Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

KELET-MAGYARORSZACr 58j (Folytatás az 1. oldalról) sadalmi rendben, a tervgaz­dálkodásban í^jlő nagy lehe' tőségeket, ezzel is támogatva a béke .és a haladás erői!, amelyek nap mint nap új győzelmeket aratnak a vi­lágban. Az elmúlt év minder­re sok örvendetes ténnyel ad bizonyságot. — Ezek közül is kiemelke­dik a vietnami nép történel­mi jelentőségű győzelme. Él­ve az alkalommal, őszinte tisztelettel köszöntőm a hős . vietnami népet, amely több évtizedes áldozatos harcban vívta ki szabadságát. Baráti közösségünk országai mellet­tük álltak igazságos harcuk­ban, mellettük leszünk a gaz­dasági épitömunkában is. . Tisztelt elvtársak! — Hazánk — Magyaror­szág — területileg és lélek- számát tekintve kis ország. De r szocialista országok ba­ráti közösségében határaink kitágultak. Felbecsülhetetlen jelentőségű ez számunkra. Egyenrangú és egyenjogú tag­ja vagyunk a KGST-nek, e nagyszerű gazdasági közösség­nek Ez biztonságot ad, dé felelősséget is jelent. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságát és a Magyar Népköztársaság kormányát tevékenységében eddig is mindenkor az inter­nacionalizmus elvei vezérel­tek. Így lesz ez a jövőben is. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazán­kat, hanem egész baráti kö­zösségünk ügyét, a szocializ­mus egyetemes ügyét is szol­gáljuk. Ezt írja elő számunk­ra marxista-leninista meg­győződésünk, internaciona­lista elkötelezettségünk. Né­pünk átérzi és vállalja ezt a felelősséget, meggyőződéssel és becsülettel dolgozik né­peink barátságának, orszá­gaink együttműködésének erősítésén. Ebben a szellem­ben készültünk mostani ülés­szakunkra is. Amikor még egyszer tiszte­lettel köszöntőm önöket és kívánom, hogy hazánkban érezzék magukat otthon, azt a meggyőződésemet is szeret­ném kifejezni,ríhegy' tanáA­kozásunk ^rédinán.yigs lesz, és újabb lépéssel viszi élőre a szocialista gazdasági integrá­ció ügyét. E gondolatok jegyében megnyitom a KGST XXIX. ülésszakát, (MTI) ★ Az ülésszak megvitatja a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszak rész­vevői meghallgatták a végre­hajtó bizottság jelentését a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka közötti tevékeny­ségéről. A beszámolót Szekér Gyula, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnök­helyettese. a végrehajtó bi­zottság elnöke tartotta. El­hangzott Ny. Bajbakovnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesének, a tervbi­zottság elnökének tájékozta­tója a KGSjT-tagorszá^ok sokoldalú integrációs intéz­kedéseiről. az 1976—1980. évekre vonatkozó tervegyez­tetések területén. 1974-ben — mint tájékoz­tatójában G. Schürer elmon­dotta — a KGST-tagországok figyelmének középpontjában, az 1976—1900. évekre szóló népgazdasági tervek egyezi tésének befejezése áll. A terv­egyeztetések során a KGST- szervek figyelembe vették több gazdaságpolitikai kérdés megoldásában elért kölcsönös eredményeiket, továbbá az egyes ágazatok és termelési ágak fejlődésének prognózi­sait. amelyekben meghatároz­ták az együttműködés leg­fontosabb kérdéseit. Az 1976—80. közöttti időre szóló népgazdasági terv egyeztetésének minőségileg új vonása, hogy közvetlenül kapcsolódik a komplex prog­ramhoz, szerves Kapcsolatban áll a KGST-tagországok meg­valósítandó intézkedéseivel. A tervegveztetések során előzetesen tisztázták a köl­csönös áruszállításokat, ame­lyeket a KGST-tagországok az 1976—1980 évekre szóló kereskedelmi egyezmények elkészítése során alapnak te­tegráció mélységét. A XXVIII. ülésszak ha­tározatainak megfelelően a .unács szervei kidolgozták a fűtőanyag- es az energetikai oázis tovább fejlesztésének koncepcióját, az energetika' berendezések iránt jelentkező szükségletek kielégítését, be­leértve az atomeróművi be­rendezéseket. és az érdekelt európai KGST-tagországok egységes villamos energetikai rendszerének koncepcióját, és ennek részié képező 730 kV- os. és ennél nagyobb feszült­kinthetnek. Az előzetes ada­tok szerint a tervegyeztetések eredményeként a KGST-tag­országok kölcsönös áruforgal­ma az 1976—1980. évekre, a folyó ötéves tervhez viszo­nyítva. 57 százalékkal emel­kedik. Az egyeztetett terv min­denekelőtt olyan intézkedése­ket tartalmaz, amelyek bizo­nyos mértékig meghatároz­zák a KGST-tagországok kö­zötti integrációs folyamatok fejlődésének ütemét és az in­ségü villamos hálózati rend­szereket is. A jelenlétek meghallgatása 1 tán megkezdődött a KGST- tigo'.'szágok küldöttségei ve­zetőinek felszólalása. Felszólalt Alekszej Koszi- ytn, a szovjet, Sztanko Todo- rov a bolgár. Horst Sivdcr- mann az NDK. Carlos Rafael Rodriguez a kubai, Zsambin Batmönh a mongol és Piotr Jaroszevic. a lengyel dele­gáció vezetője. Ezzel az ülésszak befejezte első naoi munkáiét. EMLÉKÉREM MOZAMBIK FÜGGETLENNÉ VÁLÁSA ALKALMÄBÖL. A mozambiki kormány bocsátotta ki ezt az emlékérmet Mozambik 1975. június 25-én történő függetlenné válása alkalmából. Az emlékérem egyik oldalán a volt portugál gyarmat térképét, a másik oldalán Samora Machelt, a Mozam­biki Fclszabaditási Front (FRELIMO) elnökét ábrázolja. (Tclcfoto — AP — MTI — KS) Ponomarjov tévényilatkozata a Köze!>Ke!etről . PC'S.if Borisz Ponomarjov, az SE KP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára, aki szovjet küldöttség élén Damaszkusz- ban tartózkodik, hétfőn nyi­latkozatot adott a szíriai te­levíziónak és ebben hangsú­lyozta: ..A Szovjetunió a Szí­riai Arab Köztársasággal és más arab államokkal együtt síkraszáll a közel-keleti prob­léma igazságos rendezéséért, amelynek fő feltétele: az izra­eli csapatok kivonása az 1967- ben megszállt arab területek­ről, a palesztinai arab nép törvényes 'nemzett-7>Jogajriak biztosítása, beleértve a" saját államiság megteremtésének jogát is és az igazságos és tartós béke biztosítása a Kö­zel-Kelet valamennyi állama számára.” ,, — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja — folytatta Po­nomarjov —• nagy jelentősé­get tulajdonít az Arab Újjá­születés Szocialista Pártjához fűződő kapcsolatoknak. — Szolidaritásunk Szíria és más arab országok népeivel elvi és állandó jellegű, mert az SZKP és a szovjet állam ,a.j, b na•' fő irás'iyxmnalabó.h^ácovetke- zik. amely az-egyetemes. bé­kének és a népek biztonságá­nak megszilárdítását, az im­perializmus és a neokolonia- iízmus ellen folytatott küz­delem támogatásét célozza. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítésére és a békés egymás mellett élésre irányuló politikája nem­csak hogy nem mond ellent ennek az irányvonalnak, ha­nem éppen ellenkezőleg, an r.sk szerves alkotóeleme — hangsúlyozta Ponomarjov. 7 Tanácskozik a nők világkonferenciája A mexikói külügyminiszté­rium 24 emeletes üvegpalotá­jában, kétnapos hétvégi szü­net után, hétfőn folytatta munkáját a nők világkonfe­renciája. A nap során 23 kor­mányküldöttség kapott szót. Felszólalt Olof Palme svéd miniszterelnök is, aki hivata­los látogatáson tartózkodik Mexikóvárosban. A kormány­fő elitéit mindenfajta disz­kriminációt, majd arról a fon­tos feladatról beszélt, amely a nőkre hárul a népek közöt­ti barátság elmélyítésében, a béke megszilárdításában. Vé­gezetül, a jelenlévők nagy tapsa közepette, kijelentette: „A haladó világ addig nem nyugodhat, amig egyes orszá­gokban. mint például Chilé­ben, a nők és a gyerekek ter­ror alatt nyögnek”. A plenáris üléseken, vala­mint a két bizottságban folyó munka során mind nyilván­valóbbá válik, egyes nyugati delegációknak az a többség­től eltérő — felfogása, hogy a konferenciának politika­mentesnek kell lenni. Fel­szólalásaikban. nyilatkoza­taikban igyekeznek periferi­kus témákra terelni a fi­gyelmet. Az eddig felszólalt delegátusok azonban — ke­vés kivételtől eltekintve azt a véleményüket hangsúlyoz­ták, hogy a női egyenjogúság kérdését csak a gazdasági, po­litikai, társadalmi rend tük­rében lehet megvizsgálni. Ehhez jó alapot szolgáltat a szocialista országok gyakor­lata, amelynek megismerésé­re erős igény mutatkozik a Costa Gomes portugál köz- társasági elnök hétfőn este beszédet mondott az elnöki palota alőtt összegyűlt tünte­tők előtt. A nagyszabású tün­tetést a Portugál Szocialista Párt szervezte, hogy támoga­tásáról biztosítsa a legfel­sőbb forradalmi tanácsot és állást foglaljon a szocializ­mus pluralista útja mellett. A portugál államfő beszé­dében megerősítette, hogy a delegátusok körében. Ezt bi­zonyítja a kubai nők életét és munkáját bumutató kiállítás nagy sikere is. Hétfőn egyébként a meg­erősített testőrség is alig tud­ta megvédeni a chilei junta küldöttségének vezetőjét a de­legátusok egy részének harag­jától. A jogos felháborodásra az adott okot, hogy a junta kül­dötte vasárnapi sajtónyilatko­zatában azt próbálta bizony­gatni, miszerint ..a chilei nők nagy többsége őszintén támogatja a jelenlegi veze­tést”. legfelsőbb forradalmi tanács biztosítja a pluralista utat. Ugyanakkor Costa Gomes felszólította az ország politi­kai erőit, hogy hidalják át nézeteltéréseiket, és teremtsék meg az egységet. ★ Hétfőn este Vasco Goncal- ves miniszterelnök vezetésé­vel portugál küldöttség utá­Emlékezés Koreára Negyed százada a Ko­reai-félszigeten csapott nelegháborúba a máso­dik világháborút köve­tően a szocialista világ- rendszer összeroppantá- sát célzó imperialista hidegháborús politika. A Dél-Koréában amerikai patronálással hatalomra juttatott Li Szín Man rendszere negyedszáza­da, 19.50. június 2í>-én, hajnalban robbantotta ki a három évig húzó­dó, pusztító háborút. A háborút követő évtized­ben egyes körökben újra és újra vitatták, hogy 19.30. jú­niusában ki volt a támadó fél Koreában. A nyugati, burzsoá szakirodalomban akadtak, akik azt állították, hogy a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság in­dította meg a támadást. Az immár történelmivé vált dokumentumok egyértelmű­en megcáfolják az ilyen ál­lításokat. Fénykép készült 1950 június 18-án Dulles amerikai államtitkárról, amikor a 38. szélességi kör mentén megszemlélte Li Szin Man hadseregét. E szemle után. mint az egykori szöuli belügyminiszter. Kim He Szék emlékiratában meg­örökítette, Dulles Li Szin Mannak kijelentette: „Az el­lenőrzés során mindennel meg voltam elégedve. Na­gyon foglalkoztat a gondo­lat, hogy ideje betakarítani a termést. Minthogy minden „előkészület megtörtént, an­nál jobb, minél gyorsabban kezdjük.” A szocialista Korea meg­semmisítésére indított ag­resszív háború kudarcba fulladt. 1953 júliusában Pan- mindzsonban aláírták a fegy­verszüneti egyezményt. A háborús károkat, a testvéri szocialista országok támoga­tásával. gyorsan helyreállí­tottak es a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság megindult a szocialista ipa­rosítás útján. A koreai háború kirobban­tása óta eltelt negyedszázad­ban ^alapvetően megváltoz­tak a nemzetközi erőviszo­nyok: az imperialista erők hidegháborús politikája he­lyett a szocializmus erőinek, a békés egymás mellett élés eive alapján álló politikája formálja a nemzetközi hely­zetet. Ám éppen Korea helyzete másra is figyelmeztet. Schlesinger, az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztere, a Vietnamban elszenvedett vereség után fenyegető nyi­latkozatban jelentette ki; egy koreai konfliktus esetén uz Egyesült Államok sokkal határozottabban lépne fel a Koreai Népi Demokratiku Köztársasággal szember mint a vietnami konfliktt idején a Vietnami Demokr tikus Köztársasággal sze. ben tette. E fenyegető ny latkozattal egyidőben a amerikai hadvezetés erősít a Dél-Koreába vezényelt 42 ezer főnyi amerikai haderő ütőképességét. Az ország bé­kés egyesítésének legfőbb akadálya a Dél-Koreában ál­lomásozó amerikai haderő. Éppen ezért a nemzetközi enyhülés megszilárdításáért küzdő erők, a KNDK népé­vel és kormányával együtt állhatatosan küzdenek azért, hogy az Egyesült Államok vonja ki Korea déli részé­ből az ENSZ zászlaját jogta­lanul használó csapatait. A negyedszázada bt rob­bantott pusztító agresszív háborúra emlékezve népünk is kifejezésre juttatja: Ko­rea népe mellett áll a hazája békés újraegyesítéséért fo­lyó küzdelemben. KOMMENTAR Új állam született Mozambik, a volt portu­gál gyarmat június 25-től, mától kezdve Mozambiki Népi Köztársaság néven lép a független országok család­jába. Az új, önálló állam Délkelet-Afrikaban feleszik, az Indiai-óceánnal, Tanzá­niával, Malawival. Zambiá­val és a két fajgyűlölő tele­pes állammal — Rhodésíá- val, Dét-Afrikával — hatá­ros. Fővárosa: Lourenco Marques. A 784 961 négyzetkilomé­ter kiterjedésű ország lélek- száma csupán 3 millió. Az afrikai lakosság aránya 98 százalék; a legjelentősebb törzsek a makuák, a ma- kondék, a tonga^sanganák, a malawik és a vajaók. Mint­egy 250 ezer fős portugál ko­lónia él, főleg a tengerparti nagyvárosokban. A kelet-afrikai partok mentén hajózva, Vasco da Gama portugál felfedező de­rítette fel először 1497-ben az egykori Zimbabwe, a későbbi Mozambik partvidé­két, 1505-től kezdve a portu­gálok megkezdték a terület zott Mozambikba, az ország "függetlenségének kikiáltásá­val kapcsolatos ünnepségek­re. A küldöttség tagjai között van Alvaro Curthal, a kom­munista párt főtitkára. Mario Soares, a szocialista párt ve­zetője és Otelo Sáráivá de Car-valho tábornok, a konti­nentális operatív parancsnok­ság (COPCON) újonnan kine­vezett parancsnoka. gyarmatosítását, az afrikai­ak ellenállásának véres le­törését. Mozambik a XVI, századtól kezdve a rabszol­gakereskedelem egyik góc­pontjává vált: az „é1ó árut.” főként Brazíliába szállítot­ták. A voltaképpeni gyarmat! struktúra megszervezésé a múlt század végén kézdö- dött. Mozambik fejlődését nagyban meghatározta a brit gyarmatok szomszédsága, majd később a két fehér te­lepes állam létrejötte hatá­rai mentén. Rhodesia és * Dél-afrikai Köztársaság szá­mára a portugál fasiszta rendszer gyarmata volt. „Fehér-Afrika tüdeje”, az a tengeri kijárat, amely lehe­tővé tette a telepeseket súj­tó embargó állandó megsér­tését. A felszabadító harc 1964- ben indult meg, válaszként a portugál fasiszta rezsim­nek az észak-mozambiki la­kosság ellen elkövetett atro­citásaira. Három nacionalis­ta csoportból 1962-ben ala­kult meg a ' FRELIMO (Frente de Libertacao de Mocanbique — Mozambiki Felszabad!tási Front) Eduar­do Chivambo Mondlane ve­zetésével. A portugál fasizmus ta­valy április 25-i bukása után tárgyalások kezdődtek az új lisszaboni rendszer és a felszabadítási szervezet között. Ennek eredménye­ként a múlt év szeptembe­rétől kezdve a FRELIMO vezetése alatt ideiglenes kormány vezette Mozambi- kot a függetlenség felé. Június 25-én 0 órától, Mo­zambik független, önálló ál­lam, amelynek élén a por­tugál főbiztost Samora Ma­ciiéi, a FRELIMO elnök« váltja fel. Portugáliai helyzetkép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom