Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-11 / 109. szám
KELET-MAG YARORSZAO tt75. május Ví. Neki mindent szabad? Egy leváltott tsz-elnök káros fúr faun jai Sétaútak9 esőházikók9 megújított kocogópálya Átalakítják a sóstói erdőt Sii/ranku Andrást, á bujt UJ Elet Tsz elnökét á párt nyíregyházi járási végrehajtó bi- «otlsága I3i5. április 9-én kizárta a párt tágjainak sorából. Safranku András bítji lakost < termelőszövetkezet kö gyűlése 1973. április 26-án felmentette elnöki tisztségéből. A vb latározatából: Safranku András visszaélt a rábízott hatalommal, nem az 'igazságnak megfelelően tájékoztatla a tsz vezetőségét, utólag hagyatta Jóvá elkövetett szabálytalan- ágait. Jogtalan anyagi előnyökhöz jutott, vétett a gazdasági és pénzügyi fegyelem ellen, •zért nem méltó arra, hogy párttag legyen. A Lonyai-csatorna partján bekerített majorból árván néznek az útra a sorba állított gépek. Jó részük szinte hasznavehetetlen, az ősszel szántatlanul maradt földön a balsaiaktól kölcsön kapott gép pöfög. A kukoricatermesztési rendszerben vállalt 700 hold vetetlen, a CPS- reridszer által Makóról, Ombolyról és Gyulatanyáról átirányított gépek sem tudnak munkába állni, mert ősszel a táblásítást sem végezték el. A szakemberek nem azt tették, ami a feladatuk lett volna, mert Safranku András minden döntés jogát magának tartotta fenn. 1967 óta — ekkor választották elnökké — ilyen munkamódszert alakított ki és több fontos beosztásba rokonait helyezte, akik természetesen minden döntésével egyetértettek. Akinek más volt a véleménye, az jobbnak látta, ha félreáll. Ezresek homokverésért Safrankt» András a község ösztöndíjasaként végezte el az agrártudományi egyetemet, aztán agronómusként. főagronómusként dolgozott elnökké választásáig. Ettől az időtől kezdve emelkedni kezdett a tsz-ben dolgozók jövedelme, ezt azonban az esetek többségében nem a gazdálkodás, az alaptevékenység javításával, hanem átmeneti sikereket hozó furfangos megoldások, erőltetésével érték el. Csak néhány példa ezek közül: elnöksége első tavaszán, 1968-ban egy homokdomb tetejére uborkamagot vetettek és alig né- hánv hét múlva már pénzt is kaptak érle. Nem az uborkáért, hanem a biztosítótól holdanként 8000 forintot, mert akkor ennyit fizettek a homokverésért. Még akkor ősszel újabb ötlete támadt: a fehér almának nem volt piaca, pálinkafőzésen kívül aligha lehetett másra használni. Hogy a bevétel ne csökkenjen és a pálinka is megmaradjon, Safranku egy szeles este néhány munkatársával kiment a gyümölcsösbe és lerázatta az almát. A biztosító fizetett, a földről felszedett alma pe- ' dig épp úgy megfelelt cefrének, mintha a fáról szedték volna. Ők voltak azok is, akik felvásárolták a kör. nyék legrosszabb lovait, aztán kényszervágásra vitték. Itt megkapták érte azt a pénzt, amit korábban ők fizettek, a biztosító pedig darabonként 9000 forintot adott, mert előzőleg ilyen magas kártérítésre szóló biztosítást kötöttek. Amikor a ló- és sertésbiztositással kapcsolatos csalások kiderültek, a biztosító — egyedülálló példa volt az országban — megtagadta a szerződéskötést a bujiakkal. Mi történt ezután? Felszámolták mindkét ágazatot, mintegy elismerve,- hogy csalás nélkül képtelenek nyereséget produkálni. Jövedelmező kapkodás Safranku András ezeket az ügyeket átvészelte és mi más következtetést vonhatott volna le belőle, ínint azt, hogy neki mindent lehet. A gazdálkodásban továbbra is megmaradt a kapkodásnál: mindig olyan profil kialakításához kezdett, amelyhez abban az évben a legtöbb dotációt kapta, aztán a lelkesedés mindig abbamaradt. Foglalkoztak juhokkal, sertéssel, lóval, baromfival, kialakítottak egy zöldségkertészetet, vagy éppen teherfuvarozó részleget hoztak létre, mert éppen akkor az látszott jövedelmezőnek. Vállaltak talajjavítást, de néhány anyag árát kétszer is elszámolták, hogy év végi mérlegük pozitív legyen. Belefogtak egy útépítésbe is, de a kivitelezhetetlen terv és a megalapozatlan döntés miatt abba kellett hagyni, amelyből 350 ezer forint kára keletkezett a tsz-nck. E nagy tervek, nagy vállalkozások közben Safranku Andrásnak nem maradt ideje arra, hogy a kozöi vagyon védelmére, megóvására is odafigyeljen. így aztán nem csoda, hogy egyetlen leltár 450 ezer forint göngyöleghiányt fedezett fel és hogy ezt eltüntessék, 384 ezer forint értékűt kiselejteztek. Nem volt jobb a . mostani mérlegkészítés előtti leltár sem: 437 ezer forint értékű többlet és 260 ezer forint hiány jelentkezett. Százezer tiszt elet díjra A termelőszövetkezét vezetői ilyen gazdálkodás mellett is jól kerestek, ám Safranku Andrásnak ez nem volt elég. 1973-ban és 1974- ben több, mint százezer forintot fizettek ki tisztelet- díj címén a különböző bizottságokban végzett tevékenységért, közöttük volt természetesen 7 vezető is, akik — pénzügyi jogszabályaink szerint — nem kaphattak volna. A zárszámadás előtti munkáért 12 100 forintot vett fel az elnök és a főkönyvelő, nagyjából eny- nyi volt „túlmunkadíjuk” 1973-ban is. A napidíjnál még furcsább volt a helyzet: Safranku András . egy év alatt 80 ezer forintot vett fel saját gépkocsijának használatáért, jóllehet ő utazott legtöbbször a tsz kocsiján is. Fizetés nélkül szállított sódert a tsz kocsija az elnök Nyíregyházán épülő lakásához. ingyen javíttatta meg a műhelyben motorcsónakját és lehetne még néhányat sorolni azok közül a szabálytalanságok közül, amelyek Safranku András önzését, egyéni boldogulását szolgálták. A tsz múlt évi tiszta jövedelme 900 ezcí forint volt, magyarul:..mpaVbincs. jneg a mindennapi éléihez szükséges pénz sem. A felelőtlenül megkezdett5' Bérőfi'fe3sól?nkS- zül már az ősszel abba kot- lett hagyni a tehenészeti telep építését és nincs pénz a megkezdett. talajjavítási munkák befejezéséhez sem. az eddig felszedett hiteleket pedig törleszteni kell. F.bbe a helyzetbe Safranku András juttatta a buji tsz-tago- kat. éppen ezért nem érdemelte meg a 'további bizalmat. A változás a tagság érdekében történt, így nekik most az eddigiektől is szorgalmasabb munkát kell végezniük, hogy az új elnökkel együttműködve r helyrehozzák azt, amit a korábbi vezető elrontott. Balogh József „Csak tüneti kezelés...“ Lesz-e szabad strand Sóstón Nyakunkon a nyár és egyre többször gondolunk a napozásra, a strandolásra. Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy a nyíregyháziak csak ne panaszkodjanak, hiszen nekik ott a Sóstó. Igen, csak pillanatnyilag használhatatlan a sok ember kedvencévé vált szabad strand és a csónakázó tó. Régen és sokat beszélünk arról, hogy rossz a víz. •Kutatások, tárgyalások so. ra kezdődött meg az elmúlt hónapokban a ..mentésre”. Nem eredménytelenül. De nemcsak az analizálás időszaka. hanem a konkrét munka is meglehetősen hosz- szú időt igényel. A kérdés tehát egyértelmű: tegyék-e átmenetileg használhatóvá erre a nyárra a tavat, vagy zárják be és kezdjenek a hosszú távú munkához? Nehéz volt a döntés, de megszületett A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál beszélték mea a tennivalókat Nvíreavháu. város vezetőn, a kísérleteket vezető Budapesti Műszaki Egyetem professzora, a megyei tanács .képviselője, a KÖJÁL és a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A KÖJÁL igazgatójának szavával élve, a „tüneti kezelés” mellett döntöttek. Ez tehát nem jelent végleges megoldást, de éppen a-strandolok igényeit szolgálja. ) A napokban kezdik meg a tó fokozatos vízcseréjét. így a korhadt, kellemetlen szagot árasztó, s a fürdőzőkre kimondottan1 káros víz helyett a Kótajból érkező tiszta vízzel töltik fel a medret, így megszüntetik a környéket az egészségügyi kártételtől. és nyugodtan megválthatják a jegyet az idei nyáron is a strandolok a szabad strandra, ami várhatóan július elsején nyitja meg kapuit.. Természetesen a munkák nem érnek véget és a jövő. a-í ősz feladata, hnsy az ,.oki kezelést” is elvégezzék, vagy legalábbis megkezdjék. Hiszen meg kell szüntetni azoknak a természeti tényezőknek a hatását, amelyek csak rontják a tavat és ott a másik nagy gond is, az Igrice patak, amelynek a vize jelenleg szennyvíznek minősíthető. Sok-sok pénzbe kerül ez a munka a városnak, hiszen nem csupán a SZAVI- CSAV vállára ró terheket a végleges megoldás. Az első munkaszakasz — amelyhez a napokban hozzákezdenek — költségei közel kétszázezer forintra becsülhetők, melyet a városi tanács kifizet. A szivattyút a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság adja, a szállítást pedig a SZAVICSAV oldja meg. Reméljük, sikerül a tervek nek megfelelően elkezdeni és befejezni a munkát és július elsején bosszankocíás nélkül távozhatunk a sóstói szabad strandról. Jávor Ágnes Átalakítják, szebbé, gazdagabbá teszik a sóstói erdőt — írtuk lapunkban egy esz-, tendeje, amikor a sóstói parkerdő távlati fejlesztési tervét elkészítették. A tizenöt esztendőre szóló terv a 370 hektáros erdő „újjávarázsolását” ígérte, három, illetve négy ütemre bontva. 1974 jó premiert hozott. Három nagyobb területen történt változás, mindegyiket szeretettel fogadta a város érdeklődő lakossága. A tanárképző főiskolától a Hármasdomb környékéig tartó részen 24 hektáros területen alakították ki a pihenőerdőt. Rendbei *'Zták a sé- tautakat. padokat állítottak fel, kihelyezték az útbaigazító táblákat. Négy. esőtől védő faházíkót emeltek és, a Tölgyes csárda, valamint a főiskola közötti részen három szalonnasütő helyet épí. tettek. A pihenőerdőben kismértékben átalakítják a faállományt, helyenként színesebb cserjéket ültetnek, de lényegében változatlanul hagyják az erdőt, amelyben itt a vöröstölgy a leggyakoribb fa. Sétaerdő névvel illeti a szakmái megnevezés a tornapálya környékén kialakított és ..berendezett” erdő- részt, amelyen 36 hektáron végeztek el különböző munkákat. Az erdei tornapálya közelében 25 gépkocsi számára készítettek parkírozóhelyet. a kisebb dombokon kialakítottak, a rodlipályakal. s itt is elhelyeztek három esővédő házikót. Gazdagítják az erdei gyermekjátszótér berendezését is. Elvégezték az ilyen célokat szolgáló erdőben szinte kötelező „karbán- tartásokat”: levágták a száraz gallyakat, kivették és elszállították a kiszáradt öreg fákét, biztonságossá téve ezzel a sétautak közlekedését. Az erdő szakaszos megújításában a terveket megváltoztatta a tavalyi rádiós k,o- cogónap: a sorrendben a szanatórium melletti rész átalakítását megelőzte a kocogónap színhelye: itt folytatják az idén a sétaerdö kialakítását. Az erdei út bal oldalán, az ifjúsági parkkal szembeni részen ebben az esztendőben 25 hektáros erdőrész „nagytakarítását” és berendezését végzik el. Újabb sétautakat alakítanak ki, s aprólékos munkával cserélik a kiöregedett cserjéket. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1974— 75-ben összesen egymillió forintot költ a pihenőerdő és a sétaerdö kialakítására. Ezenkívül jelentős az a társadalmi munka, amelyet az erdő- gazdaság KISZ-szervezete végez a tomapálya remibe rátartásával, Rajtuk kívül több más intézmény fiataljai, dolgozói segítik társadalmi munkával a törnapálya, , a játszótér berendezését, kar- bantartasát. A város lakosságát szolgáló nagy munka azonban csak akkor lehet örömteli, ha mindannyian vigyázunk a tisztaságra, a berendezésekre — amelyek .közül eddig jó néhányat nem a természetes elhasználódás, hanem a rongálás miatt kellett pótolni. • . A szakemberek az eddi art tapasztalatok alapján új ötleteket is találtak: szóba került például, hogy a szanaló. rium környékén kialakítanak egy „tanösvényt”. ahol megfelelő ízléses táblákon fel. tüntetik a fák. cserjék nevét, nevezetességét —. s ezzel nemcsak az iskolások, hanem más érdeklődők növénytani Ismereteit is gazdagítanák. A 370 hektáros erdő más részein a szokásos erdészeti munkákat, pótlásokat, felújításokat végzik. így került sor a kótaji úton, a növényvédő állomás melletti akácos kivágására is. ahol még az id At vöröstölggyel telepítik be a területet. Hasonló munkát végeznek az erdőt átszelő müút jobb oldalán, a felüljáró közelében. M. S. Szívjunk kevesebb cigarettát Megalakult a DET A három betű annyit jelent, mint Dohányzást Ellenzők Társasága. Ez az országos munkát kifejtő egye- •süléáo.áat.'.&océlt tűzte ki, hogy minél szélesebb körben .propagálja a cígarellázás ártalmait, és hathatósabban védje a nemdohányzók érdekeit, egészségét. A társaságban ismert "magyar orvosok sora tömörült, s a vezetőség tagjává választották dr. Juhász Lajos főorvost, a Szabolcs-Szatmár megyei Egészségnevelési 'Csőpőre vezetőjét is. Rendszeresen nyilvános sági- a hozzák ,a;. • dpi hányzás^küfósitó 'hatását bizonyító hazai és külföldi kutatási eredményeket. Azt is szeretnék elérni, hogy n nagyszabású akciónak amelyet az Egészségügyi Minisztérium is támogat, megnyerjék a magyar orvostársadalom nagyobb részét. Eh he?, csupán egyetlen adalék me. gjiérikből': Mátészalkán a városi főorvos szigorúan még- | tiltotta n. df>hányzds\ az °ss- szcs egészségügyi intézményben, és elrendelte a dolgozók érdekében, hogy külön helyet jelöljenek ki azoknak! akik nem tudnak ellenállni a cigaretta csábításának. Fagyosszentek B izonyára az is hozzájárul ahhoz, hogy kevesen választják a Pongrác, Szervác és Bonifác nevet, mert a legtöbb emberben kellemetlen dolgokat idéz. Május 12, 13 és 14-én van a napjuk, melyet a népnyelv fagyosszentnek nevez. Jogos ez, hiszen sok évszázados megfigyelés igazolja, hogy ezekben a napokban, meghatározott meteorológiai okok miatt lehűl a hőmérséklet, és többnyi- . re fagy. Volt idő, amikor olyan hidegre emlékeznek az öregek, hogy a vetés is kifagyott, nem is beszélve a gyümölcsösökben etett kárról. Főleg akkor tartanak ezektől a napoktól ha az idő kitisztul, elmennek a fellegek, és csillagosok az éjszakák. Ezeken a napokon a falusi emberek még ma is tüzet raknak, mégpedig úgy. hogy a szél a füstöt a fák, vetemények falé hajtsa. Ez nem engedi a hideget leszállni. Van még egy nap májusban, amelyik igen veszélyes: ez Orbán napja.' vagyis május 25. A veszély ilyenkor is nagy. s erre a napra született a népi mondás: Orbán behabarja a paszulyt. ami eqyet jelent azzal, hogy lefagyott a növény. Remélhető. hogy az idén megkíméli a természet a növényeket, és rácáfól a gyakori esetre. Mindenesetre vigyázni érdemes hiszen sok múlhat a fiaveimen. Bodnár Balint Három ország — Ausztria, Jugoszlávia és Magyarfország — 17 fotóművészének alkotásaiból szombaton kiállítói nyílt Szombathelyen a művelődési és sportház geléria- ján. A négy várost — Grazot, Zágrábot, Pécset és Szombathelyt — képviselő fotósok 144 fekete-fehér felvételét és hat színes sorozatát értékelték. Ezúttal másodszor szerepelnek közö? tárlaton a három szomszédos ország totósai. Tavaly első Ízben Grazban állítottak ki. Házőrző. (Elek Emil felv.) 5
