Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
KELET-MAGYARORSZAO 1979. májú* If 7 A Varsói Szerződés szervezete a szocialista országok békeszerető politikájának fontos tényezője A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa a Varsói Szerződés 20. évfordulója alkalmából szerdán jubileumi megemlékezést rendezett a Parlament kongresszusi termében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, dr. Maróthy László, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes, külügyminiszter, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, az elnökség tagja volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és V. K. AiMrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyarországi képviselője is. Részt vettek a jubileum; megemlékezésen párt- és állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetők, a fegyveres erők képviselői, termelő munkában dolgozók, fiatalok képviselői. Ott voltak a Varsói Szerződés tagállamai budapesti külképviseleteinek vezetői és tagjai is. A magyar Himnusz elhangzása után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Borbándi János mondott beszédet. Borbándi János beszéde Bevezetőben emlékeztetett arra; Harminc esztendeje múlt annak, hogy a Nagy Honvédő Háború óriási terheit és véráldozatát viselő szovjet nép és hadserege kiűzte hazája földjéről a fasiszta betolakodókat. Szövetségben a fasizmus elleni koalícióban résztvevő államokkal, össze- roppantotta a hitlerista hadigépezetet, saját barlangjában zúzta szét a fasiszta fenevadat, s ezzel a legnagyobb mértékben járult hozzá az európai kontinens országainak felszabadításához. Mindez nagymértékben növelte a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét és befolyását. Győzelmével elősegítette. hogy a felszabadult népek egész sora kezébe vegye saját sorsának irányi|á- sát, s ez hozzájárult a nemzetközi erőviszonyok jelentős megváltozásához. 1949-ben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei megalakították az agresszív jellegű Észak-Atlanti Szövetséget, amely a többi paktumokkal együtt a szocialista országok, a népek forradalmi harca és nemzeti felszabadó mozgalma ellen irányult. Ezt a lépést követte Nyugát-Németor- szág felfegyverzése, majd a hírhedt párizsi szerződés, amelynek alapján Nyugat- Németországot — a potsdami egyezmény megszegésével — 1955-ben felvették a NATO-ba. Igv történhetett meg, hogy — tíz évvel a fasizmus szétzúzása után — Európa szívében újía feltámadt az a német militariz- mus, amely egy nemzedék életében két pusztító világháborút robbantott ki, s újra veszélybe került a béke és a nepek biztonsága. Amíg a Szovjetunió és a többi szocialista ország konkrét javaslatokat tett a nemzetközi helyzet enyhítésére, addig az Egyesült Államok monopoltőkés körei, nyugati szövetségeseikkel együtt a „háború szakadékénak szélén táncolás” politikáját folytatták, tovább erősítették a NATO-t és fokozták katonai előkészületeiket. Nyilvánvaló volt, hogy ebben a helyzetben a szocialista országok nem maradhattak tétlenek. Miután az imperialista manővereket betetőzte a párizsi egyezmények. ratifikálása és Nyugat-Németorszá- got felvették a NATO-ba, a szocialista országoknak saját biztonságuk érdekében hatékony intézkedéseket kellett tenniük. 1955. május 14- én a lengyel fővárosban barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írtak alá, amely Varsói Szerződés néven került a tönténelembe. Ez a szövetség a nemzet közi munkásmozgalom érdé keit és nemzeti érdekelnke1 a társadalmi haladást segü elő. döntő szerepet jáUzik szocialista vívmányok Vedel «lében, valamint az európa. béke és biztonság megszilárdításáért folytatott harcunkban. S mint a béke eszköze, egyetemes, össztársadalmi, világpolitikai küldetést teljesít. Borbándi János ezután arról szólt, hogy az elmúlt évtizedekben mélyreható változások történtek a nemzetközi helyzetben, a szocializmus és a haladás javára. A Varsót Szerződés aláírása óta élteit két évtized igazolta, hogy az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai előrelátó politikát folytattak, amikor egyesítették erőfeszítéseiket a legreakciósabb imperialista körök háborús törekvéseivel szemben. A népek ma bizalommal tekinthetnek a Varsói Szerződés országaira, mint föl - dünkhék arra a fontos tényezőjére, amely a maga állandóan növekvő gazdasági és védelmi erejével- mindig hatékonyan fékentartja az agresszív háborús törekvéseket. Napjainkban újult erővel mutatkozik meg az az önzetlen internacionalista támogatás, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok nyújtottak és nyújtanak Indokína népeinek. Éppen május elsején, a nemzetközi munkásszolidaritás nagy ünnepén köszönthette az egész haladó emberiség a dél-vietnami felszabadító erők szabadságküzdelmének világraszóló diadalát. A dél-vietnami hazafiak, akik évtizedekig tartó küzdelemben felszabadították hazájukat a régi és új gyarmatosítók uralma alól, történelmi jelentőségű győzelmet arattak. Kambodzsa után Dél-Vietnamból, tehát lényegében egyszerre két délkelet-ázsiai országból kényszereitek távozni az amerikaiak, s e puszta tény is szemléletesen érzékelteti, hogy milyen jelentős a béke erőinek győzelme ebben a térségben. A szocialista országok védelmi szövetségének két évtizedes története egyértelműen bizonyítja, hogy országaink, s ezen túlmenően a világ valamennyi antiimperia- lista, békeszerető erejének eddigi és ellövendő sikerei elképzelhetetlenek a Szovjetunió és a szocialista országok politikai, gazdasági, katonai ereje, a Varsói Szerződés tagállamainak egységes cselekvése nélkül. Tekintettel a hosszú évek óta tartó szívós és következetes erőfeszítésekre, külön is hangsúlyozni kívánom, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő országok milyen jelentős lépéseket tettek és tesznek az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Mint ismeretes, már a Varói Szerződés alapító okmányéban hangsúlyozták, hogv i szervezet kollektív védei- nj jellegű, s ezért kész részi /enni minden nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke es biztonság megteremtése és erősítése. Nem véletlen tehát, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak egyeztetett külpolitikája — a reakciós erők aknamunkája ellenére is —• jelentős eredményeket hozott az európai biztonsági rendszer megvalósításáért folytatott harcban. Rámutatott Borbándi János arra, hogy szabadságunk, függgetlenségünk, területi sérthetetlenségünk védelme csakis a szocialista közösség keretében biztosítható. Ezért nemzeti érdekeink és proletár internacionalista kötelezettségeink alapján a Varsói Szerződés hűséges tagjának tekintjük magunkat. A magyar Néphadsereg a Szovjetunió segítségével — szoros együttműködésben a Varsói Szerződéshez tartozó szocia- • lista országok hadseregeivel — olyan haderővé fejlődött, amely minden vonatkozásban megfelel a hazánk védelméből és a közös kötelezettség vállalásából eredő feladatoknak — folytatta. A Varsói Szerződés védelmi szervezetének fő erejét a Szovjetunió hatalmas gazdasági-katonai potenciálja és hadseregének gazdag harci tapasztalatai jelentik. Ezért szinte felbecaülheleten az a segítség, amelyet a Szovjetunió nyújt számunkra honvédelmünk fejlesztéséhez. Most, amikor a Varsói Szerződés megkötésének 20. évfordulójára emlékezünk, ismételten hangsúlyozzuk, hogy szocialista védelmi koalíciónk létrehozása a történelem parancsa volt, ami* ránk kényszerítettek az imperialista körök világháború/ szocializmus- és haladáséi!? nes terveikkel és cselekede leikkel. Ugyanakkor hangsúlyozza! azt is — ami mars ista-leni nista külpolitikánkból erec' —. hogy a teljes leszerelé/ mellett vagyunk, de ameddig a NATO fennáll és más imperialista tömbök léteznek ér veszélyeztetik az emberiség békéjét, a népek biztonsága érdekében szükség van a tái-sói Szerződés szervezetére. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Ezt követően az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács az ünnepség résztvevőinek tiszteletére fogadást adott az Országház- ban. A fogadáson Foci; Jenő, a Minisztertanács elnöke pohárköszöntőt mondott. ★ A Varsói Szerződés szérve-- zete megalakulásának 20. évfordulója alkalmából szerdán — a helyőrség-parancsnokság rendezésében — ünnepi megemlékezést tartottak Nyíregyházán a fegyveres erők klubjában. Az ünnepségen — az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok kép vise síében — szovjet vendégeli is "észt vettek. Gromiko beszéde a moszkvai ünnepi ülésen Ünnepi • ülést tartottak szerdán délután Moszkvában, a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában a Varsói Szerződés aláírásának húszadik t/fordulója alkalmából. Az ünnepség fő szónoka Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere volt. A moszkvai megemlékezés elnökségében foglalt helyet Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Konsztantyin Katusén, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Jakubovsz- kij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint több más hivatalos személyiség és megbízott vendég. Andrej Gromiko külügyminiszter beszéde bevezető részében rámutatott: A szocialista közösség országai döntő mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Europa harminc éve élvezheti a békés élet előnyeit és hogy a világesemények menetét mindinkább a feszültség enyhülésének folyamata hatja- át. A szovjet külügyminiszter megemlékezett a Varsói Szerződés létrejöttének körülményeiről hangsúlyozta, hogy ez a szerződés a „hidegháború” eveiben jött létre az európai jijzocialjsta országok védelmi szövetségeként, az Észak-Atlanti Szerződés ellensúlyozására, a országok határainak a lehetséges agresszióval szembeni biztosítására. „Minden objektiven gondolkodó ember meggyő- zodhetet róla: a szocialista államok szövetségének céljai — békés célok. A szerződés fennállásának húsz esztendeje alatt résztvevők sem együtt, sem külön nem robbantottak ki egyetlen katonai konfliktust sem. A politikájuk nem idézett elő feszültséget a világ egyetlen térségében sem.” Az elmúlt két évtizedben a Varsói Szerződés országai következetes harcot vívtak az új háború kirobbantásának megakadályozása a nemzetközi feszültség és a konfliktusok forrásainak kioltása érdekében — folytatta Andrej Gromiko. Márpedig ez az időszak feszült harcok korszaka, konfliktusokkal terhes húsz év volt. A külügyminiszter utált az indokínai háborúra, a közel-keleti konfliktusokra és arra, hogy Európában is komoly feszültségekkel kellett szembenézniük a szocialista országoknak, például a nyugat-berlini váiság idején. Ezekben a harcokban a Varsói Szerződés országai minden alkalommal békeszerető politikájuk egész súlyát latba vetették annak érdekében. hogy veget vessenek az önkényes cselekedeteknek, megvédelmezzék az államokat és népeket a bel- ügyeikbe való beavatkozástól, az agressziótól. „Azok az országok, amelyekre az imperializmus nyíltan nyomást gyakorolt. mélyen hittek abban, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a nehéz órákban mindig segítségükre sietnek — állapította meg a szovjet külügyminiszter. Hányszor volt rá példa a nehéz órákban — emlékeztetett rá —. hogy sürgős táviratok repültek fővárosunkba ezzel a címzéssel: „Moszkva Kreml”, és a feladatoknak azzal a kérésével, hogy védelmezzük meg őket az önkénnyel és agresszióval szemben. És ez a hit .egyetlen egyszer sem ingott meg.” Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a béke és az enyhülés tendenciája az uralkodó és hogy a világ biztonságosabbá vált. Andrej Gromiko elismeréssel szólt a testvérpártok és a testvéri szocialista országok érdemeiről a nemzetközi feszültség enyhítésében, az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott békeprogram jelentőségéről. Az Európában végbement kedvező változások mindenek előtt a Varsói Szerződés tagországainak érdeme. Ezeknek az országoknak a politikája, valamint az NSZK és egész sor más nyugati hatalom fordulata a realizmus politikája irányában, együttesen lehetővé tette az európai politikai és területi realitások elismerését. „Az NSZK-val kötött szerződésünk lelke — állapította meg a szovjet külügyminiszter — a háború eredményeként kialakult határok sérthetetlenségének elismerése Európában”. Óriási jelentőségű fejleményként értékelte az európai helyzet javulása szempontjából Gromiko az NDK elismerését az európai és nemzetközi élet teljes jogú résztvevőjeként. A szovjet külügyminisztea- meg elégetéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és á szocialista országok az utóbbi években eredményesen fejlesztették kapcsolataikat csaknem minden tőkésországgal. és kiemelte a több mint tíz éve kedvezően fejlődő szovjet—francia kapcsolatokat. „Bizonyos fordulat következett be Angliához fűződő kapcsolatainkban is. Pozitiven kell értékelnünk kapcsolataink fejlődését Olaszországgal és a skandináv országokkal”. A portugáliai eseményeket Gromiko annak példájaként említette, hogy a feszültség enyhülése egész Európában kedvezően hat a béke és a demokrácia szempontjából. „A szocialista országoké szolidárisak az új Portugáliával, amely a demokrácia és a haladás útjára lépett. Egyedül a portugál népet illeti meg az a jog, hogy döntsön sorsa felett. Senkinek sincsen joga ahhoz, hogy kívülről beavatkozzék az ország bélügyeibe”. Az európai biztonsági konferenciának a Varsói Szerződés tevékenységében betöltött különleges szerepet méltatva Gromiko kijelentette: „Ideje pontot tenni a tanácskozás végére, hogy a legmagasabb szinten és a legközelebbi jövőben jóváhagyják az értekezleten résztvevő országok viszonyának alapelveit a békés egymás mellett élés elveinek szilárd bázisán majd ezt követően hozzáfogjanak a tanácskozás határozatainak gyakorlata megvalósításához”. A szocialista országok — folytatta a külügyminiszter nem egyszer kifejtették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítésének. A szocialista országok többször fordultak a NATO-álla- mokhoz azzal a javaslattal, hogy egyidejűleg oszlassák fel az Észak-Atlanti Szövetséget és a Varsói Szerződés szervezetét, vagy — kezdő lépésként— számolják fej azok katonai szervezetét. Ez a javaslat ma is fennáll és érvényes — hangsúlyozta Gromiko. Ugyanezt a célt szolgáltak a bécsi haderócsölckentési tárgyalásokon előterjesztett javaslatok is, amelyek azonban egyelőre — a nyugati tárgyalópartnerek hibájából — nerh találtak meghallgatásra. A bécsi tárgyalások emiatt mindmáig nem hoztak pozitív eredményeket — álla* pította meg Gromiko, de ismételten hangsúlyozta a szocialista országok konstruktiv állásfoglalását és további tárgyalókészséget ebben a kérdésben. A szovjet—amerikai viszony alakulásáról szólva a külügyminiszter „kivételesen fontoa és nagyszabású akciónak nevezte Leonyid Brezsnyev küszöbönálló látogatását a* Egyesült Államokban, melyre mindkét fél nagy felőlős- ségtudattal készül. A SAL.T- tárgyalások helyzetéről Gromiko azt mondta, hogy a Szovjetunió kész továbblépni a stratégiai fegyverkorlátozások területén, de ebben a kérdésben és minden egyéb kér. désben az egyenlőség és csakis az egyenlőség alapján hajlandó tárgyalni az USA- val, meghiúsítva minden kísérletet, mely sérti szuverenitását és méltóságát, ellentétes külpolitikájának fő elveivel, a szocialista testvér- országok érdekeivel. Kissinger amerikai külügyminiszter két nappal ezelőtt Saint-Luistoan elhangzott beszédére reagálva Gromiko üdvözölte az amerikai külügyminiszter kijelentését arról, hogy kormánya változatlanul az enyhülés politiká. ját kívánja folytatni és javítani kívánja viszonyát a Szovjetunióval. Egyetértett azzal is, hogy Ford elnök legszentebb kötelességének tekinti az amerikai népnek a termonukleáris háborútól való megóvását. E kijelentésekkel — mondotta a szovjet külügyminiszter — enyhén szólva nehezen egyeztethető össze Kissinger bírálata azokkal az amerikai politikusokkal szemben, akik kritizálták a katonai költségvetés növelését a* Egyesült Államokban. A jelenlévők nagy tapsa közepette üdvözölte Gromiko történelmi győzelme alkalmából a vietnami népet, hangoztatva, hogy a vietnami hazafiak sikerében hatalmas mértékben közrejátszott a szocialista közösség szolidaritása. Megerősítve a Szovjetunió és a szocialista országok változatlan elvi álláspontját a közel-keleti kérdésben, Gromiko kiemelte a genfi értekezlet szerepét és hangsúlyozta a konferencia alapos előkészítésének jelentőségét. A Szovjetunió változatlanul ,.a nemzetközi élet súlyos bonyolító tényezőjeként” ítéli meg a kínai vezetés szovjetellenes antiimperialista politikáját — állapította meg Gromiko. Egyre feltűnőbbé válik Kína kísérlete hogy ebbe a nemzetközi béke szempontjából ártalmas politikába más országokat is bevonjon. Utalva Kína kísérleteire Japánnak a Szovjetunióval való szembe állítására egv „béke es barátsági szerződés” révén. a külügyminiszter kijelentette: „Szeretnénk remélni, hogy Japánban jól értik az alapos mérlegelés jelentőségét ebben az ügyben.” És nem engedik olyan politikai uszályba sodorni az országot, amely ellentmont saját biztonsági érdekeinek. Beszédének befejező részében Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a szocialista külpolitika sikereiben nagy szerepet játszik a Varsói Szerződés tagországainak magas szintű véleményegyeztetése. a külpolitikai tevékenység szüntelen és egyre hatékonyabb összehangolása, amelynek fóruma legutóbb a testvérországok vezetőinek budapesti találkozója volt az MSZMP XI. kongresszusa idején. Qromiko beszédét követően Kirill Maszlenko marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese mon_ dott beszédet.
