Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

4 1875. június W. KELET-MAGYARORSZAG Szabad idő Pihenni — tudni kell! Horgolt ruha Az embernek mindig szük­sége volt a pihenésre. Ezt senki sem vitatja, s termé­szetes, hogy napjának egy részét alvással, pihenés­sel tölti. A szabadság, tehát az év bizonyos szakának, vagy a hétvégének, kizárólag pihenéssel való eltöltése azonban újkeletű. De, hogy szükséges a szellemi és fi­zikai munkát végző ember­nek egyaránt, azt nem von­juk kétségbe. Szabadság után Megbízható mérések iga­zolták, hogy azok az embe­rek akik évente néhány he­tet kizárólag pihenéssel töl­tenek, szabadságuk után többet és jobban dolgoznak, mint azok, akik szabadságuk alatt is dolgoztak, vagy akik — abban a hitben, hogy nél- külözhetelenek — sohasem kapcsolódtak ki a munkából. Akik egy-két napra felap­rózva, ügyesbajos dolgaik in­tézésére használják fel évi szabadságukat, ugyancsak megsinylik a két-három he­tes teljes kikapcsolódás hiá­nyát. De, nemcsak ők siny. Ük meg, hanem munkahelyük is, mert az évekig nem pihe­nő ember munkájának hatás, foka ugrásszerűen csökken. Vonatkozik ez azokra is, akik évi szabadságukat és hétvégi szabad idejüket éve­ken keresztül „fusizással” vagy — szellemi dolgozók lé­vén — különmunkákkal töl­tik. Ha egy-egy család házépí­téssel. téglarakással, vagy malterkevéréssel tölti nyári szabadságát, egyáltalán nem biztos, hogy elmulasztotta a pihenést. Ugyanis a zárt tér­ben, megfeszített szellemi munkát végző embernek egy- egy nyári építkezésen való részvétel akár különleges ki- kapcsolódást' is jelenthet. A lényeg tulajdonképpen az, hogy az. ember a kötelező fe­szültségektől, a megszokott környezet felelősségeiből né­hány hétre kikerüljön. És ha eközben a megszokottól eltérő, fizikai munkát végez, szervezete és idegrendszere biztosan pihen. A saiát gyümölcs Ezért alakulnak a nagyvá­rosok körül világszerte kis kertövezetek. ahol politiku­sok, egyetemi tanárok, gyári munkások, orvosok és mér­nökök, pedagógusok és min­denfajta tisztviselők ásót és kapát ragadnak, hogy utána gyönyörködhessenek konyha, kerti veteményeikben, vi_ rágzó fáikban, vagy pompá­zó virágágyásaikban. A ke­zük munkájával és „arcuk verejtekével” megtermelt gyümölcs és zöldség nemcsak ízesebb és olcsóbb, a piaci, nál. hanem legjobb forrása az aktív pihenésnek is. Régen elmúlott már az a kórosan affektáló korszak, amikor „a nadrágos embernek” nem i]_ lett szabad idejében ásót, vagy kapát wenni a kezébe. A rousseau-i mondás: „visz- sza az őstermészethez” okta­lan. és túlzó volt ugyan, mert a civilizáció, a technikai és ipán forradalom változatla­nul folyik tovább. A civilizá­ció maximális kényelmét él­vező ember azonban rájött árra. hogy a szabad termé­szet ben önként végzett fizi - kát munka a legtökéletesebb aktív pihenés. A szigorú kritikával vég zett felmérő vizsgalatok azt is igazolták hogy egyáltalán nem mindig a nyár az az év­szak, amikor az évi szabad­ságot legeredményesebben le­het pihenésre fordítani. Az idősebbek, a kisebb-nagyobb mértékben magasvémyomá. súak, a szívbetegek, a vege­tativ ideges zavarban szen­vedők, a pajzsmirigy-túl ten, gésesek néha könnyebben vi. selik el megszokott környe­zetükben munkahelyükén a rekkenő nyári hőséget, mint lakásukban vagy üdülőhe­lyen. Egészségük és munka­végzőképességük felfrissíté­séhez szükséges kúrákat né­ha előnyesebben töltik ta­vasszal, vagy ősszel, mint nyáron. Meglepő módon az asztmásokról is kiderült, hogy a borús, napfénysze­gény téli hónapokban töl­tött háromhetes szanatóriu­mi pihenés sokkal előnyö­sebb volt, mintha nyári nap­fényben kúráztak volna. A dolgozó, de betegeskedő em­ber tehát jól teszi, ha sza­badságának idejét az orvos­sal is megbeszéli. ildülőétrend Sok ember az üdülők jó. ságát az étrend alapján mé­ri feL Kétségtelen, hogy az ízletes, szépen tálalt, az ét­vágyat és éhséget kielégítő táplálék a szabadság jó köz­érzetéhez elengedhetetlen. De egy-egy szabadság sikerét a felszedett kilogrammokban mérni, túlzás lenne. Ha ugyanis pihenés címén két- három hétig keveset moz­gunk, sok cukrot, kenyeret és más zsiradékot fogyasz­tunk, könnyen felszedhetünk néhány kilogrammot. És ha negyvenen túl vagyunk, a nyaranként! 3 kg 10 év alatt már 30-at tehet ki, ez pedig már szinte elviselhetetlen bér az üdülő jó konyhájáért. A soványaknak és a fiatalok­nak az ilyesmivel még nem kell törődniük. Bár jobb ne­kik is, ha az ésszerű étrendet már fiatal korban szokják meg. A horgolt modell rendkí­vül ízléses s nyáron különö­sen kellemes az elől végig gombolás. Műszálas fonál­ból 3 1/2-es tűvel horgoljuk. Mintája: a megfelelő hosz- szúságú láncszemsor után a tűtől számítolt 5. láncszem­be egy ráhajtásos pálcát, két láncszemet és egy ráhajtá­sos pálcát öltünk, minden 3. láncszembe megismételjük a mintát és a sort egy lánc­szem kihagyásával egy rá­hajtásos pálcával fejezzük be. 2. és minden következő sor: 3 láncszemmel fordu­lunk és a 2 láncszemes ívekbe egy ráhajtásos pál­cát, 2 láncszemet, egy rá­hajtásos pálcát öltünk. Kidolgozás: kifeszítjük az egyes részeket, nedves ruhá­val betakarjuk kissé átgőzöl­jük, megszáradni hagyjuk, összevarrjuk. Ezután az ele­jét mindkét oldalon és a nyakát három soron rövid- pálcával körülhorgoljuk és a gomblyukakat itt horgoljuk a szegélybe. Ezután a nyak­részre egy sor pikót horgo­lunk. Az ujjakat és a ruha alját szintén 2 soron körül­horgoljuk rövid pálcával, majd egy pikós sorral. Ä kelengyétől az overallig Az újszülött kelengyéjét még születése előtt beszerzi minden kismama. Ez azon­ban nem sokáig elég; ha­marosan új ruhadarabokra lesz szükség. A kisbabát szeretjük szépen öltöztetni. De nemcsak szépen, célsze­rűen is kell öltöztetni. Túl sok ruhadarab beszerzése azorfban felesleges kiadás, hiszen a gyermek azokat hamarosan kinövi. Mégis mivel bővítsük ruhatárát? A rugdalódzó kb. 4—5 hónapos kortól kezdve idő­szerű; akkor, amikor a cse­csemő már a hasára kezd fordulni, vagy amikor rend­szeresen kidugja a lábát az angolpólya oldalán. Azok a rugdalódzók a legjobbak, amelyeknek mell- és hátré­szük van és vállon vagy a váll közelében, elől gombo- lódnak. A hátul, derékon gombolódóknál a gombsor nyomja a kicsi hátát, s öl­töztetéskor, pelenkázáskor feleslegesen sokat kell for­gatni a gyereket. Legcélszerűbbek a flórból, 4 a vékony, cérnázott pamut­fonalból vagy a jó minősé­gű, de nem vastag, lehető­leg rugalmas frottírból, tré­ningruhaanyagból készült rugdalódzók. Gyapjú- vagy' orlonrugdalódzó csak külö­nösebben fázós csecsemők­nek kell. Ingblúzra fbatisztből, kar­tonból, kreppből, zefirből, pikéből, barhentból stb.) csak akkor van szükség, ha első kisingeit már kinőtte a gyerek. Az ingblúz alá — hűvös időben — alsónemű- kémt. atlétatrikót adhatunk a gyerekre. Amikor a gyerek már kúszni kezd, va|y a térdé­re is elmélkedik, célszerű a rugdalódzó alá ún. tartó- nadrágot (napozónadrágok­hoz hasonló, válipántos kis- nadrágot) adni, hogy pelen­kája guminadrágostól ne csússzon le a combjára. Attól kezdve, hogy nap­pal rugdalódzót visel a gye­rek, éjszakára adjunk rá hálóingzsákot. Másfél, két­éves korig ez célszerűbb há­lóruha, mint a pizsama. Elég bő és laza legyen, hogy kényelmesen feküdjön ben­ne a csecsemő, hosszában kb. 20—30 centiméterrel ér­jen túl a lábán. Készülhet ftanellból, pikéből, vékony frottírból, kartonból, krepp­ből. A kitakaródzás ellen leg­jobb védekezés, ha alvás­hoz takaró helyett lábzsá­kot adunk a gyerekre. A hőmérséklettől függően, a legkülönbözőbb anyagok­ból, takarókból készülhet, ősszel és tavasszal kötött kabáttal, szabadban alvás­hoz is megfelel a gyapjú vagy vastagabb flanellzsák. Hosszú játszónadrág (ker­tésznadrág) attól kezdve szükséges, amikor már fel­áll és lépegetni kezd a gye­rek. A játszónadrágot viselő gyereknek már külön láb­belire van szüksége, de ci­pőre csak akkor, ha már saját lábán megy az utcára hűvös vagy nedves időben. Az éppen csak felálló vagy járni kezdő gyerek lábbelije a lábfej formáját pontosan követő, kényel­mes, könnyű, hajlékony kö­KERESZTRE JTVENY 1893. Június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera úttörője, zeneszerző, kar­mester, zongoraművész, pedagó­gus. a XIX. szd. magyar zené­jének egyik legjelentősebb mes­tere. Kölcsey Himnuszának meg- zenésítője. Egyik fő műve a Bánk bán, melynek bemutatója 1861. március 19-én volt a Nem­zeti Színházban a szerző vezény­letével. Ez a bemutató .... folyt, a sorrendben beküldendő vízsz. 2. (zárt betűk: R. Z. Á, S), függ. 1 . (zárt betűk: E, J, E. M, R, Z, I), vízsz. 36. és függ. 17. (zárt betűk: D, O) sorokban. VÍZSZINTES: 14. Hajnali időpontra. 1.5. A. Pa­tyolat egyik jelszava. * 16. Szag­gatott éles fénnyé) fel-felragyog. 18. .,A” motor betűi. 19. A hét vezér egyike. 20. Baksis egyik fele. 22. NOO. 23. Személyes név­más. 25. Éktelen japán szórako­zóhely! 27. Lék szélek! 28. Varr. 30. Reggeli tisztálkodást. 31. Ilyen hit is van. 32. Fejedelmi cím egyes mohamedán országokban. 33. A-val megyénk. 34. Déry Ti­bor .,Felelet” c. regényének sze­replője. 35. Egy ország lakossá­ga. 40. Városrész rövidítve. 41. . . . Army, olvasható az ameri­kai hadfelszereléseken. 42. ..A” vesztegzár. 43. Sport Egyesület. 45. Gépkocsin a hidegindítást elősegítő berendezés. 47. Párat­lan ütemű, gyors spanyol nem­zeti tánc. 50. Helyezé. 52. Baráti állam pénze névelővel (-F5). 53. Hangtalan balek! 55. Bosszúság. 56. Eledele. 57. Ülőbútor. 59. . . .- fere, beszélgetés. 60. London ré­sze! 61. Építészeti stílus. 62. Sor­végi összecsengés. 64. MET. FÜGGŐLEGES: 2. A gépjárművezető-képző in­tézet rövidített neve. 3. Bács me­gyei község.. 4 Városka Románia erdélyi részén a Szeben folyó partján. 5. Indokínai ország ide- genesen írva. 6. Faragó egynemű betűi. 7. Vera egynemű betűi. 8. [T. 9. . . .gara, vízesés. 10. Lo­pódzik. 11. Jó kötésű. 12. Motor­típus. 13. Dunántúli csatorna. 20. , , ,, se száma. 21, Repülne 24. Szellemes. 25. Állóvíz. 26. Csont latinul. 27. E2 is finom méz. 29. Mosogatószer. 31. Főzeléknövény. 36. Síkos hangzói. 37. Fordított kerek szám. 38. Fogyasztott be­lőle. 39. Gyári termékellenőrzés. 44. Mosókonyhai berendezés név­elővel. 46. Széle. 48. Lokalizálod a tüzet. 49. Régi római köszön­tés. 50. Szerencsejátékban koc­káztatott pénz. 51. Érmén levő dombormű. 53. Szőlősgazdán al­ván. 54. Színművészünk (András). .57. Veszít a súlyából. 58. LIE. 61. igen oroszul. 63. Kétezer római számmal. A megfejtéseket június 23-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! A június 1-i rejt vény pályáza­tunk megfejtése; . .műveinek me- lódikája és helyi koloritja nagy nemzeti zeneszerzővé-avatja.” Nyertesek; dr. Bauer Ferencné. Fikly András, Juhász Margit, Mélykúti Ernőné, Székely Eíe- mérné nyíregyházi, Bakó Sán- ríorné fehérgyarmati, Nagy Sára nagykállói, Szabó Antalné sza- mosszegi, Horváth Emma ujfe* hértói és Révész Bertalan záho­nyi kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. 1 % tőtt vagy vászon-, szövet-» kordbársonymaradékból varrt papucs. Készen ritkán kapható, házilag kell elké­szíteni. Merevebb talpú vagy felsőrészű papucs állandó viselésre alkalmatlan. A pa­pucs alá adjunk zoknit. Olyan zokni vagy harisnya, amit beszőtt gumi, vagy külön harisnyakötő rögzít, nem való a kisgyereknek. A téli meleg bélelt, víz­hatlan overall akkor tesz jó szolgálatot, amikor a gye­rek már saját lábán közle­kedik a szabadban, tehát csak a második télen. A vatelinnel, műszőrmével vagy habszivaccsal ,bélelt ballon vagy orkán öltönyke a legmegfelelőbb. Az egy­beszabott overall fel- és le­vétele nehézkes és egy év alatt általában kinövi agye­rek. A kétrészes overall ár­kor célszerű, ha a nadrág a mellkas és a hát felső ré­széig ér és széles vállpánt­tal gombolódik a váll köze­lében, mert ez mozgás köz­ben nem csúszik szét. A vállpánt meghosszabbRás^- vai ez rendszerint még A következő télen is jó lesz a gyermeknek. Több fényt a lakásban A naplemente még a mos­tani. hosszú nappalokon sem jelenti a nap végét Számos munka elvégzése marad most is az esti órákra, s a leg­többen csak ilyenkor jutnak hozzá, hogy könyvet újsá­got folyóiratot vegyenek a kezükbe. A távoli tanyákat kivéve, azonban ma már a legkisebb falvakban is vil­lany világit Egyetlen moz­dulat csupán, míg a villany­kapcsolót felkapcsoljuk, máris a nappalihoz hasonló fényt megvilágítást teremt­hetünk a lakásban. Olyan fényt amelyet szemünk a nappali, természetes világí­tás mellett élvezett, megszo­kott amilyenre a mestersé­ges megvilágításnál is szük­sége lenne. „Úgy vigyázz, mint a két szemed világára” — mond­ja a szólás-mondás — egy­értelműen és hasonlatképpen is, ha valami olyan értékes dologról van szó, amelyet csak egyik legértékesebb kincsünkhöz, a szemünk vi­lágához, fényéhez mérhe­tünk, hasonlíthatunk. Sze­münk világának, épségének pedig nincs ádázabb ellensé­ge a rossz világításnál, a szemrontó gyenge fénynél. Villany világít a lakásban, a gyakran több szobás, nem is akármilyen családi ház­ban. ahol villany hajtatta háztartási gépek egész sorá­val dolgozik a háziasszony. A villanytűzhely mellett ott a hűtőszekrény, a rádió mel­lett a televízió. N-ígyon sok helyen azonban mindezek mellett, vélt takarékosságból egyetlen árva, gyenge égő ad derengő fényt a konyhában — mert oda aztán igazán fe­lesleges pazarlás a nagy kivi­lágítás. tartják sokan. Gyak­ran csak 25, vagy legfeljebb 40 wattos égő nyújtotta vak­si fényben készíti a vacsorát a háziasszony, mosogat és varr, s csak csodálkozik, hogy mire a munkájával vé­gez svakran a feje is meg­fájdul. a hangulata is egyre rosszabb lesz. Gyakran tapasztalható azonban az is, hogy a szoba közepére függesztett több ágú csillár — mert buráiban az égőket kicsavar ták — mint valami félkarú, félsze­mű óriás pislog le a meny- nyezetről. Ha egyáltalán van, 25 wattos égő ég az olvasó, vagy asztali lámpában is. Alig adnak több fényt, mint egy közepes petnSteirrnKtov. pa, vagy egy vaskosabb gyertya. Sok helyen ilyen vaksi fényben, tanulnak éve-; ken át a gyerekek is. Nincs ennél meggondolás lanabb és drágább takaré­kosság, hiszen egyik legdrá­gább kincsünket, szeműn Ja épségét egészségét veszé­lyeztetjük vele. Szeműnk ugyan a szivárványhártya kitágulásával, vagy összehú­zódásával alkalmazkodik a gyengébb, illetve az erősebb fényhez is, de tapasztalatból tudjuk, hogy szemünk a ro6sz világítástól elöbb-utőhb károsodást szenved. Ha szemrontó gyenge világítás mellett erőltetjük a munkát írást varrást, olvasást, stb. a hunyorgástól, erőltetéstől, alkalmazkodástól nemcsak a szem fárad ki, de előbb- utóbb a fejünk is megfájdul! A lakás általános megvi­lágításánál, mint egészség- ügyi követelmény, a legfőbb célunk az kell, hogy legyen* hogy a nappalihoz hasonló erejű megvilágítást biztosít­sunk. A közvetett, vagy köz­vetlen fényt adó lámpates­teknek elég nagy a választé­ka. Rajtunk múlik hogyan^ miként válogatjuk össze a különböző lámpatesteket A rendszerint a mennyezet kö­zepén elhelyezett közpor 11 csillár mellett szükség ven álló-, asztali, -vagy faRliámpá. ra is. amellyel közvetlen az éppen a kezünkben léő munkadarab (könyv, varr: s, stb.) megfelelő megvilágítá­sát biztosítjuk, amikor is az általános világítást (csillárt) akár ki is kapcsolhatjuk. A megfelelő lámpatestek megválasztása mellett na­gyon fontos azok célszerű el­helyezése is. Ha például egy 40-es, vagy 60-as égő 1 mé­ternél távolabbról adja a fényt a megvilágítandó tárgyra, már nem kapunk a nappalihoz hasonló fény­erősséget, megvilágítást a munkához, olvasáshoz. Ha azonban a lámpatestet 30—35 centire közelítjük a kezünk­ben lévő tárgyhoz, egyetlen körtével is elegendő fényt, megvilágítást kapunk a munkához. A megvilágítást, tehát nemcsak a villanykör­te nagysága, hanem a meg­világítandó tárgytól való tá­volsága is befolyásolja. Vég­ső soron így még takarékos­kodni is lehet a2 áramfo­gyasztással. CISIA L A D - CT TI CIN]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom