Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

* KELET-MAGYARÓftSZAO »TS, mkm IC Húszéves a Varsói Szerződés KÉT ÉVTIZEDDEL EZELŐTT, 1955 má­rnájuk 14-én 10 órakor történelmi jelentőségű esemény záróaktusára került sor a varsói mi­nisztertanács épületében. Az európai szocia­lista országok miniszterelnökei aláírták a kölcsönös segítségnyújtási, barátsági és együttműködési szerződést. A szocialista országok védelmi koalíció­jának létrehozása szükségszerűség volt. Meg­teremtését az a politika követelte, amelyet a nemzetközi imperializmus folytatott. A világ- reakció főerői az Egyesült Államok vézetésé- vel súlyos, a szocializmus létét veszélyeztető háborús helyzetet teremtettek. Támaszpon­tok egész rendszerével vették körül a Szov­jetuniót és a népi demokratikus országokat. Az ötvenes évek elején „fénykorát” élte a hidegháború, az „atomzsarolás” politikája, háború folyt Koreában. Az Egyesült Államok vezetésével agresz- szív katonai blokkok sorát hozták létre. 1949. áprilisában megteremtették ét támadó hábo­rúra felkészítették a NATO-t. A nyugatné­met vezetés militarista, antikommunista, re- vansista politikája „puskaporos hordóvá” változtatta Európa középső térségét. Külö­nösen válságos helyzet keletkezett 1955 má­jusában, amikor az NSZK a NATO teljes jogú tagjává vált és a Bundéswéhrt aiiflák fő európai katonai erejévé tették. Ilyen helyzetben történelmi parancs volt e szocialista védelmi koalíció megteremtése. Az európai szocialista országoknak meg kel­lett szervezniök biztonságuk védelmét, erő­feszítéseket tenniük az általános béke oltal­mazására. Olyan katonai érőt kellétt terem­teni, amely lemondatja háborús szándékai valóra váltásáról az imperializmust, amely képes a NATO-t fékentartani. Olyan katonai erőt. amely garantálja a béke fenntartását és megteremti a lehetőségeket á nemzetközi ''"enyhülés politikájának kibontakoztatásához. 7 ' A Varsói Szerződés az elmúlt kct évti- •. zéd alátt teljesítetté célkitűzéseit: kézdemé- 7; nyezője és kifejezője volt külpolitikai célja- ' Ink megvalósításának, ugyanakkor katonai 'erejével fékCntartotta a nemzetközi imoeri- . aüzmust, lemondatta azt háborús szándé­kairól. HÚSZ ÉV ALATT a proletár humanista Acélok válóraváltása vezérelte a Varsói Szer­eződés égést tevékenységét: egyetlen pilla- 7'hatra sért) szüneteltettük harcunkát a béké- . ért. mindenkor aktív, áz egész emberiséget . szolgáló külpolitikát folytattuhk. A Varsói Szerződés figyelme élsősorban .Európára összpontosult. Kontinensünk a nemzetközi méretekben folyó osztályküzde­lem fő területe. A két világ közötti történel- mi párharc itt folyik a legerőteljesebben. Itt helyezkednek el á főerők — elsősorban a ka­tonai erők — és itt kulmináltak a második világháború utáni, megoldatlan problémák. Az európai béke és biztonság rendszere megteremtése így kulcskérdéssé vált, az egész világ békéjének meghatározó kérdésévé. A Varsói Szerződés országai a védelmi koalíció fennállása óta azért munkálkodnak nagy ak­tivitással kontinénsünk kollektív biztonsága megteremtéséért. Számtalan javaslatot tet­tünk a háború utáni problémák tárgyalásos megoldására, a kialakult határok garantálá­sára, a német kérdés rendezésére, a Kelet- Nyugat közötti kapcsolatok szélesítésére. A katonai erők konfrontációjának elhá­rítása érdekében harcoltunk a két csoporto­sulás egyidejű feloszlatásáért, atomfegyver­mentes. övezetek létrehozásáért, a haderők csökkentéséért, a fegyverkezési hajsza ellen a leszerelésért. A VARSÓI SZERZŐDÉS természetesen nemcsak az európai kérdésekben hallatta szavát. A Politikai Tanácskozó Testület ülé­sein általában a nemzetközi helyzetet jel­lemző fő tendenciák, az imperializmus álta­lános politikája kapcsán más térségek hely­zetével is behatóan foglalkoztunk. Különösen -nagy nyomatékkai hállattuk a szavunkat — 1 és adtunk ezzel komoly támogatást — az imoerialista agresszorok ellen harcoló né­peknek. Nehezen értékelhető tül az a segít­ség. amit á szocialista Kubának adtunk a karib-tengeri válság idején, amit az ameri­kaiak ..szennyes háborúja" ellen harcoló vi­etnami népnek nyújtottunk, vagy amit a haladó arab országok számára biztosítottunk az izraeli agresszorral vívott igazságos küz­delmükben. A politikai-diplomáciai hatékonyság, a Varsói Szerződés országainak „békeoffénzí- vája” természetesen nem önmagában hatott. A szocialista védelmi koalíció ereje általá­ban. konkrétan pedig katonai ereje meghatá­rozó módon járult hozzá proletár humanista céljaink eléréséhez. Olyan katonai erőt teremtettünk meg az elmúlt két évtizedben, amely lemondatta há­borús szándékairól a NATO-t. A Varsói Szer­ződés katonai ereje garantálta a béke fenn­tartásai és hozzájárult a nemzetközi enyhü­lés politikájának kibontakoztatásához. Szocialista katonai kolíciónk az eltelt húsz esztendőben minden tekintetben kor­szerű erővé fejlődött. Katonai ereje — fegy­verzetei, ki képzését-vezetését. erkölcsi-poli­tikái állapotát, égységét-együttműködését és harckészültségét tekintve — a kor színvona­lán áll: kész és képes bármilyen bonyolult körülmények közepette is feladata magas színtű teljesítésére. Védelmi katonai koalíciónk tehát rendel­kezik azokkal a feltételekkel, amelyek a NA­TO íékéntartásához, egy esetleges imperia­lista agresszió meghiúsításához, vagy a tá­madó teljes szétzúzásához szükséges. A Varsói Szerződésnek a szocializmus biztonságáért, a világ békéjéért folytatott küzdelme a hatvanas évek közepétől-végétől vált különösen hatékonnyá. A Politikai Ta­nácskozó Testület 1966-os bukaresti, majd 1969-és budapesti ülésén az európai kollek­tív biztonsági rendszer megteremtése érde­kében kiadott felhívásai, pártvézetőink több­szöri Krim-telsz'getén tartott megbeszélései, két- és több oldalú tárgyalássorozatok — az erőviszonyokban jávunkra történt döntő el­tolódások alapján — a hetvenes évekre meg­hozták gyümölcseiket. Közös békéoffenzi- vánk eredményé, hogy a nemzetközi politi­kában a hidegháború és a háborús válság- helyzetek helyen a tárgyalásos politika, az enyhülés pozitív folyamatai, a békés egymás mellett élés gyakorlata a détérminálóak. EGYEZTETETT, közös és következetes erőfeszítéseink moat árra irányulnak, hogy tovább lépjen a világ előre, hogy az enyhü­lés v i sszáford (thatatlan folyamat legyen. Ifjabb politikai lépéssorozattal arra kell kész­tetnünk az imperializmust, högv Betartsa a mégkötött megállapodásokat és továbbiak következhessenek. A VaCSói Szerződéséé, katonai erejére és e g,V ü Unt ű köd és ér é rnirtdáddjg szükség lesz. ameddig létezik a NATO é$ ..tnás agresszív csoportosítások is vannak, amíg nincsenek hatékony leszerelési intézkedések. Az aktív külpolitika és a védelmi potén- ciálnak mindig a megkövetelt szintén tartá­sa békepolitikánknak a jövőben is egységet alkotó két oldala. Országaink kezében a ka­tonai erő igen hatásos fegyver a békés egy­más mellett élés elvének érvényesítéséért, a társadalmi haladásért vívott küzdelemben. HAZÁNK ALAPÍTÓ TAGJA á Varsói Szerződésnek és azóta is hűséges, megbízható része koalíciónk erejének. A védelmi közös­séghez való tartozásunk számunkra létérdek, legbelső némzeti ügyünk. Minden tőlünk telhető módon teljesítet­tük és a jövőben is teljesítjük internaciona­lista kötelezettségeinket. A magunk lehetősé­geivel tevékenyen hozzájárultunk a nemzet­közi enyhülés pozitív folyamataihoz, áz eu­rópai kollektív biztonság alakuló rendszeré­hez. A Magyar Néphadsereg része hatalmas katonai erőnknek, a kor követélményéinek színvonalán áll, képes és kész a Varsói Szér- ződés többi hadseregével feladatai maradék­talan teljesítésére. „A Magyar Népköztársaság — állapította meg a XI. kongresszus beszámolója — tevé­kenyen részt vesz a Varsói Szerződés mun­kájában ugyanúgy, mint a katonai felada­tok megoldásában és a jövőben is teljesíti a szervezet tagállamaként reá háruló kötele­zettségéit...” Sterl István (Folytatás az 1. Oldalról) Adám Miklós, a HNF járá­si bizottságának elnöke, mint a jelölő gyűlés levezetője üd,- Vözölte a megjelenteket, majd Danes József, a járási pán- bizottság első titkára mondott neszedet. Szolt hazánk, me­gyénk s a 12-es választókerü­let fejlődéséről az elmúlt négy évbén; összegezte az ipái1, a mezőgazdaság. a kultúra, az egészsékügy térért elért sikereket, s azokat a vívmányokat. melyeiket a szociális ellátásban teremtet­tünk meg. A XI. kongresszus határozatai és a HNF vá’asz- tási fedhívása tükrében szólt az előttünk álló legfontosabb feladatokról. Beszéde végén a Hazafias Népfront megyei elnökségé­nek megbízásúiról javasolta a jelenlévőknek, hogy ismét Szabó Gusztávot, a nagveise- di Rákóczi Tsz tagját jelöl­jék képviselőnek, aki az el­múlt 4 évben megfeleli a vá­lasztók bizalmának, aktívan kivette részét a parlámént munkájából. A jelölő gyűJés résztvevői nagy tapsáéi fo­gadtak á jávaslátőt. A fel­szólalók — Butám Miklós és Bené Gyuláné Fábiánházá- ról, Berki István. Biró Gusz­táv és Sarkadi Lajos Nagy- écsedről, Rapos Gyula Nyír- csaholybol és Vadon Lajos Nyírmeggyesről mélég sza­vakkal méltatták a Jól ölt ed­digi munkásságát s kérték, hogy tapasztalatát hasznosít­va — a jövőbén is téljes szív­vel képviselje a 12-és Válasz­tókerület csakrtém 60 ézér szavazójának, égész lakossá­gának érdekét. A jelenlévők teljés egyet­értéssel Szabó Gusztávot je­lölték a június 13-i képvise­lőválasztásra. Ezt követően Szabó Gusztáv köszönte meg az előlegezett bizalmát s ígérte: megválasztása esetén még erédményésébben igvek- fizik képviselhj megbízóit az országgyűlésben. Fehére\armnt: Széles Lajos _ Hétfőn, május 12-én dél­után Fehérgyarmaton, a já­rási művelődési központ nagytermében tartották meg a 19-es választókerület — arrtelynék területe a fehér­gyarmati járásból Cégénydá- nyád (Gyügye, Szamosújlak), Fehérgyarmat, Kisar. (Nágy- ar), Nagyszekeres, (Kisszeke­res), Nemesborzova, Zsaro­lván), Nábrád, (Kérsemjén), Panyola, (Olcsvaapáti), Pe- nyigé, (Kömörö, Mánd), Szát- márcseke, (Turistvándi), Tu- nyogmatolcs — képviselő­jelölő gyűlését, ahöl, több mint ötszázan jelentek még. Ott voltak Fehérgyarmat já­rási székhely ipari és mező- gazdasági üzemednek, vala­mint a községek termelőisző-' vetkezetéinek képviselői. A jelölő gyűlést Szkokán János, a Hazafias Népfront fehérgyarmati járási bizott­ságának titkára nyitotta meg és vezette. Ezután Csepelyi Tamás, az MSZMP járási bi­zottságának első titkára mon­dott beszédet. Méltatta a fel- szabadulás óta elért fejlődést, a XI. pártkongresszus határo­zatait és a képviselőválasztás jelentőségét. Elmondta, ho gyan Változott meg az utób’. évtizedekben, de különöse: az 19'i0. évi nagy árvíz ót; Szatmár arculata. Ezután a Hazafias Nép front Szabolcs-Szalmár mr gyei elnökségének megbízá­séból javasolta, hogy a 19-es körzetben ismét Széles Lajost, a fehérgyarmati járási hiva­tal elnökét jelöljék a követ­kező ötéves ciklusra képv se­lőnek. Javaslatát nagy taps követtle. Ä jelölt munkássá­gának méltatása után négyen kértek szót: Aggod Mihály, Molnár Elemér, Rigó Lajos­áé és dr. Molnár István. Va­lamennyien egyetértettek a Hazafias Népfront javaslatá­val és nagy elismeréssel szól­ták Széles Lajos eddigi kép­viselői tevékenységéről. A lelkes hangulatú gyűlés résztvevői egyhangú szava­zástól választották ismét kép­viselőjelöltjükké Széles La­jost, aki közvetlen szavakkal köszönte meg az előlegezett bizalmat. Cjfehcrtó: Dr. Petliő Ferenc Á 4-ég Számú országgyűlé­si választókerületben — amelynek területé a nyíregy­házi járásból Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nyírté, lék, Ujfehértó — hétfőn Uj- f éli értón tartottak jelölő gyű­lést. A jelölő gyűlésén áz új fehértói és kálmánháifi vá­lasztók közül több százan je­lentek meg. A jelölő gyűlésén a Hazafias Népfront megbí­zásából Gyarmati Géza el­nökölt. A választópolgárokhoz a HNF megyei elnökségének megbízásából P. Szabó Gyula, a Hazafias Népfront megyei elnöké szólt és javasolta, hogy országgyűlési képviselő­nek dt. Pethő Ferencet, á Nyíregyháza Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető taná­rát jelöljék. Dr. Pethő Ferenc azi elmúlt országgyűlési idő- szAkbád 'képviselő volt, s jól élt .éü.választói.- bizalmával: képviselői-- teendői nek min­denben eleget tett, hivatali munkáját kiválóan végzi és közéleti tevékenysége is di­cséretes. P. Szabó Gyula jávásláta után felszólalt Majoros Jó* zsef, Borza Barna, Farkás András, Lakatos Gyula, Sza­bó Györgyné, Dankó János. A felszólalók egybehangzó véléményé Volt: dr. Pethő Ferencet személyesen isme­rik, sokat jár választói kö­zött, tevékeny és kötelesség- tudó ember, képviselői meg­bízásának eleget tett. A köz­ségek lakóinak munkalehető­séget, jó hírnévét szerzett pl. azzal, hogy évekkel ezelőtt, amikor Üjfehértón dolgozott, A LEMP KB Hétfőn délelőtt Varsóban összeült a LEMp Központi Bizottságának plénuma. Az Edward Gierek KB első tit­kár elnökletével megtartott bővített teljes ülésen két na­ézdeményezte es ■ megaiapl- tta az Arány alma gy ümől­yöst. A jelölőgyűles egyhangúlag a képviselőnek jelölte dr. . ..ói FerénceL ★ Hétfőn jelöltük képviselA- nák áz ország több állami és pártvezetőjét is. A barcsi Móricz Zsigmondit! járási művelődési házban tar­tották meg a Somogy megyei 12. számú választókerület je- jelölő gyűlését. Pand tries Istvánnál;, a iá- rási rtépfftJhtb'Zöttság elnö­kének megnyitó szavai után Yärna Péter, a megvéi párt­bizottság első titkaira mon­dott beszédet. Szólt a felsza­badulás óta végbement vái- tózáéokról. az egvre városia- sodó Barcs és a barcsi jó-ás feWídésérőt. maid a Hazafias Népf'-ont nevében javasolta a gyűlés résztvevőinek, hogy Losoncit Pált. az E'nöki Ta­nács elitekét i él ölj ék Somogy mégvé 12. számú Yálá'ztóké­rii'été országgyűlési kénvise­lőjének. A béiéléntéát naáz tans fogadta, majd a felszó. iai«ok elhangzása után a lémévök egyhangúlag elfo­gadták 1 ósönczi Pál jelóia. óét. áki köszönet*! m'-- 1 -*t át iháritá megnyilvánult bi­zalomért. A szegedi 1. számú válasZ- tókérület lakosai á Tarján városrészben lévő II. sz. álta­lános iskolában gyűltek ősz. azé képvistelőjélölő gyűlés­re. Höfgésanq Péter, á városi népfrontéi zol tság alélnöke köszöntötte a még jel étitekét. A gyűlés élőadója Török Jó­zsef, á szegedi városi párt- bizottság első titkára volt. A Hazafias Népfront névébén javasolta, hogy a választóke­rület lakosai Apró Antalt, az országgyűlés elnökét jelöljék Országgyűlési képviselőjük­nek. Több felszólalás után a gyűlés résztvevői egyhan­gúlag él fogadták APró An­tal jelölését, aki ezután meg. köszönte az iránta tanúsított bizalmat. A Mecseki Szénbányák szá- bolcsbányátelepi, Puskin művelődési házában zajlott lé a pécsi 1. sz. választókerü­let képvisélőjejölő gyűlése. Dr. Adám Antalnak, a me­gyei népfrontbizottság elnö- kénék megnyitója után dr. Nagy József, á megyéi párt- bizöttság első titkára ismer, tétté áz elmúlt évékbén elért eredményeket. Ezt követően dr. Adám Antal, a megyei népfrcmtelnökség nevében ja­vasolta, hogy Aczél Györgyöt jelöljék a pécsi 1. számú vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjének. A felszólalá­sok elhangzása után a jelen­lévők egyhangúlag elfogad, ták Aczél György jelöléséi, aki köszönetét mondott a bi­zalomért. plénuma pirendi pont szerepelt: T) Á helyi államhatalmi szervek működésének további tőké- létesítése. .2) Tájékoztató a nemzetközi helyzetrőL ősz Ferenc: Eötvös aki eddig hallga­tott, végre megszólalt: — Rózsi nem lopta sem a húst, sem a rumot. Én ad­tam neki! — Te? A családod elől a paraszt szeretödhöz lopod el az ételt? Hát ide süllyedtél? Te... Te... űstreicher... — Megmondtam — örven­dezett Melanie. Eötvös kihúzta magát: — Vedd tudomásul, hogy ezt a hangot nem tűröm. Ró. zait feleségül fogom venn — mondta kissé színpadia­sán. Kevés hír váltott volna ki ekkora megdöbbenést. Eöt­(KISREGENY) 16. vösné eröltetettén felkaca­gott: — Azt hiszed, meglepsz vele? így csinálta ezt az egész pereputtyod. Amikor engem elvettél, úgy vélted, hogy rangommal és vagyo­númmal betörhetsz oda. aho, va vándoriparos őseid év­századok óta hiába vágynak. Csakhogy te mégsem lettéi az uralkodó elit tagja, csak egy felkapaszkodott kupec De most újra kísérletezel falán ezzel a paraszt senki vei az oldaladoh az elvlársak maguk közé fogadnak. — Most már takarodjon innen — ugrott fel Simó. — Takarodjon, meri.i — Amit akartam, meg­mondtam — sziszegte Eöt- vösné. — De a dolog még nincs befejezve. Az elvtársak még nincsenek itt és nem biztos, hogy valaha is ide­jönnek. .. Eötvösné elrohant. Férje tanácstalanul állt az ajtó­ban, majd egy bizonytalan lépést tett befelé... — Maga is ménjen jóem­ber — mondta Simó. — Fe­lesége egy undorító perszóna, de amit mondott, abban le­het némi igazság... — Álljunk csak meg azzal a nagy igazságosztással — mondta Rózsi. — Maga itt ne rendelkezzen — fordult Simó felé. — Azonnal idejössz, Rózsi — kiáltott Simó és Rózsinak sem tűnt fel, hogy tegezi. — Az osztályharc ném léikigya, korlat és nem társasjáték. De ha úgy gondolod, hát tessék, légy Eötvösné méltóságos asszony... — Ha hülye lennék! — mondta Rózsi. — De azért te se hidd, hogy te vagy a Marx vagy hogy is hívják a szenteteket. Rózsi még folytatta volna, de észrevette, hogy az ágyán egy boríték fekszik. Felis­merte rajta Krisztina írását. Idegesen tépte fel a boríté­kot. „Rózsikám! Ha Kázmér megjön, küldd fel a laká­sunkba. Engedelmeddel a te szobádban húzom meg ma­gam és ott várom őt is. Én odalent egy pillanatig sem maradhatok. Először a közös óvóhelyre akartam menni, de az a félkarú ember kizavart onnan. Azt mondta, hogy a magamfajtának nincs ott semmi keresnivalója. Lehet, hogy igaza van. Mond fpeg Kázmérnak, hogy nagyon vá­rom. Csókol és mindent na­gyon köszön; Krisztina,” — Hol van Kazmér? —ki­áltott fel Rózsi — Ki az? — kérdezte Simó. — Tószeghy zászlós. — Köpetzy körzetvezető se­gédtisztje — tette hozzá je­lentőségteljesen Melanie. — Úgy, tehát ő is itt van! Nagyon kíváncsi lennék a pofájára — mondta Simó és fenyegetően előlépett. Ekkor belépett az óvóhely­re Eötvösné. Nyomában a sváb parancsnok és két gép- pisztolyos német. Az asszony Rózsira mutatott. — Itt az a tolvaj céda! — Te loptad az a rum? — kérdezte a sváb. — Nem lopta, én adtam ne­ki. A sajátomból — mondta Eötvös. — Úgy! Te neked van sa­játod rum... Hát akkor mu­tasd., Na, mozdulás! — Ich spreche deutsch — hajölt meg Eötvös. — Ne törje magát — mond­ta félhangosan Melanie. — Ez németül ugyanilyen rosszul beszél. — Té csak ne pofázz, az a német, hanem mutasd, hol a rüm — lódított a sváb Eöt­vösön, aki elindult a pincé­jük felé. Felnyitotta előttük a betámasztott mellékhelyisé­get, ahol az ostrom második hónapja után is hihetetlen gazdagsággal tornyosultak a lisztes-, cukroszsákok, óriási szalonnatáblák, hatalmas son­kák és nem utolsósorban több láda nemes ital. A sváb ünnepélyes hangon bejelentette: — Ezt mindent én a nagy német birodalom nevében le­fogom., azaz lefogódzom,. — Lefoglalom — segített Eötvös, akinek arcán az alá­zat, á félelem mellett mintha egy kis kárörvendő mosoly bujkált volna. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom