Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

KXXIL ÉVFOLYAM. 148. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JÚNIUS 36, CSÜTÖRTÖK Folytatta munkáját a KGST XXIX. Ülésszaka A szerdai tanácskozáson felszólalt Lázár György miniszterelnök A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXIX. ülésszaka szerdán foly­tatta munkáját. Délelőtt további hozzá­szólások hangzottak el a napirendi pon­tokhoz. Az ülésszak második munkanapján először Manea Manescu román minisz­terelnök, a román küldöttség vezetője szólalt fel. Ezt követően Lubomir Strou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság r .inisztertanácsának elnöke, a cseh­szlovák delegáció vezetője, majd Dobro- séav Csulafics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese, a ju­goszláv delegáció vezetője tartotta meg hozzászólását. A napirendi pontok tárgyalása so­rán végül Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, a magyar delegáció vezető­je szólalt fel. Az ülésszakon felszólaló küldöttség­vezetők egyhangúlag megállapították, hogy a KGST budapesti ülésszaka a nemzetközi enyhülés körülményei kö­zött folyik, ami egyenes következménye a testvéri szocialista országok, s minde­nekelőtt a Szovjetunió aktív békepoliti­kájának. A tagországok képviselői meg­állapították, hogy azok a feladatok, ame­lyeket a komplex program, az együtt­működés további elmélyítése és a szoci­alista integráció fejlesztése céljából ki­tűzött, sikeresen megvalósulnak. Az ülésszak munkája délután a szerkesztő bizottságban folytatódott, amely a csütörtökön ismét összeülő ple­náris ülés elé terjeszti az egyeztetett do­kumentumokat. A KGST XXIX. ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Az ülésszak résztvevői és közremű­ködői szerdán este az Operaházban meg­tekintették az Állami Népi Együttes műsorát. György felszólalása Kádár János fogadta a KGST ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke felszólalása be­vezetőjében kiemelte, hogy a szocialista országok együtt­működése a komplex prog­ram szellemében eredménye­sen fejlődik. Az, hogy a KGST-országok közössége to- vábbra is a világgazdaság legdinamikusabb régiója, a szocialista társadalmi rend fölényével együtt jól kifeje­zésre jutnak azok a pótolha­tatlan előnyök, amelyeket a szocialista gazdasági integrá­ció kibontakoztatása és a Szovjetunióval való szoros együttműködés jelent minden tagország számára. Ezután így folytatta: Eredményeink politikai és gazdasági jelentőségét külön is aláhúzza. hogy azokat olyan időszakban értük el, amikor a tőkés világ súlyos válsággal és példátlan méretű inflációval küzd. tovább mé­lyült a tókés valutarendszer válsága, nö. ekedett a munka- nélküliség. Lázár György ezután beje­lentette. hogy a magyar kor- mányküldöttség teljes mér­tékben egyetért a végrehajtó bizottság jelentésével, a ter­vezési együttműködési bizott­ság tájékoztatójával, a sok­oldalú integrációs intézkedé­sek tervével, valamint a fű­tőanyag energetikai bázis fej­lesztésének és az érdekelt tagállamok egységes villa­mosenergia-rendszerének koncepciójával kapcsolatban előterjesztett beszámolókkal. Támogatja a határozatterve­zetet ás helyesli a következő ülésszakra javasolt előzetes napirendet is. Ezután a követ­kezőket mondotta: A kedden és szerdán lefoly­tatod eszmecseréből világo­san kitűnt, hogy országaink müven kiemelkedő jelentősé­get tulajdonítanak terveink összehangolásának, a sokol­dalú integrációs intézkedések jp-c .«nap (Svpfcpo kidolgozót és egyeztetett tervének. A magunk részéről teljes mér­tékben csatlakozunk ezekhez a véleményekhez. Mi is azt tervezzük, hogy ötéves ter­vünkben külön fejezetben irá­nyozzuk elő a sokoldalú integ­rációs intézkedések egyezte­tett tervében szereplő kötele­zettségeink teljesítésének fel­tételeit. Külön is fontos kö­rülménynek tartjuk, hogy a tervkoordinációra — ezúttal első alkalommal — a komplex programban kitűzött felada­tok figyelembevételével kerül sor. Mindez azt is mutatja, hogy a tervszerű és hosszú távra megalapozott termelési együttműködés mindinkább növekvő szerepet tölt be or­szágaink, így a magyar nép­gazdaság fejlődésében is. Eb­ben a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolataink ki­emelkedő és meghatározd je­lentőségűek. Ezért elhatáro­zóit szándékunk, hogy lehető­ségeinkhez képest a jövőben is mindent megteszünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival fennálló kapcsolataink sok irányú fej­lesztése és elmélyítése érde­kében. A tapasztalat megmutatta, hogy a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásá­nak legfontosabb eszköze és biztosítéka a népgazdasági tervek összehangolása, to­vábbá a magas fokon szerve­zett tudományos és műszaki együttműködés. Ez adja meg az alapot az országaink kö­zötti tervszerű együttműkö­dés és munkamegosztás el­mélyítéséhez, a nemzeti erő­források hatékonyabb kihasz­nálásához, a termelőágazatok, valamint a vállalatok közvet­len kapcsolatainak fejleszté­séhez és a közelmúltban lét­rehozott nemzetközi gazdasá­gi szervezetek eredményes működésének kibontakoztatá­sához is. Ezért elsőrendű fel­adatunk, hogy együttműkö­désünk elmélyítésének e meg­határozó eszközeit és ezen belül is mindenekelőtt a ter­vezés és a tervek koordinálá­sának módszereit állandóan tökéletesítsük, még magasabb színvonalra emeljük. A kitűzött célok megvaló­sításához másrészt arra van szükség, hogy megfelelő fi­gyelmet fordítsunk együtt­működésünk közgazdasági feltételeire és azokat rend­szeresen hozzáigazítsuk a vál­tozó és egyre magasabb kö­vetelményekhez. Megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk a gép­ipari szakosítás és kooperáció olyan irányú fejlesztésére, amely az eddigieknél is tuda­tosabban koncentrál minde­nekelőtt az energiabázis és a nyersanyag-kitermelés, a vegyipar és a mezőgazdasági termelés bővítéséhez szüksé­ges gépek és berendezések gyártásának magas műszaki színvonalú növelésére. Ülésszakunk fontos felada­tának tartjuk, hogy — az el­múlt év tapasztalatainak át­tekintése mellett — kijelölje, de legalábbis felvázolja azo­kat, köztük a hosszabb táv­ra, az 1980 utáni időszakra szóló legfontosabb feladato­kat is, amelyek megoldására figyelmünket és erőfeszítése­inket összpontosítanunk kell. Ami a fűtőanyag-energeti­kai együttműködést illeti, a beszámoló, Bajbakov és Nyeporozsnij elvtárs beveze­Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán dél­után a Központi Bizottság székhazában fogadta a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek veze- zetőit. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett A. N. Koszigin, a SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke; Sz. Todorov, a BKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Bolgár Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke; L. Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, C. R. Rodriguez, a Kubai KP KB titkárságának tagja, miniszterelnök-helyettes; P. Jaroszewicz, a LEMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke; Zs. Batmönh, a MNFP Politikai Bizottságának tagja, a Mon­gol Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke; H. Sin- dermann, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke; M. Manescu, a Román KP Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Román Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnöke: D. Csulafics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnök- helyettese, a küldöttség ve­zetői. Részt vettek továbbá a testvérpártok Központi Bi­zottságainak azon titkárai, akik a delegációk tagjaiként tartózkodnak Budapesten, va­lamint N. Faggyejev, a KGST titkára. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Gyenes András, a Szabolfcs-Szatmár megye idegenforgalmi, üdülési, pi­henési helyeinek fejlesztésére az idén 1,2 millió forintos tá­mogatást nyújt az Országos Idegenforgalmi Tanács. Töb­bek között ennek felosztását vitatta' meg szerdán délelőtt a Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság, melynek ülésén részt vett dr. Cservenyák László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Rózsa Miklós, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal osztályveze­tője. Az ülésen dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese, az intéző bi­zottság ügyvezető elnökhe­lyettese terjesztette elő a na­pirendeket. A Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság ülésén megállapí­tották; az idegenforgalmi fo­gadóképesség további javítá­sa, a sajátos adottságok jobb“ hasznosítása, a társadalmi Központi Bizottság titkára. Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentőségét. Kiemelte, hogy a tagállamok közötti gazda­sági integráció sokoldalú fej­lesztése hatalmas erőforrása a részt vevő szocialista orszá­gok további gazdasági, poli­tikai és társadalmi fejlődésé­nek. Nagy elismeréssel szólt a komlex program megvaló­sítása terén elért eredmé­nyekről. Hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársaság, mint eddig ezután is alapve­tő fontosságúnak tarja együtt­működésének szüntelen fej­lesztését és erősítését a KGST-tagállamokkal. Hang­súlyozta azt a meggyőződé­sét, hogy a KGST tevékeny­sége, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása jól szolgálja a tagországok in­ternacionalista összefogását és együttműködését. Kádár János üdvözlő sza­vaira válaszolva A. N. Koszi­gin a küldöttségek nevében köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogadtatásért, a KGST XXIX. ülésszakának megrendezéséért. ír ★ Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szer­dán hivatalában fogadta V. A, Kirillint, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyet­tesét, a tudományos-műsza­ki állami bizottság elnökét, aki a KGST XXIX. üléssza­kán részt vevő szovjet delegá­ció tagjaként tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Mártha Ferenc, a Magyar Tudomá- njms Akadémia főtitkára. összefogásban rejlő erők jobb kamatoztatása révén az üdü­lő és kiránduló központok' — a Sóstó, Kisvárda, Nyírbátor, Vásárosnamény-Gergelyi- ugornya, a rakamazi Tisza- part — már középtávon a hazai kiránduló-, autós- és üdülőjeliegű turizmus mind ismertebb helyeivé válnak. A bizottság feladata, aktív köz­reműködés a tájegységi ide­genforgalmi tervek kidolgo­zásában. a társadalmi össze­fogás irányítása, a jelentő­sebb idegenforgalmi rendez­vények támogatása és a jobb propagandatevékenység elő­segítése. A rendelkezésre álló anya­gi eszközöket ezek szolgálatá­ba kell állítani. Az elmúlt év­ben az 1975-ös idegenforgal­mi célok megvalósítására a megyei tanács egymillió fo­(Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a KGST XXIX. ülésszaka. (Kelct-Magyarország tclcfoto) Záhonyban ülésezett az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Június 25-én, szerdán Záhonyban tartotta soron következő ülését az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a végrehajtó bizott­ság tagjai megvitatták a MÁV záhonyi átrakókörzet pártbizottságának jelentését a megyei párt-vb. 1971 március 24-i, a záhonyi térség fejlesztésére hozott ha­tározatainak végrehajtásáról. A napirend vitájában meghívottként részt veti Ábrahám Kálmán, a Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium államtitkára, Urbán Lajos, a MÁV vezérigaz­gatója, Szegedi Nándor, a MÁV debreceni igazgatósá­gának vezetője. Ott volt Kecskés Sándor és Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Távlati terv megyénk idegenforgalmának fejlesztésére Ülést ^ártott a Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom