Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
Wfít. mSJus it «rerafT-MAtl3rARORS2AÖ Ellenőrzés az utakon Fűzőid színű szondák Az egész fhegyére kiterjedő közúti ellenőrzést egy héttel előbb bejelentette a rendőrség, lapunkban is megjelent, elhangzott a rádióban is, hogy minden járművezető és gyalogos előre értesüljön a közlekedés- biztonsági akcióról, amelyet pénteken és szombaton tartottak megyénkben. Munkatársaink is részt vettek az etíenőrzésen. íme néhány példa a hétvége közlekedési krónikájából: Május 3-án réggel 8 órákor Tiszadobon Kovács Sándor 24 éves fiatalember jogosítvány és bukósisak nélkül ült fél egy idegen motorra, ráadásul maga elé, a benzintartályra ültette 4 évés kisfiát is. Az Árpád utcán kisodródott a jobb óldalra és egy autóbuszmegálló jelzőtáblájának hajtott. Neki semmi baja nem történt, 4 éves kisfiát azonban combcsonttöréssel szállították kórházba. — A közlekedési rendőrök az mint a teljes részegség. Ha ő nem kismotorral közlekedik, akkor nem is szabály- sértésért, hanem bűncselekmény elkövetéséért jelentik fél. Ugyancsak fűzőidre színezodött Lákatos Kálmán nagyhalász! iakos szöndája is, Ancsák József balkány-perkedpusztai lakos közepesen ittasan motorozott, Szűcs Ferenc gyiirei kisiparos enyhén ittas állapotban Vézétte kocsiját. Az ellenőrzés során nagyon sok jogosítványt kellett elvenni az igazoltató rendőröknek. Legtöbbje régen lejárt, tulajdonosaik nem voltak az időszakos orvosi vizsgán. Előfordult ölyah eset is, amelyből az derült ki: a közüietek, vállalatok és a termelőszövetkezetek egynémelyüké sem sokat törődik gépjármüve műszaki állapotával. A dombrádi Petőfi Tsz SC 43—78 rendszámú tehergépkocsija például teljesen fék nélkül vett részt a forgalomban, de ugyanígy kézi- és lábfék nélkül közlekedett a fehérgyarmati Uj Élet Tsz SD 75—50 rendszámú teherautója is, amelynek ráadásul kopott volt a korAlkoholszondás ellenőrzés. mánykészüléke, az összekötő rudak, a. gömbcsuklók és az első guhukat is teljesen simára lefutották. Az év első negyedének statisztikája kómoly figyelmeztető: 133-ról 155-re nőtt a balesetek száma és míg tavaly nyolcán, addig az idén 19-en haltak meg közúti baleset miatt. Még egy adalék: a 150 balesetből minden harmadikat ittas állapotban követték el. Meg tárt a kétnapos ellenőrzés értékelése, az azonban már bizonyos, hogy ilyen jellegű ellenőrzéseket gyakrabban kell szervezni és az ittas vezetőkkel szemben az eddigieknél is nagyobb szigorral kell eljárni. Balogh József önkéntes rendőrökkel, társadalmi aktivistákkal á két nap alatt 11 52Ó járművet elTokaji tavasz 1975 embert? Chaplin immár klaszikus ..Modern idök”-jé- nek kérdésfelvetésére, Lakalenőrizték. Ezenkívül 526 gyalogost figyelmeztettek, jelentettek fel, vagy bírságoltak meg valamilyen szabály- tálfthság miatt. Hatszáz- szolcvanegy esetben használták az alkoholszondát, amelyből 67 valamilyen mértékű italfogyasztást mutatott ki. Az ellenőrzés során 273 feljelentést tettek, közülük a világításra vonatkozó szabályok megszegéséért 75- öt, az előzési szabályok megszegése miatt 20-at, de sokán lépték túl a megengedett sebességet, vagy nem adták meg a kötelező elsőbbséget járművezető társaiknak. Feljelentést — ezek durvä esetek voltak *“ tehát 273 esetben tettek. Ennél jóval több, — 1143 — ember fizetett helyszíni bírságot, 2348 személyt figyelmeztettek. A legkirívóbb esetek közé sorolható Ónodi Imre ibrá- nyi lakos esete, akit segédmotorjáról szállított le a rendőrség, mert az alkohol- szortda fűzöldre színezodött, ami csak egy fokozattal jobb. Szabóles-szatmári napok Tokajban, invitál helybelieket és turistákat a meghívó. Megyénk művészei ismét kiléptek, hogy hirdessék országrészünk múltját es jelenét. Szombat délután a helytörténeti múzeumban SZékelyhi. di Ágoston kritikus, a hajdúsági tnűvészrtelep vezetője nyitotta meg Lakatos József festőművész kiállítását. Megnyitó szavaiban méltatta e község „nagyszerű” közművelődési munkásságát a „Zilahy György” művészetbarátok köre 130 (!) rendezvényét. — Vajon megyénkben mely város büszkélkedhet ilyen nagyszerű eredménnyel? — Százharminc kiállításon át szinte az egész magyar élő művészettel a Dunántúltól az Alföldig megismerkedhettek a község lakói, nagyszámú diákjai, kik ezen kiállítás megnyitójának is munkafüzetükbe szorgalmasan jegyzetelő résztvevői voltak. — Újra egy kérdés: városunk diákjai miért nem ilyen aktív résztvevői a nyíregyházi tárlatnak? Lakatos kiállításán nagyméretű festménytábláin kívül a megyei ünnepi kiállításra készült linósorozata és egy pásztoréletet idéző fnonotípia-so- rozat szerepelt. A linómetszetek közül kiemelkedett az „op-art” eredményeit felhasználó építkezése, ahol a téma az ábrázolt új valóság technikailag, formailag is újszerűén jelentkezett (kár, hogy e£ a-.legsi kerültehb lapja a nyíregyházi kiállításon nem szerepeit). Lakatos festményeiben a paraszti világ emberteremtette tárgyait idézte. Ezeket az ősi készségekkel készült rusztikus eszközöket, ahol a használati tárgyat díszítményekkel egyedivé humanizálták volt alkotóik, Lakatos képpé fogalmazta, mintegy átmentve a funkciójuktól, gyorsuló és téchnicizálódó életünk által megfosztott, túlhaladott tárgyakat. Korunk nagy kérdése, hogy az ember képes-e humanizálni a tárgyakat, vagy az eszközök gépesítik-e el az tos egyértelmű választ adott. A szocialista társadalom nemzeti múltunkban gyökerező egyetlen alternatíváját, a tárgyak humanizálását választotta, képalkotó eszközeivel. Képein — Székelyhídi gondolatát idézve — törekszik az újszerű, nem leíró, hanem valós összefüggéseiből kiemelő és síkszerűvé komponáló megoldásokkal kifejezni magát Ezek a táblák dekoratívabbak, óe- nekem mégis száthifirést*. é-, fejfákkal komponált fekete kendős aszonya, léte jelenének árnyékával tetszett legjobban. A művelődési otthonban még áll Váci András és Pintér Évá kiállítása, majd májusban nyílik — Lakatos tárlata után — Csisztu Mihály grafikusművész kiállítása. Ók, mint a megyéből elszármazott művészek is e tájban gyökereznek java alkotásaikban. Tóth Sándor Jubileumi hangverseny Szabolcsi előadókkal Országos közegészségügyi napok Évente ismétlődő, jelentős esemény az országos balatoni Kéttős jubileumról emlékezett meg a Vakok és Csökkentlátók Szabolcs- Szatttiér megyei Szervezete május hó 3-án, szombaton este 7 órakor*, a megyei művelődési központ József Attila-nagytermében. A 150 éves Breile-féle vakírást és a Szabolcs-Szatmár megyei szervezet 20 éves fennállását ünnepelték meg zenés műsoros esttel. 150 éve tudnak a vakók fr ni és olvasni a hát pontrendszer áltál alkotott vakírással. A vakok szabolcs-szatmári szervezetének 2000 tagja van., mint arról Varró János megyei titkár tájékoztatott. A kettős alkalomból hozták 1c a budapesti szervezet műkedvelő zenei és prózai együttesét részben, hogy szórakoztassák az itteni szervezet tagjait, részben, hogy bemutassák a város közönségének, hogy még a vakság örök homályában is üdülést, vigasztalást, életörömet jelent a művészet, az azzal való foglalkozás. A vegyes hangszerösszetételű kisegyüttes darabjait Zsolnav Ágoston karnagy hangszei 'ii aszerint, hogy I milyen hangszerekből tevődik össze az együttes. A) mostani öt hegedűből, egy csellóból és egy nagybőgőből, két rézfúvóból, egy harmonikából és zongorából állt. Tagjai budapesti dolgozók, akik heti két alkalommal járnak össze próbára. Zsolnay karnagy a zongora mellől „vezényli” a kisegyüttest, s minden elismerést megérdemel azért a buz- góságért, türemelért, mely- ivei a vak muzsikusokat megtanítja szólamaikra. (V. S.) közegészségügyi napok rendezvénysorozata, amelyen napirendre kerülnek mindazok a témák, amelyek a lakosság, a környezet védelme szempontjából fontosak. Az idén május 6-án, vagyis ma veszi kezdetét ez a tanácskozás, melyre megyénkből a KÖJÁL számos orvosa és szakdolgozója utazik. A részvételen kívül az országos előadókkal együtt külön-külön témákat is visznek, olyanokat, melyek közérdeklődésre tarthat, nak számot. így dr. Márton Mihály, a Szabolcs-Szatmár megyei KÖJÁL igazgatója a szervezési kérdésekről, dr. Réti Má. ria, dr. Jdnvári László és dr. Bodnár Sándor az egészségügyi vizsgálatokról, laboratóriumi tapasztalatokról tartanak önálló referátumokat. A háromnapos eszmecsere előreláthatóan jó segítője lesz annak a felkészülésnek, ami a nyári időszakot megelőzi, amikor is fokozott figyelmet kíván a közegészség- ügy szervezése, tekintettel a veszélyforrások megszaporodására. i Boross Géza emlékkiállítása Nyíregyházán BorosS Géza festőművész emlékkiállítását nyitották meg május 4-én, délelőtt fél 12-kor a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Dr. Németh Péter, a múzeum igazgatója köszöntötte ä megjelenteket, köztük a művész hozzátartozóit. Ezután Pogány 0. Gábór, a Nemzeti Galéria főigazgatója méltatta Boross Géza munkásságát. Felhívta a figyelmet, a művész hagyatéka figyelmeztetés, egyben emlékeztető arra, hogy a magyar képzőművészet múlt. jában, jelenében milyen sokféle érték található, jövőjétől mennyi minden várható. Boross Géza életművé haladó hagyományaink megértéséről tanúskodik. A művész 1936-ban Szeghalomról került Nyíregyházára, itt élt, alkotott, tanított 1948-ig. A május 29-ig tartó nyíregyházi, kiállításon három teremben j hatvan műve láthatós Félelel. A megjelenése idején (1950——52) sok vitát kiváltott Dáry-regény nyolc részre osztott tévéfilmválto- zatának utolsó adása után legelőbb is azt állapíthatjuk meg, hogy a Déry Tibor művének jelentőségéhez, súlyához méltó igénnyel készült tévéalkotást láthattunk Zsurzs Éra rendezésében. A regénynek ma már a magyar irodalom nagy értékei között van a helye, az Olvasói köz- tudatban mindehkáppeh, mert olvassák, szeretik, több kiadásban forog közkézen és a könyvtárakban. A regény újabb és újabb kiadásainak sikere, s a belőle készült tévéfilm is azt bizonyítják, hogy ez a ma már történelmi regénynek számító alkotás hiteles mű, szocia. lista meggyőződéssel íródott, a harmincas évek elejének Magyarországáról ad — ha nem is totális — dé ma IS érvényes képet. A rendező Zsürzs Éva ismét'maradandó értéket, alkotott a tévéfilmek sorában. Ennél is lényegesebb azonban, hogy maradandó értékű művet tett sokak számára hozzáférhetőbbé, kettős értelemben is: milliókhoz jutott el Déry Tibor regénye a képernyő nyelvén, és számos embernek vált érthetőbbé a regény témája, írói mondanivalója. Zsurzs Éva tehát értelmezni is segíti a regényt a régebbi és a leendő olvasók, nak. A regény proletárhősét, Köpe Bálintot a mű egyik mai kritikusa a magyar proletariátus mindmáig legrep. rezentatívabb és legrokonszenvesebb képviselőjének tartja. Ez áz iró véleményé is, mert Bálint egyéniségében a munkásosztály legjelesebb tulajdonságai sűrűsödnek: erős akarata, bátorsága, szívóssága, igazságérzete, hűsége, az erkölcsi kérdések iránti érzékenvsege, kritikai érzéké a valóság cseppet sem szívderítő lényeivel, ellentmondásaival szemben, családja iránti kötelességtudata, a munka szeretete, a szakma, a tanulás utáni erős vágyódása — a regény egyik fő alakjává teszi. A tévéfilm is ezt hangsű. lyozza. Zsurzs Éva és a dramaturg, Bernát Rózsa a regény- belihez képest — úgy tűnik — még meg is emelték Köpe Bálint státusát, középponti álakká tették. Ezzel hangsúlyozza a film az írónak azt a törekvését, hogy Köpe Bálintnak és osztályának igazsága vonzó egyéniségének dicséretes vonósai áltál nyerjen megerősítést á néző gondola- táibah, érzelmeiben. A szereplő szerencsés kiválasztása segítette á rendező szán de, kát. A középiskolás Kuna, Kdrolyhak nemcsak megje. lenese — arca, aldkja, mozgása — hanem játékbeli teljesítménye is rokonszehvfet ébresztett. Köpe Bálint világának ellenpólusa Farkas Zénó professzor polgári felfogása, szabados életmódja, környezete, nagypolgári életkoré. A két világ szerves módon való összekapcsolása a film szerkezetében sem Sikerülhetett (a regénynek is csak az első kötetében, valamiképp), hiszen a proletárfiű- nak és az egyetemi tanárnak nem lehetett társadalmi kapcsolata abban a társadalomban. A filmben ez mégsem olyan feltűnő, mert az úri és a proletár világ szembeál, lítása, sokat elmondó vágásokkal is, oldja ezt a szerkezet hibája miatti hiányérzetet. Bessenyei Ferenc nyers, az emberektől elidegenedett professzorával a figura kü- löhcségeit hangsúlyozta első, sorban, s ézzeí annyira egyé. nitette, hogy szinte már hem is a nagypolgár állt előttünk, hanem csak Farkas Zénó, az excentrikus egyetemi tanár. Ennek forrása ugyan a regényben megvan — különösen a második kötetben, de a rendező bizonyára tompíthatta volna ezeket a vonásokat. Azonban ezzel a túlhangsúlyozással együtt is nagyon emlékezetes, szuggesztiv átélésnek lehettünk tanúi. E rövid ismertetés keretében a többiek nevének mór csak a felsorolására vállalkozhatnánk ehelj*eu Eszter- gdiyos Cecília kommunista Nagy Júliájának mértéktar. tóan hangsúlyozott erkölcsi erejét és fölényét, szerelmi virágbaborulásót és csalódására való végső ráébredésének képsorát dicsérném, Ruttkai Éva (Eszter) sokféle színben pompázó játékának méltó partnereként. Seregi István MELLETT „Két rádió Magyarorszá. gon” címmel hangzott el május 1-én Boros János, Szabó Miklós és Rapcsányi László érdekes dokumentumműsora a nyilas uralom alatti, szemérmetlenül manipulált rádiózásról, a felrobbantott és részben tönkretett rádióadókról, s a műszaki be_ rendezéseknek arról a nagyon is kockázatos menekítéséről, amellyel a becsületes rádiósok lehetővé tették, hogy 1945. május 1-re megszülessék az új, szabad Magyar Rádió. Hallhattuk a műsorban a rádiózás régi szerelmeseinek ma már történelmi forrásértékű visszaemlékezéseit, s sok olyan részlet gazdagította ismereteinket a gyászos korról, mely máig ható tanulságokkal szolgál. Befejeződött vasárnap egy ugyancsak a 30 év előtti időket idéző, széles kitekintésű ötrészes dokumentumműsor, Sorozat, a „Harminc év múltán”. Az utolsó rész a fasizmus feletti teljes győzelem, az 1945. május 8-a körüli napokat elevenítette meg egykorú hangdokumentu. mokkái, s csak a legszükségesebb kommentálással (A tömörség1 és maguknak a dokumentumoknak a „beszél- tetése” — a változatossággal együtt — az egész sorozat egyik fő erénye volt.) A fá. sizmus végóráiban saját sza varból rajzolódott ki plasz tikusan Hitler és több má náci vezető féktelen becste iensége: az emberfarkasok egymást is fölfalták volna, csakhogy mentsék a bőrüket. A béke első, mámoros napjairól szóló hangképek — a felszabadult Magyarországról, a Győzelem napján örömújjongó Moszkvából — pedig mindennél hatásosabb kontrasztként érzékeltették az új, szabad emberi korszak beköszöntését. (A sorozatért Boros Jánost illeti legfőbb dicséret.) A Rádiószínház Szakonyi Karoly „Portások” c. hang- játékát mutatta be. A darab egy magába zárkózott öreg korára már jó útrá tért, Volt alkoholista morális válságáról, s az emberi, munkahelyi közösségbe visszatalál ásárói szólt. Egy balszerencsés kimenetelű szabálytalanság el, nézése majdnem elég volt ahhoz, hogy az öreg Hollót (Páger Antal remeklése) is, mét magányos alkohol mámoraiba űzze vissza, de portás társai és a Sipos család emberi érdeklődése, vele való törődése hozzásegítette ahhoz, hogy megtalálja önmagát. A hangjátékbeli történet fordulatos és aprólékosan kimunkált volt. A keret is — egv riporternek felváltva mondta magnóba Holló érdekes történetét a három öreg és játszották be a múlt eseményeinek egyes hangiképeit — kiválóan alkalmas volt rádióra. Az események kitérőkkel tarkított elmondása és a kifejlet lassú tempó- 'a, noha a szereplőket jéllem- ’.ő, illetve funkcionális hatással bírt, a hangjáték első legyedóráját mégis túlságosan elnyújtották és esemény, telenné tették. Merkovszky Fái
