Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

KELET-MAGYARORSZAG tins, ideám A •sw Kommentár Újabb lépéseket a béke érdekében A Szovjetunió komrtiu- nistáinak szilárd véleménye, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhülése tovább folyta­tódhat és feltétlenül elmé­lyülhet, — mondotta Leo- nyid Brezsnyev a Kremlben megtartott pénteki beszédé­ben. Az SZKP KB főtitkára a moszkvai Bauman kerület választópolgáraival találko­zott, ahol mint az Oroszor­szági Föderáció Legfelsőbb Tanácsának képviselőjelöltje szólalt fel. Az enyhülés folyamatát elemezve Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió határozottan és következete­sen a nemzetközi légkör egészségessé tételééít, az ál­lamok közötti békés kapcso­latok fejlődéséért, az európai biztonság megszilárdulásá­ért lep fel. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott, hogy egyes nyu­gati körök kísérletet tesz­nek az enyhülés ügyének le­járatására és politikai en­gedmények kizsarolására. Leonyid Brezsnyevnek ala­pos oka volt arra, hogy az enyhülésnek ne csak a nyílt ellenségeit, hanem néhány különös „hívét” is elítélje. Egye» nyugati politikusok ugyanis a nyilvánosság előtt, a békés egymás mellett élés- , sei kapcsolatban kétkedésük két fejezik ki és ezt azzal magyarázzák, hogy belpoliti­kai okokból meg kell nyer­niük a jobboldali, körök jó­indulatát. Az SZKP főtitkára ezt ve­szélyes, szűk látókörű játék­nak nevezte olyan komoly kérdéssel, mint a jelenlegi és jövendő nemzedékek sor­sa. Véleménye szerint elér­kezett az időszak, amikor a békés egymás mellett élés­ről szóló szavakat a gyakor­latban kell megvalósítani. A béke felé hátalmás lé­pés lehet az összeurópai ér­tekezlet sikeres beféjezése, a fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentése Közép-Euró- pában a bécsi tárgyalások alapján, a küszöbönálló szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó. A főtitkár szavai­ban kifejeződő optimizmus egyetlen szempontot felté­telez: a becsületes és objek­tiv szemléletet, Nyugat és Ke. let kölcsönös érdekeinek fi­gyelembe vételét. Amikor egyes nyugati po­litikusok arm törekednek, hogy országuk törvényhozá­sában új, fanlaslikus mé­retű katonai költségvetése­ket fogadtassanak el, a szovjet külpolitika béketö­rekvése szellemében újabb kezdeményezéssel lép fel. Az új — a nukleáris tömeg­pusztító fegyverek hatását is elhomályosító — eszközök megjelenésének lehetőségét előre látva már ma javasolja azok betiltását. Ez a lépés, a szovjet ja­vaslatok listáját kiegészítve, gzt célozza, hogy a fegyver- korlátozások mellett tovább csökkentsék a katonai kiadá­sokat és az így megmentett összegekből a polgári lakos­ság szükségletére áldozza­nak. A Szovjetunió rendkí­vül érdekelt a békében, hogy teljesíthesse kolosszális ipar- fejlesztési és szociális prog­ramját. Amikor a szovjet emberek vasárnap képvise­lőikre szavaznak hazájuk to­vábbi sikereire , szavaknak, amelyek csak békében érhe­tők eL Vlagyimir Szimonov. az APN politikai szemleíró­ja. Nemzetközi néplronttanácskozás Budapesten Dr. Molnár Béla nyilatkozata Fontos társadalmi tanácskozás színhelye lesz né­hány nap múlva fővárosunk: június 18-tól kezdődően háromnapos programmal — Budapesten kerül sor a szocialista országokban működő népfrontmozga’mak és szervezetek képviselőinek második nemzetközi tanács­kozására. A találkozó megszervezé­sére a testvérszervezetek vezető testületéi a Hazafias Népfront Országos Taná­csát kérték fel. Ezzei kap­csolatban dr. Molnár Béla, a HNF OT elnökségének tagja, az országos tanács titkára az alábbi nyilatko­zatot adta Tóth Ferencnek, az MTT munkatársának: — Első alkalommal 1973- ban Bulgáriában — Várná-' ban — találkoztak az euró­pai szocialista országok nép­front-képviselői, hogy meg­ismerjék egymás tapasztala­tait a nemzetközi kapcsola­tokban. Akkor született a most megvalósuló elhatá­rozás, hogy a következő al­kalommal szélesebb körű részvétellel és „hazai téma” megtárgyalására kerüljön sor. Ez a lényege a most Bu­dapesten összeülő tanácsko­zásnak, amelyre elküldi képviselőit a magyar Hazafi­as Népfront bolgár, 'cseh­szlovák, kubai, lengyel, NDK-beli, román testvér- szervezete, valamint a Szovf jetunió baráti társaságainak szövetsége. — A megbeszéléseken két témában folytattunk ta­pasztalatcserét Az első ' té­ma: „a népfrontmozgalom szerepe és feladatai a szo­cialista demokrácia fejlesz­tésében" — ez a Hazafias Népfront előterjesztésében kerül napirendre, s a térna előadója dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára tesz. A második té­ma: a propagandamunkában szerzett tapasztalatok össze­sítése, kölcsönös kicserélé­se — Vlaus Lenk, a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti frontja országos titkárságának tagja lesz a térpa előadója. — Kettős jelentősége van S tanácskozásnak: egyrészt ezt várjuk az eseménytől, hogy kibővíti a szocialista országok társadalmi együtt­működését, másrészt ismét­lődő fórumot teremthet a szocialista építőmunka fon­tos, közérdekű területein szerzett sokoldalú társa­dalmi tapasztalatok kölcsö­nös megismeréséhez. A tár­gyalásokat követően -a szov­jet delegáció Pest, a bolgár Heves, a csehszlovák Komá­rom, a kubai Nógrád, a len­gyel Győr-Sopron, a mon­gol Bács-Kiskun, az NDK- beli Fejér, a román küldött­ség pedig Szolnok megyében tesz látogatást. E vidéki programok során vendégeink tájékoztatást kapnak a meg­látogatandó megyék fejlődé­séről, majd baráti találko­zókon vesznek részt. Népfront- mozgaknunk e baráti találko­zókkal zárja az április eleje óta tartó béke-barátsági-szo­lidaritási akcióját, amely a négyezer népfrontbizott­ság tevékeny közreműkö­désével gazdagította a XI. pártkongresszust követően kibontakozott választási tö­megpolitikai munkát — hangsúlyozta dr. Molnár Bé­la, s befejezésül közölte, hogy a nemzetközi népfront- tanácskozás programja vé­gén a balatonfüredi parkban emlékfát ültetnek el közö­sen. * Szallut—4 Pjotr Kit műk és Vatilij Szevasztvjanov 21-ik napja végzi rpunkáját a Szaljut—4 űrállomás fedélzetén. Mun­kanapjuk szombaton moszk­vai idő szerint 4 óra '0 pete­kor (magyar idő szerint 2 óra 10 perckor) kezdődött. A szombati napot teljes egészé ben 1 orvosi . kísérleteknek szentelik. Alvás után tanulmányoz­ták a vér keringési funkció­kat majd rögzített kerékpá­ron légmen tesítetf öltözék­ben fizikai megterhelés mellett végeztek különböző funkcionális vizsgálatokat A kapott adatok előzetes elemzése azt mutatja, hogy a szív- és véredény rendszer működésében egyik űrhajós­nál sem következik, be lénye­ges változás az űrrepülés! megelőző időszakhoz viszo­nyítva. A kozmonauták jó1 érzik magukat, tartják maga; • fokú - mun kaképességüket. A Saljut—4 orbilális tudo­mányos állomás sikeresen teljesíti programját NEW YORK Az ENSZ biztonsági taná­csa pénteken 14:0 arányban úgy döntött, hogy további hat hónappal meghosszabbít­ja a világszervezet ciprusi békefenntartó erőinek man­dátumát. A tanács tagjai közül Kina nem képviseltet­te magát a vitában és a sza­vazáson. Az ENSZ-csapatok 1964 óta állomásoznak a szi­getországban. Az alakula­tokban jelenleg nyele nem­zet képviselteti magát ösz- szesen 3584 katonával. f WASHINGTON Kabin izraeli miniszterel­nök pénteken est*, hivata­los washingtoni látogatása utolsó napján, eredeti prog­ramján túlmenőén még egy megbeszélést tartott Kissin­ger amerikai külügyminisz­terrel. Rabin washingtoni megbeszéléseiről Kissinger amerikai külügyminiszter óvatos. optimizmussal nyilat­kozott, megjegyezve, hogy az eszmecserék bizonyos mér­tékig közelebb vitték a fele­ket a közel-keleti válság rendezésének egy újabb sza­kaszához. Az izraeli kor­mányfő pénteken éjjel to­vább utazott New Yorkba. HEI^INKI Ogavi Mattila ügyvezető finn külügyminiszter pén­teken Helsinkiben sajtóér­tekezleten kijelentette, Finn­ország kész júliusban csúcs­szinten megrendezni az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszát. Kije­lentette, véleménye szerint a második szakasz jelenlegi alakulása alapján, a harma­dik szakaszt július végén meg lehetne tartani Helsin­kiben. Keijo Liinamaa ügy­vezető miniszterelnök ugyan­csak úgy nyilatkozott, hogy kormánya „fontos és igényes feladatnak” tartja az érte­kezlet harmadik szakaszá­nak Helsinkiben történő le­bonyolítását. MOSZKVA A KGST 9 tagországának kormányképviselői egyez­ményt írtak alá arról, hogy a mongóliai ásványi kincsek komplex geológiai felmérése céljából nemzetközi szakér­tői küldöttséget hoznak lét­re. Feladata lesz, hogy a Mongol Népköztársaság te­rületén geológiai kutatásokat végezzen. Az elmúlt 10 év során a testvérországok se­gítségével számos szénlelő ! nelyet, ércbányát tártak fel. A nemzetközi geológiai kuta-1 tó expedíció tagjai az eddig kevéssé ismert területeken fogják folytatni ezt a mun­kát. A kutatócsoport tevé­kenységének költségeit a KGST-országok arányosan osztják el egymás körött. Ismét föllángoltak a szenvedélyek a spanyol- országi Baszkföldön. Na­ponta érkeznek jelentéi sek baszk nacionalisták által rendőrök ellen el­követett merényletekről és a franeóista hatalom megtorló akcióiról. Az események hátteréhez A baszkok és az ördög A baszk legenda szerint az ördög hét éven át tanulta e kis pireneusi nép nyelvét, de nem sikerült egyetlen szót sem megjegyeznie, úgyhogy szégyenében megfutamodott- A régesrégi legenda nemcsak a baszk nyaiv nehézségeire, hanem e kis nép társtalan- ságára is utal. A baszkoknak nincsenek rokonaik; déli­bábos nyelvészek próbál­koztak a baszk—magyar sőt a baszk—kaukázusi ro­konság bizonyításával is, de kísérletek megmaradtak a jó szándékú amatőrizmus szintjén. Önállóság néhány hónapig A történelmi kutatások csupán egyet mernek bizo­nyossággal állítani a baszkokról: az Ibériai-félszi­get őslakói, bejövetelük a homályba vész. Egykor az egész félszigetet benépesí­tették, de a római hódítás már az évezred elején visz- szaszorította őket Luzitánáá- ból (a mai Portugáliából), majd a déli területekről, ahol virágzó római települé­sek alakultak ki. Államot sohasem alkottak ugyan, de összefüggő területeken, erős törzsi szervezetben éltek szinte teljes mértékben el­szakadva a szomszédos spa­nyol nyelvű királyságoktól. A felszínesen átvett katoli­cizmus volt az egyetlen ka­pocs. A Baszkföld, amelyet spa­nyolul Vascomgadasként, baszkul Euzkadiként nevez­nek, először a XV. század­ban került szembe a spanyo­lokkal, nevezetesen: a köz­ponti hatalmat megvetni kí­vánó Kasztíiiai Izabellával és férjével, Aragóniái Fer- dinánddal. Hosszú évtizedek, büntetőexpedíciók sora kel­lett ahhoz, hogy a baszkok — látszólag — beletörődje­nek függetlenségük elvesz­tésébe. Az Atlanti-óceán északi partjára (San Sebas­tian és környéke, baszkul: Donostia/ és a Pireneusok­ba fokozatosan visszaszorí­tott nép azonban nem nyu­godott bele nemzeti jogainak elvesztésébe. Bár néhány felvilágosodottabb spanyol uralkodó időnként bizonyos kiváltságokat biztosított Baszkföldnek. a baszkügy igazi megoldása a harmin­cas évekig, a spanyol nép­frontkormány megalakulá­sáig váratott magara. Az ETA A demokratikus madridi kormány autonómiát adott minden nemzetiségi terület­nek, így Baszkföldnek is. A viszonzás sem maradt el: a köztársaság leghívebb támo­gatója a írancóistákkal szem­ben éppen Baszkföld népa volt. Guernica, amely évszá­zadok óta a baszkok „szent városa” éppen ezért lett megtorlásként a náci bom­bázók célpontja. A köztársa­ság bukása után a franeóis­ta rezsim kíméletlen hadjá­ratot indított a baszkok el­len: ezrekre tehető a kivég­zettek száma, megvpnták autonómiájukat, bejárták a baszk nyelvű iskolákat, be­tiltották a nyelv használa­tát. A terrorra a hatvanas évektől kezdve fegyverrel válaszolt az ETA. A szerve­zet teljes neve Euzkadi Ta Askasatuna (Baszkföld és Szabadság.) Az ETA titkos szervezet, éppen ezért sűrű körötte a homály. Egyedül a fegyveres harc üdvözítő — vallják a szervezet vezetői, közülük számosán a Pirene- usok másik oldalán, a szin­tén baszkok lakta francia Bayonne tartományban él­nek, vagy találtak menedé­ket. A gerillaszervezet leglát­ványosabb „fegyvertényét” tavaly követte el, amikor merényletet követett el Car- rero Blanco spanyol kor* mányfő ellen. Az ETA nem­rég a franeóista rendőrség ellen kezdett hadjáratot. Zavaros célok A szervezet, amely egyko­ron együttműködött a spa­nyol demokratikus erőkkel és autonom Baszkföld létre­hozását tűzte ki célul az egységes Spanyolországon belül, az utóbbi időben ir- ;valis politikába kezdett. A* ETA vezetői ma már elve­tik az együttműködést a baloldali ellenzéket tömörítő spanyolországi Demokrati­kus Tanáccsal és független Baszkföldét akarnak. Ennek a független államnak — sze­rintük — része lenne Fran­ciaország baszkok lakta ré­sze is. Major László . " Bajkonurról, az ismeri szovjet űrrepülőtérről elin­dult négyhónapos útjára a Vénusz-sorozat kilencedik automata bolygóközi állomá­sa. Az állomást a hajtómű vei először egy erős hordo­zórakéta juttatta orbitális pályára, és a Vénusz—9 er­ről a sajátos ugródeszkáról rajtolt tovább az Ésthajnal csillag felé. A Vénusz—9 része annak a szovjet programnak, amelynek célja a naprend­szer tanulmányozása auto­mata kozmikus készülékek segítségével. Ennek az újabb bolygóközi kísérletnek hát­teréül szolgál a Szál jut—4 kísérlet, amelynek személy­zete tudományos feladatokat old meg a Föld közvetlen környezetében. Ez év elejé­iül a Szovjetunióban ak em­ber vezette Szojuz típusú űr­állomásokon kívül felbocsá tották az Interkozmosz—13- at, a Molnyiját, és a Koz­moszt, az első indiai szputnyi- kot az Ariabatát és más, kü­lönféle rendeltetésű automa­Áz Ésthajnal, csillag felé,,. tikul kozmikus i?erk*z«tet Ez ismételten tanúsítja s szovjet tudományos rakéta­arzenál sokrétűségét; — a Föld körüli kozmikus térség tanulmányozásától a nap­rendszer térségének a kuta­tásáig. A Vénusz—9-kísérletre olyan időpontban került sor, amikor a szovjet kozmikus tudomány már nagy tanasz- talattal rendelkezik a külön­féle automata űrállomások szerkesztésében. Az első Vé­nusz felbocsátása óta tizen­négy esztendő telt el. A tudományt már régóta foglalkoztatja a Vénusz, ahol a Eeltételezés szerint lehetsé­ges egyfajta élet, amelynek megismerése igen fontos a naprendszer szerkezetének és fejlődésének tanulmányo­zása szempontjából. Még az ötvenes években le tartotta magát a feltételezés. hogy a Vénusz 200 millió év­vel elmaradt a Földtől, és annak fejlődését ismétli. El­képzelések szerint olyan tengerekkel és növényzettel rendelkezik, amelyek föl­dünk történelemelőtti kor­szakához hasonlatosak. Az ötvenes évek végén azon­ban ezt az elméletet halom­ra döntötte a rádióasztronó­mia. Kiderült, hogy a Vé­nusz felületén legalább 350 Celsius fok hőség uralkodik. Hosszú viták folytak a Vé­nusz légköréről. Mintegy negyven évvel ezelőtt jelen­tős mennyiségű széndioxidot fedeztek fel. A tudósok még­sem szívesen váltak meg at­tól az elképzeléstől, hogy az Esthajnal csillag légkörének alapvető komponense — nit­rogén, akárcsak a Földé, A felületi légnyomásról — a nagy légköri mozgásokon túl — a tudások úgyszólván semmi Határozottat nem tud­nak. A kozmikus célkészülékek tervezésénél a kiinduló fo­galmak: a hőmérséklet, a légnyomás, a légkör összeté­tele. Az első Vénusz-készü- lékek természetesen csak a sötétben való' tapogatózás alapján készültek. A Vénusz —4 (1967) leszálló szerke­zetének ejtőernyője például 50 négyzetméteres volt. A leereszkedés alig volt észlel­hető. A készülék gyakorlati­lag a sűrű légkörben füg­gött. .Az ötös és hetes sorszá­mú Vénusz űrállomáson (1969) már jelentősen csök­kentették az ejtőernyő mé­retét. És ez így folytatódott, míg a Vénusz—7 (1970) és a Vénusz—8 (1972) már érté­kes adatokat szerzett a boly­gó közvetlen felületér 5L Mit tudunk a mai napig az Esthajnal csillagról? A légköri gázok összetételének mintegy 97 százaléka széndi­oxid, legfeljebb két százalé­ka nitrogén és egytized szá­zaléka hidrogén. A hőmér­séklet a felszínen 500 Celsius fok. a légnyomás körülbelül 100 atmoszféra. A Vénusz—8 leszállási helyén porhanyó« talajt észleltek, amelynek tö­mörsége másfél gramm négyzetcentiméterenként. Ezzel véget is érnek ismere­teink. Sokkal több az, amit még nem tudunk a Vénusz­ról. Az egyik legnagyobb ta­lány a bolygó ködrétege, köd burka. A másik nagy kérdés a kőzet szerkezete és tulajdonságai. S végül — a belső szerkezet. Mindezekre a kérdésekre mindenekelőtt azért szeretnénk választ kap­ni, hogy’ még jobban megis­merhessük saját bolygónk múltját, amely a tudósok feltételezése szerint hasonló módon alakult. Alekszej Gorohov. az APN különtudósítója f

Next

/
Oldalképek
Tartalom