Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

fprs. májú« n, KíLET-MACYARORSZAO 5 latenzÍT tanfolyam iskola- igazgatóknak Intenzív iskolaigazgatói tanfolyamon készítik fel a megye általános iskoláinak vezetőit a megnövekedett feladatok ellátására. Első íz­ben az idén nyolcvan igaz­gató kezdte meg a tanfolya­mok Két év alatt havonta előadásokon, szemináriumi csoportokban, konzultáció­kon, az irodalom tanulmá­nyozásával, szituációelem­zésekkel sajátítják el a kor­szerű vezetési ismereteket. A résztvevőket a négyéves ciklikus megbízással össz­hangban a járási, városi művelődési osztályok jelöl­ték ki. A tanfolyam téma­körei: ideológia, pszicholó­gia, nevelésszociológia, ne­velés- és oktatáselmélet, gazdálkodás és munkajogi is­meretek. A tanyai magnósoktatás megyénkben Évről évre gyarapszik a megyében az általános isko­lai diákotthonok száma. A központi támogatás és a tár­sadalmi összefogás eredmé­nyeként az idén szeptember­ben megnyílik a megye ki­lencedik tanyai diákotthona, a 120 gyermek befogadására alkalmas, nyolctantermes is­kolával épülő balkányi álta­lános iskolai diákotthon. A hatékonyabb diákottho­ni nevelés érdekében a sza­bolcsi pedagógusok tapaszta­latcserén jártak a közel­múltban Bács-Kiskun me­gyében. Ellátogattak Kiskun­félegyházára, Kiskunmajsá- ra, Soltvadkertre és Tisza- kécskére, ahol a tanulók el­helyezését, a tanyai „mag­nósoktatást”, az önálló órák levezetését, a körzetesítés formált, a diákotthonok bel­ső életének szervezését ta­nulmányozták. •m Ötvennégy pedagógiai pályázat A megyei tanács művelő­dési osztálya és a megyei pedagógus továbbképzési ka­binet pályázatot hirdetett a nevelést-oktatást elősegítő pályamunkák készítésére. A pályázatra 54 pedagógiai­módszertani munka érkezett a megye nevelőitől. Az éven­ként meghirdetett pályázatok jutalmait a pedagógusna­pon kapják meg a nyerte­sek. A legjobb munkák írá­sos megjelentetéséről a me­gyei tanács művelődési osz­tályának évkönyvében gon­doskodnak. ÓVODÁS KRESZ — FEL­NŐTT FOKON. Nyíregyhá­zán, a 18-as óvodában rend­szeres KRESZ-oktatás folyik olyan szemléltető eszközök segítségével, amelyeket tár­sadalmi munkában készített egy szülő. A gyermekek most tettek tanúbizonyságot arról, hogy jói megtanulták a leg­fontosabb szabályokat. A „vizsgasétán'’ és játékos be­mutatón a közlekedésrendé, szét képviselője „zsűrizte” a gyerekék tudásét. JELENTÉS A FÖLDEKRŐL. A Nyírimdai Állami Gazdaság vegyszeres permetezéssel védik a gyomosodástóL burgonyatábláit A 120 hektár háztájin kívül 790 hektáron zárt rendszerben ' termelnek kukori­cát a-gacsályi Dózsa Termelőszövetkezetben. Közben 26 féle hibridből 2—2 hek­táros kísérleti területet is kialakítanak. A kísérlet célja: azt a fajtát megkeresni, amely legjobban alkalmazkodik a szatmári terület klímájához, talajához. A ve­tőgépet házilag átalakították, így egyidőben juttatják földbe a magot és a talaj­fertőtlenítő szert is. (Hammel József felvételei) Jubilál egy iskolaújság Pálva — félmillióért Nyíregyházán, a Vásárhe­lyi Pál Szakközépiskolában már ötödik éve jelenik meg a Diákélet című újság. Rend­szeresen ad hírt minden fon­tos eseményről, de bő teret enged a diákhumomak, az irodalmi próbálkozásoknak is. A jubileumi szám a tanév végére jelenik meg. Ebben a legjobb hír: elkészült az is­kola udvarán a sportpálya. Jóllehet ezt mindenki lát­ja, de jó tudni ehhez, hogy a félmilliós létesítmény úgy született, hogy az iskolát se­gítő vállalatok, a vízügyi igazgatóság, az állami építő­ipar, a KEMÉV, a TAÉV, a KEVIÉP jelentős anyagi tá­mogatást, szakmunkát is adott. A társadalmi munka, amit a diákok végeztek, va­lamint az okos patronálás maradandó és sok diáknem­zedék számára emlékezetes versenyhelyet teremtett. Hogy a kép teljesebb le. gyen, tegyük hozzá, hogy az iskola építőipari tagoza­tosai most fejezik be az ud­vart díszítő szökökutat, amit tanáraikkal együtt terveztek, és a víziigyis tanulókkal együtt építettek meg. És hogy a jubiláló újság teendő anyagának előzetese teljes legyen, még valami, ami az iskola diákjainak lel­kesedését bizonyítja: a nyír­egyházi ifjúsági park építé­sén, bekerítésén 1100 társa­dalmi munkaórát dolgoztak. Az iskolában most a május végén megrendezésre kerülő Vásárhelyi-napok program­ján dolgoznak, amikor is adóz­nak névadójuk, a nagy Tisza- szabályozó emlékének. Graham Greene hazánk­ban is jól ismert, világsike­rű regénye, a „Havannai em­berünk" amerikai filmvál­tozata a képernyőn sem oko­zott csalódást. Azt kapluk, amit vártunk: a könnyed írói eleganciával megírt, igé­nyesen szórakoztató történet hasonló tónusú eljátszását. Talán a szórakoztatás előtér­be állítása végett, filmünk a komédiái elemeket tette a regényétől hangsúlyosabbá, bővebben kiaknázva a némi helyzetkomikumot és jobban karikírozva a szereplők jel­lemét. De a tanulságok — bár egy kissé súlytalanabbul — a filmváltozatból is jól ér­zékelhetők voltak, mint az amerikai titkosszolgálat ön- törvényüsége, létének min­den áron, tudott hazugságok­kal is igazolni próbálása, — persze saját maga által... A „Győzelem napja" al­kalmából sugárzott két kitű­nő dokumentumműsor sokáig emlékezetes marad. Az egyi­ket népes stáb készítette a második világháború esemé­nyeiről, s arról, hogyan lát­ják ma, a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulóján a szovjet emberek, az áldoza­tos, hősi harcok egykori résztvevői azokat az időket, saját maguk és az egész nép harcát. Szavaikból kereszt­metszetben rajzolódott ki a pátoszmentes, tettrekész, tettekkel bizonyított hazafi- ság a breszti erőd tragikus napjaitól a Nagy Honvédő Háború moszkvai, majd vol- gográdi fordulatán át a ber­lini teljes győzelemig. A há­ború borzalmainak felidézé­se és az elesett hősökről való kegyeletes megemlékezés csak még jobban aláhúzta, hogy ebben a háborúban egv egész nép élethalálharcáról volt szó, s ez a nép, iszonyú áldozatokat vállalva vívta ki a győzelmet a fasizmus fe­lett. az egész emberiség ér­dekében. Az izzó hazaszera. öt esztendővel ezelőtti ese­ményre emlékezik riport­összeállításában a nyíregy­házi rádió. A május 14-én, 18 óra 25 perckor kezdődő műsorában fél évtized táv­latából tekint vissza 1970 májusának szomorú esemé­nyeire. Ekkor, pontosabban 14-én délután érkezett az első riasztó híradás a Sza­mos, a Túr és a Kraszna vidékéről: veszélyesen ma­gas a folyók vízállása. Az ötödik évforduló alkalmá­ból, aZ árvízre emlékeztető riportok arra adnak választ, azt mutatják be, mire ju­tott az Itt élő nép, hogyan lett úrrá a pusztuláson Sza- mosköz szorgos társadalma. Itt a nyíregyházi rádió . . . Májusi programelőzetes A közelmúltban nyílt meg és azóta már nem is egy művésznek biztosított nyu­godt, alkotó légkört Sza- bolcs-Szatmár megye első alkotóháza, a nyírbátori. Ho­gyan élnek az alkotóház lakói, mi az, ami elsősorban vászonra, kőbe kívánkozik, milyen a kapcsolatuk a vá­rossal. a megyével? Mindez kiderül Barkóczi János ri-: portjából, amely május 22- én hallható a nyíregyházi sfúdió műsorában. Több éves hagyománya var már annak, hogy az ország öt vidéki rádióstúdiója ha­vonta egy alkalommal je­lentkezik a Petőfi rádió hul­lámhosszán. Május 29-én a Petőfi rádióban Ágoston 1st •án és Plavecz János Ké:: fogás a holnapért című mű­sorában a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács és a Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem együttműködéséről lesz szó. Melyek a két megye agrárkultúráját átfogó prog­ram további tervei, hol tar­tanak az együttműködési Szerződés megvalósításában ? F.’-re ad választ a 29-én el­hangzó műsor, (kz.) tét és önfeláldozó cselekvő­készség számtalan példáját láthattuk-hallhattuk a doku­mentumfilmben. A második dokumentum- film a jugoszláv határ menti kis falu, Gara évenként szó. kásos győzelmi ünnepéről készült, és „Sztánya a tüzér’* címmel mutatták be vasár­nap. Ez a hajdan nyomorgó, nemzetiségi ellentétekből megoszlott bunyevác—sváb község arról nevezetes, hogy majdnem mindenki részt vett a 30 év előtti felszabadító harcokban, a jugoszláv par. lizártok oldalán. Az egyik legfiatalabb harcos volt ak­kor, a filmben emlékező Zomborcsevity Jaiiosné, aki egyszerűen, magától értető­dő természetességgel és még­is szinte drátnai erővel ele­venítette meg azokat a napo­kat. A Dráván való étkeié, sük elbeszélése a németek bombazáporában és géppua- katüzében döbbenetesen va. lösághítelű volt. A népünnepély színes for. gatagának képei, az önfe­ledten táncolt kóló villanásai és a mini riportok pedig a mát idézték meg, amikor már csak emlékké fakult a köz­ségben is múltbéli nyomor es minden nemzetiségi ellentét. (Ahogyan a tanácselnök mondta tréfásan egy fiatal­emberről: jó magyar gye­rek ő, az anyja bunyevác, az apja sváb...”) Ám a harminc év előtti felszabadulásért ví­vott harc büszkén apóit ha­gyománnyá vált. A Szerkesztés Pásztor Fe­rencet dicséri, Szűcs László rendezése csak a legszüksé. gesebbre szorítkozott, s így érte el a természetességet. Szabados, Tamás operatőri munkája az emlékezés ben­sőséges perceit és a nép­ünnepély hangulatos kavar­gását egyaránt jól kompo­nált, változatos ritmusú kép. sorokkal jelenítette meg. Merkovszky Pál A folyó varázsa. A cseh­szlovák kultúra hete alkal­mával bemutatott hangjáté­kok sorában utolsónak hang­zott el a Josef Tomané, A folyó varázsa. Az ezt meg­előző két rádiójáték (J. Mi- lar: A sorból az ötödik; J. Milcak: Macska) háborús té­mája utón emez békebeli gonddal foglalja le a hallga­tót: mit tehet az ember, ha sikeres élete csúcsain jön rá, hogy valójában nagyon ma­gányos és boldogtalan abban a környezetben, amelyet ed­dig sajátjának, hozzá közel­állónak tudott Ez a probléma ebben a hangjátékban a második vi­lágháború előtti békeévek egyikében gyötri az alacsony sorból magát vezérigazgatóvá felküzdótt Lipót Kohókőt. A történet maga, de az író (nar­rátor) is — ha áttételekkel is — a mához is szól, korunk embere szintén megtalálja benne a helyzetére illő gon­dolatokat. Lipót Kohók — ha meg akarta találni régi önmagát — nem tehetett mást, minthogy kivonult ab­ból a környezetből, abból a társadalomból, amelynek ér. tékrendje nem jelentett már neki semmi értékeset. Visz. szálért eredeti környezeté, hez, a kisemberekhez, a tér. mészelhez, a természetes élet­módhoz. Atomizálódásra is hajla­mos korunkban, egyre sat- nyuló, felszínesebbé váló kapcsolatrendszerünkben (mert magánéletünkben is már csak közlésekre szorít­kozunk olykor-olykor, de egy. más megértésére nem sok energiát fordítunk) az em­bereknek vissza kell találni, uk egymáshoz, a természetes emberi életvitelhez. A kő. zösségi elv adja meg erre a lehetőséget oly módon, hogy az egyének mélyülő kapcso­latrendszere által jut ér­vényre. Az érdekes szövésű törté-- netben a főszereplő tulaj­donképpen Lipót Kohák lenj ne, azonban a narrátor sze­repe szinte fölébe nőtt az éle­tét újra végig élő öregének, így Szabó Gyula (Kohák) el­mélyült, humorral ötvözött játéka sem tudta igazán kö­zépponti alakká tenni a kör. nyezetétől megcsömörlőtt igazgatót. Ennek nyilván oka Latinovits Zoltán is, aki — bizonyára Varga Géza ren­dezői jóváhagyásával — .jó­val több volt, mint narrátor, partner volt, kilépve a sze­mélytelenség pózából. Azepin kai elemek túlsúlya, a tömö­rítés szándéka — indokolja Ugyan a narrátort, azonban azt aligha, hagy a beszélő fő­szereplővé váljon ebben a hangjátékban. Seregi IstváK Arre&ffrWflElfTT A HMM MELLETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom