Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-24 / 146. szám
«mi?r-MA«TAmoRS2Ai9 Mennyibe kerül a fény ? Kevésbe. Sokba. Mindkettő igaz. A nézőponttól függ. Az állampolgár ugyanis — éves és országos átlagban, 1973- ban — 85 fillért fizetett egy kilowattóra villamos energiáért. (1960-ban még 1,21 forintot.) Az államnak ugyanakkor egy-egy új lakás villanyárammal való ellátása — mindent összeadva — kerek százezer “forintját emészti fel. Magyarországon — nemzetközi összehasonlításban — a villamos energia olcsó. A vil- lamosenergia-termelésnek fejlesztése viszont — itthon is, külföldön is — a legdrágább beruházások közé tartozik. Amit igazol, hogy — hazánk esetében — az ipar összes állóeszközeinek több, mint 14 százaléka a vtllamosenergia- iparban található, s ezzel valamennyi ágazat közül a rangsor élén áll. , ( Meredek emelkedő Ma a lakosság ötször annyi — maradjunk a laikus szó- használatnál — áramot használ fel, mint 1960-ban. A miértre egyszerű a felelet. A többi között azért, mert 1960- ban ezer lakosra négy hűtő- szekrény, 45 mosógép, tíz televízió jutott. 1974-ben viszont azonos sorrendben 197, 221, 218. Rohamosan növekszik tehát a háztartások energiaigénye, olyannyira, hogy a növekedés ütemét tekintve maga mögött hagyja a népi- gazdaság minden más területét, Ma a hazai villarnos- energia-termelés 16 százalékát veszi igénybe a lakosság — 1960-ban 10 százalék Volt ez az aráhy —*; s 1980-ra részesedése 20 százalék lesz. A májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron a legmesz- szebbre látszó kiállítási tárgy az a 42 méter magas tartóoszlop volt, amelyhez hasonlók lesznek majd a Vinyica és Albertirsa között épülő 750 kilovoltos villamostávvezeték pillérei. Kifejezője ez nemcsak annak, hogy a villamosenergia-ipar fejlődébe egyre magasabbra tör, hanem annak is, hogy a fel- használás zavartalanságában nagy a szerepe a Szovjetunióból importált áramnak, ami napjainkban a fogyasztás egy- hatodát fedezi. Nem nehéz elképzelni, mi minden bénulna meg, válna használhatatlanná a háztartások nagy többségében áram híján. S ha ehhez hozzászámítjuk az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a hírközlés villamos energia felhasználását, máris képet kapunk arról, mi, s mekkora jelentőségű a szerepe a villamos- energia-iparnak, s miért áldoz arra milliárdokat az állami költségvetés. Egy évtized alatt 35,3 milliárdot fektettek be ebbe az ágazatba, s míg a hatvanas évtized elején elég volt esztendőnkét 2,3—2,4, a hetvenes évek elején már 4,8—5 milliárd forint kellett, több, mint amennyit az egész könnyűipar beruházásra fordíthatott. Drága, de nem luxus Minden lépés drága, amelyet a villamosenergia-terme- lés fejlesztése útján teszünk, s ezért nagyon alaposan meg kell nézni, fontolni, merre, s Hogyan?'Igaz, nagy biztonságot nyújt a KGST-országok egyesített energiarendszere, nélkülözhetetlen forrás a szovjet importenergia — a negyedik ötéves tervben 20 milliárd kilowattóra —, de kétségtelen: a növekvő fogyasztás mind tetemesebb részét hazai termelésből szükséges fedeznünk. Ez viszont a költségvetés teherbíró-képességétől függ, azaz attól, meg- termeljük-e más ágazatokban a folyamatos bővítéshez szükséges anyagiakat? A villamos energia nem luxus! Pazarlása, fölös felhasználása azonban megengedhetetlen. Pakson épül az atomerőmű — teljes beruházási költsége 42 milliárd forint —, megkezdődtek a Bükkábrány térségében létrehozandó energetikai kombinát — 2000 megawatt kapacitás — előmunkálatai. S közben a „kisebb” ügyek. Mint idén a hálózat- bővítés, amire — nagy- és kisfeszültségű vezetékekre, transzformátorállomásokra. — 1,9 milliárdot adnak ki. Aligha gondolhatja komolyan bárki: a fogyasztó által fizetett 85 fillérből könnyen ösz- szejön ez az összeg ... A kamatok becsülete Beruházott milliárdok, s rohamosan növekvő igények: örökös versenyfutás. Csak közbe ne feledjük, hanem nagyon is becsüljük a kamatokat, a megtermelt, zavarok, fennakadások nélkül rendelkezésünkre álló energiát. Úgy, hogy segítségével az anyagok, félkész termékek minél értékesebb áruvá alakuljanak át, s úgy is, hogy a háztartásokban fogyjon, kényelmet, szórakozást, köny- nyebbséget adva az áram, de szükségtelenül ne csorogjon el. A villamosenergia-ipar 36 ezer dolgozója a fény iparosa, s munkájuk napról napra társainkká teszi őket. A fogyasztó már:már észre sem veszi; hogy a kapcsoló felkattintása mögött egy egész iparág áll, hiszen egy mozdulat, s bármikor ég a villany, kivilágosodik a képernyő, zúg a mosógép. S ha valami, elsősorban ez minősíti — az iparág távlati fejlesztésének tervezőivel, irányítóival egyetemben — tevékenységüket. (m. a.) Fénykép — előhívás nélkül Egytized másodperc alatt — előhívás és rögzítés nélkül 7- készítenek fényképet a moldáviai Kisinyov egyetemének félvezető fizikai laboratóriumában. Az egyetemen dolgozó szakemberek úgynevezett fototer- moplasztikus réteget hoztak létre — lavszán, félvezető és gyantára emlékeztető termoplasztikus anyag egymásra rétege- zésével. Hő hatására az utóbbi lányul és könnyen reagál a fénysugárzásra, amely a fényképezendő tárgyról verődik visz- sza. Nincs szükség drága ezüstre, hogy a film fényérzékenységét biztosítsák: ez a félvezető dolga. A termoplasztikus filmnek nagy előnye, hogy nem árt neki a fény, azon kívül a felvett kép ugyanúgy letörölhető, mint a magnetofonszalagról, így a film újra és újra felhasználhatóvá válik. Az újrendszerű filmet szokásos sötétkamrába helyezik, de a fényképezőgépbe fűtőelemeket is beépítenek, mivel az új eljárás szerint a hő állandó eleme a fényképezési folyamatnak. FÜZETEK AZ ÜJ TANÉVRE A Papíripari Vállalat fűzfői gyárában már készülnek az iskolások és egyetemisták szamára a különféle füzetek. Műszakonként 75 ezer db iskolai füzetet gyártanak. Képünkön: MUlel Fercncné csomagológépen dolgozik, (MTI foto —- Jászai Csaba) Napvirág és a mongol nttk A forradalom előtt Mongóliában a nők élete reménytelenül nehéz volt. Vállukon hordták a szánalmat nem ismerő kizsákmányolás sokszoros terhét. Ezért a népi kormány egyik fő feladata az volt, hogy felszabadítsa a nőket, teljes egyenjogúságot biztosítson nekik és lehetősséget arra, hogy részt vegyenek az új társadalom felépítésében. A szocialista építés évtizedeiben hatalmas munkát végeztek e cél megvalósításáért: felszámolták a nők életében oly jellemző írástudatlanságot és törvényeket hoztak teljes egyenlőségük érdekében. Ezek megváltoztatták a lányok és asszonyok helyzetét. Jó példa erre Nap- virág története. A csinos fiatal lány a televízió egyik vetélkedőműsorában tűnt fel. Naran- cecegnek — ez a leány neve és napvirágot jelent — kellemes, bársonyosan mély hangja van, s nagyon szeret énekelni. A televíziós szereplés után Napvirág egy vokálegyüttes szólistája lett és most majdnem minden szabad idejét az éneklésre áldozza. Azért „majdnem”, mert ugyanakkor gyakori látogatója a divatbemutatóknak is, de nem mint néző, hanem mint az ulanbátori divatház mane- kenje. Mindemellett feltett szándéka, hogy soha nem adja fel főszakácsi hivatását. Tervezi, hogy beiratkozik a politechnikai intézetbe, élelmiszeripari üzemmérnök szeretne'íenrté''siM3 Bulgária idegenforgalma Bulgáriát évente több, mint száz ország turistái keresik fel, a legtöbb társasutazó a Szovjetunióból. Lengyelországból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Angliából, Franciaországból és Belgium-, ból érkezik. . A vendégszerető Bulgária egyedül tavaly 3,1 millió külföldi vendéget fogadott. Az országnak az idegenforgalomból származó deviza- bevétele 1973-ban 20,4 százalékkal haladta túl az előző évit. A hatalmas érdeklődésre tekintettel tavaly már 85 000 szállodai ág>, valamint 81 000 motel- és kempinghely állt a külföldi turisták rendelkezésére. Idén 3,6 millió vendégre számít Bulgária, ezek megfelelő elhelyezésére tovább kell növelni a szálláshelyek számát. Különleges világatlasz Befejezéshez közeledik annak az egységes világatlasznak az elkészítése, amelynek összeállításához 1956- ban kezdett hozzá a bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és csehszlovák geodétákból és térképészekből álló tudóscsoport. Ilyen jellegű atlasz összeállítására először 1891-ben tettek kísérletet, ez az atlasz azonban soha nem készült el. Az új atlasz térképei a szokásos adatokon kívül feltünteti majd a működő vulkánokat és gleccsereket, á mocsarakat és a kősivatagokat, a természetvédelmi területeket és a nemzeti parkokat, a legfontosabb vasútvonalakat és országutakat, a nemzetközi repülőtereket és tengeri kikötőket, valamint a népsűrűséget. A DEBRECENI BIOGAL GYÖGYSZERGYÄRBAi a nehéz fizikai munka könnyítésére és munkavédt mi szempontból több ésszerűsítést vezettek be. Az a .»ti— biotikumot gyártó fermentorok munkanyilásának leemelését központi csavarorsóval könnyítették, míg a fermentorok olajadagolását az eddigi több szelep kézi kezelése helyett automatikus olajadagolóval végzik. A. gyár elektroműszerész kollektívája elektromos fordu- latszámmérő és regisztráló készüléket készített, mely^ lyel a fermentorok keverőtengelyének fordulását automatikusan méri. Képünkön: Pálóczi Sándomé ké- szülékkezelő a központi csavarorsóra szerelt fermen— tor munkanyílását könnyen, egy kézzel kezelheti, míg ezt a munkát eddig két ember végezte a fermentorfe- dél le-, illetve felemelését. (MTI foto,,— Balogh P» László). -j| x V Harmincezer kutató egy központban Milyen átalakulásokon megy keresztül az Azovi-ten- ger, s mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ennek a ritkaságszámba menő — a világon halban leggazdagabb — beltengernek a halállománya továbbra se pusztuljon ki? Ezek a kérdések is ott szerepelnek ama sok probléma között, amelyeknek megoldásán az Észak-Kaukázusi Felsőoktatási Tudományos Központ tudósai jelenleg munkálkodnak. Az észak-kaukázusihoz hasonló tudományos központok a Szovjetunióban élő tudósok új regionális tömörülései. Észak-Kaukázusban például 44 felsőoktatási intézmény és több mint 150 tudományos kutatóintézet működik. Tudományos munkatársaik összlétszáma harmincezer. A központ az ő tevékenységüket hangolja össze, aminek eredményeként jelentősen növekszik a kutatások hatékonysága éi gazdaságossága. Észak-Kaukázus természeti kincsekben gazdag, fejlett nagyiparral és intenziven fejlesztett mezőgazdasággal rendelkezik. Különösen magas színvonalú a gépgyártás, a rádióelektronika, a műszergyártás, a kémia és még számos más, a műszaki haladást meghatározó iparág. A tudományos központ az észak-kaukázusi mezőgazdaság fejlesztésével összefüggő témák kidolgozásával is foglalkozik. Tudósaik tevékenységi körébe tartoznak például a talajjavítással, az erózió elleni harccal, a genetikával, szelekcióval kapcsolatos problémák. Ugyanakkor új mezőgazdasági gépeket is terveznek, s munka- tei;vükből nem hiányzanak a társadalmi,, gazdasági kutatások sem. F. Jascsenko Kozmetikai szalonok Miként Mihail Mahinyja, az Ukrán SZSZK minisztér- tanácsa mellett működő tervbizottság elnökhelyettese megállapította, az ukrán falvakban is gyors ütemben fejlődik a szolgáltatóhálózat. Az utóbbi négy-öt év folyamán mintegy hatezer újabb szolgáltatóegység kezdte meg működését az ukrán vidéken. Természetesen nemcsak Ukrajnában, hanem a többi 14 szövetségi szovjet köztársaságban is tervszerűen bővül a falusi szolgáltatóhálózat. A falun élőknek nyújtott szolgáltatások mennyisége 1960- tól mostanáig 2,5-szeresére nőtt. Ennek, okát mindenekelőtt a növekvő paraszti jólétben kell keresni. A parasztok reáljövedelme az elmúlt években majdnem egy- harmadával megemelkedett. Az életszínvonal emelkedését, a falusi életmód változásait jelzi az is, hogy a háztartási gépjavító műhelyek és a szolgáltatások egyéb, hagyományos ágazatai mellett újabbak is megjelentek: divatszalonok, fodrászés kozmetikai szalonok és hasonlók. a falun
