon is az elnöki tisztet töltötte be, mondotta a zárszót. — Azt gondolom, mindannyian egyetértenek velem abban — mondotta — hogy munkánk eredményes volt. Jóváhagytuk az 1976—80. évi népgazdasági tervek ösz- szehangolásával kapcsolatos további teendőket. Jóváhagytuk a sokoldalú integrációs intézkedések 1976— 1980 évi tervét. Ez a terv a legközelebbi ötéves időszakra, de hosszabb távon is szilárd alapjat képezi majd egvütnnüküdésünknek. az Integráció fejlődésének. Jelentős előrehaladást értünk el a fűtőanyag-energetikai bázis és ,az egységes villamosenergetikai rendszer fejlesztési koncepciójának kialakításában. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az ülésszakon elhatároztuk olyan hosszú távú, 1990-ig szóló együttműködési programok kidolgozását, mint az országaink nyers- és tüzelőanyag szükséglete kielégítésének: a gépipari szakosítás és kooperáció két- és sokoldalú megállapodásokon alapuló elmélyítésének: valamint az élelmiszerekben és közfogyasztási cikkekben jelentkező szükségletek kielégítésének programja. Az ülésszak határozatai tovább fejlesztik a KGST intézményrendszerét. Gondolok az újonnan létrehozott polgári repülési állandó bizottságra, az egészségüggyel összefüggő kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságra, valamint a vezetéstu-. domány kérdéseivel foglalkozó nemzetközi intézetre. Külön örömünkre szolgál,, hogy az ülésszak ideje alatt a Kubai Köztársasággal egyezményt írtunk alá a területükön lévő nikkel-kobalt termelő kapacitások közös erővel történő létesítésére. A jelenlegi ülésszakon tárgyalt és jóváhagyott anyagok, a jövő tevékenységünket. meghatározó közösen kialakított határozatok ismét azt bizonyítják, hogy jó úton járunk a XXIII. ülésszakon elfogadott feladatok végre- najtásában. Alig négy év telt el a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta. Azóta ülészakról ülésszakra jogos elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy sikeresen haladunk előre a kitűzött célok valóraváltásában ■ országaink gazdasága mind erősebb szálakkal kapcsolódik egymáshoz és ennek arányában megsokszorozódik közösségünk gazdasági ereje, kiteljesednek az egyes országok fejlődésének lehetőségei. Mostani ülésszakunkon gazdasági kérdésekről tárgyaltunk és döntöttünk. Olyanokról azonban, amelyeknek politikai jelentősége óriási és túlnő közösségünk határain. Országaink népei és az egész világ közvéleménye érdeklődéssel követte ülésszakunk munkáját. Ezért is nagy örömünkre szóltál, hogy tanácskozásunkat baráti légkör jellemezte, az alapvető kérdésekben teljes volt a nézetazonosság, eredményes munkáról adhatunk számot pártjainknak, népünknek. Mély meggyőződésünk, hogy most elfogadott határozataink hűen tükrözik népeink érdekeit, kívánságát, és kedvezően befolyásolják az egész világ haladó erőinek harcát a társadalmi fejlődésért, a békéért. Most a legfontosabb az, hogy minden erőiket összpontosítsuk a hozott határozatok megvalósítására, az integrációs intézkedések tervének gyakorlati végrehajtására. Tisztelt elvtársak! Engedjék meg. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében szívből köszönetét mondjak ■ a kormányfőknek a részt vevő küldöttségeknek; a KGST titkáráságának az ülésszakon kifejtett alkotó tévé kenységéért. Mindnyájuknak jó egészséget kívánok és sikereket országaik további gazdasági felemelkedéséhez, egész baráti közösségünk felvirágoztatásához. A küldöttségek nevében Alekszej Koszigin, a Szóv- < jetunió minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormány- delegáció vezetője mondott köszönetét a magyar pártnak és kormánynak az eredményes munka feltételeinek megteremtéséért. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Pénzes Jánosnak, a megyei tanács elnökének megnyitója után napirend előtt a tanácsülés elfogadta a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság döntéseiről szóló beszámolót, valamint a tanácstagi javaslatok és interpellációk intézéséről szóló előterjesztést. Ezután került sor a megye munkaerő-gazdálkodásának Helyzetéről, távlati munkaerőprognózisáról szóló előterjesztés megvitatására. Az írásos jelentéshez Juhász Gábor, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben utalt arra, hogy a megye munkaerő-gazdálkodásának helyzetéről távlati munkaerőprognózisáról szóló végrehajtó bizottsági előterjesztés jól szolgálja a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet gazdaságfejlesztésre vonatkozó határozatainak végrehajtását, a fejlődés főbb irányvonalának megvalósítását. A prognózis összeállítása során a szerveket az vezérelte, hogy a megye demográfiai helyzetét, annak várható alakulását meghatározzák és ennek alapján a korszerű gazdasági szerkezet kialakítására, a lakosság foglalkoztatási viszonyainak javítására. és a színvonalas kulturális, egészségügyi, szociális ellátásához szükséges intézményhálózat perspektivikus kijelölésére adjanak segítséget. Elmondta: az utóbbi 15 évben mintegy 35 ezerrel emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma. Tízezer lakos közül ma már 790 ember az iparban dolgozik, ez azonban még mindig csak fele az országos átlagnak. A megye munkaképes korú lakosságának is csak a 70 százaléka aktív kereső, az országos 75 százalékkal szemben, a nőké Szabolcsban csak 52 százalék, országosan 66. A társadalmi változások között egyik legjelentősebb, hogy az utóbbi években az elvándorlás tovább mérséklődött, a természetes szaporodás meghaladja az elvándorlás nagyságát. Szabolcs- Szatmár megye a lakónépességet tekintve is növekvő lélekszámú megye lett. Mindezek alapján indokolt az a meghatározás, amely szerint 1995-ig a megye népessége várhatóan 60 ezerrel növekszik. Az utóbbi években bekövetkezett társadalmi-gazdasági fejlődés így megfelelő alapot teremtett a távlati célok meghatározásához. A tanács által már korábban elfogadott. a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, és az iparra vonatkozó távlati fejlesztési tervek ' korszerű gazdasági szerkezet kialakítását teszik lehetővé. Mégpedig oly módon, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenésével egyidőben nagy ütemben növekszik az iparban foglalkoztatottak aránya, és ilyen tendenciájú a nem termelő ágazatokban dolgozók számának alakulása is. A tervszerűség olyan követelményeket is támaszt, hogy egy-egy település fejlesztése arányosan, harmonikusan történjen, és ott újabb, a tanácsokra nagy politikai, anyagi terheket jelentő feszültségek ne jöjjenek létre. Különösen nagy figyelmet kell fordítani Nyírbátor, Vásárosnamény, Záhony, Csenger. Ujfehértó iparának fejlesztésére, míg a többi iparfejlesztésre kijelölt településeken, különösen a megyeszékhelyen az ipar ■szerkezeti változását, ennek tovább javítását kell szorgalmazni- Az ezekkel együttjáró különféle szolgáltatások fejlesztése, az intézményhálózat bővítése főként a nők számára jelent újabb munkalehetőséget. Az ipar és a mezőgazdaság korszerűsítése, intenzív fejlesztése sok és jól képzett szakmunkást igényel. A munkaerő távlati prognózis erre is nagy figyelmet szentel. A tervezett elképzelések eredményeként a szakmunkás- képzés lényegében olyan színvonalra jut. amely mellett optimális feltételeket tudnak teremteni a magas műszaki követelményeket támasztó, Szabolcs-Szatmár megyébe települő ipar fejlesztéséhez, különösen, ha megfelelő a koordináció a párt- és állami szervek, szakmunkáskéo- ző intézetek és üzemek között. A vitában felszólalt Szilágyi Imre, Csépányi Ferenc, Nagy Dánielné, Márki János, Hegedűs Ferenc. A vita lezárása, összefoglak lása és az előterjesztés elfogadása után a tanácsülés jóváhagyta az 1974. évi tanácsi költségvetési és fejlesztért alap gazdálkodásról szóló jelentést. A tanácsülésen ezután bek számoló hangzott el a bíróságok működésének tapasztalatairól. A beszámolót dr. Mázsári István, a megyei bíróság elnöke terjesztette elő. E napirend tárgyalásánál jelen volt és felszólalt dr. Bagi Dénes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, és dr. Cséka Ervin, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke. A beszámolóhoz hozzászólt dr. Margitics Imre. Hódi László Csütörtökön Budapesten merrtart ották a KGST végrehajtó bizottságának 72. ülését. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a KGST XXIX. ülésszakán hozott határozatok, valamint a KGST keretében a JSZSZK-val megvalósuló együttműködés kiterjesztéséről. (Kelet-Magyarország telefotó) K ádáp János fogadta Edvard Kardeljt Edvard Kardelj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 23—26 között baráti látogatást tptt .lazánkban. Edvard Kardeljt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. .A jugoszláv vendég szívélyes, elvtársi légkörben megbeszélést folytatott Biszku Bélával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszéléseken Jelen volt dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. Edvard Kardelj megismerkedett fővárosunk nevezetességeivel és megtekintett kulturális intézményeket. Edvard Kardelj csütörtökön elutazott Budapestről. Hazaérkezett Kuwaitbó! Púja Frigyes PÚJA FRIGYES KÜLÜGYMINISZTER, AKI SZABAH AL-AHMED AL-DZSABER KUWAITI KÜLÜGYMINISZTER MEGHÍVÁSÁRA hivatalos látogatást tett KUWAITBAN, CSÜTÖRTÖKÖN HAZAÉRKEZETT. HIRMAGYARÄZÖNK ÍRJA: A hétfőn kezdődött hivatalos látogatás formailag szerdán este zárult külügyminiszterünk sajtóértekezletével és kuwaiti tárgyalópartnerei tiszteletére adott fogadással. Azonban még az elutazás napján csütörtök reggel is sor került egy megbeszélésre Szabah A1 Ahmed Al-Dzsa- berrel. kuwaiti kollégájával. A külügyminiszteri látogatás nem szorítkozott csupán a diplomáciára. Kuwait államfőjén kívül, Púja Frigyesnek alkalma nyílt találkozni az arab országok gazdasági, pénzügyi és kulturális életének képviselőivel is. A hasznos tárgyalások eredményeként két egyezmény született: egy kormányközi közúti megállapodás és egy két évre szóló kulturális munkaterv. önkéntelenül is felmerül a kérdés: az Arab (Perzsa)- öböl mentén fekvő Kuwait és hazánk között miért pont ilyen jellegű megállapodásokat írtak alá? A válasz — a különösnek tetsző kérdésre — kézenfekvő: a hazánk és az Arab-félszigeten fekvő kis ország közti árucserét a nagy távolság dacára, közutakon, kamionok segítségével bonyolítják le. Csupán 1974-ben mintegy kétszáz kamion szállította Kuwaitba a magyar exportcikkeket: élelmiszerféleségeket, baromfit, textiles konfekcióárut. Az újonnan aláírt egyezmény várhatóan hozzájárul országaink már ma is jelentős külkereskedel(Folytatás a 2. oldalon)
